Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

2 « Szerda, 1977. december 28. Szilveszter Franciaországban a világűrben Merényletek # Moszkva (MTI) Két földlaké a világűrben köszönti az új esztendőt. Ju­rij Romanyenko és Georgij Grecsko, a Szaljut—6 szov­jet tudományos űrállomáson dolgozó űrhajások Szilveszter éjszakáján a tervek szerint a Távol-Kelet felett repül­nek majd. A Szojuz—28 űrhajó pa­rancsnoka és fedélzeti mér­nöke vasárnap a harmadik munkahetet kezdte el az űr­laboratóri umban. az a Párizs (MTI) Merényletek egész soroza­tát követték el Franciaor­szágban a karácsonyi ünne­peken. Georges Márchais­nak, a Francia KP főtitkárá­nak otthona ellen is táma­dást intézett egy fasiszta banda. Gaston Plissonnier, a Befejeződ©! f a Szadat —Begin találkozó • Iszmailia (UFI) Hétfőn reggel Iszmalltában befejeződtek Anvar Szadnt egyiptomi elnök és Menahem Begin izraeli miniszterelnök tárgyalásai. A két politikus ezúttal mintegy fél órán át ta­nácskozott Ezt követően Szadat és Begin közös sajtóértekezletet tartott, majd Begin repülőgépen hazaindult. Iszmailia után Kommentár Iszmailiában, Szadat elnök egyik rezidenciáján befejező­dött az egyiptomi—izraeli csúcstalálkozó. Az nem tűnt valószínűnek, hogy a meg­beszéléseket bármilyen ér­telemben teljes siker koro­názás, de az eredmények a két fél által vártnál is sok­kalta szerényebbek. Sőt: a legtöbb nagy hírügynökség kommentátora úgy fogalmaz, hogy egyáltalán nincsenek eredmények A két álláspont közötti szakadék minden megvita­tott kérdésben — a Sinai­félszigetről való kivonulás méreteitől és menetrendjé­től kezdve a Gaza-övezeten át a Jordán folyótól nyugat­ra eső területek bonyolult, katonai településekkel sú­lyosbított problémáig — tátongóan mély maradt. A véleményeltérései? rész­letezése oldalakat töltene meg, de a dilemma lényegét szellemes tömörséggel így fogalmazza meg a moszkvai Pravda elernzeso: „Annak maximuma, ameddig Izrael hajlandó volt elmenni, jó­val kevesebb annál a mini­mumnál, amire Szadat tö­rekszik." Nem tudni, mit hoz a jö­vő, de egyelőre látványosan bebizonyosodott a Szadat­féle kezdeményezés arab és nem-arab bírálóinak figyel­meztetése: az egyiptomi el­nök „gesztusai'* nem bírták engedékenysége Tel Avivot. ahogvan azt a jelek szerint Kairó remélte, hanem ellen­kezőleg, minden vonatkozás­ban megkeményítették Izrael álláspontját. Moszkvában változatlanul ezt tartják a különös Szadat —Begin dialógus legfőbb tanulságának, hogy a közel­keleti rendezés csak vala­mennyi érdekelt fél össze­hangolt lépéseinek eredmé­nyeként érhető el és semmi­képpen nem valamiféle tö­rékeny, megalapozatlan „kü­lönbéke" lobogója alatt. Ezen a legfőbb tanulságon túl levonható néhány egyéb következtetés is az iszmailia! és az azt követő fejlemé­nyekből. Az egyik az, hogy az izraeli vezetésben — az eddig gondosan óvott ku­lisszák ellenére — enyhén azólva nem minden kérdés­ben teljes az összhang. A kommentátorok figyel­mét nem kerülte el, hogy Moee Dajan külügyminiszter az iszmailiai találkozó után nem osztotta Begin „kincs­tári optimizmusát", hanem ny<^ borúlátással beszélt az ottaél eredménytelenségről. Ezúttal nem valószínű, hogy munkamegosztásról van szó. Dajan célja kettős lehet: 1. Megszerezni az izraeli .hé­ják" támogatását, akik