Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

4 Vasárnap, 1977. tferemVr "4: Meghalt Csizmazía Kálmán Szeged képzőművészetét váratlan veszteség érte. Elhunyt Csizmazia Kálmán festőművész, akinek képeiből nagy érdeklődést kettő tárlat nyílt a múlt vasárnap a Juhász Gyula Művelődési Központban, mely a sors kiszámíthatatlansága folytán ma már hagyatéki kiállításnak tekinthető. Csizmazia Kálmán 1904ben az Arad megyei Kürtösön született. Már gyermekkorában elvesztette hallását. Első mestere Révész lnlre volt, aki mellett'a kecskeméti művésztelepen 1923—27-ig tanult. 1927-ben került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Glatz Oszkár növendéke lett A tájfestés mellett az emberábrázolás élete végéig foglalkoztatta. Szorgalmas alkotótevékenysége révén, a helyi kollektív tárlatokon való szereplésein kívül,'Szegeden 1932-től mostanáig hét ízben volt önálló kiállítása. Három évtizedes pedagógiai munkásságát többször jutalmaztákr Csizmazia Kálmán képeiből a tárgyias látás tisztasága sugárzik. Friss hatású vizfestményein nemcsak az alföldi táj itteni motívumait és a változatos arcú Dunántúl vidékeit ábrázolta részletgazdagon, hanem az adott környéken élő nép egy-egy alakját is megörökítette Festményei közül számos műve a Móra Ferenc Múzeumba, valamint állami és magántulajdonba került Sz. T. Bányabővítés Tovább bővül az edelényi szénbánya. Az eddigi 90 vagonos napi rekord helyett 131 vagon szenet akarnak felszínre hozni a bányászok. Egy új tárolóbunker már elkészült, s szélesítettek aszállítóvágatokon is- Nemsokára két, összesen 208 méter széle$ frontfejtés indul. Néhány nap múlva helyére kerülnek a biztosítóberendezések is, s a telepen vannak már az új gépek is. Színes tévék A Videoton az idén 21 ezer színes te'evíziókészüléket gyárt, ez több mint kétszerese a tavalyi mennyiségnek. Több készül fekete-fehér, a kis- és hordozható készülékekből is. A 268 ezer feketefehérből 135 ezer kerül hazai üzletekbe. Évről évre többet keresnek a rádiókból is. Este a munkásszállóban Volt egyszer egy rádió — A népművelőt keresem. A szálló portása széttárja a kezét: — Nem tudom hol van. — Mikor szokott itt lenni? — Hát az teljesen bizonytalan. Esetleg felhívhatjuk telefonon, fel van írva nálam a száma. Tárcsáz, füléhez emeli a hallgatót: — Nem veszi fel — közli aztán. — Hétfő van — mondom —, nincs tévéműsor, ilyenkor lehetne programokat szervezni... — Már mondtam — ismétli meg a kapu őre —, hogy « népművelő mikor jön, az t éltesén bizonytalan. Egy húsz év körüli ftatalImber lép mögém, a portás gyorsan bemutatja: — ö a mi klubunk helyetles vezetője A fiatalember gyorsan hozzáteszi: — Társadalmi munkában. Később elmondja. hogy anyagkiadóként dolgozik, s öt évig maga is a szálló lakója volt. — A klub? — Zárva. — És miért? — Ma este mozielődás van az ebédlőben. A hatalmas terem közepén surrog a Vetítőgép, kalandfilm megy. Lehetnek vagy negyvenen. — Csák ennyien nézik. Csodálkozva néz vissza, lehet, hogy nem is érti a kérdést. — Ennyien — mondja aztán. — Hányan laknak a szállóban? — Ezren körülbelül. A földszinti társalgóban maroknyi embercsoport. Cigány szavakat kevernek magyar szavak közé. Az egyik asztalnál egy fiatal nő ül egyedül, Esti Hírlapot olvas. — Mióta lakik itt a szállóban? — Hetvenegy óta. — Hol dolgozik? — A házgyárban, takarítok. — Szeret olvasni? — E2t néha szoktam, az Újságot. Miért kérdi? — Kíváncsi ember vagyok. — Akkor arra is legyen kíváncsi, hogy ezt a klubszobát itt miért tartják mindig zárva. Én azt mondom magának, hogy törődhetnének itt Jobban is a munkásokkal. Ezt mondaná a férjem is magának. — Itt lakik ő is? — Itt, de egy másik szobában egy másik emeleten. — Mennyit fizetnek a szállásért? — Fejenként