Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

6 Szombat, 1977. december 17.' Á téli könyvvásár szegedi kiadványai Üj kezdeménnyel jelentkezik a Somogyi-könyvtár. Aranyvasárnap, lS-án, délelőtt 10-töl 12-ig olvasótermében bemutatja a legfrissebben megjelent szegedi kiadványokat Nemcsak bemutatja, hanem árusítja is, sőt a vásárlóknak lehetővé teszi, hogy a jelenlevő szerzőkkel dedikáltassák könyveiket. Az elmúlt hetekben — a véletlen így hozta — számos^ érdekes és értékes helyi kiadvány jelent meg. A Somogyi-könyvtár kiadványainak sorozatában látott napvilágot Reguli Ernöné Föld és ég című vallástörténeti, valláskritikai bibliográfiája, Hajdú Gézának a hódmezővásárhelyi egyletekről, olvasókörökről és könyvtárakról szóló, gazdag művelődéstörténeti anyagot föltáró kismonográfiája, valamint Péter Lászlónak az Ady-centenáriumra készült szöveggyűjteménnyel vegyes tanulmánya Adynak Szegeddel, Vásárhellyel és Makóval való kapcsolatairól, életművének Csongrád megyei vonatkozásairól. Űj sorozatot is indított a könyvtár Szeged múltjából címmel, s ennek első darabja is a napokban került ki a sokszorosító műhelyből. Polner Zoltán Föld szülte fáját címmel Szeged környéki ráolvasásokat és archaikus, népi imádságokat gyűjtött össze a több mint 300 lap terjedelmű kötetébe. A népköltészetnek ez a kevéssé ismert műiaja, bár éppen szegedi kutatók, Kálmány Lajos és Bálint Sándor úttöréseí nyomán, de csak az elmúlt években, Erdélyi Zsuzsának nagy sikerű gyűjteménye (Hegyet hágék, lőtöt lépék) révén vá't közkedveltté. Polner Zoltán most egy szűkebb tájnak, Csongrád megye ötven helységének hagyományait teszi közkinccsé. De a Somogyi-könyvtár nemcsak saját kiadványainak kiván hírt verni az aranyvasárnapi bemutatással. A szegedi könyvtermás idei legnagyobb szenzációja minden bizonnyal a Móra Ferenc Múzeum évkönyveként megjelent monumentális munka: Bálint Sándor Szeged néprajzát földolgozó hatalmas művének első része, a több mint 600 lapos kötet: A szögedi nemzet. A megyei pártbizottság és a megyei tanács kiadásában szintén a napokban került ki a nyomdából a Válogatott dokumentumok Csongrád rr\egye munkásmozgalmának történetéből cimű sorozat új kötete, amely Serfőző Lajos szerkesztésében az 1919 és 1944 közötti negyed század munkásmozgalmának okmányait teszi közzé a már megismert fényes kiállítású, terjedelmes könyvben. Ugyancsak az idén jelent meg a Csongrád megyei levéltárak első évkönyve Tanulmányok Csongrád megye történetéből címmel. Ez is kapható lesz a könyvtári bemutatón. Ezek a kiadványok általában nem kerülnek könyvárusi forgalomba, legföljebb egyiküket másikukat bizományi terjesztésében árulja egy ideig egy-egy könyvesbolt. Most a könyvtári aranyvasárnapi könyvvásárban valamennyi megvásárolható, sőt néhány régebbi kiadványból (Szeged irodalmi emlékhelyei, Szeged utcanevei, Bálint Sándor bibliográfiája stb.) is lehet kapni — amíg a készlet tart. H. I. Sallai Imre 80 éve született Magyar szabadalom A falak utólagos szigetelése Műemlékeink — és általában a régi épületek — „népbetegsége" a falak nedvesedése. A régebbi városrészek utcáit járva jól láthatóak a házakon az árulkodó foltok, az elszíneződött, pergő, gombás vakolatok. S ez a betegség nem kíméli a különleges kulturális értéket jelentő, idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb műemlékeinket, együtteseinket sem. Korántsem csupán „szépészeti" problémáról