csa­lódtak, vagy csalódni fognak Beginben és ezzel 2. Elő­készíteni a talajt egy ké­sőbbi politikai offenzívára, amelynek félreérthetetlen iránya a kormányfői bár­sonyszék ... Harmat Endre Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára hétfőn levélben for­dult Raymond Barre mi­niszterelnökhöz, a Marchais elleni támadás résztvevői­nek felkutatását és felelős­ségre vonását, a politikai ve­zetők védelmének biztosítá­sát követelve. Raymond Barre minisz­terelnök hétfón este a lu­xemburgi rádiónak a me­rényletekkel kapcsolatos kér­désére válaszolva kijelentet­te: „Ez a támadás annak megállapítására késztet, hogy elítélek minden ilyes­fajta akciót." A merénylethullám egyéb­ként már a karácsonyt meg­előző héten kezdődött a Fauchon luxus élelmiszer­áruház felgyújtásával. A merényletsorozat karácsony hétfőjén érte el csúcspont­ját. Ekkor öt robbantást haj­tottak végre, többek között egy korzikai szeparatista szervezet levegőbe röpítette Villepinte vasútállomását Párizs közelében (ez volt hosszú ideje az első eset, hogy korzikai szepara­tisták az anyaország te­rületén hajtanak végre tá­madást). A robbantások keddre virradóra is folyta­tódtak: a rádió épülete kö­zelében egy bíró lakásában robbant bomba. Csodával határos módon egyik me­rénylet sem követelt áldo­zatot. rAdióteiex SCHMIDT EGYIPTOMBAN Kedden háromnapos hiva­talos látogatásra Egyiptomba utazott Helmut Schmidt njgjgatnémet kancellár. Több alkalommal tárgyal Anvar Szadat egyiptomi államfő­vel, majd a hivatalos prog­ram lebonyolítása után Schmidt — felesége társasá­gában — a Szilvesztert és az új év első hetét pihenéssel Egyiptomban tölti. VIETNAMI—THAIFÖLDI MEGBESZÉLÉS Hanoiban tárgyalásokat folytatnak a vietnami és a thaiföldi kormány képviselői a két ország közötti polgári légiforgalmi kapcsolatok kér­déséről. A megbeszéléseken érintik majd thaiföldi repü­lőgépek Vietnam légtere fe­lett való áthaladásának problémáját is. SZfRIAI VEZÉRKARI FÖNÖK MOSZKVABAN Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere kedden fogadta Hikmat Sehabi hadosztálytábornokot, a Szíriai Arab Köztársaság fegyveres erőinek vezérkari főnökét. A találkozón szívé­lyes, baráti beszélgetést foly­tattak a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó kérdések­ről. ARAFAT BELGRÁDBAN Baráti munkalátogatásra kedden Belgrádba érkezett Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vég­rehajtó bizottságának elnöke. A palesztin vezetőt a repülő­téren Milos Minics jugoszláv külügyminiszter fogadta. Peking három témája Ha valaki megpróbálná rendezni azt a sokféle, első­sorban nyugati hírszolgálati irodáktól és Pekingben tevé­kenykedő nyugati diploma­táktól származó értesülést, félig-meddig megerősített hírt, amely a kinai politika új vonaláról naponta érke­zik, három fő témakört kü. lönböztethetne meg: Az első és valószínűleg mennyiségi­leg legnagyobb hirtömeg: „a négyek bandája" tevékeny­ségét megbélyegző jelentés, elemzés, cikk — ezeket úgy kellene nyilvántartania, mint a folyamatban levő erőteljes tisztogatás adatsorát. A má­sodik témakör együtt tartal­mazza a katonai készülődés­ről és a gazdasági élet fellen­dítéséről szóló lépések hír­anyagát. Ide kell illeszteni azokat a jelentéseket is, ame­lyek Pekingnek különböző nyugati (amerikai és