százharminc forln'ot. — És mennyit keresnek? — Nekem megvan a kétezer. a férjem ötezret is megkeres. — Gondjaik? — Van egy kilencéves gyerekünk, a nagymama neveli, — Ennyi pénzből, ennyi kiadás, mellett gyüjthetnének lakásra is. A fiatalasszony rámnéz, aztán legyint Olvassa tovább az újságot. Ügy tűnik csevegésünket befejezettnek tekinti.... — Volt itt nemrégiben egy rádióstúdió is — próbálom emlékeztetni, de a klub helyettes vezetője nem nagyon akar... — Volt, volt de hónapok óta nincsen. — És miért szűnt meg? — Azt én nem tudhatom. Szétbontották a stúdiót — És milyen volt a műsora? — Elmondták a havi moziműsort meg muzsikáltak. Ennyi. Volt egy postaládájuk ls. abba lehetett beledobni a leveleket hogy ki mit hallana a házirádiöbon szívesen... — És? — A helye még megvan. Ezen a két szögön lógott Egy másik fiatalember csapódik hozzánk. Tetőszigetelő a szakmája. Tavaly költözött el a szállóból, de rendszeresen visszajár. — Az a baj, hogy itt minden csak szalmaláng — mondja. Néhány éve volt Itt viszonylag jól működő ifjúsági klub, annak is vége lett. — Miért? — Hát mert azok diktálnak itt, akiknek kevesebb a pénzük, itt fizikai melósok laknak, annak legyen több szava, aki többet tesz a kalapba! (Később megtudom, hogy nemrégiben miatta szakadt félbe Hoíi Géza szállóbeli vendégszereplése^ Hallatta szavát...) — Nézzünk be néhány szobába is — tanácsolja kalauzom. Utunk n± egyik társalgóból hajdan stúdióvá alakított helyiség mellett visz el. — Ez volt az, mutatja a klub helyettes vezetőié A hangszigetelt stúdiófülke üres. kábelek szanaszét, az egyik sarokban egy félig szétszedett erősítő. Benyitunk egy szobába. Három fiatalember lakja. Egyikük rádiót javít. Négyezer forintot keres havi átlagban. Azt mondja, hogy jól érzi magát itt. — Tervei? — kérdezem. — Zenélek, ez a hobbim, terveim nincsenek. A másik lakó az ágyon heverészik; — Unalmasak Itt az esték — szól közbe —, ezért ls vettünk tévét... — A szállónak nincs? — Van, de olyan mintha nem' volna, néna hetekig rossz. Valakinek mindig sikerül elrontani. De nemcsak nekünk van saját tévénk, o fölöttünk levő emeleten majdnem minden szobában van tévé. Gondolom; megkérdezem tőle. miért van, hogy egy közösség tagjai vajon miért távolodnak egymástól, aztán lenyelem a kérdést. Búcsúzóul benézek még a klubba is. A gondnoknő ideadja a kulcsot... Kísérőm magyaráz: volt itt hűtőszekrény, nincs, eltűntek a hamutartók, máshová vitték az asztalok felét... — Sokan jártak ide? Legyint. -7- Attól függ. Irodalmi estekre előfordult, hogy összejöttek tízen is... A kapuban két emberbe ütközöm. Az egyiknél borosüveg van, á másiknál tejeskanna, ám miután későbe jár, van okom feltételezni, hogy a kannában is rizling van. Bor mellett jobban telik a szabad idő... Petri Ferenc Két darab, egy bemutató Két darab — egy estén. Az ötlet természetesen nem lehet Jégbőlkapott Először és feltétlenül olyan művek kellenek, amelyek bemutatásával — amennyire csak lehet — homogén színházi estet nyerünk. Giriez Mátyás rendezőnek szemmel láthatóan egyik legfőbb törekvése volt ennek a viszonylagos, lehetőség szerinti egyneműségnek a megteremtése: kikeresni két darab tartalmi és kifelerésbeli kanesolat.ait. Nehéz lenne utólag eldönteni. mennvire lehetett segftsé"ére " következő ..negatív hasonlóság": a két szövegkönyv közül egyik sem remekmű. Borisz Vaszlljev eredeti elbeszéléséből (mely a félreértések elkerülése végett: remekmű!! a rengeteg színnadi átdolgozás során szép példatár lett — szovjet katonalányok hősiességéről. Glagolin és Ljubimou szcenárinmából — amely alanul szolgál valamennvi eddigi magyar bemutatáshoz, a mostani kisszóiházihoz is —, a szavakból. mondatokból. . pontosabban ezek színnadi ..felmondásából" nem hontható ki a dráma, legalábbis nem elég hatásosan. De épnen ez a laza szövetű szövegkönyv megengedheti. hogy a lápvok története általánosabb érvényű né'dázattá — az embert heMállás drámáiévá — emelked'en a színpadon. ílvenkor kézenfekvő ugyanis, hogv a rendező nem a dialógus, hanem a mögöttes tartalom meg-tevemtésére tör. megrendítő színi játék *fetrehfvására koprentrál. Megkeresi és használ ia azokat az eszközödet, amelvek révén el"mi erővel mutathatja fői: mit jetent a könnved. majdnem vHám élethelyzetedből n veszélvt mé« fel nem fogó hétköznani léthői az élet fenveg-tnttségérc-k körülményei közé k—ülni: mit leleni már a vesgélw tudatában a végsőkig helvtállni, reménytelen szituációkban is megma-adni emherssabásűnak Emberhez méltóan é'nl és meghalni — akár lóíl-ben. valahol a S-ovtetunlóban, de bármikor, bárhol. A hajnalok itt csendesek bemutatóján érződött, hogy a rendező szándéka megteremteni a fentieket kifejező játékot. Giri"z Mátvás eszközöket is talált. Míg a LJubi| mov-féle előadásban egy roncs teherautó deszkái, a ha-aiak közül Tglódi István e-nléke'etes rendezésében egy mindenttudó háló volt a drámai fősmrenlő, most „végehossza nincs" vásznadat választottak ug"ane funkcióra. Gyarmathy Ágnes „térszínpada" alól ((melyet az igazi szfeoadra helyezett néhány széksor és az • igazi nézőtér közötti térségre ácsoltak), a deszka résein át sötétes, pontosan alig meghatározható színű textíliádat húztak elő a szereplők. Hogy ezek szolgáljanak ágyként, fürdőként, mocsárként, az erdő fáiként; veszedelmek rejtőiként, és búvóhelyként. Egvszóval: sokfunkciójú, elvont játéktérként és eszközként. Csakhogy e-ne vásznak nagvon is valóságosan, konkrétan és egyseméül Oszkár felvétele Paláeez Ferene és Vajda Márta a Vaszil jev-darabban Az EVSZ-ben íJKmmmm Scwifitesoi* Az Egészségügyi Világszervezet 159 ország Jelöltleinek mintegy ötezer ösztöndíját ad évente, s részt vesz a ráké'lenes küzdelemben, va'amint több tudományos kutatásban — mondotta szombati saltótójékoztatóHn dr. Leo A. Kaprio, az EVSZ európai területi irodájának igazgatója. Az Egészségügyi Minisztérium meghívására hazánkban tartózkodó szakember kiemelte, hogy az ENSZ egészségügyi szervezete, különösképpen a fejlődő országokat segíti a járványok elleni harcban, a táplálkozási ég lakásviszonyok, valamint a gyermekegészségügyi ellátás javításában. E munkában jelenleg a világszervezet 150 országa, közöttük va'amennyl szocialista ország részt vesz. Dr. Leo A. Kaprio az európai területi iroda feladatai közül kieme'te a szívás érrendszeri betegségek, az elmeegészségügy, a környezet egészségügy kérdéseit, va'amint két világméretű program a2 öregek egészségügyi el'átásában és a közúti balesetek megelőzésében vállalt szerepet. Emellett mind nagyobb munkát végeznek a rákellenes küzdelem, a tudományos kutatósok és a fertőző betegségek témaköreiben fo'yó EVSZ tevékenységben. A he'sinki szettemében tevékenykedő világszerveze'nek az is cé'ja. hogy közelebb hozza etvrOáshoz a tudósokat, segítse a kutatáseredmények cseréjét. Ebben a munkában — ahogy azt dr Leo A. Kaprio kiemelte — Magyarország hathatós segít séget ad az EVSZ-nelc. szerűen — vásznak maradtak. Előhúzatásukkor bőszen suhogtak, poroltak és szaglottak; lehúzó mocsárként túl könnyűnek találtattak, fákként semmilyennek, fedezékként laposnak, útvesztőként átláthatónak. — És általában inkább zavarónak. Időnként komikus, mint drámai hatáskeltőnek. Mindezért nagy kár. hiszen a rendezői megfontolások kivehetően jó célra tartók voltak, melyeket a szereplők is hősies igyekezettel szolgáltak. A lányokat megformáló színészeknek — Raszter Ildikó, Fekete Gizi, Nagy Anikó, Bajza Viktória, Vajda Márta — a