Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

SzomÜat, 1977. december 17. 3 v Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Födi Lászlómé felszólalása „Ragadó karok" Újszegeden Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselő társaim! Az állami vállalati törvényjavaslat üzemi demokráciával kapcsolatos rendelkezéseihez kívánok hozzászólni. Rendkívül nagy jelentőségű, hogy a javaslat első ízben foglalkozik törvényszinten az üzemi demokrácia alapvető elveivel. Mint tudjuk, alacsonyabb szintű jogszabályok korábban is rendezték ezt a kérdést a szakszervezetek hagyományaira alapozva, de törvény ez ideig még nem szabályozta. A jelenleg ha. tályos állami vállalatokról szóló kormányrendelet sem rögzítette az üzemi demokrácia intézményrendszerét. Csak annyit tartalmaz, hogy az igazgató feladatainak ellátásában a dolgozók közösségére támaszkodik. Kitért arra is, hogy a dolgozók közösságét a vállalat szakszervezeti szerve képviseli. A kormányrendelet hatályba lépése óta azonban már egy évtized telt el. Az azóta bekövetkezett gazdasági, politikai, társadalmi változások indokolják, hogy kifejezésre jusson törvényben is az üzemi demokrácia intézményes, elvei. Annál is inkább fontos ez, mert a társadalmi, gazdasá. gi előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele az üzemi demokrácia érvényre jutása, folyamatos fejlesztése. A javaslat 20. paragrafusa tartalmazza azt, hogy a vállalat igazgatója és más vezetőállású dolgozói a dolgozókat szélesebb körben érintő döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében kötelesek bevonni. A munkahelyi demokrácia te. hát lehetővé teszi és biztosítja a kollektíva tagjai számára azt a jogot, hogy a munkahely feladatai megvalósításának módjában, a munkafeltételek alakításában, a munka anyagi és erkölcsi elismerésének elosztásában részt vegyen és dönthet a szociális és kulturális alapok felhasználásáról is. Az előbb említett rendelkezésnek a jelentőségét többek között az is megadja, hogy alkalmas kiküszöbölni egy helytelen gyakorlatot, szemléletet Itt arra gondolok, hogy napjainkban még vannak olyan vezetők, akik nem tartanak igényt arra, hogy dolgozó társaik véleményét, javaslatait meghallgatva, hasznos kezdeményezéseiket felhasználva beépít, sék azokat döntéseikbe. Vannak olyanok is, akik a meghallgatásig még eljutnak, de a helyes meglátásokat sem alkalmazzák egyfajta presztízsféltásből. A gazdasági vezetőknek a törvény végrehajtásakor kö. telezettsége is az alkotó vita, az érdemi részvétel kibontakoztatásával a dolgozók tudatos színvonalának emelése, a közéletiségre való nevelés, felkészítés. A vállalat vezetésben való részvétel meghatározott kérdésekben a döntéshozatali, az állásfoglalási, illetve a véleményezési jogkörön valósul meg. Nagyszerű elképzelni azt, amikor a gépeknél, nálunk, a Szegedi Konzervgyárban a vonalaknál munkát végző ráismer a saját vagy kollektívája elgondolásaira, ötleteire, arra, hogy azt kell megváló, sítania, végrehajtania, amit a tervezésnél a közösség akarata szerint vettek figyelembe. Végeredményben tehát a terv készítői annak végrehajtói is. Az üzemi demokrácia azáltal, hogy lehetőséget ad a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatására, egyben megteremti a valóságos alapját annak, hogy a gazdasági célkitűzések, feladatok minél magasabb szinten valósuljanak meg. Hozzájárul ahhoz, hogy tovább fejlődjék a közéleti tevékenység, hogy általánossá váljon a szocialista gondolkodásmód. Nem szabályozza a javaslat az üzemi demokrácia fórumait, megalakításuk és működésük rendjét. De utal arra, hogy ezt a vállalat szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni. Ezzel kapcsolatosan hangzott el a törvényjavaslat a Csongrád megyei társadalmi vitáján, hogy helyes lenne az, ha a törvény, vagy annak végrehajtási utasítása kitérne ezekre a kérdésekre. Javasolták azt is, hogy az üzemi demokrácia fórumait milyen időközönként kell öszszehívni, továbbá arra, hogy ellentétes vélemények esetén mi legyen a követendő eljárás. őszintén remélem, hogy a javaslat elfogadásával nagy lépést teszünk előre. Az üzemi demokrácia ugyanis esz. köze a kollektíva önkifejlesztésének, segítségével