Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

6 Szombat, 1977. december 17.' Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) vedelmek elosztásában olyan „egyenlőséget" valósítanak meg — már amit a trösztök megtehetnek, hogy a rosszul dolgozók nem érzik igazán a következményeket, mert 'a jól dolgozók rovására mindenkor megkapják a kiegyenlítést. Ezért írja elő a törvényjavaslat, hogy a belső irányítási rendszer a trösztöknél is biztosítsa a hozzájuk tartozó vállalatok szükséges gazdasági önállóságát, felelősségét és érdekeltségüket a tröszt és a saját munkájuk eredményességében is. A törvényjavaslat külön vállalati típusként szabályozza a közüzemi vállalatokat. A közüzemi vállalatok kategóriájába főleg az energiaszolgáltatást (villany, gáz), a vízellátást, a fürdő és köztisztasági szolgáltatást, a helyi közlekedést, a távfűtést, valamint az egészségügyi és a kulturális szolgáltatást ellátó vállalatokat soroljuk. A lakosságnak ezekkel van a legtöbb gondja-baja. Ezek a vállalatok léptek fel korábban — jellegük tisztázatlansága folytán — hatósági szerepben és módszerekkel. Ez a „jogkörük" a Polgári Törvénykönyv megalkotásával megszűnt, illetőleg a hatósági tevékenységben csak közreműködnek. Szeretném azonban nyomatékosan kiemelni, hogy a vállalatok tevékenységére nem az elmondott negatívumok jellemzők, hanem az, hogy egyre magasabb színvonalon látják el nem könnyű szolgáltatási feladataikat Hogy a jövőben még jobban kötődjenek a lakosság ellátásához, részükre — a törvényjavaslat értelmében — szolgáltatási kötelezettséget lehet előírni. Középtávú fejlesztési terveiket központilag hagyják jóvá és a központi utasítási, valamint eszközátcsoportosítási tilalmak rájuk nem vonatkoznak. Irányításuk tehát közvetlenebb és szorosabb lesz. A tu!a;donosi jog A törvényjavaslat külön szabályozza a vállalati dolgozók részvételét a vállalat irányításában. A szocialista demokrácia, a közügyekben való cselekvő részvétel alkotmányos elveit fogalmazza meg a törvényjavaslat, amikor az üzemi demokráciáról rendelkezik. Nálunk, mint a többi szocialista országban is, a munkás, a vállalati dolgozó nem pusztán munkavállaló. Tulajdonosi jogai is vannak. A dolgozók a vállalat irányításában közvetlenül és képviseletük útján vesznek részt. Hogy mely kérdések azok, amelyekben közvetlenül és melyek azok, amelyekben a képviselőik útján — azt jogszabályok és a vállalati szabályzatok határozzák meg. A lényeg: hogy az igazgató és a gazdasági vezetők ne csuk a feladatok végrehajtásában támaszkodjanak a kollektívára. Vonják be őket a vállalatot, illetve a vállalat dolgozóit szélesebb körben érintő döntések elökészitéséba, kimunkálásába is. Fontos annak meghatározása ls, hogy a kollektívának miben van döntési és miben véleményezési jogköre. Ez utóbbival kapcsolatban lényeges rendelkezése a törvénynek, hogy a vállalat dolgozói nemcsak a tervet véleményezik, hanem annak végrehajtását is értékelik, és a végzett munka kapcsán véleményt mondanak az igazgató munkájáról is. A törvényjavaslat nem részletezi az üzemi demokrácia formáját, fórumalt Erre azért nem vállalkozhat, mert a központi szabályozás szükségképpen uniformizálná azokat. A vállalatoknál — nagyságuktól, szervezetüktől függően — nem egyformák a feltételek. A törvényjavaslat ezért a Minisztertanácsot és a Szakszervezetek Országos Tanácsát, valamint bizonyos körben a KISZ Központi Bizottságát hatalmazza íel arra, hogy