Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

2 Vasárnap, 1977. december 18. Havasi Ferenc kazaéiiezett Romániából O Budapest (MTI) Szombaton hazaérkezett Budapestre az a küldöttség, amely Havasi Ferencnek, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének, a bizottság ma­gyar tagozata elnökének vezetésével Bukarestben részt vett a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság 13. ülésszakán. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Kese­rű Jánosríé könnyülpari mi­niszter fogadta. Jelen volt Constahtin Címbru. a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa. A küldöttségek tárgyalásán Havasi Ferenc és Ilié Verdet, az RKP Politikai Végrehaj­tó Bizottságának tagja, a KB titkára, az együttműkö­dési vegyes kormánybizottság román tagozatának elnöke áttekintette az előző ülésszak óta végzett munkát. Megállapították, hogy Ká­dár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Nico­lae Ceausescanak, az RKP főtitkárának • ez évi határ­menti találkozóján elfoga­dott intézkedések alapján a magyar—román gazdasági kapcsolatok tovább fejlődtek. A két ország közötti áru­csereforgalom a múlt évi­hez viszonyítva az idén mintegy 20 százalékkal nö­vekedett. A tárgyaláson is kifejezésre jutott, hogy to­vábbi reális lehetőségek van­nak a termelési együttműkö­dés és szakosítás bővítésére. Bukaresti tartózkodása so­rás Havasi Ferencet — Biczó György bukaresti ma­gyar nagykövet kíséretében — fogadta Nicolae Ceauses­cu, az RKP főtitkára és Manea Manescu miniszterel­nök. A megbeszélések — amelyeken elsősorban a két­oldalú gazdasági együttmű­ködés jelenlegi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit te­kintették át — szívélyes, ba­ráti légkörben folytak le. A hét három kérdése A náppiíaság 1S78. évi terve Változatlanul magas sebességfokozatban folynak a tár­gyalások a közel-keleti válságról, de a héten alighanem fontosabb dolgok történhettek a kulisszák mögött, mint a nyilvánosság előtt. Az ENSZ felentős döntést hozott: május­ban ül össze a leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszak, amelyet máris nagy érdeklődés előz meg — s egy kevéssé biztató hlr, Bécsben újra a „hclybenjárás" jegyében feje­ződött be a hadcrőcsökkeniésl tárgyalisok őszi-téli megbe­széléssorozata. Miközben Európa szocialista felében a parla­mentek a szolcdsos év végi mérlegkészítés, valamint a jövő évi tennivalók jegyében tanácskoztak, a másik oldalon Tö­rökország is feliratkozik Portugália és Hollandia mellé a kormányválsággal küszködő országok listájara. • Mit hozott a kairói kfl­lönkonfercncia nyitá­nya? Történelmi környezetben ült össze a Szadat által ja­vasolt kairói különkoaferen­cla, hiszen évezredek, a fá­raók piramisai tekintenek le a színhelyként szolgáló Mena-HóuSe-ra. (A főváro­son kívül, a sivattag szélén elhelyezkedő luxusszálloda egyúttal megkönnyítette a biztonsági intézkedéseket ts...) A külsőségekkel nem is vólt hiba, csak a lényeg­gel, hiszen az érdekeltek többsége távolmaradt. Vance külügyminiszter körútja eb­ből a szempontból nem volt eredményes, sem Szíria, sem Jordánia, sem Libanon nem vállalta a kairói részvételt, a PFSZ meghívását pedig fel sem vetették. Minden jel arra mutat, hogy a kairói különkonferencián különbé­két készítenek elő Egyiptom és Izrael között, anélkül, hogy rendeznék a közel-ke­leti válság igazi problémáit. Közben az izraeli minisz­terelnök — az amerikai saj­tó kedvelt szóhasználatával élve — „ellopta a címoldalu­kat" a kairói tanácskozás elől. Miközben