megvalósulhat a vezetők és vezetettek kölcsönös ellenőrzése és együttműködésük magasabb színvonala. Növeli a dolgozók felelősségtudatát., aktivitásuk fokozódását. Gondolnunk kell azonban arra hogy a törvény sikeres végrehajtása nem csak a vezetőkön, és nem csak a dolgozókon múlik. Mindanynyiunknak közösen kell együttműködnünk és még a továbbiakban is tanulnunk, mert a közéletben való részvételt is tanulnunk kell. El kell sajátítanunk a legfontosabb politikai, gazdasági is. mereteket Helyesen kell értelmezni az üzemi demokrácia elveit ahhoz, hogy a törvény irott szövege élővé, gyakorlattá váljon, hogy életünk szerves része legyen. Ügy érzem, hogy a javaslat a dolgozók nagy többségének akaratát tükrözi, ezért azzal egyetértek, elfogadásra javaslom. Köszönöm figyelmüket Interpellációk Az országgyűlés téli ülésszakán két képviselő interpellált. Varga János (Pest megye), a Monori Állami Gazdaság állatorvosa az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez és a pénzügyminisztériumi államtitkárhoz terjesztett be interpellációt Azt kérdezte: terveznek-e intézkedést a szociális követelményeknek nem megfelelő és zömmel a sokgyermekes, alacsony jövedelmű családok által lakott telepek gyorsabb ütemű felszámolására. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter a pénzügyminisztériumi államtitkárral egyetértésben válaszolva elmondotta, hogy ezeken a telepeken élő családok lakáskörülményeinek javítása érdekében már eddig is számos központi intézkedés született. Egyebek között lehetővé tették, hogy a rászorultak ingyen juthassanak telekhez, indokolt esetben 35 évre szóló kamatmentes hitelt kapjanak, s hogy az előtörlesztésnél csak a kölcsönösszeg 10 százalékát kelljen kifizetniük. Ennek ellenére a képviselő kérdése jogos. Hozzá kell azonban azt is fűzni — mondotta a miniszter —. az érvényben levő rendeletek lehetővé teszik, hogy a megyei tanácsok elnökei — indokolt esetben, a szociális körülményekre "aió tekintettel — az említett kölcsönök és törlesztések alól is felmentést adjanak. Ugyanakkor tervezzük, hogy 1978-ban — első lépésként — 20 ezer forinttal emeljük az építé3i és vásárlási kölcsönök összegét. Másrészt tervezzük azt is, hogy a megvalósításhoz szükséges építési kapacitást növeljük a tanácsi költségvetési üzemek bevonásával és termelési adómentesítéssel is. Az V. ötéves terv ezzel kapcsolatos programjának vizsgálata alapján pedig a jövő év első felében az ilyen, szociális követelményeknek meg nem felelő telepek gyorsabb ütemű felszámolására további intézkedéseket is kívánunk tenni. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát egyhangúlag elfogadta. Barát Endre (Pest megye) Madarasi Attila pénzügyi államtitkárhoz interpellált: Elmondotta, hogy — többek között — Pest megyében a különböző szociális, oktatási és közművelődési intézmények fenntartásához, működtetéséhez jelentős anyagi és szellemi segítséget adnak az üzerpek és szövetkezetek. A jóléti és kulturális alap azonban csak az óvodák, bölcsődék együttes fenntartására ad lehetőséget. Várható-e a közeljövőben a meglevő ellentmondást feloldó minisztériumi állásfoglalás? Madarasi Attila pénzügyi államtitkár válaszában kiemelte, hogy tavaly a vállalatok jóléti és kulturális alapját függetlenítették a nyereségtől és lehetőséget adtak a gyermekintézmények — a tanáccsal közös — fenntartásához. Gyakran azonban a vállalatok csak fizetnek, s a viszonzás nincs arányban hozzájárulásukkal, s ezért a támogatást tehernek érzik. A legtöbb nehézséget a társadalmi munkával épített intézmények fenntartása okozza. Keresni kell, hogy az üzemeltetés átmeneti gondjait kommunista műszakokért átutalt jövedelemmel, vagy más társadalmi munka segítségével miképp lehetne enyhíteni. A következő ötéves tervidőszakban pedig — mondotta Madarasi Attila — megvizsgálják, hogy továbbra is kellenek-e a jelenlegi pénzügyi kötöttségek. vagy esetleg újabb megoldással biztosítható a működés. Az országgyűlés a pénzügyi államtitkár válaszát tudomásul vette. Baráth Endre az interpellációra adott feleletet azzal fogadta el, hogy vizsgálják meg, miként lehet a vállalati támogatást — gyermekintézményekhez hasonlóan — a szociális és egészségügyi intézmények fenntartására is kiterjeszteni. (MTI) Első pillanatban úgy érzi a látogató, hogy nagy a hőség, a zaj és túl párás a levegő az újszegedi gyár hatalmas szövödéjében. A 10 ezer négyzetméter alapterületű, korszerű üzemben nem látni ablakot, a világítás mégis természetes fényhatást kelt, később a klíma is természetesnek tűnik, érződik. Pajkó Péter üzemvezető magyarázza el, hogy a szövéshez nem csupán gépekre van szükség, hanem meghatározott hőmérsékletre és nedvesságtartalomra is. Jó a csarnok klímaberendezése, állandóan 22 Celsius-fok meleget és 80 százalékos nedvességtartalmat biztosít. Ha nem így lenne, a szövetek minősége látná kárát. A zaj sem befolyásolja a szövést, legfeljebb szokatlan, s a munkásnőknek védekezniük kell, speciális füldugaszt, svédvattát használnak. Az új szövőgépek nem sokkal, de valamivel csöndesebbek, mint a régiek. A csarnok galériáján — amerikai módra — üvegfalak mögött vannak az irodák. A műszakiak és adminisztratív dolgozók jól látják szobáikból is a termelőüzemet, de fordítva is mindent látni lehet. Tóth József gyártási osztályvezetővel beszélgettem az üvegkalitkában az új ragadókaros szövőgépekről, a vásárlás előkészítéséről. — Körültekintően jártunk el, egy francia és egy NSZKbeli gépgyártó cég versenyeztette a ragad ókaros szövőgépeit itt az újszegedi gyárban. Hosszú ideig próbálgattuk, melyik a jobb, az előnyösebb. A szövőnőknek is volt alkalmuk a gyakorlásra, meghallgattuk minden érdekelt véleményét: a technológusokét, a kereskedőkét, a szövőnőkét és a pénzügyi szakemberekét is. Csak ezután döntöttünk a francia gyártmányú SACMal típus mellett. Elsőre 22 darabot rendeltünk. Ez a géptípus a mi számunkra a legkorszerűbb technikát jelenti különösen a nehézszövetek gyártásában. Nekünk erre van nagy szükségünk, hiszen zömmel ponyvaanyagokat exportálunk, a hazai piacra pedig teljes ..mellbőséggel" gyártjuk a kiváló farmeranyagokat. Az üzemvezető, Pajkó Péter elmondja, hogy alaposan fölkészültek a gépek fogadására és az üzembehe'yezésre is. Előzően öt műszaki szakember kéthetes tanulmányutat tett a francia cégnél Mulhouse-ben. A céltanfolyamon a gyár tanműhelyében gyakorolták a szövőgépek beállítását, szere'ését. Tapasztalhatták azt is, hogy a gyártó cég műhelyeiben milyen magas minőség' követelményeket állítanak a dolgozók elé. Csak kifogástalan gép hagyhatja el az üzem területét. — Szövőgyárban látták-e ezeket a gépeket működni' — Sajnos nemigen. Eljutottunk ugyan egy száz gépes szövődébe, de csak „végig futattak" bennünket a csarnokban, meg különben is ott könnyűanyagokat, ingszöveteket gyártottak. — Mennyibe kerül egy ilyen szövőgép? — Sokba, darabja több mint egymillió forintba. A lengyelek megvásárolták ugyan a licencet, de egyelőre még csak könnyűszövetekre alkalmas gépeket gyártanak. — Mikor érkeztek ezek a gépek? — Júliusra ígérték a franciák, de csak augusztus végére, szeptember elejére szállították. — Hallhatnánk valamilyen jellemző nacionálét ezekről a dicsért szövőgépekről. Valami összehasonlítást a régiekkel szemben? — Természetesen —mondja Tóth József — sorba szedem: ennél a gépnél nincs szükség vetülókcsévére, anŰjsághír: Az újszegedi szövőgyár 22 darab francia gyártmányú ragadókaros szövőgépet vásárolt. Az új gépek nagy teljesítményűek, könnyebb rajtuk dolgozni a munkásnőknek. nak az elkészítése tehát kiesik a technológiai folyamatból. Ezzel nemcsak egy munkafolyamat vált feleslegessé, hanem egy dolgozó is fölszabadult más munkákra. A korábbi Picanol márkájú gépeknél egy szövőnő hat gépen dolgozott, ezeknél nyolcat kezelhet. A régi gépek —, bár azok sem matuzsálemiek i— percenként 160 fordulattal működtek, ezek pedig 210-et fordulnak percenként. A létszámmegtakarítás és a gyorsabb működés következtében kétszeresére nő az egy főre jutó termelés mennyisége. Lényeges, hogy ezek mellett a gépek mellett könnyebb a munkavégzés. A régieknél kézi indítású karokat kellett rángatni, a szövőnők panaszkodtak műszak végén, hogy fáj a csuklójuk. Most elegendő egy gombot megnyomni és minden rendben. Akár elsőként is mondhattam volna, minőségben sokkal jobbat produkálnak, mint a régebbiek. Elegendő bizonyítékok