közösen határozzák meg az üzemi demokrácia gyakorlatának részletes szervezeti és működési elveit. Ez egyébként jórészt már meg is történt. Az üzemi demokrácia gyakorlásának és általában a vállalatok jó működésének fontos feltétele, hogy miként dolgoznak ott a politikai, társadalmi szervek. A párt- és a többi politikai, társadalmi szerveknek mozgalmi munkájuk színvonalának növelésével is hozzá kell járulniuk e törvény rendelkezéseinek sikeres végrehajtásához. A központi Irányítás A törvényjavaslat egyik legfontosabb fejezete az, amely a vállalat állami irányítását, ellenőrzését szabályozza. A vállalatok felügyeleti irányítását — az eddigieknek megfelelően — az alapító szerv közvetlenül látja el. Véleményünk szerint a vállatok felső irányítása azt jelenti, hogy a központban a fő társadalmi-gazdasági folyamatokat kell kézben tartani. A törvényjavaslat ennek megfelelően határozza meg, hogy a vállalat felügyeleti szervének elsősorban az a feladata: szervezze és ellenőrizze a kormányzati döntések végrehajtását, 6egítse elő gazdaságfejlesztési céljaink és eszközeink összhangját. Az ágazati irányításnak is meg kell felelnie e követelménynek. A törvényjavasiát szerint az ágazati miniszterek feladata az, hogy a helyes gazdaságpolitikai döntések megalapozásához szükséges ágazati javaslatokat dolgozzák ki, s az így kialakított központi gazdasági döntések végrehajtása érdekében segítsék elő, hogy az ágazatukhoz tartozó vállalatok tevékenységében a népgazdasági követelmények érvényesüljenek. A törvényjavaslat az eddigi szabályozásnak megfelelően tartalmazza, hogy a vállalatot — meghatározott tevékenységre — az alapító szerv akkor utasíthatta közvetlenül. ha azt honvédelmi feladat megoldása vagy államközi kötelezettségük teljesítése kívánja meg és a feladatok elvégzését gazdasági eszközökkel nem. vagy nem kellő hatékonysággal lehetne megoldani. A gazdasági élet bonyolult folyamataira való tekintettel azonban — gyakorlati tapasztalatokból kiindulva — a törvény felhatalmazza a kormányt. hogy az utasítás más eseteit is megállapíthassa. Ilyenek lehetnek például a lakosság ellátásával, a termelési szerkezet változáséval, az export növelésével összefüggő, az egész népgazdaságot vagy annak fontos területét érintő kérdések. Arról a kormány gondoskodik, hogy illetéktelen operatív beavatkozásokkal ne zavarják a vállalati gazdálkodás stabilitását és rendes menetét A törvény rendelkezik arról is, hogy ha a közvetlen utasítás végrehajtása nyomán az adott vállalat esetleg anyagi hátrányt szenvedne, azt — az összes körülmények mérlegelésével — a vállalat kérelmére egyenlítsék ki. Ez azért szükséges, hogy az ott dolgozó kollektívának ne legyen hátrányos, ha egy népgazdaságilag fontos feladatot hajt végre, jóllehet az számára esetleg nem kifizetődő. A törvényjavaslat nagy jelentőséget tulajdonít az ágazati irányitásnak. A felügyeleti és az ágazati irányítás általában egybeesik. Nem engedhető meg, hogy a felügyeleti és az ágazati vezetés külön pályán fusson, hanem mindkét tevékenységnek ugyanarra a célra kell irányulnia. Ezt segíti elő a törvényjavaslat, amikor meghatározza az ágazati irányítás és ellenőrzés legfontosabb formáit, ellárási módjait, s egyben előírja az irányítás összehangolásának követelményeit. A vállalatok állami irányításában jelentős szerepe van az úgynevezett funkcionális irányító szerveknek — például az Országos Tervhivatalnak, a Pénzügyminisztériumnak, a