a piramisok tövében .még a napirend megállapításáig sem jutot­tak el, Begin váratlanul Washingtonba érkezett. Hi­vatalos közlés nem történt, de általános vélemény sze­rint a lehetséges izraeli en­gedmények tervét vitte ma­gával,, s ezek egyúttal a mentőöv szerepét is betölte­nék az egyiptomi államfő részére, aki eddig mindent odaadott, de semmit sem kapott Ügy tűnik, hogy a hé'en — Kairó helyett — Washington került előtérbe, s azt sem tartják kizártnak, hogy Szadat is átrepül az óceánon. A tervezett különbéke el­len mind erőteüesebn a fel­lépés. Nem a tárgyalások és a béke miatt (noha vannak sajnos szélsőséges hangok, amelyek álta'ában elvetik a tárgyalásokat, hanem a sa­játos körülmények követ­keztében. Egy különbéke­megállapodás érintetlenül hagyná a tűzfészkeket és a parázs b4rmikor fellobban­hatna € Miért szükséges tömeg­kampányt folytatni a neutronfegyver e".l=n2 Legyen Í978 a neutron­fegyver eltiltásának éve — ezt. modta sajtóértekezletén Romas Csandra, a Béke­világtanács elnöke, s a v'­lág min "en részéből érkező hírek már mutatják, hogy hallatlanul széles körű tö­megkampány bontakozott kl e cél érdekében. Miért kapott Ilyen súlyt a neutronfegyver eltiltásá­ért kibontakozó küzdelem? Ez az új harci eszköz tulaj­donképpen egy miniatürizált hidrogénbomba, amely csök­kenti a robbanó erőt, viszont fokozza a halált és súlyos betegségeket előidéző su­gárártálmakati Az anyagi javak megóvása, az ember­életek kioltása — ez a neut­ronfegyver, a „tiszta bomba" közvetlen hatása és érthető sokkot Váltott ki az emberi­ségben. Természetesen a nem miniatürizált hidrogén­bomba, amely kioltja az életeket és az anyagi Java­kat is megsemmisíti, ugyan­csak nem Jobb és nem „hu­mánusabb". A neutronfegy­ver igazi veszélyeit más té­nyezők jelentik. Először: az említett „miniatürizálás", a viszonylag szűkebb hatókör olyan érvelésre ragadtatja a NATO-stratégákat, hogy ezt a harci eszközt helyi hábo­rúkba és helyi konfliktusok­ba is be lehetne vetni egy általános nukleáris világhá­ború kockázata nélkül. Ez természetesen illuíió, de ha egyesek komolyan vennék ezt az ábrándot, az belátha­tatlan következményekkel Járna. Másodszor', az elmon­dottakból következően a NATO-szöve*sége?ek és má­sok igényelhetnék a neut­ronfesyvert, az elterjedne és „átbújna" az a'om sorompó alatt... Harmadszor: ha a neutronfegyver a he'yi kon­fliktusok eszköze, akkor a bevetését akár a helyi pa­rancsnokok is elrendelhet­nék, s rem kellene hozzá a legfelsőbb szintű politika! vezetés elhatározása. Ne­gvedszer: a nyugati logiká­ból fakad az is. hoav a neut­ronfegyver nem tartozik a SALT-megbe"-zélések érvé­nyessági körébe. Nyilván a sok meggondo­lás következtében még a legutóbbi brüsszeli NATO­ülésszakon sem kapott zöld fényt a neutronfegyver — igaz a Ültő piros sem vi1­lant fel. Ezért kívánatos és azükjáges, hoav százmilliók foglalianak á'láat és a Jövő esztendő meghozza a neut­ronfegyver végleges eltiltá­sát. # Ml váltotta kt a török kormányválságot? Kétszer két képviselő ki­lépett a héten Süleyman Demirel török miniszterelnök Igazságpártjábil, s ezzel az anka-ui pa-lament 450 man­dátuma közül a jelenlegi kormánykoalíció már csak 221 szávaraztra számíthat Az előzményekhez tarto­zik, hogy a nyári választá­sokon Eoevit, szociáldemok­rata jellegű Köztársaság: Néppártja lett a legerősebb politikai erő, de nem volt képes megszerezni az abszo­lút többséget. így — papír­vékony többséggel — egy jobboldali szövetség jött lét­re Demirel pártjának, vala­mint két