Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

6 Szombat, 1977. december 17.' Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) vedelmek elosztásában olyan „egyenlőséget" valósítanak meg — már amit a trösztök megtehetnek, hogy a rosszul dolgozók nem érzik igazán a következményeket, mert 'a jól dolgozók rovására min­denkor megkapják a kiegyen­lítést. Ezért írja elő a tör­vényjavaslat, hogy a belső irányítási rendszer a trösz­töknél is biztosítsa a hozzá­juk tartozó vállalatok szük­séges gazdasági önállóságát, felelősségét és érdekeltségü­ket a tröszt és a saját mun­kájuk eredményességében is. A törvényjavaslat külön vállalati típusként szabályoz­za a közüzemi vállalatokat. A közüzemi vállalatok kate­góriájába főleg az energia­szolgáltatást (villany, gáz), a vízellátást, a fürdő és köz­tisztasági szolgáltatást, a he­lyi közlekedést, a távfűtést, valamint az egészségügyi és a kulturális szolgáltatást el­látó vállalatokat soroljuk. A lakosságnak ezekkel van a legtöbb gondja-baja. Ezek a vállalatok léptek fel koráb­ban — jellegük tisztázatlan­sága folytán — hatósági sze­repben és módszerekkel. Ez a „jogkörük" a Polgári Tör­vénykönyv megalkotásával megszűnt, illetőleg a hatósá­gi tevékenységben csak köz­reműködnek. Szeretném azonban nyomatékosan ki­emelni, hogy a vállalatok te­vékenységére nem az elmon­dott negatívumok jellemzők, hanem az, hogy egyre maga­sabb színvonalon látják el nem könnyű szolgáltatási fel­adataikat Hogy a jövőben még jobban kötődjenek a la­kosság ellátásához, részükre — a törvényjavaslat értel­mében — szolgáltatási köte­lezettséget lehet előírni. Kö­zéptávú fejlesztési terveiket központilag hagyják jóvá és a központi utasítási, vala­mint eszközátcsoportosítási ti­lalmak rájuk nem vonatkoz­nak. Irányításuk tehát köz­vetlenebb és szorosabb lesz. A tu!a;donosi jog A törvényjavaslat külön szabályozza a vállalati dol­gozók részvételét a vállalat irányításában. A szocialista demokrácia, a közügyekben való cselekvő részvétel al­kotmányos elveit fogalmazza meg a törvényjavaslat, ami­kor az üzemi demokráciáról rendelkezik. Nálunk, mint a többi szocialista országban is, a munkás, a vállalati dolgo­zó nem pusztán munkavál­laló. Tulajdonosi jogai is vannak. A dolgozók a vállalat irá­nyításában közvetlenül és képviseletük útján vesznek részt. Hogy mely kérdések azok, amelyekben közvetle­nül és melyek azok, amelyek­ben a képviselőik útján — azt jogszabályok és a vállala­ti szabályzatok határozzák meg. A lényeg: hogy az igaz­gató és a gazdasági vezetők ne csuk a feladatok végrehaj­tásában támaszkodjanak a kollektívára. Vonják be őket a vállalatot, illetve a vállalat dolgozóit szélesebb körben érintő döntések elökészitésé­ba, kimunkálásába is. Fontos annak meghatározá­sa ls, hogy a kollektívának miben van döntési és miben véleményezési jogköre. Ez utóbbival kapcsolatban lé­nyeges rendelkezése a tör­vénynek, hogy a vállalat dol­gozói nemcsak a tervet véle­ményezik, hanem annak vég­rehajtását is értékelik, és a végzett munka kapcsán véle­ményt mondanak az igazgató munkájáról is. A törvényjavaslat nem rész­letezi az üzemi demokrácia formáját, fórumalt Erre azért nem vállalkozhat, mert a köz­ponti szabályozás szükség­képpen uniformizálná azokat. A vállalatoknál — nagysá­guktól, szervezetüktől füg­gően — nem egyformák a feltételek. A törvényjavaslat ezért a Minisztertanácsot és a Szakszervezetek Országos Tanácsát, valamint bizonyos körben a KISZ Központi Bi­zottságát hatalmazza íel ar­ra, hogy közösen határozzák