Munkaügyi Minisztériumnak is. E minisztériumok és főhatóságok népgazdasági irányító tevékenysége külön törvényekben, részletesen szabályozott: az országgyűlés néhány évvel ezelőtt alkotott törvényt a népgazdaság tervezésének rendjéről. Van munkatörvénykönyvünk, vannak az árszabályozásra és a termékforgalmazásra érvényes rendelkezéseink. Készül az államháztartást és a pénzügyeket szabályozó új törvény, amely előreláthatólag 1978-ban kerül az országgyűlés elé. Jobb ellenőrzéssel A Minisztertanács az állami vállalatokról beterjesztett törvényjavaslattal párhuzamosan dolgozik ellenőrzési rendszerünk továbbfejlesztését. az ellenőrzést munka színvonalának emelését szolgáló jogszabályok előkészítésén. Ezek közvetlenül érintik az állami vállalatokat is. A jelen törvényjavaslat nem tartalmaz részletes rendelkezéseket az ellenőrzésről. Ugyanezt mondhatom el a vállalatok különféle társulásairól is. A módosított Ptk. erre is tartalmaz korszerű rendelkezéseket. A részletes szabályozás a közeljövőben elkészülő, a társulásokról szóló jogszabály feladata lesz. Itt említem meg, hogy a Minisztertanács felhatalmazást kér a törvényjavaslatban arra, hogy a jövőben, a sajátos feladatok ellátására — a törvény elveivel és céljaival összhangban — másfajta vállalati típust is létrehozhasson, illetőleg a vállalatok tevékenységének összehangolására a trösztöktől eltérő irányítási formát is meghatározhasson. Ezen l kért felhatalmazáson alapul a kormánynak az a terve, hogy például az állami gazdaságok központja az eddigi szervezeti formában működik majd tovább. A minisztertanácsi rendelet tervezete azt is tartalmazza, hogy a vállalatok felügyeleti szervei 1978. június 30-ig az alapító határozatokat, a trösztök és vállalatok pedig szeptember l-ig a szervezeti és működési szabályzataikat hozzák összhangba a törvény rendelkezéseivel. Ez azonban nem jelent valamiféle átszervezési kampányt Ezeket a feladatokat a rendes munka menetében nyugodtan, megfontoltan, de felelősen kell majd végrehajtani. Kérem a Tisztelt Országgyűlést. hogy az előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Keserű 1 ánosné felszólalása A beterjesztett törvényjavaslat megerősíti, a törvény erejével növeli a vállalati önállóságot és fokozottabban épít a társadalom érdekeivel harmonizáló vállalati rugalmasságra és kezdeményezésekre — hangsúlyozta Keserű Jánosné, majd így folytatta: — Különösen fontosnak tartjuk, hogy termelővállalataink aktívabban közreműködjenek a nyersanyagimport kedvezőbb forrásainak és időpontjának megválasztásában, termékeik hazai és határainkon túli értékesítésében. Kezdeményezzék a gazdaságtalan gyártmányok exportjának megszüntetését, a kedvezőbben termelhető áruiknak pedig szerezzenek új vevőket. Biztonsággal A továbbiakban utalt a munkaerőhiányt enyhítő, mind mondernebb és drágább gépekre, technológiákra, leszögezve: Mégis termékeinknek ma még csupán kisebb hányada készül korszerűbb módszerekkel, vagy jut el a vevőkhöz. Ezért sürgeti a már bevált eljárások szélesebb körű átvételét, másrészt újabbak felkutatását- Az ilyen kezdeményezések természetesen nem kockázatmentesek. A tévedések, a megkövetelhető gondosság mellett sem kizárhatók. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a törvény elismeri a kockázatvállalás tényét és ezzel növeli a vállalkozások biztonságát. A jövőben is növekvő jelentősége lesis annak, hogy a vállalatok fejlesszék dolgozóik tulajdonosi tudatát, szocialista gondolkodásmódját és életformáját, gyarapítsák szakmai és politikai ismereteit. Elégítsék ki a munkásközösségek jóléti, szociális és kulturális igényeit. A könnyűipari vállalatoknál — ahol többségben nők dolgoznak — a közérzet javításában nagy jelentősége van a munkahelyi és a szociális körülmények fejlesztésének. Felismerve ennek az összefüggésnek a társadalompolitikai jelentőségét, a könnyűipari vállalatok 5 éves beruházási terveikben mintegy 3—3,5 milliárd forintot szánnak a munkahelyi környezet és a szociális létesítmények bővítésére, felújításáig. Korszerűsítéssel Gazdasági feladataink hatékonyabb teljesítése a vállalati önállóság, a kezdeményezés és a kockázatvállalás erősítésén kívül nem nélkülözheti az állami irányítást, annak folyamatos korszerűsítését, hatékonyságának javítását. Eddigi tapasztalataink birtokában az ágazati és felügyeleti irányítás néhány kérdéséről szeretnék szólni. A kiindulópontnak az ágazati irányítást tekintem, mert az szélesebb körű. átfogóbb. kiterjed a felügyeletünkhöz nem tartozó 65 állami. főként tanácsi vállalatra. 400 kisipari szövetkezetre, 85 ezer kisiparosra. Az ágazati irányítás akkor tölti be feladatát, ha a gazdaságpolitikai célkitűzéseinknek megfelelően — a felügyeleti hovatartozástól függetlenül — biztosítja az ágazatban működő gazdasági egységek fejlődését Munkamódszereink közül fontosnak tartjuk a gazdasági, társadalmi folyamatok összefüggéseit feltáró elemzést éppúgy, mint a kezdeményező, operatív szervező munkát. Gazdasági fejlettségünk jelenlegi fokán a népgazdaság egyetlen ágazata sem alakíthatja ki egyoldalúan a gazdáikodási, a termelési, az értékesítési, vagy fejlesztési elképzeléseit. Tapasztalataink azt mutatják, hogy minél jobban összhangba hozzuk az egyes ágazatok. iparágak fejlesztését a kapcsolódó gazdasági folyamatokkal. annál kiegyensúlyozottabb a fejlődés. A könnyűiparban különösen nagy a jelentősége a területi szervekkel; a tanácsokkal kialakított szoros kapcsolatoknak. Közreműködésük nélkül nehéz lenne áttekinteni és ellenőrizni az ágazathoz tartozó csaknem 600 gazdálkodó egység mintegy 3600 telephelyének munkáját. Jó néhány termék előállításában fontos a tanácsi vállalatok és szövetkezetek munkája, hiszen a bútoripar termelésének csaknem a felét a cipő- és a konfekcióipar termékeinek egyharmadát adják. Ezért támogatjuk a törvényjavaslat azon rendelkezéseit amelyek . vállalatok alapításánál, átszervezésénél, megszüntetésénél, vagy a helyi foglalkoztatottságot, ellátást érintő egyéb intézkedéseknél a területileg illetékes tanács véleményének kikérését is előírják. Ágazati felelősségünkből adódóan ellenőrzéseinket az illetékes tanácsi szervek, az OKISZ, a KIOSZ közreműködésével, az ágazatba sorolt valamennyi vállalatra, szövetkezetre, magánkisiparosra kiterjesztjük. Figye'ni a döntések kihatására összefoglalva: ágazati irányító és ellenőrző munkánkkal igyekszünk feltárni a jól megalapozott, szervezettebb munkával elérhető tartalékokat, ugyanakkor vizsgáljuk azt is: vajon a központi döntéseinkből, a szabályozó eszközök módszeréből nem származnak-e ked vezőtlen vonások. Olyanok amelyek a társadalom érdekeivel ellentétesen befolyásolnák a vállalatok tevékenységét. Ezeknek az elveknek gyakorlati érvényesítése azt is megköveteli, hogv erősítsük a minisztériumi munka demokratizmusát. Egy-egy fontosabb döntés előkészítésébe, végrehajtásának