Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-07 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! Vb 67. évfolyam 287. szám 1977. december 7., szerda Ára: 80 fillér fl Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szak­szervezetek Országos Taná­csa főtitkárának vezetésével kedden megbeszélést tartot­tak a Parlamentben a kor­mány és a SZOT vezetői. Áttekintették a legutóbbi tanácskozáson elfogadott megállapodások végrehajtá­sát és egyetértőleg megálla­pították, hogy a vállalt köte­lezettségeket az állami és a szakszervezeti szervek egy­aránt teljesítették. Megvitatták az idei nép­gazdasági terv végrehajtásá­nak tapasztalatait. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának értékelésével össz­hangban megállapították, hogy 1977-ben a nehéz kül­gazdasági feltételek ellenére is elérjük alapvető termelési és életszínvonal-politikai cél­jainkat A tanácskozás részvevői­nek közös véleménye, hogy az 1978. évi népgazdasági terv megalapozott és reális, amely a dolgozók alkotó ösz­szefogásával, szorgalmas és pontos munkájával mara­déktalanul teljesíthető. A központi és a helyi tenniva­lók között továbbra is meg­különböztetett figyelmet szükséges fordítani a gazda­ságosság, a hatékonyság, a minőség, az exportképesség, a tervszerű beruházás, a ta­karékosság, a munkafegye­lem, a munkaerő-gazdálko­dás növekvő követelményei­nek kielégítésére. A kormány és a SZOT vezetői elhatá­rozták, hogy továbbra is minden segítséget megadnak a szocialLsta munkaverseny lendületes folytatásához, fel­karolják a dolgozók kezde­ményezéseit és tovább javít­ják a vállalásaik teljesítésé­hez szükséges feltételeket. A kormány és a SZOT ve­zetőinek megbeszélése az életszínvonal alakulását meghatározó néhány tényező és tervezett intézkedés át­tekintésével zárult, amelyek­kel kapcsolatban közös állás­pontot alakítottak ki. Jubilál a Barátság kőolajvezeték Az összes hazai és import kőolaj 98 százalékát csőveze­téken kapják a finomítók, el­sősorban a Barátság-vezeté­ken, amelynek első szakaszát a magyar területen 15 éve, második szakaszát pedig öt évvel ezelőtt helyezték üzem­be — emlékeztetett az évfor­dulókra Zsengellér István ne­hézipari miniszterhelyettes, amikor kedden a Nehézipari Minisztériumban megnyitotta a vezetékrendszert közösen használó öt szocialista ország küldöttségeinek hatnapos olajszállítás-ütemezési érte­kezletét Az ülésszak első napját a jubileumi megemlé­kezésnek szentelték. Az 1959 decemberében kö­tött államközi egyezmények alapján öt szocialista ország — Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — 1960-ban kezdte meg a közös építke­zést, amellyel a világ egyik legnagyobb csővezeték-rend­szerét hozták létre — mon­dotta ünnepi beszédében Hangyái János, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt igazgatója. A Barátság I. ve­zetéken tizenöt év alatt Cseh­szlovákián át több mint 30 millió tonna kőolajat szállí­tottak Magyarországnak. A barátság vezetékrendsze­ren eddig mintegy 25 száza­lékkal több kőolaj érkezett az országba, mint amennyit 40 éves fennállása óta ter­melt a magyar kőolajbányá­szat. A növekvő szovjet kő­olaj- és gázszállítások révén korszerűsítjük az ország energiaszerkezetét, fejlesztjük a vegyipart és a lakosság el­látását. Az országban a több mint 500 ezer személygépko­csi, a 2 millió olajkályha tu­lajdonosa, a pb-gázpalackot használó 1,8 millió háztartás, s a vezetékes gázellátásban részesülő, csaknem 100 város és falu közvetlen kap' adat­ban van a kőolaj- é3 föld­gáziparral, a Barátság kőolaj­távvezeték-rendszerrel és köz­vetett úton ez a kapcsolat az ország valamennyi lakosára kiterjed. • Pártküldöttségünk programja Kubában A Havannát,ól mintegy ha .iiinc kilométerre levő „Habana libre" nevű cukor­nád-feldolgozó központot lá­togatta meg hétfőn délután Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra. A délutáni programon a magyar pártküldöttséget el­kísérte Rajael Francia Mest­re kubai mezőgazdasági mi­niszter. A küldöttség tagiai, végig­járva a feldolgozó gyárat., megismerkedtek a nádfeldol­gozás alapvető műveleteivel. A kubai vendéglátók által szervezett gazdag program csak egy órát engedélyezett