Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

4 Vasárnap, 1977. november 13.' Üj bútor­család A Székesfehérvári Bútor­gyárban megkezdték az első hazai lapbútor-garnitura so­rozatgyártását. A Junior márkanevű ifjúsági bútor különlegessége, hogy elemen­ként értékesítik. A forgalom­ba hozott tizenegyféle szek­rény- és asztalelemet fémcsa­varokkal a vevők állítják ösz­sze a lakás méreteinek meg­felelően. A színes műanyag­fóliával borított bútorlapok számos variációs lehetőséget kínálnak. A sokoldalú alkal­mazás mellett a lapbútor má­sik előnye az egyszerűbb rak­tározás és szállítás. A Junior garnitúrából az idén 300 szekrényfalhoz ele­gendő elemet gyárt a Székes­fehérvári Bútorgyár, s azt tervezik, hogy a legjobban keresett elemekből állítják össze jövő évi gyártmány­programjukat. Középpontban: a sejtes immunitás Befejeződött az immunológusok vándorgyűlése Tegnap, szombaton a déli órákban befejeződött Szege­den a Magyar Immunológiai Társaság VIII. vándorgyűlése. A Technika Házában meg­rendezett programsorozaton két referátum, 62 előadás és több mint 200 hozzászólás hangzott el. A tanácskozás végén dr. Kesztyűs Lóránd akadémikus, a Magyar Im­munológiai Társaság elnöke mondott zárszót. Tőle kér­tünk rövid interjút. — Kérem, értékelje a mos­tani tanácskozás eredmé­nyeit. — A társaság évi vándor­gyűlései a hazai kutatási eredmények bemutatását és értékelését szolgálják. Ügy Is mondhatnánk, a vándor­gyűlések az évi tudományos termések betakarításai. A kutatók szívesen jönnek ezekre a tanácskozásokra, mert a bemutatáson és érté­kelésen túl prognózist is ad a vándorgyűlés, felvillantja a tehetőségek útjait és ' új tudományos kapcsolatok is alakulnak. Szeged az immu­nológiai kutatások fontos bázisa. Az MTA Biológiai Központjában nemzetközileg is elismert kutatási eredmé­nyek születtek az immunoló­giai folyamatok genetikai el­lenőrzéséről. Ezen elméleti kutatásoknak közvetlen je­lentősége van a klinikai fel­használásban, a kórképek megértésében. Komoly ered­ményeket mutatnak fel a Szegedi Orvostudományi Egyetemen is. A Bőr- és Nemikórtani Intézetben el­sősorban allergiás betegsé­gekkel, foglalkozási ártal­mak gyógyításával foglalkoz­nak. A Mikrobiológiai Inté­zet a vírusfertőzések ellen AmSről eddig nem beszéltünk Az elmúlt hónapokban a klinikán folyó munkáról ké­szült statisztikai adatokat néztem át. Az egyik jelentés a szájüreg területén előfor­duló rosszindulatú dagana­tokkal és az azokat megelőző állapotokkal foglalkozott. Az adatokból kiderült, hogy a betegséget, vagy az arra uta­ló tüneteket 60 százalékban a betegek veszik először észre. Ez természetes. Megdöbbentő volt azonban az, hogy a bete­gek az észlelt elváltozásnak gyakran nem tulajdonítottak kellő jelentőséget. Az első észlelés és az orvosnál való jelentkezés között átlagosan két es fél év telt el. Voltak betegek, akik tíz évig vártak, amíg végre elhatározták, hogy orvoshoz mennek. Ezek olyan adatok, ame­lyek arra figyelmeztetnek, hogy a Fogászati és testápo­lási hónap alatt folyó felvi­lágosítást nem szabad csupán a fogszuvasodás és a t'ogla­zulas megelőzésére beszűkíte­ni. Igaz ugyan, hogy a fog­szuvasodás és a íoglazulás népbetegségek, ezért ezekről gyakrabban beszélni teljesen indokolt. Az ls igaz, hogy a szájüregi rosszindulatú daga­natok az összes daganatféle­ségeknek csak kis hányadát jelentik, tehát szerencsére jó­val kevesebb embert érinte­nek. A klinika 14 éves beteg­anyagában a rákmegelőző ál­lapotok mindössze 0.2 száza­lékot tettek kl. Viszont a rosszindulatú daganatokat megelőző állapotoknak és a daganatoknak a következmé­nyei, különösen ha későn is­merik fel azokat, igen súlyo­sak. Tévedés lenne azonban az is, ha ebből olyan követ­keztetést vonnánk le, hogy nincs segítség. A megelőzés­ben nagyon eredményes lehe­tőségek rejlenek, és mivel nagyon sokszor a betegek az első észlelők, éppen ezért kell ezekről szólni. A fájdalom, bár ellentmon­dásosan hangzik, a betegnek és az orvosnak is igen jó ba­rátja. Jó barátja a betegnek, mert elviszi az orvoshoz, az orvosnak pedig azért, mert ha nem ls