Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

SzomÜat, 1977. december 17. 3 v Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Födi Lászlómé felszólalása „Ragadó karok" Újszegeden Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselő társaim! Az állami vállalati tör­vényjavaslat üzemi demokrá­ciával kapcsolatos rendelke­zéseihez kívánok hozzászólni. Rendkívül nagy jelentősé­gű, hogy a javaslat első ízben foglalkozik törvényszinten az üzemi demokrácia alapvető elveivel. Mint tudjuk, ala­csonyabb szintű jogszabályok korábban is rendezték ezt a kérdést a szakszervezetek ha­gyományaira alapozva, de törvény ez ideig még nem szabályozta. A jelenleg ha. tályos állami vállalatokról szóló kormányrendelet sem rögzítette az üzemi demok­rácia intézményrendszerét. Csak annyit tartalmaz, hogy az igazgató feladatainak el­látásában a dolgozók közös­ségére támaszkodik. Kitért arra is, hogy a dolgozók kö­zösságét a vállalat szakszer­vezeti szerve képviseli. A kormányrendelet hatályba lé­pése óta azonban már egy évtized telt el. Az azóta be­következett gazdasági, poli­tikai, társadalmi változások indokolják, hogy kifejezésre jusson törvényben is az üze­mi demokrácia intézményes, elvei. Annál is inkább fontos ez, mert a társadalmi, gazdasá. gi előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele az üze­mi demokrácia érvényre ju­tása, folyamatos fejlesztése. A javaslat 20. paragrafusa tartalmazza azt, hogy a vál­lalat igazgatója és más ve­zetőállású dolgozói a dolgo­zókat szélesebb körben érin­tő döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésé­ben kötelesek bevonni. A munkahelyi demokrácia te. hát lehetővé teszi és bizto­sítja a kollektíva tagjai szá­mára azt a jogot, hogy a munkahely feladatai megva­lósításának módjában, a mun­kafeltételek alakításában, a munka anyagi és erkölcsi el­ismerésének elosztásában részt vegyen és dönthet a szociális és kulturális alapok felhasználásáról is. Az előbb említett rendel­kezésnek a jelentőségét töb­bek között az is megadja, hogy alkalmas kiküszöbölni egy helytelen gyakorlatot, szemléletet Itt arra gondo­lok, hogy napjainkban még vannak olyan vezetők, akik nem tartanak igényt arra, hogy dolgozó társaik véle­ményét, javaslatait meghall­gatva, hasznos kezdeménye­zéseiket felhasználva beépít, sék azokat döntéseikbe. Vannak olyanok is, akik a meghallgatásig még eljutnak, de a helyes meglátásokat sem alkalmazzák egyfajta presz­tízsféltásből. A gazdasági vezetőknek a törvény végrehajtásakor kö. telezettsége is az alkotó vi­ta, az érdemi részvétel ki­bontakoztatásával a dolgozók tudatos színvonalának eme­lése, a közéletiségre való ne­velés, felkészítés. A vállalat vezetésben való részvétel meghatározott kérdésekben a döntéshozatali, az állásfogla­lási, illetve a véleményezési jogkörön valósul meg. Nagyszerű elképzelni azt, amikor a gépeknél, nálunk, a Szegedi Konzervgyárban a vonalaknál munkát végző rá­ismer a saját vagy kollektí­vája elgondolásaira, ötleteire, arra, hogy azt kell megváló, sítania, végrehajtania, amit a tervezésnél a közösség aka­rata szerint vettek figyelem­be. Végeredményben tehát a terv készítői annak végrehaj­tói is. Az üzemi demokrácia az­által, hogy lehetőséget ad a dolgozók alkotó kezdeménye­zésének kibontakoztatására, egyben megteremti a valósá­gos alapját annak, hogy a gazdasági célkitűzések, fel­adatok minél magasabb szin­ten valósuljanak meg. Hoz­zájárul ahhoz, hogy tovább fejlődjék a közéleti tevé­kenység, hogy általánossá váljon a szocialista gondol­kodásmód. Nem szabályozza a javas­lat az üzemi demokrácia fó­rumait, megalakításuk és működésük rendjét. De utal arra, hogy ezt a vállalat szervezeti és működési sza­bályzatában kell rögzíteni. Ezzel kapcsolatosan hangzott el a törvényjavaslat a Csong­rád megyei társadalmi vitá­ján, hogy helyes lenne az, ha a törvény, vagy annak végrehajtási utasítása kitér­ne ezekre a kérdésekre. Javasolták azt is, hogy az üzemi demokrácia fórumait milyen időközönként kell ösz­szehívni, továbbá arra, hogy ellentétes vélemények esetén mi legyen a követendő eljá­rás. őszintén remélem, hogy a javaslat elfogadásával nagy lépést teszünk előre. Az üze­mi demokrácia ugyanis esz. köze a kollektíva önkifejlesz­tésének, segítségével megva­lósulhat a vezetők és veze­tettek kölcsönös ellenőrzése és együttműködésük maga­sabb színvonala. Növeli a dolgozók felelősségtudatát., aktivitásuk fokozódását. Gon­dolnunk kell azonban arra hogy a törvény sikeres vég­rehajtása nem csak a veze­tőkön, és nem csak a dol­gozókon múlik. Mindany­nyiunknak közösen kell együttműködnünk és még a továbbiakban is tanulnunk, mert a közéletben való rész­vételt is tanulnunk kell. El kell sajátítanunk a legfonto­sabb politikai, gazdasági is. mereteket Helyesen kell ér­telmezni az üzemi demokrá­cia elveit ahhoz, hogy a tör­vény irott szövege élővé, gyakorlattá váljon, hogy éle­tünk szerves része legyen. Ügy érzem, hogy a javas­lat a dolgozók nagy többsé­gének akaratát tükrözi, ezért azzal egyetértek, elfogadásra javaslom. Köszönöm figyelmüket Interpellációk Az országgyűlés téli ülés­szakán két képviselő inter­pellált. Varga János (Pest megye), a Monori Állami Gazdaság állatorvosa az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez és a pénzügyminisztériumi államtitkárhoz terjesztett be interpellációt Azt kérdezte: terveznek-e intézkedést a szociális követelményeknek nem megfelelő és zömmel a sokgyermekes, alacsony jö­vedelmű családok által la­kott telepek gyorsabb ütemű felszámolására. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter a pénzügyminisztériu­mi államtitkárral egyetértés­ben válaszolva elmondotta, hogy ezeken a telepeken élő családok lakáskörülményei­nek javítása érdekében már eddig is számos központi in­tézkedés született. Egyebek között lehetővé tették, hogy a rászorultak ingyen juthas­sanak telekhez, indokolt eset­ben 35 évre szóló kamatmen­tes hitelt kapjanak, s hogy az előtörlesztésnél csak a kölcsönösszeg 10 százalékát kelljen kifizetniük. Ennek el­lenére a képviselő kérdése jogos. Hozzá kell azonban azt is fűzni — mondotta a miniszter —. az érvényben levő rendeletek lehetővé te­szik, hogy a megyei tanácsok elnökei — indokolt esetben, a szociális körülményekre "aió tekintettel — az emlí­tett kölcsönök és törlesztések alól is felmentést adjanak. Ugyanakkor tervezzük, hogy 1978-ban — első lépés­ként — 20 ezer forinttal emeljük az építé3i és vásár­lási kölcsönök összegét. Más­részt tervezzük azt is, hogy a megvalósításhoz szükséges építési kapacitást növeljük a tanácsi költségvetési üzemek bevonásával és termelési adó­mentesítéssel is. Az V. ötéves terv ezzel kapcsolatos prog­ramjának vizsgálata alapján pedig a jövő év első felében az ilyen, szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő te­lepek gyorsabb ütemű fel­számolására további intéz­kedéseket is kívánunk tenni. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát egyhangúlag elfo­gadta. Barát Endre (Pest megye) Madarasi Attila pénzügyi ál­lamtitkárhoz interpellált: Elmondotta, hogy — töb­bek között — Pest megyében a különböző szociális, okta­tási és közművelődési intéz­mények fenntartásához, mű­ködtetéséhez jelentős anyagi és szellemi segítséget adnak az üzerpek és szövetkezetek. A jóléti és kulturális alap azonban csak az óvodák, bölcsődék együttes fenntar­tására ad lehetőséget. Vár­ható-e a közeljövőben a meg­levő ellentmondást feloldó minisztériumi állásfoglalás? Madarasi Attila pénzügyi államtitkár válaszában ki­emelte, hogy tavaly a válla­latok jóléti és kulturális alapját függetlenítették a nyereségtől és lehetőséget ad­tak a gyermekintézmények — a tanáccsal közös — fenn­tartásához. Gyakran azonban a vállalatok csak fizetnek, s a viszonzás nincs arányban hozzájárulásukkal, s ezért a támogatást tehernek érzik. A legtöbb nehézséget a társa­dalmi munkával épített in­tézmények fenntartása okoz­za. Keresni kell, hogy az üze­meltetés átmeneti gondjait kommunista műszakokért át­utalt jövedelemmel, vagy más társadalmi munka segít­ségével miképp lehetne eny­híteni. A következő ötéves tervidőszakban pedig — mondotta Madarasi Attila — megvizsgálják, hogy tovább­ra is kellenek-e a jelenlegi pénzügyi kötöttségek. vagy esetleg újabb megoldással biztosítható a működés. Az országgyűlés a pénzügyi államtitkár válaszát tudomá­sul vette. Baráth Endre az interpellációra adott felele­tet azzal fogadta el, hogy vizsgálják meg, miként lehet a vállalati támogatást — gyermekintézményekhez ha­sonlóan — a szociális és egészségügyi intézmények fenntartására is kiterjeszteni. (MTI) Első pillanatban úgy érzi a látogató, hogy nagy a hő­ség, a zaj és túl párás a le­vegő az újszegedi gyár ha­talmas szövödéjében. A 10 ezer négyzetméter alapterü­letű, korszerű üzemben nem látni ablakot, a világítás mégis természetes fényhatást kelt, később a klíma is ter­mészetesnek tűnik, érződik. Pajkó Péter üzemvezető ma­gyarázza el, hogy a szövés­hez nem csupán gépekre van szükség, hanem meg­határozott hőmérsékletre és nedvesságtartalomra is. Jó a csarnok klímaberendezése, állandóan 22 Celsius-fok meleget és 80 százalékos nedvességtartalmat biztosít. Ha nem így lenne, a szöve­tek minősége látná kárát. A zaj sem befolyásolja a szö­vést, legfeljebb szokatlan, s a munkásnőknek védekez­niük kell, speciális füldu­gaszt, svédvattát használnak. Az új szövőgépek nem sok­kal, de valamivel csönde­sebbek, mint a régiek. A csarnok galériáján — amerikai módra — üvegfa­lak mögött vannak az iro­dák. A műszakiak és admi­nisztratív dolgozók jól lát­ják szobáikból is a termelő­üzemet, de fordítva is min­dent látni lehet. Tóth József gyártási osztályvezetővel beszélgettem az üvegkalitká­ban az új ragadókaros szö­vőgépekről, a vásárlás elő­készítéséről. — Körültekintően jártunk el, egy francia és egy NSZK­beli gépgyártó cég verse­nyeztette a ragad ókaros szö­vőgépeit itt az újszegedi gyárban. Hosszú ideig pró­bálgattuk, melyik a jobb, az előnyösebb. A szövőnőknek is volt alkalmuk a gyakor­lásra, meghallgattuk minden érdekelt véleményét: a technológusokét, a kereske­dőkét, a szövőnőkét és a pénzügyi szakemberekét is. Csak ezután döntöttünk a francia gyártmányú SAC­Mal típus mellett. Elsőre 22 darabot rendeltünk. Ez a géptípus a mi számunkra a legkorszerűbb technikát je­lenti különösen a nehézszö­vetek gyártásában. Nekünk erre van nagy szükségünk, hiszen zömmel ponyvaanya­gokat exportálunk, a hazai piacra pedig teljes ..mell­bőséggel" gyártjuk a kiváló farmeranyagokat. Az üzemvezető, Pajkó Pé­ter elmondja, hogy alaposan fölkészültek a gépek foga­dására és az üzembehe'ye­zésre is. Előzően öt mű­szaki szakember kéthetes tanulmányutat tett a francia cégnél Mulhouse-ben. A cél­tanfolyamon a gyár tanmű­helyében gyakorolták a szö­vőgépek beállítását, szere'é­sét. Tapasztalhatták azt is, hogy a gyártó cég műhelyei­ben milyen magas minőség' követelményeket állítanak a dolgozók elé. Csak kifogás­talan gép hagyhatja el az üzem területét. — Szövőgyárban látták-e ezeket a gépeket működni' — Sajnos nemigen. Elju­tottunk ugyan egy száz gé­pes szövődébe, de csak „vé­gig futattak" bennünket a csarnokban, meg különben is ott könnyűanyagokat, ingszöveteket gyártottak. — Mennyibe kerül egy ilyen szövőgép? — Sokba, darabja több mint egymillió forintba. A lengyelek megvásárolták ugyan a licencet, de egyelő­re még csak könnyűszöve­tekre alkalmas gépeket gyár­tanak. — Mikor érkeztek ezek a gépek? — Júliusra ígérték a fran­ciák, de csak augusztus vé­gére, szeptember elejére szállították. — Hallhatnánk valamilyen jellemző nacionálét ezekről a dicsért szövőgépekről. Va­lami összehasonlítást a ré­giekkel szemben? — Természetesen —mond­ja Tóth József — sorba szedem: ennél a gépnél nincs szükség vetülókcsévére, an­Űjsághír: Az újszege­di szövőgyár 22 darab francia gyártmányú ra­gadókaros szövőgépet vásárolt. Az új gépek nagy teljesítményűek, könnyebb rajtuk dolgoz­ni a munkásnőknek. nak az elkészítése tehát ki­esik a technológiai folya­matból. Ezzel nemcsak egy munkafolyamat vált feles­legessé, hanem egy dolgozó is fölszabadult más mun­kákra. A korábbi Picanol márkájú gépeknél egy szö­vőnő hat gépen dolgozott, ezeknél nyolcat kezelhet. A régi gépek —, bár azok sem matuzsálemiek i— percen­ként 160 fordulattal működ­tek, ezek pedig 210-et for­dulnak percenként. A lét­számmegtakarítás és a gyor­sabb működés következté­ben kétszeresére nő az egy főre jutó termelés mennyi­sége. Lényeges, hogy ezek mellett a gépek mellett könnyebb a munkavégzés. A régieknél kézi indítású karo­kat kellett rángatni, a szö­vőnők panaszkodtak mű­szak végén, hogy fáj a csuk­lójuk. Most elegendő egy gombot megnyomni és min­den rendben. Akár elsőként is mondhattam volna, minő­ségben sokkal jobbat produ­kálnak, mint a régebbiek. Elegendő bizonyítékok ezek a ragadókaros gépek javára? Részemről elegendőek, de kérdés a szövőnőknek ele­gendő-e? Végtére is ők áll­nak a gépek mellett napon­ta nyolc órát. A csarnokban Pajkó Péter kísérget és mu­togatja az újszerű szövőgé­pek működését Leállít egyet és lassítva futtatja a kart, amely végeredményben nem ragad sehol sem, hanem a szövet szélességének megfe­lelő középpontban találkozik egymással, átveszi a szálat a vezető kartól és továbbítja. Finom, precíz és érde­kes megoldás.. Az egyik gépsortól elhívjuk Szabó Sánidorné szövőnőt, hogy csöndesebb helyen szót vált­hassunk. Amikor a csarno­kon átmegyünk, Szabóné megáll egy gép mellett és kis ollócskával igazít vala­mit a szöveten. — Ez is a felügyelete alá tartozik? — mutatok a gépre. — Nem — kiáltja a fü­lembe —, de az embernek benne van a vérében hogy ha valahol hibát lát, kijavít­sa, akkor