Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

"l / /] / . 0 \nr\ / X\Wi ) n I d (V U VIL/ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ú7. évfolyam í96. szám 1977. december 17., szombat Ara: 80 fillér MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bctefezte mursicojcif teli titesszcafca Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az országgyűlés. A téli ülésszak második napján ott voltak a Parlamentben Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, A ezé! György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. Részt vett az ülésen a Budapesten akkreditált diplomáciai testület számos vezetője A napirendnek megfelelően folytatódott a vita a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat felett; majd ezt követően a felvetődött kérdésekre, javaslatokra Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár válaszolt. Többek között hangsúlyozta: — Már megkezdődött a VI. ötéves terv előkészítése. De nemcsak hosszú távú céljainkon kell dolgoznunk, hanem a jövő évi népgazdasági terv és költségvetés menet közbeni értékelésével is. A terv- és költségvetési bizottság javaslatával összhangban 1978-ban kétszer is áttekinti a kormány a gazdasági folyamatokat Ellenőrzi, hogy tervben és költségvetésben, feltételezett adottságok vajon úgy alakulnak-e, ahogy a törvény azzal számol, szükségesek-e intézkedések még az év folyamán, illetve meghatározza az 1979. évi terv kidolgozásának irányelveit. — A kormány az ülésszakon elhangzott javaslatokra, ászrevételekre ezúttal is visszatér. Jó néhány olyan kérdés hangzott el, amelyekkel kapcsolatban már folynak a vizsgálatok, s az öszszegzést majd központi intézkedések követik. Az egyik ilyen az energiaprogram, amely hosszú távú. nem egy évre szól. Folyamatosan dolgozunk távlati terveinken, s ezeken belül kell meghatározni a népgazdaságilag oly fontos, kiemelt eocénprogram részleteit is. Kitért az államtitkár a törvények. általában a döntések végrehajtásának ellenőrzésére is. Utalt arra, hogy az ellenőrzési rendszer továbbfeilesztéséről szóló határozatokban nagy hangsúlyt kapott: előtérbe kell állítani a végrehajtás eddiginél öszízefüggőbb, átfogóbb értékelését. A kedvezőtlen adottságú tsz-ekről szólva hangoztatta: azoknál a gazdaságoknál, ahol az időjárás okozza a kedvezőtlen adottságokat, a megítélésen nem kell változtatni. Ott azonban, ahol egyéb körülmények nehezítik a gazdálkodást, a feilesztési támogatásokra nagyobb gondolt kell fordítani, Válaszának befejező részében a pénzügyi államtitkár a tá-r -vjatások témaköréről szólt. Madaras! Attila kérte, hogy az országgyűlés változatlan formában hagvia jóvá az 1978. évi állami költségve*ésró' szóló törvényjavaslatot. Határozathoz." lal következett: az országgyűlés az 1978. évi állami költségvetésről szóló t>wőnviavasia>ö« általlnosságban és részleteiben. az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezt követően dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter terjesztette be az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. Expozéját követően vitára került sor. Vida Miklós (Budapest, 21. választó kerület), a törvényiavaslat bizottsági előadója beszámolt arról: a bizottságok együttes ülésén úgy döntöttek, hogy 11 módosítást terjesztenek elő. Az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatról élénk, alkotó vitában formáltak véleményt. A tizenegy előterjesztett módosításon kívül számos észrevétel a törvény végrehajtását szolgáló minisztertanácsi rendeletben kap helyet. A továbbiakban ismertette a javaslatokat. A vitában felszólalt Födi Lászlóné szegedi (Csongrád megyei 2. sz. választó kerület) képviselő is. (Felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A felvetődött kérdésekre, javaslatokra dr. Korom Mihály adott választ, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés az állami vállalatokról szóló törvény-: javaslatot, a bizottság által benyújtott módosító javaslatokkal együttesen, általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután napirend szerint interpellác'ók következtek (melyekről lapunk 3. oldalán adunk tudósítást). Az országgyűlés téli ülésszaka tegnap a délutáni órákban Apró Antal elnök zárszavával fejezte be munkáját. Korom Mihály expozéja Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából előterjesztem az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. A törvény megalkotását joggal tekinthetjük társadalmi, gazdasági életünk és törvényhozásunk jelentős eseményének. Fontos társadalompolitikai és gazdaságpolitikai állásfoglalás ugyanis, hogy tőrvénybe foglaljuk a szocialista társadalmi tulajdon alapján álló és egész népgazdaságunkban kiemelkedően fontos szerepet betöltő állami vállalatok működését Kettős követelmény, egy cél A gazdasági építőmunka hatékonyabb működését szolgálva a törvényjavaslat kettős követelménynek tesz eleget: egyrészt tovább növeli a központi irányítás hatékonyságát, másrészt pedig a gazdaság alapegységeit képező vállalatok önállóságát. A hangsúly a kettő optimális összhangjának magasabb szintű megteremtésén van. A törvényjavaslat rögzíti az állami tulajdon oszthatatlanságát és azt a követelményt támasztja, hogy a vállalatok működése és irányítása össznépgazdasági érdekek figyelembevételével történjék. Törvényi előírás szerint a vállalatoknak és az őket irányító szerveknek működésük során a szocialista gazdálkodás elveinek megfelelő munkát kell végezniök, kötelesek elősegíteni a társadalmi és a vállalati érdekek lehető legjobb összehangolását, • gondoskodniok kell a jogok és kötelességek egységes felfogásáról és érvényesítéséről. Ünálíóság — a gyakorlatban A vállalatok önállóságát a törvényjavaslat úgy fejezi ki, hogy azok az állam tulajdonában levő, rendelkezésükre bocsátott eszközökkel és a náluk foglalkoztatott munkaerővel a törvényben meghatározott módon és felelősséggel — önállóan gazdálkodnak. t E feladataik ellátásához a törvény részükre szervezeti, gazdasági és jogi önállóságot biztosít Más szóval: a vállalat jogi személy. Ennek tartalmát az adja meg, hogy a vállalat tevékenysége kórében megilleti minden olyan jog, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el. Így a vállalat a népgazdasági tervvel összhangban maga alakítja ki tervét. Bevételeiből fedezi a kiadásait és eredményéből saját alapokat képez. A törvényjavaslat ezért írja elő, hogy a vállalat részére — gazdálkodásával kapcsolatban — az önálló gazdálkodás és felelősség elvének megfelelő jogokat kell biztosítani; különösen a saját erőből történő beruházás, a műszaki fejlesztés, a szellemi és anyagi erőforrásokkal, a munkaerővel való gazdálkodás, a vállalati árképzés, a beszerzés és értékesítés, a vállalati szervezés, a kereskedelmi, a pénzügyi és kooperációs kapcsolatok területén. A gazdálkodás biztonsága megköveteli annak kimondását is, hogy a vállalatok eszközeit elvonni csak meghatározott feltételek esetén lehet. Ezek a feltételek szigorúak. A törvény azonban számol a gazdasági élet bonyolultságával és ezért nem merevíti meg a gyakorlatot. A törvényjavaslat általános követelményként írja elő, hogy az állami vállalatok mindegyike olyan belső irányítási és elszámolási, érdekeltségi rendszert alakítson ki, amely biztosítja a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növelését, valamint a vállalati dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségének fejlesztését. Gyakorlati tapasztalatok alapján jutottunk azonban arra a felismerésre, hogy helyes, ha az említett általános előírás mellett a törvény külön szabályozza az egyes vállalatok kötelékébe tartozó, de területileg elkülönülő szervezeti egységek helyzetét. Ezek a gyárak, gyáregységek stb. — tisztelet a kivételnek — ma sok tekintetben az anyavállalat mostohagyermekeinek tekintik magukat, vagy a „közDontok" annak tartják őket. Sokszor joggal érzik úgy, hogy nem részesülnek az őket megillető jogokban, anyagi és erkölcsi megbecsülésben. Általános a vélemény — és ez a társadalmi vitákon ls kifejezésre jutott —, hogy ezen a helyzeten változtatni kell. Ezt a törvényjavaslat figyelembe veszi. Előírja, hogy a vállalat — szervezeti és működési szabályzatában és kollektív szerződésében — állapítson meg e szervezeti egységek számára külön elszámolási és ösztönzési rendszert. Ennek keretében biztosítani kell a szükséges gazdálkodási önállóságukat, felelősségüket és azt, hogy közvetlenül legyenek érdekeltek gazdasági és fejlesztési tevékenységük eredményességében. A belső