könnyen, de előbb­utóbb elvezeti a betegség fel­ismeréséhez. Ez a jó barát a rákmegelőző állapotokban sajnos nagyon sokszor cser­benhagy bennünket. Hiány­zik tehát ez a nagyon fontos figyelmeztető jel. A rákmeg­előző állapotok legtöbbször teljesen fájdalommentesek;, éppen ez a féjdalommentes­ség teszi veszedelmessé őket. A fájdalom hiánya az oka an­nak, hogy a betegek évekig, olykor egy évtizedig nem ke­resik fel az orvost. Ez a tény, más oldalról közelítve a kér­déshez, megnyugtató is. Meg­nyugtató azért, mert arra utal, a betegség lassan fejlő­dik ki, van idő arra, hogy észrevegyük, van lehetőség a megelőzésre, illetve a gyógyí­tásra. Azt szoktuk ajánlani, hogy a betegek ne csak pa­naszaikkal keressék fel a fog­orvost, hanem akkor ls, ha úgy érzik semmi bajuk sincs. A kölcsönös üdvözlés után az orvos első kérdése: mi a pa­nasza? Nyugodtan lehet azt válaszolni: semmi panaszom nincs, ellenőrzésre jöttem. Félreértések elkerülése miatt nyomatékosan hangsúlyoz­nom kell, hogy a fájdalom jelentkezése nem jelent egy­ben rosszindulatú daganatot, sőt, legtöbbször nem erről van szó. Ha legtöbbször nincs fájda­lom, mire kell mégis fokozot­tabban figyelni? A kérdésre — nagyon erősen általánosít­va — úgy ls lehet felelni: mindenre, ami az egészséges­től eltérő. Ezzel a felelettel olvasóim biztosan nem len­nének elégedettek, ennél konkrétabb választ kérnek. Megkísérlem tehát néhány je­lenségre a figyelmet felhívni. Azonnal hozzá is kell ten­nem. hogy ezek nem jelentik azt, hogy rákról van szó. Leg­többször olyan állapotok ezek, amelyeket ha elhanya­golunk, előfordulhat, hogy rák fejlődhet kl belőlük. Idő­sebb korúaknak ma már saj­nos részleges vagy teljes fog­soruk van. A fogsort előbb­utóbb mindenki többé-kevés­bé megszokja, még akkor is, ha rossz. Az idő múlásával azonban a jó fogsorból is rossz lesz, mert az állcsontok állapota változik. A rossz fog­sor pedig fekélyt képezhet a szájnyálkahártyán: olykor kettős nyálkahártya lebenyek alakulnak kl anélkül, hogy különösebb fájdalmat okoz­nának. Ezt a fogsorviselők észre is veszik, de mert nem fáj, nem mennek orvoshoz. Az alsó és felső ajkon pörk képződhet; egyeseken ez elég gyakran előfordul. Nem je­lent semmi különöset, a kel­lemetlenségen kívül, ha ezek a pörkök a megszokott idő alatt meggyógyulnak. Akkor kell ezekre gondot fordítani, ha nem múlnak el. Ugyan­így fokozott figyelmet kell szentelni annak, ha az ajkak berepedeznek, megduzzadnak és az állapot hosszabb ideig fennáll. Minden seb az ajka­kon, az arcon vagy a szájüreg nyálkahártyáján nyolc napon belül meggyógyul; ha ez nem következik be, annak valami oka van, törődni kell vele. A lencsényi, babnyi barna vagy sötétbarna folt az arcon, az ajkon vagy a száj nyálkahár­tyán nem szépségflastrom! A nyelv is duzzadt, barázdált lehet, néha éles, máskor el­mosódó piros foltokat látha­tunk rajta. Az ajkon, a nyel­ven, a nyálkahártyán kékes, olykor szinte fekete borsónyi, vagy akár ötforintos nagyságú területen, rendszerint elég éles szélű, a nívóból kissé ki­emelkedő, hullámos felszínű elváltozást láthatunk. A fe­hér folt leggyakoribb meje­lenési helye a fogsorok záró­dási vonala; de előfordul a száj nyálkahártya bármely te­rületén, a nyelvháton és a nyelv alatt egyik vagy mind­két oldalon; kiterjedése lehet vonalszerű,' de néha lepény­szerűen egész nagy területe­ket foglal el és teljesen egy­befolyó; olykor repedéseket, máskor egyenetlen kiemelke­déseket láthatunk rajta. A fe­hér folt néha olyan, mint a pókháló. Az ínyen közvetle­nül a fogak nyaki részén, len­csényi, babnyi, türelmes be­teg esetén akár szilva nagy­ságú, hol sima és tömött, hol pedig földieperszerű, olykor kocsányon lógó daganatot lát­hatunk. Az arc bármelyik ré­szén ,a fültőmirigy környé­kén, a felső vagy alsó áll­csoptok területén, az alsó áll­csont alatt, a szájüregben ke­letkező minden duzzanat, kü­lönösen, ha lassan fejlődik és nem társul lázzal, fájdalom­mal, fokozott figyelmet érde­meL Ezek azok az elváltozá­sok, amelyeket mindenki ész­revehet, amelyek zöme gyó­gyítható, és így a rák keletke­zése megelőzhető. Arról