szélsőségesen reak­ciós formációnak közremű­ködésével. (A két nagy párt között nem annyira a kül­politikában, mint inkább a belpolitikában vannak kü­lönbségek, igaz a koalíció sok tekintetben a szélsőjobb­oldal foglyává tette a mi­niszterelnököt.). A politikai feszültség a választások után sem csök­kent, hanem növekedett, romlott a gazdasági helyzet és nyomasztólag hat a cip­rusi kérdés megoldatlan­sága. Ilyen közegben tartot­ták meg múlt vasárnap a helyhatósági választásokat, amelyek során a Demlrel­párt szavazatokat vesztett az ellenzék és egyik part­nere javára, s az ország 67 legnagyobb városából 42-ben az ellenzék szerezte meg a vezetést. Ennek hatására történtek a kilépések. Ece­vlt, mindezek után, lemon­dásra szólította fel a mi­niszterelnököt, Demirel azon­ban nem hajlandó lemon­dani és igyekszik „visszavá­sárolni" a pártütőket.. Az an­karai politika szakértői mindenesetre szorgalmasan számolnak: milyen változa­tok lehetségesek egy kor­mánytöbbség kialakítására... Réti Ervin (Folytatás az 1. oldalról.) erő-felhasználásra fokozott gondot kell fordftanok. Esz­közállományukat az eddiginél rugalmasabban kell felhasz­nálniok a korszerű termékek gyártására. A hatékonyabb és aktívabb vállalati gazdálkodás ösztön­zésére módosul a gazdasági szabályozás néhány eleme. A módosítások célja: erősíteni az eredményesen dolgozó vállalatok helyzetét úgy, hogy a jobb teljesítmény ki­fejezésre jusson a fejlesztési lehetőségekben, a személyi iövedelmekben. Hz épif8 por A terv az építőipari terme­lés 4—5 százalékos növeke­dését írja elő. A mérsékelt mennyiségi követelmény le­hetőséget ad a termelés szer­vezettségének fokozásóra, a folyamatban levő munkák gyorsabb befejezésére, a nunka minőségének javítá­sára. A lakásépítésekhez tervszerűbben kell előkészí­teni a területet, a kapcsoló­dó létesítményeket folyama­tosan kell építeni. Az építő­iparban is alapvető feladata munkafegyelem erősítése, a munkaszervezés javítása, a korszerű termelőberendezé­sek jobb kihasználása. A mszogezdaság, az erdíj­és vízgazdálkodás A terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos nö­velését irányozza elő. Ennek anyagi, műszaki feltételei — átlagos Időjárást feltételezve — adottak. Ez az 1975. évinél 11—12 százalékkal magasabb termelési színvonalat jelent, ás valamelyest meghaladja az ötéves tervbén 1978. évre számított mórtékét. A növénytermesztés 3—4 százalékkal növelhető. A mennyiségi növekedést a ter­méshozamok emelésével kell elérni. A búza hektáronkénti 40, a kukorica 49 mázsás át­lagtermése esetén az összes gabonatermés 5—6 százalék­kal lesz nagyobb. A zöldség­éi gyümölcsfélékből az ez évihez hasonló termést kell megalapozni. Az állattenyésztés termelé­se 2 százalékkal növelhető. A vágósertés-termelés vár­hatóan az ideihez hasonlóan alakul, de nagyobb lesz an­nál, mint amit az ötéves terv 1978-ra tervezett.. Vágóba­romfiból szintén nagyobb termelésre lehet számítani. A vágómarha-termelés 4—5 szá­zalékkal, a tejtermelés 8 százalékkal emelkedik. Az erdőgazdálkodásban folytatódik a gépesítés, a fü­részipar rekonstrukciója. A vízgazdálkodás központi fel­adata a vízellátás és a ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, Lázár György ás Apró Antal táviratbán üdvözölték Kim Ir Szent, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökévé, Li Dzong Jopot, a KNDK Leg­felsőbb népi gyűlésének el­nökévé történt megválasztá­sa alkalmából. IRAKI KÜT DÖTTSÉG HAZÁNKBAN Magyar—iraki mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari vegyes bizottság III. ülé­sére Amer Mahdí Sa'eh al­Kheshali iraki mezőgazda­sági és agrárreformügvi minisztériumi á'lamtltkár vezetésével pénteken kül­döttség érkezett hazánk­ba. A tárgyalások szombaton reggel megkezdődtek. Az ülés napirendjén szerepel a halászati együttműködés kérdése és magyar mező­gazdasági mintafarm léte­sítése Irakban. HOBDOZORAKÉTA­KISÉRLET Moszkvában hivatalosan .bejelentették, hogy a Szov­jetunóból december 20. és 30. között hordozórakétákat indítanak a Csendes-óceán térségébe. A szovjet kor­mány felkéri a Csendes-óce­án vízi és lé?i üivonaói' has+náó országokat: uta­sítsák illetékes szerveiké* ho«v a szóbanforgó id* sra'-ba" heivi idő szerint lc 6rá-ó' ?4 órá'v b®Óik é" renüin-xínoík kerüljék el az említett térségeket. szennyvíztisztítás fejleszté­se, a regionális vízellátó­rendszer kiépítése. A szállítás ás íiíriz'és A közlekedési vállalatok személyszállítási teljesítmé­nye 1978-ban 2,5 százalékkal emelkedik. A forgalomban némileg csökken a vasúti személyszállítás aránya, gyor­san, 5,5 százalékkal nő a helyközi autóbuszközlekedé­sé. A vidéki városi közleke­dés várhatóan 4.5 százalék­kal több utast szállít. Az áru­szállítási igények 4,5 száza­lékos növekedése várható, a vasúti szállítás 2.5 százalék­kal, a közúti szállítás 6,4 •százalékkal emelkedik. A terv biztosítja a szállí­tási lehetőségek folyamatos fejlesztését. A vasútnál 320 kilométernyi vonalszakaszt korszerűsítenek, 113 kilomé­teren építenek vonalbiztosító berendezéseket. Ezer új au­tóbusszal, 10 ezer új teher­gépkocsival bővül a szállítási kapacitás. 220 kilométer új út épül, 340 kilométeres út­szakaszt korszerűsítenek és 1400 kilométernyi útburkola­tot erősítenek meg. Fontos a szállítási kapaci­tások jobb kihasználása, a szervezettség növelése. A közlekedési vállalatok lét­száma csak mérsékelten nö­velhető, fokozni kell az egy főre jutó teljesítményt. A lakosság jövsde mei, fogyasztása, életkörülményei A terv a lakosság fogyasz­tásának 3,4—3,6 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljö­vedelemnek 3—3,2 százalék­kal, az egy keresőre jutó reálbérnek, valamint a (sz­dolgozók reálkeresetének 2,8 —3 százalékkal való növelé­sét írja elő. Az egy lakosra Jutó reál­jövedelem és reálkereset ter­vezett növekedését — számí­tásba véve a fogyasztói árak 4 százalékos emelkedését — a nominál jövedelmek 7—7,4 százalékos emelése biztosítja. A vállalatoknál, a riem me­zőgazdasági termelőszövetke­zeteknél a keresetek körül­belül 5,5 százalékkal, .ezen belül a bérek közel 6 száza­lékkal emelkednek. A terv központi bérintézkedésekkel számol: július 1-től emelik a műszakpótlékokat ott, ahol ez 1977-ben nem történt meg, október 1-től emelik azok­nak az egészségügyi dolgo­zóknak a bérét, akik az 1977­es béremelésből kimaradtak, emelik április 1-től a terü­leti ügyészségek és bírósá­gok dolgozóinak bérét. Ja­nuár 1-től a rendszeres évi nyugdíjemelés legkisebb ösz­szege havi 50 forintról 70 forintra nő. A kiskereskedelmi forga­lom összehasonlító áron több mint 4 százalékkal haladja meg az 1977. évit. Az áruala­pokat a terv összességében a várható keresletnek megfe­lelő színvonalon irányozza elő, a választék bővítése ér­dekében tovább nő a fogyasz­tást cikkek behozatala. A terv 90 ezer új lakás felépítésével számol. 