ezek a ragadókaros gépek javára? Részemről elegendőek, de kérdés a szövőnőknek elegendő-e? Végtére is ők állnak a gépek mellett naponta nyolc órát. A csarnokban Pajkó Péter kísérget és mutogatja az újszerű szövőgépek működését Leállít egyet és lassítva futtatja a kart, amely végeredményben nem ragad sehol sem, hanem a szövet szélességének megfelelő középpontban találkozik egymással, átveszi a szálat a vezető kartól és továbbítja. Finom, precíz és érdekes megoldás.. Az egyik gépsortól elhívjuk Szabó Sánidorné szövőnőt, hogy csöndesebb helyen szót válthassunk. Amikor a csarnokon átmegyünk, Szabóné megáll egy gép mellett és kis ollócskával igazít valamit a szöveten. — Ez is a felügyelete alá tartozik? — mutatok a gépre. — Nem — kiáltja a fülembe —, de az embernek benne van a vérében hogy ha valahol hibát lát, kijavítsa, akkor is, na nem az övé a szövőgép. Szabó Sándorné tizenhat esztendeje dolgozik az újszegedi gyárban, mint fiatal kislány került oda szakmát tanulni. A Tömörkény István nevét viselő szocialista brigádnak a vezetője. Nyolc év alatt háromszor kapták meg a szocialista brigádkitüntetés arany fokozatát. A napokban tartottak egy Ady —Tömörkény irodalmi estet, ahol a brigád tagjai adtak elő szavalatokat és egy kis műsort. — Milyenek ezek az új gépek? — érdeklődöm, amikor becsukjuk az üzemvezető szobájánalc üvegajtaját. — Praktikusak, könnyebb rajtuk dolgozni, mint a régi UTAS és Picanol gépeken. Nyolc gépet kezelünk ugyan, de mégis több idő jut az anyagra, bogarászásra ... — ... bár trappolni itt is kell, de legalább az embei karja nem fárad úgy el. — Mennyit keresnek? — Én eddig is négyezer forint körül kerestem a félkender ponyvaszövetek gyártásánál a régi gépeken. Itt sem lehet kevesebb, bér most még átlagórabérben vagyunk, ami valamivel kevesebb lesz a korábbinál. — Szóval semmi panasz, semmi kifogás? — Talán egy kicsit magasak a gépek. Az üzemvezető mondja, hogy a magas alkatú lányok és asszonyok előnyben vannak. Szabó Sándorné folytatja: — Elismerésnek tartjuk, hogy az új gépekre helyeztek bennünket. Ma még a kezdés idejét éljük, gyakran kigyullad a piros lámpa a gépeken. Ha minden összerázódik, csak jó fonalra lesz szükség. Szabóné elégedett a gépekkel és a fizetésével is, de végül kibuggyan belőle: — Szeretek szőni, ez az igazság. Korszerű üzemben, kor. szerűbb gépeken talán még könnyebb lesz a munkavégzés is, különösen altkor, ha szeretik is ezt a nem könynyű, de valójában nagyon szép mesterséget. Gazdagh István ötéves a családi és társadalmi eseményeket rendező intézet A városi tanács vb, az igazgatási osztály, a családi és társadalmi eseményeket rendező intézet a Családi Intézet megalakulásának ötéves évfordulója alkalmából ünnepi aktívaértekezletet tartott, tegnap, pénteken a városi tanács dísztermében. A családi és társadalmi ünnepségeket szervező irodák munkájának politikai jelentőségéről, közművelődési szerepéről Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese tartott előadást. Dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára, a szakszervezeti aktivistákra háruló szervezési feladatokról szólt, Rácz Zoltán, a Népművelési Intézet csoportvezetője pedig ismertette az irodák tevékenységének ötéves tapasztalatait. Délután ünnepi hangverseny színhelye volt a Tisza szálló hangversenyterme, ahol föllépett vendégként a szolnoki tanács családi intézetének Bartók Béla nói kamarakórusa, valamint a szegedi családi intézet Kodály Zoltán gyermekkórusa, női kamarakórusa és Radnóti Miklós irodalmi-zenei köre. Tanácskozás a fűszerpaprika termesztéséről Tegnap, pénteken délután Mihályteleken, a helyi kultúrotthonban tartott elnökségi ülést a Szegedi Tájegység Fűszerpaprika Termelői Társulás. Kaczor Balázs, az Üj Élet Tsz elnöke a termelési rendszer eddigi fejlődéséről számolt be. Az előterjesztés alapján négy új termelőszövetkezet belépéséről is döntött az elnökség. így 1978-tól már a rendszerben termeli a fűszerpaprikát a balástyai Alkotmány és Móra, a makói Úttörő és a szentesi Termál Termelőszövetkezet. Polák Zoltán, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója az idei jó termés átvételéről és feldolgozásáról adott tájékoztatást. [