Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

MSZMP SZÉGED VÁ ROSI BIZ Ö TT SÁG Á N A K L A P j A t'f W. 67. évfolyam 304. szám 1977. december 28., szerda Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ülést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága \ A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága tegnap, ked­den délután kibővített ülést tartott a Kálvii. ícri székházban. Részt vett az ülésen Márta Ferenc akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, az MTA főtitkára; dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára is. Deák Bélának, a városi pártbizott­ság titkárának javaslatára a követke­ző napirendet hagyták jóvá: 1. Tájé­koztató a Központi Bizottság 1977. de­cember 1-i határozatáról: jelentés a város gazdaságának ez évi fejlődésé­ről. s javaslat az 1978. évi gazdaság­politikai feladatokra — előadó Török József, a városi pártbizottság első tit­kára. 2. Jelentés a városi pártszervek 1977. évi tevékenységéről; javaslat a városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1978. első félévi munkater­vére — előadó Deák Béla. 3. Személyi kérdések. A Központi Bizottság határozatáról szóló tájékoztatót Török József ismer­tette. illetve kiegészítést adott a város gazdálkodásáról és a feladatokról szó­ló jelentéshez. Vita következett, amelyben a következő pártbizottsági tagok, illetve meghívottak szólaltak fel: Marosi János, a KSZV vezérigaz­gató-helyettese; Tápai László, a sza­lámigyár és húskombinát pártbizott­ságának titkára; Réti István, a Volán pártbizottságának titkára; dr. Kutí Árpád, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat igazgatója; dr. Dékány Klára, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára; Urbán Lajos, a kábelgyár igazgatója: Márta Ferenc; Sipos Mi­hály, a DÉLÉP igazgatója; Prágai Ti­bor, a városi tanács elnökhelyettese; Szánicl Imre, a Gabonatermesztési Ku­tató Intézet igazgatója; dr. Komócsin Mihály. Sok hasznosítható vélemény, javas­lat hangzott el, amelyekre a városi pártbizottság első titkára válaszolt, majd a pártbizottság elfogadta mind a tájékoztatót, mind a jelentéshez adott kiegészítést, illetve összefoglalót. A második napirendi pontban össze­foglalt jelentést és javaslatot hozzá­szólás nélkül fogadta el a városi párt­bizottság. Végül a pártbizottság a gazdaságpo­litikai munkabizottság tagjává meg­választotta Mészáros Jánost, a textil­művek igazgatóját, a várospolitikai munkabizottság tagiává pedig Batki Józsefet, a városi KISZ-bizottság tit­kárát Joliban kell basznosítannak a hazai ásványvagyon! Kapolyi László miniszterhelyettes nyilatkozata Jövő évi gazdasági terveink reálisak, megvalósíthatók Megállapította a pártbi­zottság, hogy idén a párt­szervek és az alapszerveze­tek a Központi Bizottság 1978. december 1-i határoza. tának, továbbá a megyei és a városi pártbizottság állás­foglalásainak végrehajtását tekintették fő feladatnak. A gazdaságpolitikai tevékeny­ség aktív volt, az üzemek többségében erősödött a párt­ellenörzés. Az ipari termelés az elő­irányzott 6 százalék helyett 7 százalékkal nőtt. A város könnyűipara 1977-ben is mérsékelt eredményt ért el — csak 1—2 százalékkal ter­melt többet Az átlagosnál lassúbb növekedés legfőbb oka a létszámcsökkenés és a szűkös beruházási lehetőség volt. A tanácsi és a szövet­kezeti ipar 6—7 százalékos többtermeléssel teljesíti idei feladatát. Több mint 8 szá­zalékkal javult a lakossági szolgáltatás, a lakáskarban­tartási igényeket azonban, megtelelő kapacitás híján, csak részben lehetett kielégí­teni. Igen lényeges, hogy az ex­portértékesítés mintegy 22— 23 százalékkal — ezen belül a szocialista export 20—21, a tőkés export pedig több mint 26—27 százalékkal — nőtt. A gazdálkodásban több hatékonyságot javító tenden. cia érvényesült: folytatódott a termékszerkezet korszerű­sítése; több mint 120 gazda­ságtalan termék megszünte­tésére és közel 130 új ter­mék gyártására került sor. A többtermelés teljes egészé­ben a termelékenység növe­kedéséből származik. Néhány helyen azonban nem kielé­gítő a hatékonyság javulása: az átlag műszakszám válto­zatlanul alacsony, s a terme­lőberendezések kihasználása ls csak 60—70 százalékos. Az olaj- és a kábeliparban anyaghiány nehezítette az ütemes termelést. Az építőipar 7—8 szaza­lékkai többet produkált az év folyamán, ami az orszá­gosnál valamivel jobb ered. mény. A növekedést itt is teljesen a termelékenység nö­vekedéséből fedezték. A fizi­kai dolgozók létszáma nem változott Az építőipar fel­adatának tekintette: a lakás és kapcsolódó létesítmények építésének gyorsítását; a ház­gyári rekonstrukció elóké­szítését; a lakóház-felújítási program megvalósítását; a tervezett útrekonstrukciók befejezését. A kapcsolódó lé­tesítményeket kivéve a ter­veket sikerült teljesíteni. Ugyanakkor továbbra sem ki­elégítő a munka szervezett­sége, nem elég ütemes a la. kásátadás, a munkahelyek száma magas. A munkafe­gyelem csak kissé javult, s ugyanez mondható el a mun­ka- és üzemszervezésre, vala­mint az anyaggazdálkodás­ra is. A mezőgazdaság eredményei Szeged mezőgazdaságában az ötéves terv első két évé­ben a termelési érték elérte az 1980-ra tervezett színvo­nalat. Fellendült a zöldség­termelés, szép eredmények születtek a sertéshús- és a tejtermelésben. A háztáji és a kisegítő gazdaságokban si­került fenntartani a koráb­ban kialakult nagy termelési kedvet, öszi búzából 43,2, ku­koricából 52,9 mázsás ter­mést takarítottunk be hektá­ronként, fűszerpaprikából több mint százmázsás átlag­termést értek el a téeszek. Javult a gazdálkodás haté­konysága, a szövetkezeti tisz­ta eredmény várhatóan 20 százalékkal lesz magasabb az elmúlt évinél. Veszteséges szövetkezet nem lesz. Prob­léma, hogy a műtrágya-fel­használás nincs összhangban a követelményekkel; a te­hénállomány nem gyarapo­dott a tervnek megfelelően; lassan javul az állategész­ségügyi helyzet; még mindig nagy szóródások vannak a termésátlagokban. A személyszállításban ér­dekelt vállalatok a tömeg­közlekedés színvonalának ja­vítását tűzték ki célul, ami csúcsidőszakban nem sike­rült. A helyi forgalomban több mint 12 százalékkal több utast szállítottak. A vil­lamoshálózat tovább javult, az utasok száma viszont 1,5 százalékkal csökkent. A sze­mélyszállítás részaránya a MAV-nál 1977-ben is tovább csökkent, az áruszállítás vi­szont 9 százalékkal nőtt. Mintegy 8 százalékkal a Vo­lán is több árut szállított, mint tavaly. Az új központ átadásával sokat javultak a telefonviszonyok, ennek elle­nére még vannak problémák Újszeged külső részében, az Északi városrészben, Felsö­városon. Javuit az edáláa Kilenc-tíz százalékkal, vagyis a tervnek megfele­lően nőtt a város kiskereske­delmi forgalma, s ez a ter­melékenység növekedésének, a hálózatbővülésnek és kor­szerűsítésnek tulajdonítható. A zöldség- és gyümölcsellá­tás ugrásszerűen javult, ami jelentős részben az időjárás­nak is köszönhető. Alapvető élelmiszerekből folyamatosan sikerült kielégíteni a keres­letet. Növekedett az előfize­téses ételek forgalma, de nem léptünk előre a zöldségáruk konyhakész állapotú értéke­sítésében. A dolgozók, jövedelme a tervezettnél -gyorsabban nőtt az idén; több mint 10 száza­lékkal. A könnyűiparban 13, a nehéz-, a gép- és az élel­miszeriparban 8 százalékkal emelkedett a bérszínvonal. A textiL- és ruházati, valamint a villamosenergia-iparban közel 11 ezren, az oktatási és az egészségügyi vonalon pe­dig mintegy 10 ezren része­sültek központi bérfejlesztés­ben. Az iparban, az élelmi­szer-kiskereskedelemben, a vendéglátásban több mint 15 ezer dolgozót érintett a mű­szakpótlék-rendezés. A fo­gyasztási árszínvonal megfe­lelt a tervezettnek, a zöld­ség-gyümölcs árak 15—20 százalékkal csökkentek. Lassú volt a javulás a munkaerő-gazdálkodásban. A foglalkoztatott létszám csak 0,3 százalékkal nótt. A külön­féle intézkedések együttes hatásaként több mint 10 szá­zalékkal csökkent a fluktűá­ció, de a munkaidőnek még most is mintegy 20—25 szá­zaléka vész el az egész, illet­ve az úgynevezett tört napi hiányzások miatt. Befejeződött .a II. számú gázfeldolgozó üzem és azAl­győ—Üllés II. számú gázve­zeték építése. A kábelgyár­ban 140 millió forintos gépi és 20 millió forintos építési beruházásra került sor. Foly­tatódott a KSZV rekonstruk­ciója, jelentősebb exportbő­vítö, korszerűsítő beruházá­sok voltak a tejipari válla­latnál, a konzervgyárnál, a paprikafeldolgozónál stb. A DÉGÁZ mintegy 300 új fo­gyasztót lát el földgázzal. A lakásépítési tervet mintegy 300-zal túlteljesítettük: 2552 lakás épült fel Szegeden, eb­ből 305 munkáslakás. Az öt­éves terv első két évére ter­vezett gyermekintézmények — az algyői 75 férőhelyes óvoda kivételével — időará­nyosan elkészültek. Átadták az általános és középiskolai diákotthonokat; a petőfitele­pi, a felsővárosi és az odesz­szai könyvtárakat; a JATE kibernetikai laboratóriumát; az ezeradagos konyhát és ét­termet; az új Hungária szál­lót; a SZOTE vérellátó köz­pontját; a Lenin körút má­sodik szakaszát stb. Jól ha­lad az északi Tisza-híd és a partfal építése. Hosszú elő­készítés után elkezdődött, de nem megfelelő ütemű a sze­gedi nagyáruház és a Do. musz-áruház építése. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére kibontako­zott munkaverseny-mozga­lom igen eredményesen segí­tette az idei termelési és vá­rospolitikai feladatok meg­valósítását. Szegeden á cse­peli felhíváshoz több mint 45 ezren csatlakoztak. Nagyobb feladatok Az MSZMP Központi Bi. zottságának 1977. december 1-i határozata, valamint a megyei pártbizottság állás­foglalása 1978-ra is kijelöli a város gazdasági fejlődésé­nek irányát — állapította meg a városi pártbizottság. Fő feladat továbbra is a gaz­dasági hatékonyság javítása, s az ötéves terv időarányos részének teljesítése. Ehhez szükséges: a jövedelmezőség javítása; az ipari termék­szerkezet korszerűsítésének folytatása; a termékek minő­ségének további javítása; az exporttermelés fokozása és az importanyag-felhasználás csökkentése; az anyag-ener­giatakarékosság fokozása; a munka- és üzemszervezési te. vékenység, a tnunkaerő-gaz­dálkodás és a munkafegye­lem javítása; a tudomány eredményeinek gyorsabb üte­mű felhasználása. Az ipari termelésben elérhető a meg­szabott 6 százalékos növeke­dés. Ehhez azonban szüksé­ges, hogy a folyamatban le­vő beruházások gyorsan be­fejeződjenek, s hogy a ter. melés bővülése ezután is a termelékenység növekedésé­ből származzék. A népgazdasági egyensúly javításához a szegedi válla­latoknak és szövetkezeteknek az eddiginél hatékonyabban kell hozzájárulniok. Tovább­ra is növelni kell az expor­tot. A szerződéseknek meg­felelően szocialista piacon mintegy 10 százalékkal, új piacok felkutatásával a tőkés kivitelt i>edig 13—15 száza­lékkal szükséges növelni. Anyag- és energiaköltségek­(Folytatás a 3. oldalon.) A bányászat idei munká­járól és jövő évi feladatairól nyilatkozott Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes az MTI munkatát-sának. — Az ország bányászai si­keresen teljesítették, s az igé­nyeknek megfelelően egyes iparágakban meg is tetézték idei tervüket. Kiegyensúlyo­zottan- látták el az országot energiahordozókkal, s így lé­nyegében biztosították az igé­nyek zavartalan kielégítését. Szénbányászainknak sikerült áthidalniuk az év elején ke­letkezett átmeneti nehézsége­ket, és mind a mélyművelé­sű, mind a külfejtésű bá­nyákban teljesítették tervü­ket: összesen 25,4 millió ton­na szenet szállítottak az or­szágnak. A szénhidrogénbá­nyászok túlteljesítették az idei előirányzatot, s így 2,2 millió tonna kőolajat, 6.6 mil­liárd köbméter földgázt és mintegy 200 ezer tonna pro­pán-bután gázt termeltek. Az igényeknek megfelelően bő­vült a bauxitbányászat ter­melése, jelentősen javult a munka termelékenysége, s az érc- és ásványbányászat is teljesítette ez évi feladatait. — A jövő évben alapvető célunk a hazai ásványvagyon teljesebb és gazdaságosabb hasznosítása, újabb lelőhe­lyek kutatása és feltárása. Felkészültünk arra, hogy az ország 3,6 százalékkal na­gyobbra tervezett energiaigé­nyeit továbbra ís kiegyensú­lyozottan elégitsük ki a hazai termelés fejlesztésével és bő­vülő importtal. Így az ener­giahordozók 47 százalékát importból szerezzük be, első­sorban a szocialista orszá­gokból, ugyanakkor számos intézkedés eredményeként csökkentjük a tőkés behoza­talt. — A szénbányászat terve 1978-ra, akárcsak az idén, 25,2—25,4 millió tonna szén termelését irányozza elő. A mennyiség tehát nem növe­kedik. Mégis nagy szijkség lesz bányászaink helytállásá­ra, mert nagy feladatot je­lent a minőségi barnaszen­igények kielégítése. A lakos­ság ellátásának _ javítása ér­dekében Tatabányán külfej­tést létesítünk, növeljük a várpalotai brikett-termelést és az oroszlányi külfejtés tel­jesítményét is. — A szénhidrogénbányá­szok jövő évi terve 2 millió 150 ezer tonna kőolaj és 6,9 milliárd köbméter földgáz termelését irányozza elő. A folyamatos termelés érdeké­ben az előkutatásokon túl 200 kilométer hosszban kutató és 150 kilométer hosszban jó­vesztő mélyfúrást kell elvé­gezni, s gondoskodni kell a fejlesztési beruházások üte mes megvalósításáról is. Kü­lönösen fontos feladat az orenburgi földgáz fogadásé­nak előkészítése és a szállítá­sok megkezdése. A jövő év­ben egyébként az ideinél 11— 12 szazalékkal többet költhe­tünlc az energiahordozókal termelő iparágak fejlesztese­re. — Az érc- és ásványbánya­szatban a termékszerkezet további javítása, a feldolgo­zási színvonal növelése és az igények mind teljesebb kielé­gítése érdekében a termelés 4 százalékos növelése a leg­fontosabb feladat. Ennek megfelelően a jövő évben megkezdi a termelést a pilis­vörösvári nemesvakolaigyár­tó üzem és Erdőbényen a gyöngykovaföldet termelő üzem, amelynek termékét vi­vöanyagként hasznosítja a növényvédőszer-ipar. A jövőt készítjük elö jelentós bányá­szati kutatómunkákkal Recs­ken, és 1978-ban kell elké­szíteni azt a beruházási ter­vet is, amely szerint a min­den piacon jól értékesíthető perlit termelését bővítjük — fejezte be nyilatkozatát Ka­polyi László. Akusztikai vizsgálatok A Magyar Tudimányos Akadémia Akusztikai Kutató Inté­zetében vizsgáljak a beszld és a hallás sajátosságait, vala. mint ott próbálják ki a különféle akusztikai elemeket, be­rendezéseket is. Képünkön: akusztikai hangelnyelők mérése a zengőszobában

Next

/
Thumbnails
Contents