nyugat­európai) körök felé intézett (elhívásait foglalják össze. A harmadik témakör az, amely immár esztendők óta válto­zatlanul jelen van a kinai politika szinte minden meg­nyilvánulásában: a legkülön­bözőbb szovjetellenes szőve, gek ismétlése, lépések sora. Néhány nappal ezelőtt több — nem egészen egybehangzó — nyugati jelentés adta hí­rül, hogy a „négyek bandá­ja" hivei közé sorolták azt a zeneszerzőt is, aki egy régi parasztdalt irt át, hogy ab­ból elkészüljön a „Győz a vörös kelet" című valamiféle himnuszpótlék. Egyáltalán: az élet legkülönbözőbb terü­leteire is kiterjed a tisztoga­tás. Még az idén tavasszal kezdődött a tisztogatás erő­teljesebb szakasza — azóta tudunk halálbüntetésekről is. Ám a legvilágosabb össze, függést „a négyek bandája" szereplése és igy a hatalmi harc, valamint a felelősségre vonások között a Honan tar­tománybeli őszi per mutatta. Itt azért ítéltek halálra és végeztek ki tizenkét embert, mert a hatalmi harcnak ab­ban a szakaszában, amikor éppen egy Teng Hsziao-ping elleni támadáshullám volt soron, a tartomány egyik ré­szében eltávolították a köz­igazgatási vezetőket, és ma­gukhoz ragadták a hatalmat 1*1 A második témakört ille­tően az egyik legérdekesebb és legjellemzőbb hír szerint Pekingben egy új vadászre­pülőgép tervezésén és gyár. tásán dolgoznak. Még 1976­ban nyugat-európai országok­ból (mindenekelőtt azNSZK­ból) Peking nagy mennyisé­gű alumíniumot vásárolt; en­nek egy része szolgálná az F—12-nek nevezett új va­dászrepülőgép gyártását (Kétszeresen is jellemző egy amerikai jelentés. „Kína ar­ra készülődik, hogy a korsze­rű szovjet harci gépek min­tájára új, fejlett vadászrepü­lőgépet állítson elő. Az al. katrészeket Egyiptom bocsá­taná Kína rendelkezésére, cserébe MIG—17-es pótalkat­részek adásáért. A szovjetel­lenes jelszavakat ismételgető Peking tehát attól a Kairó­tól kér szovjet repülőgép-al­katrészt, amely világszerte azt magyarázgatja, "hogy -nem kap Moszkvától pótal­katrészeket-".) Egész sorozatot lehetne kö­zölni, idézni a legkülönbö­zőbb kinai lapok nyugatra is eljuttatott szovjetellenes rá­galmaiból, kiáltozásaibóL Ezek helyett és ezek jellem­zéséül helyesebb egy tokiói lap tudósítását ismertetni. A Jomiuri Simbun írja: hogy „egy magas rangú kínai ka. tonatiszt Pekingbe látogató nyugalmazott japán tisztek­kel közölte, hogy szovjet csapatok egymillió négyzet­kilométernyi kínai területet tartanak törvénytelenül meg­szállva". A tokiói lap mun­katársa beszélgetett a Kíná­ban járt nyugalmazott tisz­tekkel, akiknek vendéglátója Hszu Hsziang-csen marsall volt. Az idős katonai vezető állitotta, hogy „a szovjet csa­patok a két ország közötti vi­tatott határ mentén éjszakai támadásokat hajtanak végre, így próbálván kínai terület­re visszatolni a határjelaése­ket". Hszu Hsziang-csen meg. kísérelte indokolni a kinai politika szovjetellenes vona­lának kérlelhetetlenségét. „Ha enyhe politikát, folyta­tunk a Szovjetunióval szem­ben, az sietteti egy világhá­ború kitörését — mondotta, és hozzátette azt ls: — a szovjet—kínai vita folytatód­ni fog, akár tízezer évig is". A marsall érdekes módon most már nem a képtelen határproblémáról, hanem Ideológiai ellentétekről be­szélt Az agg marsall szovjetel­lenes kijelentéseivel egy idő­ben több olyan cikk is meg­jelent különböző kínai la­pokban, amely örömmel re­gisztrál katonaiköltségvetés, növekedést egyes nyugat­európai országokban, NATO­stratégák fegyvercsörtető ki­jelentéseit; kommentárként azt hangoztatva, hogy „a szovjet terjeszkedési elkép­zelések egyik fő terepe Nyu­gat-Európa". 