megszervezésébe, az ellenőrzésbe a vállalati, szövetkezeti, tané esi szakemberek minél szélesebb körét vonjuk be. Az ágazati irányításban megfogalmazott feladatainkat megkülönböztetett figyelemmel juttatjuk érvényre a felügyeletünk alatt álló vállalatok körében. Első helyen említem a vállalati vezetés személyi feltételeinek megteremtésével összefüggő feladatainkat. A hatáskörbe tartozó vezetőket tervszerűen — velük szemben egyre magasabb követelményeket támasztva — választjuk ki. Munkájukat tiszteljük, becsüljük, értékeljük, gondoskodunk továbbképzésükről. politikai, szakmai látókörük bővítéséről. Keserű Jánosné ezután szólt az illetékes párt- és szakszervezeti szervekkel közösen végzett vállalati ellenőrzésekről, kiemelve: — Fontosnak tartjuk az ellenőrzések nyílt légkörét és rendszeresen igényeljük, hogy a megállapításokat és a teendőket a vállalati fórumokon is megvitassák. A törvényjavaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom — fejezte be beszédét a könnyűipari miniszter. (Folytatás a 3. oldalon.) Parlamenti pillanatok Dönteni kis dolgokban ls nehéz. Az országgyűlés téli ülésszakán a jövő évi állami költségvetésről döntenek. A Parlament folyosója. Raffal Sarolta költő, az országgyűlés alelnöke, Gorjancz Ignáccal, a Hűtőgépgyár igazgatójával beszélget. A Csongrád megyei képviselők egy kis csoportja. Juratovics Aladár viszi a szót. — Leülni a negyedik sorba, szembe a képviselői névjegykártyával; dönteni fontos dolgokban, meg lehet-e ezt szokni? — kérdezem tőle. — Felelősen igen. Az ország vezetői — ez meggyőződésem, fejlődésünk is bizonyltja — nagyon alaposan elemzik helyzetünket. A költségvetési viták jól tükrözik a koncepció változásait. Ebben az évben például alapvetően a termelői érdekekről van szó, és úgy, hogy a jövőt az eredményekből kell kikovácsolni. Gazdasági helyzetünket ismervén, valóban ez is a realitás. \ — A beszámolóban sok volt az adat, a szám... — Szeretem a számokat, az adatokat is. Gazdasági vezető vagyok — így érthető. A mi vállalatunknál is növelni kell a termelést 1978-ban. — Az országban túlléptük a beruházási keretet... — A következő évre 25 új kút beállítását terveztük. Ezeket a kutakat nem állítjuk termelésbe, mert ebben a gazdasági helyzetben nem is állíthatjuk. Ennek ellenére megvalósítjuk elképzeléseinket, teljesítjük tervünket. — Hogyan? t — Gazdálkodunk. — Csak ennyi lenne a titok? — Kevésnek tartja? Pedig ebben a sóiban minden benne van. A legfontosabb célunk a munkaerő-megtartás. Ebben az évben óvatosak voltunk. Az évi felhasználható nyolc százalékból csak négyet alapbéresitettünk, a többi pénzt mozgóbérben adtuk ki. A mostani országgyűlési tanácskozás sokat segít annak a megítélésében, hogy meddig mehetünk el kockázat nélkül. — Mi ennek az ülésszaknak a legfontosabb tanulsága? — Amint már mondtam az elején; vezetőink alaposan, felelősen mérik fel országunk gazdasági életének helyzetét. Nekünk nincs más dolgunk, mint a konklúziókat okosan értelmezni és jól alkalmazni. Ha ezt megtesszük, akkor nagyobb hibát nem követhetünk el. Megszólal a csengő. Juratovics Aladár int. mennie kell. az ebédszünet véget ért, az országgyűlés téli ülésszaka folytatja munkáját. • Dönteni kis dolgokban is nehéz. Figyeltem a képviselők arcát. Elmélyültnek találtam őket. de nem gondterheltnek. Űgy éreztem, hogy a jövőről nyugodtan, higgadtan döntenek. Tehetik, mert megbízóik — egy ország dolgozói — állnak mögöttük. P.F. V 1