irányításról Másik fontos kérdés a trösztökre, illetve azok vállalataira vonatkozik. Ismeretes, hogy a trösztök — mint több vállalat szoros gazdasági együttműködését és fejlesztését szolgáló szervezetek — létjogosultságát a szocializmusban is elismerjük. Ha a tröszt és a hozzá tartozó vállalat ls jogi személynek számít, hogyan lehet biztosítani tröszti méretekben a központi irányítást és ugyanakkor a megfelelő vállalati önállóságot? Nehéz kérdés! Csak úgy érhető el, hogy mindkét irányban korlátozásokat írunk elő. Ez azonban csak olyan határig mehet el, amely nem teszi kétségessé, hogy a tröszt — mint gazdálkodó szervezet — felelős az általa irányított vállalatokért, tehát az egész tröszt hatékony gazdálkodásáért. A tröszti vállalat önállósága ezért korlátozottabb, mint az önálló vállalaté, de nagyobb, mint egy vállalati gyáregységé. A vállalatokat ezért a tröszt egészének érdekei sz^mnontjából is néznünk kell. Ugyanakkor nem helyeselhető. ha a tröszt salát irányító és rendelkező szereoé* úgy fogja fel, ogy vállalatainak jóformán semmiféle mozgási szabadságot nem engedélyez; és helytelen az is. ha a vállalatok között a jö(Folytatás a 2. oldalon.) . Magyar-portugál pártmegbeszétések A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására december 14—16. között Budapesten tartózkodott Albano Nunes, a.Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. A portugál vendéget fogadta Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, és megbeszélést folytatott vele Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón eszmecserét folytatták a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdése' r"l. és a két párt együttműködésének további erősítéséről. (MTI) a környezetvédelemről Az év első felében vizsgálta a megyei NEB a népfront megyei bizottságának közreműködésével a város környezetvédelmi és köztisztasági helyzetét, valamint azt, hogy az ezzel kapcsolatos tanácsi intézkedéseket hogyan követ-, ték a tettek. A vizsgálat utáni időszak eredményeiről, a még meglevő gondokról, a további teendőkről tartottak megbeszélést tegnap, pénteken a környezetünk tisztaságáért felelős szegedi intézmények képviselői. A tanácskozást a megyei NEB rendezte, jelezve, hogy a téma nem évül el, s az állandó figyelem, az illetékesek összefogása hozhatja csak meg a kívánt eredményt. Elutazott a spanyol békemozgalmi küldöttség Az Országos Béketanács meghívására december 12— 16. között kéttagú spanyol békemozgalmi delegáció tartózkodott hazánkban. Jüan Jose Rodriguezt, a Justicia y Paz főtitkárát és Milangros Navalt, az európai biztonsági és együttműködés spanyol nemzeti bizottságának tagját parlamenti hivatalában fogadta Péter János, az országgyűlés alelnöke. A küldöttség részt vett az Országos Béketanács ügyvezető elnökségének ülésén, ahol tájékoztatót tartott a spanyol békeszerető erők tevékenységéről és a spanyolországi belpolitikai helyzetről. Találkozott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának vezető képviselőivel, látogatást tett az OBT katolikus bizottságánál. A kétoldalú tárgyalásokon megállapodás jött létre a magyar és a spanyol békezmozgalom közötti jövőbeni együttműködésről, az európai biztonság megszilárdításáért, a leszerelésért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. A delegáció pénteken elutazott Budapestről. Magyar indiai egyezmény Három évre szóló kereskedelmi megállapodást irt alá Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter és Mohán Dharia indiai kereskedelmi, közellátási és együttműködési miniszter. ••K t í Bh^ ^ 'AÍ iiim ^B pB ff ; ^••wjj HLT W&& &r Í' J Ál •• •-• '<•' Á Éifif wmmu Wm jr$ |H*®' níVEH 1 > F" — ip | „ (Otk . 1 ">*\ - £ ív* * ' K segítő óveda nyilt nemrégiben Üj zegeden, az Alsó Kikötő seren. Szinte hiketetlcniil rövid idő alatt, egyhónapos munkával alakíto'ták át a helyiségeket 12 szegedi vállalat brigádjai — közlük a legtöbbet vállalók, a KSZV újszegedi szövőgyára és a Szegedi Építőipari Szövetkezet dolgozói. A társadalmi munkában kéczült száz személyes óvodába jobbára fizikai dolgozók gyermekeit vették fel. A pályaválasztási tanácsadó helyiségeiben kialakított új óvodát tegnap, pénteken megtekinte'ték a városi tanács vezetői, s a társadalmi akció szervezői is