meg az üzemi demokrácia gyakorlatának részletes szer­vezeti és működési elveit. Ez egyébként jórészt már meg is történt. Az üzemi demokrácia gya­korlásának és általában a vállalatok jó működésének fontos feltétele, hogy miként dolgoznak ott a politikai, tár­sadalmi szervek. A párt- és a többi politikai, társadalmi szerveknek moz­galmi munkájuk színvonalá­nak növelésével is hozzá kell járulniuk e törvény rendel­kezéseinek sikeres végrehaj­tásához. A központi Irányítás A törvényjavaslat egyik legfontosabb fejezete az, amely a vállalat állami irá­nyítását, ellenőrzését szabá­lyozza. A vállalatok felügyeleti irányítását — az eddigieknek megfelelően — az alapító szerv közvetlenül látja el. Véleményünk szerint a vál­latok felső irányítása azt je­lenti, hogy a központban a fő társadalmi-gazdasági fo­lyamatokat kell kézben tar­tani. A törvényjavaslat en­nek megfelelően határozza meg, hogy a vállalat felügye­leti szervének elsősorban az a feladata: szervezze és el­lenőrizze a kormányzati dön­tések végrehajtását, 6egítse elő gazdaságfejlesztési cél­jaink és eszközeink összhang­ját. Az ágazati irányításnak is meg kell felelnie e köve­telménynek. A törvényjavasiát szerint az ágazati miniszterek fel­adata az, hogy a helyes gaz­daságpolitikai döntések meg­alapozásához szükséges ága­zati javaslatokat dolgozzák ki, s az így kialakított köz­ponti gazdasági döntések végrehajtása érdekében se­gítsék elő, hogy az ágaza­tukhoz tartozó vállalatok te­vékenységében a népgazda­sági követelmények érvé­nyesüljenek. A törvényjavaslat az ed­digi szabályozásnak megfe­lelően tartalmazza, hogy a vállalatot — meghatározott tevékenységre — az alapító szerv akkor utasíthatta köz­vetlenül. ha azt honvédelmi feladat megoldása vagy ál­lamközi kötelezettségük tel­jesítése kívánja meg és a feladatok elvégzését gazda­sági eszközökkel nem. vagy nem kellő hatékonysággal lehetne megoldani. A gazda­sági élet bonyolult folyama­taira való tekintettel azon­ban — gyakorlati tapaszta­latokból kiindulva — a tör­vény felhatalmazza a kor­mányt. hogy az utasítás más eseteit is megállapíthassa. Ilyenek lehetnek például a lakosság ellátásával, a ter­melési szerkezet változásé­val, az export növelésével összefüggő, az egész népgaz­daságot vagy annak fontos területét érintő kérdések. Arról a kormány gondosko­dik, hogy illetéktelen ope­ratív beavatkozásokkal ne zavarják a vállalati gazdál­kodás stabilitását és rendes menetét A törvény rendel­kezik arról is, hogy ha a közvetlen utasítás végrehaj­tása nyomán az adott válla­lat esetleg anyagi hátrányt szenvedne, azt — az összes körülmények mérlegelésével — a vállalat kérelmére egyenlítsék ki. Ez azért szükséges, hogy az ott dol­gozó kollektívának ne le­gyen hátrányos, ha egy nép­gazdaságilag fontos feladatot hajt végre, jóllehet az szá­mára esetleg nem kifizetődő. A törvényjavaslat nagy jelentőséget tulajdonít az ágazati irányitásnak. A fel­ügyeleti és az ágazati irá­nyítás általában egybeesik. Nem engedhető meg, hogy a felügyeleti és az ágazati ve­zetés külön pályán fusson, hanem mindkét tevékeny­ségnek ugyanarra a célra kell irányulnia. Ezt segí­ti elő a törvényjavaslat, amikor meghatározza az ágazati irányítás és ellenőr­zés legfontosabb formáit, el­lárási módjait, s egyben elő­írja az irányítás összehan­golásának követelményeit. A vállalatok állami irá­nyításában jelentős szerepe van az úgynevezett funkcio­nális irányító szerveknek — például az Országos Terv­hivatalnak, a Pénzügymi­nisztériumnak, a Munkaügyi Minisztériumnak