is, na nem az övé a szövőgép. Szabó Sándorné tizenhat esztendeje dolgozik az újsze­gedi gyárban, mint fiatal kislány került oda szakmát tanulni. A Tömörkény Ist­ván nevét viselő szocialista brigádnak a vezetője. Nyolc év alatt háromszor kapták meg a szocialista brigádki­tüntetés arany fokozatát. A napokban tartottak egy Ady —Tömörkény irodalmi estet, ahol a brigád tagjai adtak elő szavalatokat és egy kis műsort. — Milyenek ezek az új gépek? — érdeklődöm, ami­kor becsukjuk az üzemveze­tő szobájánalc üvegajtaját. — Praktikusak, könnyebb rajtuk dolgozni, mint a régi UTAS és Picanol gépeken. Nyolc gépet kezelünk ugyan, de mégis több idő jut az anyagra, bogarászásra ... — ... bár trappolni itt is kell, de legalább az embei karja nem fárad úgy el. — Mennyit keresnek? — Én eddig is négyezer forint körül kerestem a fél­kender ponyvaszövetek gyár­tásánál a régi gépeken. Itt sem lehet kevesebb, bér most még átlagórabérben vagyunk, ami valamivel ke­vesebb lesz a korábbinál. — Szóval semmi panasz, semmi kifogás? — Talán egy kicsit maga­sak a gépek. Az üzemvezető mondja, hogy a magas alkatú lányok és asszonyok előnyben van­nak. Szabó Sándorné foly­tatja: — Elismerésnek tartjuk, hogy az új gépekre helyez­tek bennünket. Ma még a kezdés idejét éljük, gyakran kigyullad a piros lámpa a gépeken. Ha minden össze­rázódik, csak jó fonalra lesz szükség. Szabóné elégedett a gé­pekkel és a fizetésével is, de végül kibuggyan belőle: — Szeretek szőni, ez az igazság. Korszerű üzemben, kor. szerűbb gépeken talán még könnyebb lesz a munkavég­zés is, különösen altkor, ha szeretik is ezt a nem köny­nyű, de valójában nagyon szép mesterséget. Gazdagh István ötéves a családi és társadalmi eseményeket rendező intézet A városi tanács vb, az igazgatási osztály, a családi és társadalmi eseményeket rendező intézet a Családi In­tézet megalakulásának öt­éves évfordulója alkalmából ünnepi aktívaértekezletet tar­tott, tegnap, pénteken a vá­rosi tanács dísztermében. A családi és társadalmi ünnepségeket szervező iro­dák munkájának politikai jelentőségéről, közművelő­dési szerepéről Bányainé dr. Birkás Mária, a városi ta­nács elnökhelyettese tartott előadást. Dr. Dobóczky Ká­rolyné, az SZMT titkára, a szakszervezeti aktivistákra háruló szervezési feladatok­ról szólt, Rácz Zoltán, a Népművelési Intézet csoport­vezetője pedig ismertette az irodák tevékenységének öt­éves tapasztalatait. Délután ünnepi hangver­seny színhelye volt a Tisza szálló hangversenyterme, ahol föllépett vendégként a szol­noki tanács családi intézeté­nek Bartók Béla nói kama­rakórusa, valamint a szegedi családi intézet Kodály Zol­tán gyermekkórusa, női ka­marakórusa és Radnóti Mik­lós irodalmi-zenei köre. Tanácskozás a fűszer­paprika termesztéséről Tegnap, pénteken délután Mihályteleken, a helyi kul­túrotthonban tartott elnöksé­gi ülést a Szegedi Tájegység Fűszerpaprika Termelői Tár­sulás. Kaczor Balázs, az Üj Élet Tsz elnöke a termelési rendszer eddigi fejlődéséről számolt be. Az előterjesztés alapján négy új termelőszövetkezet belépéséről is döntött az el­nökség. így 1978-tól már a rendszerben termeli a fű­szerpaprikát a balástyai Al­kotmány és Móra, a makói Úttörő és a szentesi Termál Termelőszövetkezet. Polák Zoltán, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója az idei jó termés átvételéről és feldolgozásá­ról adott tájékoztatást. [

Next

/
Thumbnails
Contents