a magyar küldöttségnek az üzem megtekintésére, s Bisz­ku Bélát és kíséretét mar várták a környék másik je­lentós mezőgazdasági köz­pontjában, az ötezer holdon gazdálkodó „ceiba" citrus- és gyümölcsültetvényen, amely egyben jelentős állattenyész­tési központ is. A citrusprogram Havanna tartományban is összekap­csolódik a középiskolai ok­tatási programmal. A ma­gyar pártkiildöttséget a ven­déglátók elkalauzolták a dél­utáni látogatókörút utolsó állomásaként a Che Guevara­ról elnevezett vidéki kö­zéniskolába. Biszku Béla vezette kül­döttség — a nap utolsó prog­ramjaként — este kubai do­kumentumfilmekből összeál­lított válogatást tekintett meg. (MTI) Magyar-burundi tárgyaiásck Albert Muganga, a Burun­di Köztársaság külügymi­nisztere Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívására hétfőn este hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett. A Perihegyi repülőtéren a fogadására megjelent Púja Frigyes, valamint a Külügy­minisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Libere Ndabakwaje, a Burundi Köztársaság " hazánkban akkreditált nagykövete. A Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó Albert Muganga a Burundi Köztársaság kül­ügyminisztere kedden dél­előtt a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzást követően a külügyminisztériumban Púja Frigyes és Albert Muganga között hivatalos tárgyalásra került sor. Délben Púja Frigyes dísz­ebédet adott Albert Muganga tiszteletére a Gellért Szálló­ban. Délután a Külkereske­delmi Minisztériumban tár­gyalásra került sor Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter és Albert Muganga kö­zött; megvizsgálták a gazda­sági és kereskedelmi együtt­működés konkrét lehetősé­geit. (Burundi Köztársaságról írásunk a 2. oldalon.) Helyzetkép a kereskedelemre! és a vendéglátóiparról A megyei képviselőcsoport iiiéso Tegnap, kedden délelőtt tartották ülésüket — a megyei képviselőcsoport vezetőjének, iuratovics Aladárnak elnök­letével — Csongrád megye crsz íggyülési képviselői, akik a meghívottakkal — közlük dr. Perjési Lászlóval, a megyei tanács elnökével — együtt a megye kereskedelminek és vendéglátóiparának helyzetét tekintették át. Az írásos tá­jékoztatóhoz Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészí­tést. A képviselőcsoport tagjai — élénk vita után, melyben szót kért dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára is — a jelentést elfogadták, májú az orsz 'ggyülés december 15—16-ra összehívóit (éli időszakára készültek fel. A képviselóesap-Tt ülése néhány szegedi kereskedelmi és vendéglátóipari üzlet megtekintésével zárult. Csongrád megyében a kis­kereskedelmi értékesítési forgalom az idén várhatóan meghaladja a 11 milliárd fo­rintot, s ebben az egyre dif­ferenciáltabb árukínálatnak, az áruválaszték szélesítésé­nek egyaránt szerepe van. A szocialista kereskedelem 1623 boltja, a vendéglátóipar 711 üzlete, a 407 magánkereske­dő, az ipari és mezőgazda­sági üzemek 153 boltja, 43 vendéglátó egysége és több közös üzemeltetésű márka­boltja átlagosan 10 százalé­kos forgalomnövekedést könyvelhet el az idén. A szö­vetkezeti kereskedelem for­galma lendületesebben fejlő­dött, mint az állami kereske­delemé. A forgalom és a készletek javuló összhangja alapozta meg az ellátási színvonal eme'kedését, erősödött a terv­szerűség a szezonális felké­szülésben és a legkülönfé­lébb értékesítési akciókban. Hetven boltban hajtottak végre profilrendezést, szako­sították a vegyesiparcikk- és ruházati boltok egy részét is. Az élelmiszer-kereskede­lemben az idén kevesebb volt a hiánycikk, kevés ki­vétellel — az édesipar ter­mékeit, bébiételeket és mi­relitárukat leszámítva — az ellátás kielégítő volt. Lénye­ges javulást érzékelhettek a vásárlók a zöldség-gyümölcs­árusításban. A ruházati cik­kek értékesítését kedvezőtle­télen Molnár József felvétele Szedik a retket a forrás kúti Haladás Termelőszövetkezet kertészetében Beköszöntött a hideg. A határt hótakaró fedi. A kör­nyék termálvízíutcses üveg­és fólia alatti kertészeteiben mégis akad munka bőven. Részint a talajt készítik elő a tavaszi haj tatásokhoz, ré­szint pedig a szedhető pri­mőröket készítik elő a szál­lításra. A