3. A szovjetel lenes hangokkal egy időben Pekingben nem titkolják, hogy Kína új ve­zetése mindenekelőtt a gaz­dasági kérdésekben is legna­gyobb tekintélynek tartott Teng Hsziao-ping a legsürgő­sebben nyugati gyárakat és berendezéseket kíván vásá­rolni. November elején, ami­kor Charles Yost, az ameri­kai—kínai kapcsolatok ame­rikai nemzeti bizottságának elnöke Pekingből Hongkong­ba érkezett, elmondta, hogy minden Pekingben folytatott megbeszélésnek az volt a lé­nyege, hogy Kína mielőbb igyekszik külföldi technoló­giához hozzájutni. Charles Yostot fogadta Teng Hsziao­ping is. „Nem derült ki a be­szélgetésekbői, hogy milyen országokból kívánják besze­rezni a technológiát" — mon­dotta Yost. önkénytelenül is felmerül egy Teng-mondat: „Mind­egy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak az a fontos, hogy egeret fogjon". Most a legkülönbözőbb nagy mono­póliumok embereivel való tárgyalásoknál is, úgy látszik, az egérfogás tudománya az egyetlen követelmény: Elhunyt Charlie Chaplin © Vevey (Reuter, DPA. UPI) Charlie Chaplint, a világ filmművészetének kiemelkedő egyéniségét, aki vasárnap hajnalban, 88 éves korában hunyt el, kedden helyezték örök nyugalomra a Corsier-Sur-Vcvey-i falusi temetőben. A zuhogó esőben megtartott temetésén csak a közvet­len családtagok és a barátok voltak jelen, és az angol ki­rálynő képviseletében ott volt John Wraight, Nagy-Britan. nia svájci nagykövete. A temetésről Chaplin nyolc gyermeke közül csak Ge­raldine Chaplin maradt távol, aki jelenleg Spanyolország­ban forgat. Charlie, a halhatatlan Amikor néhány esztendeje, a velencei Teatro Fenice színpadán átvette a biennálé zsűrijétől az életművét ki­tüntető Aranyoroszlánt, már ósszefacsarodott a körülötte állók szive. Egészen a hát­térfüggönyig tolták kocsijá­ban, majd egy hatalmas termetű ápoló ölben vitte be a színpadra, és megállí­totta, mint egy bábot. Ez­után nyílt szét a függöny, s a tömeg ünnepelte a mozdu­latlanul álló örökmozgót, Charlie Chaplint. Charlie-t, akinek az or­mótlan cipők, a lötyögő nad­rág, a szűk zsakett és ko­pott keménykalap jellegzetes külsőségei mellett elsősorban a mozgása, a járása volt ha­sonlíthatatlan. S ez a moz­gás, ez a járás volt egyben művészetének egyik legfon­tosabb eszköze. Ó, hányfé­leképpen tudott rohanni, el­botlani, ülepre huppanni, vagy éppen farba billenteni valakit. Másvalakiről szóló gyász­emlékezésben illetlenek vol­nának ezek a szavak, de Charlie-hoz, Spencer Charles Chaplinhoz illőek, ö a leg­közönségesebb mozdulatokat is bájjal, eleganciával csi­nálta, és minden mozdula­tával az alkotást szolgálta. Az alkotást, amely az ő esetében mindig egyértelmű volt az ember iránt érzett felelősséggel, a kisemmizet­tek, elesettek iránti szere­tettel, az ő igazságuk felmu­tatásával. Most hát. sok éves béna­ság után, végképp mozdulat­lan lett Charlie. De furcsa módon nem egy tolószékes aggastyán halálát látjuk, hanem azt a kortalan-ked­ves figuráét, aki megunva e földi világot, amely sok si­kert és gazdagságot, de