33 ezer állami lakás épül. Az építé­si területek tervszerűbb elő­készítésével biztosítani kell, hogy a kapcsolódó létesítmé­nyek a lakásokkal egyidejű­leg épüljenek meg. A terv 57 ezer magánlakás felépí­tésével számol. Az egészségügyi és a szo­ciális ellátás az anyagi le­hetőségeknek megfelelően fejlődik. A gyógyintézeti ágyak száma 700—800-zal emelkedik. A járóbeteg-ellá­tást közel 80 új általános ós gyermekorvosi körzet létre­hozása, napi százzal több szakorvosi és üzemorvosi munkaóra is javítja. A böl­csődék befogadóképessége 3100 hellyel bővül, a szociá­lis otthoni helyek száma kö­zel 900-zal gyarapódik. Az óvodai helyek 17 ezer­rel növekednek. Az általános iskolai osztálytermek száma 710-zel nő, ez biztosítja a körzetesítés folytatását, az általános iskolai oktatási fel­tételek javítását. Javulnak a szakmunkásképzés feltételei. BeruliázűsoX A jövő évben a szocialista szektor beruházásaira 180— 182 milliárd forint fordítha­tó. Az állami beruházások elő­irányzott összege lehetővé te­szi valamennyi folyamatban levő nagyberuházás időará­nyos feladatainak megvalósí­tását. Két új nagyberuházás (Lenin Kohászati Művek kombinált acélmű. Székesfe­hérvári Könnyűfémmű fél­gyártmányfejlesztés) kezdődik meg. Teljesen befejeződik 10 nagyberuházás, jelentős ká­pacitásók lépnek be részle­ges üzembehelyezésékkel is. A központi lakásépítési elő­irányzat 8 százalékkal ma­gasabb az 1977. évinél. A vállalati beruházásokra 93—94 milliárd forint for­dítható. Tervszerűen tovább kell folytatni a versenyképes exportárualapok növelését szolgáló beruházások megva­lósítását. A külkereskedelmi Vorga.om A szocialista országok kö­zötti áruforgalom előirányza­tai összhangban vannak a hosszú lejáratú megállapo­dásokkal és a kétoldalú egyezfhényekkel. Ezek sze­rint a kivitel és a behoza­tal nagysága egyaránt 10 százalékkal növelhető, így az áruforgalom nagyobb lesz az ötéves tervben 1978-ra számított színvonalnáL A nem szocialista orszá­gokkal folytatott kereskede­lemben fontos cél a külke­reskedelmi mérleg javítása. A terv ezért a kivitel leg­alább 12—13 százalékos nö­velését irányozza elő, a be­hozatal pedig 3—5 százalék­kal emelkedhet. Az előirányzatok teljesíté­séhez szükség van a gazda­ságos export fokozására. El­sősorban a feldolgozó ipari vállalatokra, a mezőgazdasá­gi üzemekre hárulnak nagy feladatok. Takarékoskodni kell az importanyaggal, -ter­mékekkel, javítva felhasz­nálásuk gazdaságosságát. A piaci lehetőségek jobb ki­használása céljából javítánl szükséges a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködéséti * Az 1978. évi népgazdasági terv előirányzatai gazdasági fejlődésünk folyamatosságát biztosítják. A terv teljesíté­se mindenkitől felelősségtel­jes, odaadó munkát követel. A Minisztertanács felhívja a dolgozó koLlektívákat, a gaz­dasági vezetőke — egész né­pünket, hogy szervezett és szorgalmas munkával, a le­hetőségek minél teljesebb ki­használásával járuljanak hozzá az 1978. évi népgazda­sági tervben kitűzött célok eléréséhez. (MTI) Befejeződött a szejn ötöse £ Varsó (MTI) A lengyel parlament szom­baton délelőtt folytatta két­laposra tervezett tanácsko­zását. A Minisztertanács elnöké­:ek javaslatára a szejm vál­toztatásokat határozott el a Minisztertanácsban. A par­ament felmentette tisztségé­ből Jerzy Olszewski mi­niszterelnök-helyettest, Ta­deusz Bejm közlekedési ás Kazímierz Barcikowski me­zőgazdasági minisztert. — Ugyanakkor Tadeusz Bejmet miniszteri rangban a Mi­nisztertanács tagjává tette, kinevezte Mieczyslaw Zaj­frydot közlekedésügyi, Le­ón Klonicat mezőgazdasági és Stanlslaw Machot köny­nyűipari miniszterré. A szejm szombaton a déli órákban befejezte munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents