Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

Vasárnap, 1077. november Í3. Az előítélet letett, mert be akarja magának bizonyítani, hogy a sértett fél megérdemelte azt, amit kapott, s így ő helyesen járt eL A

z emberek tetteik nagy részét valószínűségekre alapozva tervezik meg és hajták végre. A mindennapok követelményei csakis ezt teszi lehetővé, hiszen igen kevés az olyan eset, amikor a teljes bizonyosság jegyében cselekedhetünk. Ez a valószínűség tapasztalatok sokaságán alapszik, és olyan esetekre vonatkozik, mint például, ha arra számítok, hogy X most is pontosan fog érkezni a talál, kozóra, mivel eddig mindig pontos volt. A gyakorlaton alapuló valószínűség nélkül nem tudnánk élni, mivel minden egyes véleményalkotásnál (ítéletalkotásnál) részletesen, majdhogynem tudományos alapossággal kellene elemezni minden kővetkező lépést. A valószínűség és az erre épülő előzetes ítélet tehermentesíti gondolkodásunkat, s lehetővé teszi, hogy a mindennapok apróbb-nagyobb ügyeiben több-kevesebb biztonsággal mozogjunk. S ha egy ilyen előzetes ítélet a gyakorlatban nem válik be, véleményünket nyomban módosítjuk, amivel ismét csak tapasztalatainkat gyarapítjuk, s a következő előzetes ítéleteink helyességét ls Igyekszünk biztosítani. Hamis és makacs általánosítás Az emberi vélemény — és magatartás — azonban nemcsak efféle, s tapasztalatok sokasága által valószínűsített talajon alakul ki. Léteznek olyan előzetes ítéletek, mégpedig igen nagy számban, amelyeket már előítéletnek nevezünk. Felvetődik a kérdés: ml változtat egy előzetes ítéletet előítéletté? Ha az előítéletek (és előítélet-rendszerek) bonyolult, szövevényes struktúrájából a két legfontosabb alapsajátosságot akarjuk röviden kifejezni, azt kell mondanunk, hogy ez az előzetes ítélet hamis általánosítása és makacssága. Ellenállása az igazságnak. Ha valaki néhány kedvezőt, len tapasztalatból — vagy még inkább hallomásból szerzett „tapasztalatból" — levon egy bizonyos következtetést (előzetes ítéletet alkot), ám azt bizonyítékok hatására hajlandó megváltoztatni, nincs szó előítéletről. Az ellenkező esetben azonban igen. Ha valaki néhány szerelmi csalódás után azt állítja, hogy a nők mind ledérek (vagy fordítva: a férfiak mind csapodárok), s e véleménye mellett számos ellenpélda felsorolása után is kitart, magatartása előítéletes, mivel általánosítása túlzó, nem felel meg a valóságnak. A tapasztalat által nem igazolt (esetleg mások által ránk hagyományozott, vagy elégtelen ismeretekből kialakított) előzetes ítélet, ami ráadásul makacsul ellenáll az Igazságnak — előítélet Az előítélettel foglalkozó irodalomban általánosnak mondható az a nézet hogy az előítélet, egyben mindig erkölcsi állásfoglalás is, s ebből a szempontból mindig negatív. Pszichológiai gyökere a hit (éppen mert nem támaszkodik bizonyítékokra, hanem lényegtelen vagy egyedi — esetleg nem is létező, hanem ráfogott — Jegyekből formálja meg az egészre vonatkozó túlzó és elítélő általánosságot). Amint már Lukács György megelőlegezte: az előítélet-rendszerek és a vallási szükséglet gyökerei azonosak. Az előítéletes személyiség gondolkodása sztereotipikára épül, tehát bizonyos nézetek társadalmilag tipikus megnyilvánulásain alapul. Ezek kritikátlan átvételét, azoknak az ítéletekben való felhasználását, s végső soron a tett, a magatartás alapját jelenti. A mindennapi életben — az egyéniség fejlődésében — állandóan folyik az élettapasztalatok gyűjtése, amelyek önmagukban is általánosítások, s vagy igaznak bizonyulnak vagy sem. Elöítéleti funkciót akkor nyernek, ha minden ellenbizpnyítékkal szemben változatlanok maradnak a tudatban. Egyéni és társadalmi előítélet Az egyik legrombolóbb előítét let-rendszer a faji előítéleteké. Sok ember előítéletesen viszonyul a fekete bőrűekhez, jóllehet életében nem találkozott vagy beszélt négerrel, s legfeljebb csak távolról látott egyet-kettőt. A hallomásokból táplálkozó előítélet is — és a társadalmi előítéletek többsége ilyen, hiszen legtöbbjét készen kapjuk — rendkívül ellenálló az igazságnak, s megvan az a tulajdonsága, hogy maga a készen kapott előítélet fejleszti ki az egyénben azt az ellenszenvet, esetleg gyűlöletet, amely „saját magam gyártotta" előítélet kezdő (értelmi) fázisa szokott