szaporítóházakban mar ültetésre alkalmasak a hegyes erős paprika é& pa­radicsompalántáK. A sze­gedi Tisza—Maros-szög Ter­melőszövetkezet tiszaszigf- ti kertészetében már szedik az üvegházi paradicsoma., For­ráskúton is érik a paradi­csom, a szedést itt is meg­kezdték. A röszkei Kossuth Ter­melőszövetkezet kertészeté­ben és a mihályteleki kis­kertek fűtött fóliaházaiban szedhető már a retek. A korszerű termelési techno­lógiák elterjedésével és az újabb hidegtürö és jó termőképességű fajták be­vezetésével lehetővé vált. hogy a primőrszezont elő­rébb hozzák, illetve az el­látást folyamatosabbá te­gyék. A forráskúti Haladás Termelőszövetkezetben a karalábé és a retek szedé­séve] foglalkoznak a ker­tészet dolgozói. Gondosan csomagoliák és így szállít­ják tovább a Csongrád me­gyei ZÖLDÉRT kiskundo­rozsmai telepére. Eddig 50 ezer csomó karalábét adtak at., Az apátfalvi Aranyka­lász Termelőszövetkezet sa­látát haitat. A szedést inár megkezdték. Eddig 20 ezer fejet vásárolt fel a ZÖL­DÉRT. A retekkel, saiácava! és karalábéval telt hűtőva­gonokat Csehszlovákiába és NDK-ba továbbítják. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT eddig Forráskútról, Rcszké­ről és Mihálytelekröl 120 ezer csomó retket vásárolt fel, s exportált. Jutott azon­ban a keresett primőrökből a szegedi és a fővárosi pi­acokra és üzletekbe is. A pultokon a tis \ szigeti és forráskúti paradicsomot ki­náliák a háziasszonyodnak Szegeden is. Nehezíti az exportvagonjs rakodását a hideg. Ennek ellenére a kiskundorozsma telepről rendszeresen indít­ják Csehszlovákiába az al­mával telt vagonokat. Na ponta 2 vagon gyökere' kishatárforgalmi egyezrr.én­keretében indítanak külföld­re. Makóról napi három­négy. hagymával telt vagon indul útnak a Német Szö­vetségi Köztársaságba. nül befolyásoltá az import­áruk késedelmes szállítása. A vegyes iparcikkek í^özül a magasabb életszínvonalnak megfelelő termekek 1 jránt nőtt meg a kereslet, a t^s­áruk közül néhány cikket azonban hiába kerestek a vevők az üzletekben. Az épí­tőanyagok készletéből i* hiányzott a kisméretű tégla, a cement és a fenyőfűresz­áru. A fogyasztói érdekvédelem helyzetét áttekintve a képvi­selőcsoport megállapította, fejlődött a belső és külső el­lenőrzések rendszerének, megelőző jellege, noha nerc a kívánt mértékben. A ke­reskedelmi és vendéglátó­ipar hálózatának fejlesztése ben Szegeden és Hódmező­vásárhelyen tapasztalható el­maradás. A tervidőszak első felében például 15 efcer négy­zetméternyi — célcsoportos la­kásokhoz kapcsolódó — léte­sítményfejlesztés helyett a tanácsok csak 10 ezer 33J négyzetméternyi hálózatbő­vítést vállalhattak. Az állan­dó munkaerőhiány miatt — a megyében 500, Szegeden háromszáz kereskedelmi dol­gozót tudnanak még foglal­koztatni — időszakonként 90 boltot kellett zárva tartani. Az idegenforgalommal szo­rosan összefüggő kérdésekről is szóltak a megye ország­gyűlési képviselői, majd az 1978-ra szóló kereskedelem­politikai terveinek főbb irányelveivel ismerkedtek meg. Ülésezett az országgyűlés kuiurális bizottsága A többi népgazdasagi aga­zathoz viszonyítva arányai­ban kiemelt támogatást kap jövőre a kulturális agazat — állapították meg a kép­viselők az országgyűlés kul­turális bizottságának keddi élésén. Ortutay Gyula, a bi­zottság elnöke megnyitójában azért hozzátette: A majd el­következő években — a nép­gazdaság fejlődésének ered­ményeképpen — jó néhány terület vár gvorsított fej­lesztésre. A bizottsági ülé­sen, amelven részt vettek a Magyar Tudományos Aka­démia, a televízió, a rá­dió, az Országos Testnevelé­si és Sporthivatal, valamint az Állami Ifjúsági Bizottság képviselői is, számba vették az idei év eredménveit és gondjait. A jövő évi terve­ket, lehetőségeket az 1978. évi népgazdasági terv és költségvetési 'avaslat tükré­ben vizsgálták. A vitát követően Győri László, az Oktatási Minisz­térium főosztályvezetője be­'elentette, hogy jövő ev ja­nuárjától a tanácsakadémia államigazgatási főiskolaként vesz részt az oktatásban, ez­zel jogos igénynek teve ele­get. Marczali László kultu­rális miniszterhelyettes a be­ruházásokat érintő élmé­nyekre, kérdésekre válaszolt. i

Next

/
Thumbnails
Contents