is. E mi­nisztériumok és főhatóságok népgazdasági irányító tevé­kenysége külön törvények­ben, részletesen szabályo­zott: az országgyűlés néhány évvel ezelőtt alkotott tör­vényt a népgazdaság terve­zésének rendjéről. Van mun­katörvénykönyvünk, vannak az árszabályozásra és a ter­mékforgalmazásra érvényes rendelkezéseink. Készül az államháztartást és a pénz­ügyeket szabályozó új tör­vény, amely előreláthatólag 1978-ban kerül az ország­gyűlés elé. Jobb ellenőrzéssel A Minisztertanács az ál­lami vállalatokról beterjesz­tett törvényjavaslattal pár­huzamosan dolgozik ellenőr­zési rendszerünk továbbfej­lesztését. az ellenőrzést mun­ka színvonalának emelését szolgáló jogszabályok előké­szítésén. Ezek közvetlenül érintik az állami vállalato­kat is. A jelen törvényja­vaslat nem tartalmaz részle­tes rendelkezéseket az ellen­őrzésről. Ugyanezt mondha­tom el a vállalatok különfé­le társulásairól is. A módo­sított Ptk. erre is tartalmaz korszerű rendelkezéseket. A részletes szabályozás a kö­zeljövőben elkészülő, a tár­sulásokról szóló jogszabály feladata lesz. Itt említem meg, hogy a Minisztertanács felhatalmazást kér a tör­vényjavaslatban arra, hogy a jövőben, a sajátos felada­tok ellátására — a törvény elveivel és céljaival össz­hangban — másfajta válla­lati típust is létrehozhasson, illetőleg a vállalatok tevé­kenységének összehangolásá­ra a trösztöktől eltérő irá­nyítási formát is meghatá­rozhasson. Ezen l kért fel­hatalmazáson alapul a kor­mánynak az a terve, hogy például az állami gazdasá­gok központja az eddigi szervezeti formában műkö­dik majd tovább. A minisz­tertanácsi rendelet tervezete azt is tartalmazza, hogy a vállalatok felügyeleti szervei 1978. június 30-ig az alapító határozatokat, a trösztök és vállalatok pedig szeptember l-ig a szervezeti és műkö­dési szabályzataikat hozzák összhangba a törvény ren­delkezéseivel. Ez azonban nem jelent valamiféle át­szervezési kampányt Ezeket a feladatokat a rendes mun­ka menetében nyugodtan, megfontoltan, de felelősen kell majd végrehajtani. Kérem a Tisztelt Ország­gyűlést. hogy az előterjesz­tett törvényjavaslatot vitas­sa meg, fogadja el és iktas­sa az ország törvényei közé. Keserű 1 ánosné felszólalása A beterjesztett törvényja­vaslat megerősíti, a törvény erejével növeli a vállalati önállóságot és fokozottabban épít a társadalom érdekeivel harmonizáló vállalati rugal­masságra és kezdeményezé­sekre — hangsúlyozta Ke­serű Jánosné, majd így foly­tatta: — Különösen fontosnak tartjuk, hogy termelővállala­taink aktívabban közremű­ködjenek a nyersanyagim­port kedvezőbb forrásainak és időpontjának megválasz­tásában, termékeik hazai és határainkon túli értékesíté­sében. Kezdeményezzék a gazdaságtalan gyártmányok exportjának megszüntetését, a kedvezőbben termelhető áruiknak pedig szerezzenek új vevőket. Biztonsággal A továbbiakban utalt a munkaerőhiányt enyhítő, mind mondernebb és drá­gább gépekre, technológiák­ra, leszögezve: Mégis termékeinknek ma még csupán kisebb hányada készül korszerűbb módsze­rekkel, vagy jut el a vevők­höz. Ezért sürgeti a már be­vált eljárások szélesebb kö­rű átvételét, másrészt újab­bak felkutatását- Az ilyen kezdeményezések természe­tesen nem kockázatmente­sek. A tévedések, a megkö­vetelhető gondosság mellett sem kizárhatók. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a törvény elis­meri a kockázatvállalás té­nyét és ezzel növeli a vál­lalkozások biztonságát. A jövőben is növekvő je­lentősége lesis annak, hogy a vállalatok fejlesszék dolgo­zóik tulajdonosi tudatát, szo­cialista gondolkodásmódját és életformáját, gyarapítsák szakmai és politikai ismere­teit. Elégítsék ki a munkás­közösségek jóléti, szociális és kulturális igényeit. A könnyűipari vállalatok­nál — ahol többségben nők dolgoznak — a közérzet ja­vításában nagy jelentősége van a munkahelyi és a szo­ciális körülmények fejleszté­sének. Felismerve ennek az összefüggésnek a társada­lompolitikai jelentőségét, a könnyűipari vállalatok 5 éves beruházási terveikben mintegy 3—3,5 milliárd fo­rintot szánnak a munkahe­lyi környezet és a szociális létesítmények bővítésére, felújításáig. Korszerűsítéssel Gazdasági feladataink ha­tékonyabb teljesítése a vál­lalati önállóság, a kezdemé­nyezés és a kockázatvállalás erősítésén kívül nem nélkü­lözheti az állami irányítást, annak folyamatos korszerű­sítését, hatékonyságának ja­vítását. Eddigi tapasztala­taink birtokában az ágazati és felügyeleti irányítás né­hány kérdéséről szeretnék szólni. A kiindulópontnak az ága­zati irányítást tekintem, mert az szélesebb körű. át­fogóbb. kiterjed a felügye­letünkhöz nem tartozó 65 ál­lami. főként tanácsi válla­latra. 400 kisipari szövetke­zetre, 85 ezer kisiparosra. Az ágazati irányítás akkor tölti be feladatát, ha a gazdaság­politikai célkitűzéseinknek megfelelően — a felügyeleti hovatartozástól függetlenül — biztosítja az ágazatban működő gazdasági egységek fejlődését Munkamódszereink közül fontosnak tartjuk a gazdasá­gi, társadalmi folyamatok összefüggéseit feltáró elem­zést éppúgy, mint a kezde­ményező, operatív szervező munkát. Gazdasági fejlettsé­günk jelenlegi fokán a nép­gazdaság egyetlen ágazata sem alakíthatja ki egyolda­lúan a gazdáikodási, a ter­melési, az értékesítési, vagy fejlesztési elképzeléseit. Ta­pasztalataink azt mutatják, hogy minél jobban össz­hangba hozzuk az egyes ága­zatok. iparágak fejlesztését a kapcsolódó gazdasági folya­matokkal. annál kiegyensú­lyozottabb a fejlődés. A könnyűiparban különö­sen nagy a jelentősége a te­rületi szervekkel; a taná­csokkal kialakított szoros kapcsolatoknak. Közreműkö­désük nélkül nehéz lenne át­tekinteni és ellenőrizni az ágazathoz tartozó csaknem 600 gazdálkodó egység mint­egy 3600 telephelyének mun­káját. Jó néhány termék előállításában fontos a ta­nácsi vállalatok és szövetke­zetek munkája, hiszen a bú­toripar termelésének csak­nem a felét a cipő- és a konfekcióipar termékeinek egyharmadát adják. Ezért támogatjuk a tör­vényjavaslat azon rendelke­zéseit amelyek . vállalatok alapításánál, átszervezésénél, megszüntetésénél, vagy a helyi foglalkoztatottságot, el­látást érintő egyéb intézke­déseknél a területileg illeté­kes tanács véleményének ki­kérését is előírják. Ágazati felelősségünkből adódóan ellenőrzéseinket az illetékes tanácsi szervek, az OKISZ, a KIOSZ közremű­ködésével, az ágazatba so­rolt valamennyi vállalatra, szövetkezetre, magánkisipa­rosra kiterjesztjük. Figye'ni a döntések kihatására összefoglalva: ágazati irá­nyító és ellenőrző munkánk­kal igyekszünk feltárni a jól megalapozott, szervezet­tebb munkával elérhető tar­talékokat, ugyanakkor vizs­gáljuk azt is: vajon a köz­ponti döntéseinkből, a sza­bályozó eszközök módszeré­ből nem származnak-e ked vezőtlen vonások. Olyanok amelyek a társadalom érde­keivel ellentétesen befolyá­solnák a vállalatok tevé­kenységét. Ezeknek az elveknek gya­korlati érvényesítése azt is megköveteli, hogv erősítsük a minisztériumi munka de­mokratizmusát. Egy-egy fon­tosabb döntés előkészítésébe, végrehajtásának megszerve­zésébe, az