van szó. Ezekben a nedves házakban emberek laknak, hivatalok működnek, értékeket őriznek. Világszerte számos utólagos falszigetelési eljárás ismeretes, a talaj vízszint-sülylyesztéslől a légszigetelésig, a íalszellőztetéstöl a falátvágásig, újabban pedig az elektroozmotikus szigetelés. Mindmind támadhatók azonban; nem elég hatékonyak, bonyolultak, nagyon költségesek, a szerkezeti részek könnyen meghibásodnak. Joggal tarthat tehát széles nemzetközi érdeklődésre igényt a legújabb magyar kémiai, szilikofób-anhydro anyaggal történő falszigetelési szabadalom, amelyet egy öttagú építész— vegyész kollektíva dolgozott ki, dr. Zádor Mihály műegyetemi tanár és dr. Székely Tamás MTA kutatóintézeti igazgató irányításával, az MTA szolgálati találmányaként. Először 1970-ben próbálták ki és sikeres alkalmazása után felkarolta az ÉVM 11. számú „Fenntartási Építés Fejlesztése" célprogramja. Megbízása alapján készítette el a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézetének műemlékvédelmi osztálya tématanulmányát és irányította a félüzemi kísérleteket is. Az elmúlt hét év alatt közel száz épület — budapesti, székesfehérvári, kőszegi lakóházak, a debreceni református kollégium, a makói volt megyeháza, a fertődi kastély — utólagos falszigetelési tervét dolgozták ki, és ebből több mint ötven került már kivitelezésre. Az eljárás nyomán a falazatok 14—21 százalékos nedvességtartalma a normál 2—3 százalékra csökkent, a költségek pedig mintegy a felét tették ki a legelterjedtebb falátvágásos módszernek. Az új eljárás lényege, hogy szerves és szervetlen anyagos felhasználásával készült vegyszert juttatnak a falba. E.-nek egy része elpárolog — dehydra'.ál — és „magával Viszi" a fal nedvességét, meggyorsítva a száradás folyamatát Más része a pórusok falára rakódik, meggátolva a talajnedvesség kapilláris felszívódását. Igeh egyszerű az alkalmazott technológia: a falazatba — az előzetes épületdiagnosztikai vizsgálat eredményeitől függően — a padló, illetve a járda fölött 15—20 centiméterre és egymástól 25—40 centiméter távolságra két oldalról ferde lyukakat fúrnak. Ezekbe öntik tölcsérrel vagy gumicső segítségével a vegyszert, amely a falazat vastagságánál 5—10 centiméterrel rövidebb lyukakban a gravitáció segítségével végigfolyik és átitatja a falazat adott szakaszát. A furatokat javított habarccsal tömítik. A művelet gépszükséglete egy jó falfúró, munkaerő-szükséglete két-három betanított segédmunkás. Felbecsülhetetlen előnye, hogy a lakókat, hivatalokat nem kell szükséglakásba telepíteni, és az egész művelet a hagyományos eljárásokhoz szükséges több hónappal szemben 8—10 nap alatt elvégezhető. A vegyszert a CHEMICAL Építő-vegyianyagokat Gyártó Vállalat már nagyban készíti, a módszert pedig tizenkilenc vállalat hasznosítja. A Fővárosi 1. számú Építőipari Vállalat például évente mintegy harminc épület utólagos szigetelését végzi ezzel az eljárással. Az Egri Építőipari Szövetkezet, a nagykanizsai Mezőgép Vállalat és a kecskeméti ÉPSZER Vállalat a lakosságtól is fogad el megrendeléseket Az eljárás csak relatíve, a többi hagyományos módszerhez viszonyítva olcsó. Egy-egy családi ház utólagos falszigetelése ezzel a módszerrel több tízezer forintba kerül. A falnedvesség elleni védelem módjának meghatározásához ugyanis egy megelőző, korszerű épületdiagnosztikai vizsgálat is kell. Ehhez a műegyetem szakemberei szabadalmi jelleggel új nedvességmérő műszert dolgoztak ki. Az utólagos falszigetelés után el kell végezni a kiegészítő műveleteket egyebek között gondoskodni kell a külső csapadék elvezetéséről is. Deregán Gábor „Kötél vár az elfogott kommunista vezetőkre!" — harsogta Az Est 1932. július 24-i számának címfelirata, egybehangzóan szinte az egész poigári sajtóval. A kötelet az illegálisan működő KMP három vezetőjének — Sallai Imrének, Fürst Sándornak és Karikás Frigyesnek — készítették, akiket a párt irodáján, Budapesten, a VIII. kerület, Thék Endre utca 32. számú házban fogtak el Horthy rendőrnyomozói. öt nappal később, július 29-én kivégezték az akkor 35 éves Sallai Imrét és a 29 esztendős Fürst Sándort, akik utolsó szavaikkal a pártot, a világforradalmat éltették. A nemzetközi közvélemény felemelte szavát az ítélet ellen, tiltakozott több világhírű író, művész, itthon tízezeren írták alá a József Attila fogalmazta röpiratot, mely a dolgozó polgárokhoz, munkásokhoz, gondolkodó emberekhez fordulva és az ő nevükben követelte az igazságügyminisztertől az íté'et megmásitását. „Nálunk még mindig akasztanak azért, mert emberek nem bírják az éhséget, mert a társadalmi berendezések javítását vagy megváltoztatását kívánják. Ma kommunisták életét, akarják kioltani... holnap más politika válhatik halálosan veszedelmessé a mai viszonyokra, s akkor mások kerülhetnek akasztófa alá. A politikai ellentétek kötéllel való megoldása ellen ma és bármikor minden érzésünkkel és idegszálunkkal tiltakozunk" — írták a röpirat szerzői. Mindhiába, az ítéletet végrehajtották. Ki volt Sallai Imre, akitől ennyire féltek, akit ilyen nagyon gyűlöltek Magyarország akkori urai? Egy korabeli személyleírás fgy rajzolta meg alakiát: „Sovány, 178 cm magas, barna szemű, kiálló arccsontú, szemüveges, barna hajú, nyírott bajszú. Beszél magyarul, németül és oroszul". Harmincöt éves volt akkor, s immár másfél évtizedes politikai, mozgalmi múlt állt mögötte. 1897. december 17-én született Erdőfülén, Udvarhely megyében. Apját, aki falusi szatócs volt, kétéves korában vesztette el, s néhány hónappal azután anyja is meghalt. Mindketten tüdőH felmondási idő letöltéséről Munkahelyén átszervezés van — írja D. J. szegedi olvasónk. Erre hivatkozással — előzetes megbeszélés szerint — munkaviszonyát november 1-én felmondták. A felmondási idő három hónap, ebből két hónapot munkában kell töltenie, egy hónapra pedig felmondási illetményt kap. Kilátása van arra, hogy egy számára is megfelelő munkahelyen alkalmazást kap. Ezért érdeklődik. ha az ú.i munkahelyre a felmondási idő lejárta előtt be kell lépnie, köteles-e jelenlegi munkáltatóiá eltekinteni a felmondási idő letöltéséről. Választ kér arra is, ha úgy alakul a helyzet, hogy január l-e után kell új munkakörét elfoglalnia — akkor, amikor a felmondási Illetményt már felvette —, köteles-e azt visszafizetni, s végül ebben az esetben a kilépés, illetve az új munkahelyre belépés időpontjaként milyen dátumot kell a munkakönyvbe ír iii. Első kérdésére a rendelet a következőket tartalmazza: abban az esetben, ha a munkaviszonyt a vállalat mondja fel, s a dolgozó már a felmondási idő alatt, de a munkavégzés alóli felmentés előtt új munkahelyen kíván elhelyezkedni, a vállalat köteles a munkaviszonynak, a dolgozó által megjelölt időpontban történő megszüntetéséhez hozzájárulni. A munkaviszony megszűnését követő időre azonban a dolgozót munkabér már nem illeti meg. Ha tehát olvasónknak új munkahelyére január 1-ét megelőzően kell belépnie, a jelenlegi munkahelye köteles elengedni. Ebben az esetben a kilépés idejeként a munkakönyvbe az a dátum kerül, amikor a munkaviszony megszűnik. s a munkabér is addig a napig jár. Más a helyzet akkor, ha új munkahelyét január l-e után, vagyis akkor kell elfoglalnia, air.kor a jelenlegi munkáltatónál a munka alól felmentették, s a felmondási illetményt is kézhez kapta. Erre az esetre a rendelet kimondja: az a körülmény, hogy a munka teljesítése alól felmentett dolgozó még a munkaviszony megszűnésének napja előtt új munkaviszonyba lépett, a felmentés idejére járó átlagkeresethez való jogát nerti érinti. Tehát a dolgozónak joga van erre az összegre is, és joga van új munkahelyén a munkakörére, illetőleg végzett munkája szerinti munkabérére is. A munkakönyvbe kilépés dátumaként ebben az esetben azt a napot kell beírni, amelyik napon a felmondás szerint munkaviszonya megszűnt, vagyis 1978. január 31-ét. Az új vállalatnál a munkaviszony kezdő időpontjaként a munkába lépés napját kel! megjelölni akkor is. ha a belépés papja január 31-e olőtti időre esik. Dr. V. M. betegek voltak. Szülei halála után apai nagyszülei nevelték Miskolcon, később anyai nagyszüleihez került, az Udvarhely megyei Homrod-Ok!ándra. Az eiemi iskola hat osztályának elvégzése után a Háromszék megyei Barát község po'gári iskolájában íratták be, majd Budapesten a felsőkereskedelmi "iskolában érettségizett, 1916-ban. A kitűnő tanulót az iskola ajánlatára a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. fölvette tisztviselői közé. Ez a „kiváló szorgalmú és minden tekintetben elsőrangú hivatalnok" — ilyennek jellemzi a bank egyik, 1918. elejéről kelt minősítése —, nem sokkal azután, hogy megkezdte polgári, kenyérkereső pályáját, olyan tanításokkal és nézetekkel kötött ismere'séget, amelyek messze eltérítették attól a munkától, amit 1916 tavaszán még életcéljának vélt. Az alig • húszesztendős Sal'ai 1917-ben a Ga'ilei-kör haladó antimilitarista diákjairak maroknyi csoportjában, Szabó Ervin mellett ismerkedett meg a szocialista eszmékkel, s kezdfe meg nolitikai tevékenységét. Háborúellenes röpcédulák terjesztéséért 1918 májusában börtönbe került, ahonnan az őszirózsás forradalom szabadította ki. Alapító tagja volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának, munkatársa a Vörös Újságnak, szerkesztője a Vörös Katonának. A proletárdilttatúra idején a Belügyi Népbiztosság politikai osztályán dolgozott, mint Korvin Ottó helyettese. Jelentékeny szerepet játszott az ellenforradalmi összeesküvések felderítésében. A Tanácsköztársaság veresége után mint emigráns a párt és a kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezésén munkálkodott, Bécsben. Előadásokat tartott, cikkeket írt, dolgozott az osztrák és az Ausztriában kiadott magyar nyelvű kommunista sajtó szerkesztésében, ugyanakkor az illegális mozgalommal való kapcsolattartásnak, a különféle akciók, összejövetelek megszervezésének „aprómunkájában" is nagy odaadással és hozzáértéssel vett részt. Precizitása, szervezőképessége, konspirációs érzéke már ekkor megmutaUco-zott * A húszas évek elején mégis más feladatkör jutott számára osztályrészül. 1924ben a Szovjetunióba került, ahol a Marx—Engels—Lenin Intézet tudományos munkatársa, majd osztályvezetője lett. Pontossága, rendszeretete a marxizmus klasszikus műveinek összegyűjtése és feldolgozása során — ami az intézet feladata volt — szintén nagyon jól kamatozott. De a magyar kommunista mozgalom sem nélkülözhette tehetségét: 1928_ban rábízták a párt budapesti illegális nyomdájának működtetését. Szigorú illegalitásban. lakásából alig kimozdulva állította elő itt a párt lapjának példányait: egymaga készttette a stencilt, végezte a sokszorosítást, javított a kéziratokon és írta meg némelykor a hiányzó cikkeket is. 1929-ben újból Bécsbe, majd a Szovjetunióba került, ahonnan 1931 tavaszán tért ismét haza. Ekkor már tagja a KMP Központi Bizottságának, mely két részből állott: a külföldi Bizottságból és az itthon illegalitásban tevékenykedő Titkárságból. A két szerv tagjai negyedévenként váltották egymást. Sajlaira a legnehezebb, a legtöbb gonddal járó munkaterületek— a munkanélküliek mozgalma, a szakszervezeti ellenzék, a falusi szervezkedés, a KIMSZ — po'itikai irányítása hárult. „Kipróbált és állhatatos munkatárs"-ként jellemezte a Komintern végrehajtó bizottságának szóló jelentésében Huszti Ferenc, a KMP Külföldi Bizottságának akkori vezetője, s hozzátette; „Az egész párt legtehetségesebb konspirátora, aki a központi apparátust eddig nem látott magaslatra emelte". A párt tevékenysége akkoriban fellendült, az addig nem ismert mélységű gazdásági válság, az általa okozott tömeges munkanélküliség, a nyomor fokozódása fogékonnyá tette a munkásés szegényparaszt tömegeket a kommunisták szava iránt. Fokozódott a tüntetések, megmozdulások száma. A válságtól és következményektől megrettent uralkodó körök az erőszak fokozásában kerestek kiutat Ürügyként használva a biatorbágyi vasúti hid felrobbantását, statáriumot hirdettek, mely az úgynevezett „kommunista bűncsekeleményekre" is kitéri esztette a rögtönbiráskodás hatályát. Sallai Imre ebben az időben már sokat be'egeskedett, szervezete nehezen birkózott a néhány évvel korábban kapott malária következményeivel, nemegyszer 40 fokos lázzal ment el az illegális megbeszélésekre. Kérhette volna, hogy újra emigrációd ba mehessen gyógykezeltetésre. De ő fontosnak tartotta, hogy a magyar munkásosztály harcának fellendülése idején személyesen részese lehessen e küzdelemnek. * Horthyék politikai rendőrsége nagy erőket vetett be, hogy rajtaüthessen a KMP vezetőin, s 1932. nyarán sikerült is nyomára bukkanniuk a Titkárság tartózkodási helyének. Itt fogták el július 15-én Sallai Imrét. A legkegyetlenebb brutalitásai, válogatott kínzásokkal igyekeztek őt és társait vallomásra bírni, de hiába. Pártkapcsolataikról nem vallottak, sem a rendőrségen, sem a rögtönítélő bíróság előtt. „Sallaira és Fürstre emlékezz proletár!" — hangzik az ismert munkásmozgalmi induló szövege. A felszabadult magyar munkásosztály, dolgozó népünk híven őrzi a nyolcvan esztendeje született Sallai Imre emlékét. Gy. M. Lehár-kongresszus Az új esztendőben lesz Lehár Ferenc halálának 30. évfordulója. Ezzel kapcsolatosan Budapesten járt Gertrúd Eder, a bécsi Glocken Verlag kiadó cég vezetője, s c következőket mondta: — Az operett nagy mestere halálának évfordulójára a legtöbb európai zenés színházban darabjai felújításával emlékeznek. A legérdekesebb események egyike Bad Ischlben zajlik majd le. Lehár-kongresszus lesz a zeneszerző munkásságáról. A kongresszust az >ttnni Lchár-társ ság rendezi júiiua 15. £s 17 között.