lenni. Az egyéni előítéletek egyéni érzelmeket fejeznek kl, a társadalmi előítéletek viszont — éppen, mert áthagyományozottak — egyéni érzelmeket fejlesztenek ki. A társadalmi előítéletek számtalan valóban meglevő, bár legtöbbször lényegtelen vagy másodlagos kü. lönbségekre épülnek, s az egyének, csoportok érdekel döntő szerepet játszanak kiépülésükben és áthagyományozódásukban. Ilyenek a faji, a nemi, a korbéll, az etnikai (valamely népre jellemző, a nyelvi, a vallási különbségek, az iskolázottsági, a szakmai és a kasztkülönbségek, és még mások. A meglevő eltérések valós talaján — az osztálytársadalmakban — számtalan előítélet terem, s ezeket gyakorta használják politikai célokra is. Gondoljunk csak a fajvédelem tora mítoszára, s mindarra, ami ennek jegyében Európában — és hazánkban is — a második világháború előtt és alatt történt. Az előítéletes emberek Igyekeznek megmagyarázni — racionalizálni — előítéleteiket, azok jogosságát Érdekei ellenében ritkán előítéletes az ember! Heller Ágnes ls megemlíti azt a közismert pszichológiai reakciót, hogyha valaki valakivel rosszat tesz — elkezd haragudni is rá, kialakítja az illetőről negatív előítéAz osztálytársadalmak jellemzője Az előítéletekkel kapcsolatban számos elmélet született. Találkozhatunk vele már az ókorban, és a felvilágosodás gondolkodóinál is, akik feltérképezték kóros, pusztító jellegzetességeit. Különösen sokat tettek az előítéletek megismerése érdekében századunk kutatói. Ismeretesek pszichológiai, szociológiai megközelítési módok (a Gondolat Kiadó nemrégiben adta ki Gordon W. Allport 1953-ban megjelent művét, amely szociálpszichológiai alapokról, rendkívül igényesen és részletesen elemzi ezt az összetett kérdést, jóllehet, nem látja tisztán az osztályviszonyok és az érdekek antagonizmusának szerepét az előítéletek kitermelésében). S ezeken a megközelítési módokon belül számtalan iskola született, mint például az agressziós elméletek (Freud nyomán), a frusztráció vagy az aggódás elöítélet-teremtő hatásában hivők nézetei. Az utóbbiak az emberi természetben meglevő „örök" tulajdonságokból vezetik le — egyebek mellett — az előítéletek keletkezését és szükségszerűségüket, mondván: az agressziós ösztön az embertől elválaszthatatlan. Nincs helyünk ezeknek a nézeteknek a bírálatára, az ezzel foglalkozó marxista irodalom a problémakör sok alapvonását illetően megnyugtatóan rendezte a kérdést. Az előítéletek csakis az osztálytársadalmak megjelenésével és az érdekantagonlzmusok kialakításával születhettek meg, s a partikularitás, a szűkkörű érdek táplálja őket Igen fontos az a megállapítás is e szerzők műveiben, hogy az osztályítéletek nem tekinthetők előítéleteknek, egyrészt, mert osztályérdekeket fejeznek kl, másrészt pedig azért nem, mert nem hamis általánosítások. Ez persze nem változtat azon, hogy az osztályítéletekre előítéletek, sőt elő. ítélet-rendszerek épülhetnek, s korunkban épülnek is. Az előítélet gondolkodás pusztító és gondolkodás szűkítő. Éppen, mert sztereotipiákra támaszkodik, s mert konokul szembeszegül a tényekkel. Az előítéletes ember saját valóságismeretét torzítja, és így egyként káros hatású az előítélet tárgyával és saját magával szemben is. GY. A. Szalai Csaba Virágdarálót hajtok körbe, de én vagvok megint a tengelye, hogy őrlenek a sárga árokpartok esi Ja trendszerén a drága malmok. S ha javítom (a boglyakupolában örökké jár egy óraszerkezet) a szirénázó dudvaszár van kezemben és az berreget. Százegy szitokból összeillik. mert réha elömlik magától, titkomból telük — földerítik? —, halkulni kezd a tücskös távol, s Valaki súgia: itt ássál le, ni — Attilát ingád megleli. Budapesti levél S