szöveghúzások miatt Is, cselekvéssorokkal, a mozgás dinamikájával és mimikával kellett jellemezni. Ennek a rendkívül nehéz színészi feladatnak a megoldásiban nem segítette őket, hogy a halálok pillanataiban életük főszereplői is felbukkantak, a nézőtér legkülönbözőbb pontjairól intézve didaktikus szózataikat. Mindazonáltal mindegyikük talált néhány megfelelő eszközt az egyénítésre. Páláncz Ferenc törzsőrmestere emberi gyegeségeinek nyilvánításakor volt a legrokonszenvesebb, nem volt viszont belső hitele Vaszkov egyéni tragédiájának kifejezésében. Míg A hajnalok... szereplői a kilátástalan körülmények szorításában, harcolva halnak meg, Kerekes Imre Kapaszkodj Malvin, jön a kanyar című darabja arra utal, hogy az emberi felelőtlenségnek, a gyávaságnak, a gazságnak eleve tehetetlenségre kárhoztatott áldozatai vannak: a 2. magyar hadsereg katonái. A szereplők persze nem ők, hanem a túlálók, egy hadifogolytábor „lakói". Míg amott legáltalánosabban annak a kutatása folyik: mi az az ember természetében, ami hőssé teheti, itt az kerestetik, hogy mi az az ember természetében, ami megengedi-kirobbantja a pusztító háborút. Míg amott megfellebbezhetetlen körülmények teremtik a hősöket, itt néhányak felelőtlensége, ostobasága követeli az áldozatokat Amott dráma zajlik, iti tragikus komédia. Szögezzük hát le: mindkét darabot le*het használni e példázatok, általánosabb mondandók közvetítésére. De csak akkor érdemes, ha valamely alkotógárda az adekvát színpadi eszközöket tudja megtalálni és következetesen használni A Kerekes-darabnak Jóval megfelelőbb játéktere lehet a jelzett, puritán „térszínpad". Igazából inkább itt kaphat funkciót, hiszen a hadifoglyok szinielőadása nehezen képzelhető el máshol, másként. Ráadásul: ahol pódium van, ott játszani kell, a tábori színpad léte közvetlenül ad Indítást rendezőnek-szereplőknek arra, hogv színpadi Játékelemek, stílus és eszközök összefüggő rendszerével fakasszanak a nézőkben keserű nevetést Számos jó ötletet szolgál ahhoz, hogv ez a keserű nevetés ellenáUhatatlanul feltörjön bennünk. A darab szerkezeti pontatlanságalt viszont csak nagyon feszes, jó ritmusú előadás tudta volna elfedni. A szereplők közül Nagy Zoltán mértéktartásával tett jó szolgálatot az előadásnak; ifi. üjlaky László a német tiszt szerepében az egvik legárnyaltabb jellemzést adta; Ráez Tibor Játékán voltak a legpontosabban érzékelhetőek tnrtnlmt-hangulati váltások. Talán ő teremtette meg szerepében azt az érzékeny egyensúlyt, a „keserű" és a „nevetés", a tragikum és a komikum között, amelyet az előadás egészében szerettünk volna észlelni. KAtay Endre tehet a legkevésbé róla, hogy az egyensúly-megbillenésbe dizőze ls besegített. Szuverén alakítás volt Mentes Józsefé és Paláncz Ferencé, korrekt Jachinek Rudolfé, Zámbor i Lászlóé, Kovács Jánosé, Gyürkl Istváné. Kétségtelenül: jobb színházi szórakozásban volt részünk az est második felében, mint az elsőben. Az emlegetett ritmus- és Iátékstílusbeli, eszközhasználati következetlenségek azonban akadá'vozták, hogy végig olyan erejű határ sok ériék a nézőket, amelyekért Általában színházba jár. N Sulyok Erzsébet Ady életműve 0 ússzak az Akadémián Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából december 7—9-e között tudományos ü'ésszakot tartanak a Magyar Tudományos Akadémián a nyelv- és irodalomtudományok osztálya, a filozófia- és történettudományok osztálya, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara rendezésében. A tudományos tanácskozáson elhangzó előadások Ady és a korabeli progresszív szeltem! áramlatok kapcsolatát vizsgálják. Ady életművét e'emezve feltáriák a társadalmi ha'adásért folytatott küzdelem és a költő művészi feilődése közötti összefüggéseitek