ül­döztetést is hozott számára, egyszerűen átkacsázott a halhatatlanságba. Mert Charlie halhatatlan, az egyetemes filmművészet halhatatlanja, aki nemcsak életművével, hanem ennek óriási hatásával is immár véglegesen a film klassziku­sa. Morvay István Életszínvenal­emelkedés a Szovjetunióban A Szovjetunióban a mun­kások és az alkalmazottak átlagos fizetése az ingyenes szolgáltatások és a társadal­mi fogyasztási alapokból tör­ténő kifizetések összegével együtt ma havonta 211 ru­bel, ebből a névleges átlag­fizetés 155 rubel. Az ipari munkások esetében az át­lagbér tíz százalékkal maga­sabb a népgazdasági átlag­nál. A szovjet családok életé­ben mind nagyobb szerepet játszik a társadalmi fogyasz­tási alapokból származó jö­vedelem. Ezek az alapok gazdaságilag támasztják alá a szovjet embereknek az al­kotmányban az ingyenes ta­nuláshoz, orvosi ellátáshoz, a pihenéshez, munkaképessé­gük ideiglenes vagy tartós csökkentése esetén az eltar­táshoz, az ingyenes és igen alacsony bérű lakáshoz és más szociális juttatásokhoz rögzített jogát. Társadalmi fogyasztási ala­pokból emelik rendszeresen a nyugdijakat (a Szovjet­unióban összesen 46 millió nyugdíjas van), a gyerekek után fizetett családi pótlé­kot, a bölcsődék és óvodák fenntartási költségeit stb. Az állam által létrehozott társadalmi-fogyasztási ala­pok legfontosabb funkciója — a szovjet emberek szociá­lis — anyagi helyzetének ki­egyenlítése. Ezért ezek az alapok gyorsabban növeked­nek, mint a munkabérek. Ma a társadalmi fogyasztási ala­pok egy átlagos család jöve­delmét több mint egyharmad résszel növelik. * Hogyan „reagál" a termelő szféra a lakosság jövedelme emelkedésére? A közszükségleti cikkek fo­gyasztásának növekedése az összehasonlítható árakon szar mított reáljövedelmen ke­resztül jól lemérhető. 1976­ban az egy foglalkoztatottra jutó reáljövedelem az ipari és az építőipari munkások esetében 9,7-szer, a mező­gazdasági dolgozókénál pedig 14,1-szer múlta felül az 1913­as szintet. 1940-hez képest a reáljövedelem megfelelően 3,6-, illetve 6-szorosára nőtt. Jelentős változások történ­tek a ruházati cikkek, a ci­pó, a bútor stb. ellátásban is . A Szovjetunió ma egy főre számítva több szövetet gyárt, mint Nagy-Britannia. Franciaország, az NSZK, fe­lülmúlja az Egyesült Álla­mokat a gyapjú-, a len- és a pamutszövet-termelésben, Nagy-Britanniát és Francia­országot a kötöttáru, az Egyesült Államokat pedig a cipők előállításában közelíti meg. A belső piac viszonylagos telítettsége mellett a minő­ség javítása és a választék bővítése került előtérbe — a lakosság növekvő keresleté­nek megfelelően. Az SZKP KB és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa 1977 január­jában hozott külön határo­zata értelmében az ötéves tervidőszak elején tervezett­nél gyorsabban növelik a közfogyasztási cikkek gyár­tását, s egyben fokozzák a minőség javítását. Mindehhez tegyük még hozzá a lakásépítésben elért nagy előrehaladást (az utób­bi 20 évben 220 millió em­ber lakásviszonyain javítot­tak), a Szovjetunió sikereit a közoktatás, a kultúra, az egészségügy, a környezetvé­delem stb. területén. így ké­pet kapunk arról, milyen ütemben halad a szocialista társadalom a kitűzött végcél eléréséhez. Alekszandr Szmirnov (APN—KS) 4

Next

/
Thumbnails
Contents