enki sem lehet próféta saját hazájában? Hát csakugyan érvényes lenne mindmáig ez a régi római szólásmondás? Arról jutott eszembe ez a mondás, hogy értesültem ifjúkorombeli szegedi büszkeségünk (nekünk, színházi újságíróknak) a Kossuth-díjas Hont Ferenc Tragédia-tervezetéről. Üj, modern „Ember tragédiája" beállítás ez, teljesen kidolgozva a szabadtéri játékok után kiáltana — de senki sem érdeklődik iránta ... Felkerestem Hont Ferencet Krisztina körüti kis lakásán, ahol két szobában 3 család él együtt: Hont és felesége, Görög hona művészasszony, a fiuk: Hont Iván művelődéstörténész, főiskolai tanár, fiatal feleségével, és Andris nevű 2 éves kisfiúkkal, valamint — Hontné 90 éves édesanyja. (Ez bizonyítja legpregnánsabban, hogy milyen szerény művészember Hont Ferenc, akit a Kossuth-díj mellett a Szocialista Hazáért, a Szocialista Magyarországért, háromszor a Munka Érdemrend arany fokozatával, kétszer pedig a Köztársasági Érdemrenddel tüntettek ki.) — A Szocialista Magyarországért kitüntetést nemrégiben, hetvenedik születésnapomra kaptam — magyarázza érdeklődésemre. — Nagyon jólesett a megbecsülés, nemkülönben az a születésnapi ajándék, amit 10 évvel ezelőtt, a hatvanadik születésnapomra Szegedről kaptam. A Délmagyarország munkatársai összegyűjtötték a lapban megjelent cikkeimet, és átadták nekem. Ezt a szép gesztust sohasem felejthetem el, 10 esztendő múlva is jóleső emlék ... — A legkedvesebb szegedi em-» lékei? — A „Szegedi Fiatalok" körében eltöltött éveim, és a szabadtéri játékok. A Szegedi Fiatalok Ady arcai Ady Endréről sok fénykép, és már életében több festmény, rajz, karikatúra készült. A művészeket azóta is foglalkoztatja a költő arcának, alakjának, poézlsének, szellemiségének képzőművészeti megfogalmazása. Születésének 100. évfordulója alkalmából mutatjuk be Czlgány Dezső pasztelljét, Bokros Birman Dezső portrészobrát, Gáti Gábor plakettjét egy róla készült fénykép kíséretében. i.ADY t-Wí Tv KE :'U>77 ww közül azokkal, akik még élnek és itthon maradtak, tartom a kapcsolatot. A Szegedi Fiatalok művészkörének még megmaradt tagjai talán éppen úgy nem öregedtek meg — csak látszólag... —, mint a kiváló szinházesztéta: Hont Ferenc. A haja hófehér, arcát megviselhették az illegális, majd legális pártmunka nehéz évei, de — szelleme friss, a szeme fiatalos tűzben ég, amikor a szegedi múltjáról mesél: — Legelső szegedi színházi ténykedésem 1923-ban volt, 16 éves koromban ... Velem egykorú ifjú emberek mozgalma volt az „Igen." Kibéreltük a szegedi színházat, Török Sándor nevére, mert ő volt az egyetlen nagykorú közöttünk .., Berezeli Anselm Károly „Bányász és csillagász" című színművét adtuk elő. Én játszottam a 70 éves csillagászt a darabban... — Most, hogy elérkezett a hetedik ikszhez, szívderítő erre visszaemlékezni. — Igen, akkor kötöttem egy életre házasságot a színházzal.. < Mig a most is bája* Görög Ilona háziasszonyi ténykedését élvezzük egy kitűnő kávé alakjában, Hont Ferenc elgondolkozik, a Tragédiára terelődik a szó. Elmondom, hogy az elmúlt évtizedek alatt valahogy elkerültük egymást — amikor én visszatértem Szegedre, apáim városába, Hont Ferenc már nem volt Itt, de fel-felragyogott mindenütt az ő színházművészi, fénylő árnyéka... Ha a Tragédiáról szó esett, mindenki csak így emlegette a színházi berkekben: A HONT ... (Ezt különben itt, Pesten is megírták róla a lapok.) Többet tudtam róla, mintha naponta értekeztünk volna a színházi dolgokról. Szegedről annak idején Pestre került Gál Gyulához, akinél elvégezte színházi tanulmányait, majd bemutatkozott — Szegeden. Karinthy „Holnap reggel" című színdarabjában a férfi főszerepet játszotta. Mint rendező, Párizsban debütált; feleségével, a korán elhunyt Hont Erzsivel ment ki Párizsba és Offenbach Szép Helénáját rendezte. — Kétszer indítottam el Szegeden a szabadtéri játékokat — tér vissza Ismét — Párizsból Szögedébe ... Először az első Játékokat a Dóm téren, majd 1957-ben ismét. Akkor a pártközpontban dolgoztam, mint „önkéntes tűzoltó" ... — mondja mosolyogva. Húsz éve annak, akkor Hont Ferenc olyan tüzet gyújtott Szegeden, aminek lángja azóta is egyfolytában világít, s lobog... A szerény „tűzoltó" inkább modern Prometheus, aki most, túl a hetvenen, két felsőoktatási intézményben tanít, az egyetemen általános esztétikát és színházesztétikát, a TIT-ben szintén mindketten tanítanak a feleségével, aki egyébként a Vígszínház könyvtárát is vezeti. Hont Ferenc ma is „szegedi fiatal". Sokrétű elfoílaVsága, pártnvmkája és stín'iá'e'zt VIV*>! feladatai mellett könyv:;--.t ír Most kát kö^yvöi do'go-.ik: egyik címe „Színház és korszer ség", a másik színháztöriéneti munka, összefoglaló szintézisnek tervezi. Búcsúzóul elmondja még, hogy szívesen hazaköltözne Szegedre. Mert még mindig szegedinek érzi és tudja magát.. \ Csakúgy, mint e sorok írója: CSANYI PIROSKA j