ellenőrzésbe a vállalati, szövetkezeti, tané esi szakemberek minél szé­lesebb körét vonjuk be. Az ágazati irányításban megfogalmazott feladatain­kat megkülönböztetett figye­lemmel juttatjuk érvényre a felügyeletünk alatt álló vál­lalatok körében. Első helyen említem a vállalati vezetés személyi feltételeinek meg­teremtésével összefüggő fel­adatainkat. A hatáskörbe tartozó vezetőket tervsze­rűen — velük szemben egy­re magasabb követelménye­ket támasztva — választjuk ki. Munkájukat tiszteljük, becsüljük, értékeljük, gon­doskodunk továbbképzésük­ről. politikai, szakmai látó­körük bővítéséről. Keserű Jánosné ezután szólt az illetékes párt- és szakszervezeti szervekkel kö­zösen végzett vállalati ellen­őrzésekről, kiemelve: — Fontosnak tartjuk az ellenőrzések nyílt légkörét és rendszeresen igényeljük, hogy a megállapításokat és a teendőket a vállalati fóru­mokon is megvitassák. A törvényjavaslatot az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlom — fejezte be be­szédét a könnyűipari mi­niszter. (Folytatás a 3. oldalon.) Parlamenti pillanatok Dönteni kis dolgokban ls nehéz. Az országgyűlés téli ülésszakán a jövő évi állami költségvetésről dön­tenek. A Parlament folyosója. Raffal Sa­rolta költő, az országgyűlés alelnöke, Gorjancz Ignáccal, a Hűtőgépgyár igazgatójával beszélget. A Csongrád megyei képviselők egy kis csoportja. Juratovics Aladár vi­szi a szót. — Leülni a negyedik sorba, szem­be a képviselői névjegykártyával; dönteni fontos dolgokban, meg le­het-e ezt szokni? — kérdezem tőle. — Felelősen igen. Az ország veze­tői — ez meggyőződésem, fejlődé­sünk is bizonyltja — nagyon alapo­san elemzik helyzetünket. A költség­vetési viták jól tükrözik a koncepció változásait. Ebben az évben például alapvetően a termelői érdekekről van szó, és úgy, hogy a jövőt az ered­ményekből kell kikovácsolni. Gazda­sági helyzetünket ismervén, valóban ez is a realitás. \ — A beszámolóban sok volt az adat, a szám... — Szeretem a számokat, az adato­kat is. Gazdasági vezető vagyok — így érthető. A mi vállalatunknál is növelni kell a termelést 1978-ban. — Az országban túlléptük a beru­házási keretet... — A következő évre 25 új kút be­állítását terveztük. Ezeket a kutakat nem állítjuk termelésbe, mert ebben a gazdasági helyzetben nem is állít­hatjuk. Ennek ellenére megvalósítjuk elképzeléseinket, teljesítjük tervün­ket. — Hogyan? t — Gazdálkodunk. — Csak ennyi lenne a titok? — Kevésnek tartja? Pedig ebben a sóiban minden benne van. A leg­fontosabb célunk a munkaerő-meg­tartás. Ebben az évben óvatosak vol­tunk. Az évi felhasználható nyolc százalékból csak négyet alapbéresi­tettünk, a többi pénzt mozgóbérben adtuk ki. A mostani országgyűlési tanácskozás sokat segít annak a megítélésében, hogy meddig mehe­tünk el kockázat nélkül. — Mi ennek az ülésszaknak a leg­fontosabb tanulsága? — Amint már mondtam az elején; vezetőink alaposan, felelősen mérik fel országunk gazdasági életének helyzetét. Nekünk nincs más dol­gunk, mint a konklúziókat okosan értelmezni és jól alkalmazni. Ha ezt megtesszük, akkor nagyobb hibát nem követhetünk el. Megszólal a csengő. Juratovics Ala­dár int. mennie kell. az ebédszünet véget ért, az országgyűlés téli ülés­szaka folytatja munkáját. • Dönteni kis dolgokban is nehéz. Figyeltem a képviselők arcát. El­mélyültnek találtam őket. de nem gondterheltnek. Űgy éreztem, hogy a jövőről nyugodtan, higgadtan dönte­nek. Tehetik, mert megbízóik — egy ország dolgozói — állnak mögöttük. P.F. V 1

Next

/
Thumbnails
Contents