is szólni kell, hógy a felsorolt elváltozsokból csak igen kis százalékban fejlődik ki rák, de ennek lehetősége fennáll. Rajtunk is múlik, hogy a le­hetőséget a legkisebbre csök­kentsük, a lakosság megfele­lő szintű egészségügyi felvi­lágosultsága esetén meg is szüntethetjük. Tóth Károly dr. egyetemi tanár felhasználható védettség ki­alakításában produkál kiváló eredményeket. A Kísérletes Sebészeti Intézet szoros kap­csolatban a Véradó Állomás­sal a transzplantáció (szerv­átültetések) területén fejt ki sikeres munkásságot. A mos­tani szegedi vándorgyűlés központi tértiája a sejtes im­munitás volt, ebből követ­kezően a betegellátás és a transzplantáció kérdései ke­rültek előtérbe. — Hogyan fejlődött az im­munológia tudománya száza­dunkban? — Az immunológia legfon­tosabb jellemzője kialakulá­sától kezdve, hogy az elmé­leti ismereteket nagyon ha­mar alkalmazták a gyakor­latban. A század elején fel­fedezett tudományos eredmé­nyek hatására szinte világ­szerte megszűntek a nagy járványok. Mintegy húsz esz­tendővel ezelőtt kiderült, hogy ez az éremnek csak az egyik oldala. A szervezet immun-válasza nemcsak ked­vező, de káros, ártalmas is lehet. Mostani feladatunk bi­zonyos esetekben csökkenteni az immun-válasz erősségét. Ez többek között a sikeres szervátültetések egyik kulcs­kérdése. — A vándorgyűléshez kap­csolódva megtartották a tár­saság közgyűlését is. Mi volt legfontosabb határozatuk? — A közgyűlés felkérő le­véllel fordult az Országos Csecsemő- és Gyermekvédel­mi Intézethez, az Országos Hematológiai Intézethez és az Országos Belgyógyászati Intézethez;, hogy küldjenek olyan módszertani útmutatá­sokat a hatáskörzetükbe tar­tozó intézetekhez, melyek le­hetőséget adnak az eddigi eredmények alapján egysé­ges laboratóriumi diagnosz­tikák alkalmazására, jelöljék ki azokat az egészségügyi in­tézeteket, ahol az Igényesebb és nehezebb vizsgálatokat végzik, és egységesítsék a kezelési eljárásokat. — Ügy tudom, a jövő év­ben hazánk lesz a házigaz­dája a IV. európai immuno­lógiai kongresszusnak. — Az immunológia szak­emberei egyre több kapcso­latot keresnek egymással. Számunkra nagy megtisztel­tetés, hogy az európai im­munológiai kongresszust a szocialista országok közül elsőként 1978 áprilisában Bu­dapesten rendezik. Mintegy ezer, ezerkétszáz résztvevőre számítunk, eddig 870-en je­lezték érkezésüket. A mos­tani szegedi tanácskozás nagyszerű rendezése, élénk vitaszelleme jó főpróba volt. Reméljük, azért az előadás is sikerül. T.L. Elhunyt Az MSZMP Budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hivatalos gyászjelentését tegnap olvashattuk Szegeden: „Eletének 81. évében el­hunyt Dénes Leó, a munkásmozgalom régi harcosa, Szeged felszabadulás utáni polgármestere, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének nyugalmazott elnökhelyettese." Dénes Leó életének nagy és küzdelmes részét Szege­den élte. A Nógrád megyei orvoscsaládban született fia­talember a budapesti Ga­lilei-körben kötelezte el magát a társadalmi haladás modern eszméi mellett, s az első világháború szomorú élményei és katonai szolgá­lata után 1918-ban már be­lépett a kommunista párt­ba, s a vasas munkásezred vöröskatonájaként harcolt a Tanácsköztársaságért. A fe_ hérterror legsötétebb éveit emigrációban vészelte át, majd 1922-ben Szegeden folytatta a forradalmi har­cot, kihasználva legális le­hetőségeket, és vállalva az illegális munka veszélyeit. Szerepet vállalt illegális anyagok terjesztésében, cso­portja összeköttetésben állt a Moszkvai Rádióval, iro­dalmi esteket szervezett, kapcsolatban volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollé­giumának több tagjával. 1944-ben munkaszolgálat­ra hurcolták el a fasiszták, ahonnan Szeged felszabadu­lásakor tért vissza, s hamar bekapcsolódott a város éle­tének újjászervezésébe; pol­gármester-helyettesi, majd polgármesteri megbízást ka­pott, és a megalakult tanács elnöke lett. E beosztásá­ban 1957-ig dolgozott Sze­geden, ezután a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyetteseként dolgozott nyugdíjazásáig. Közéleti te­vékenységét azonban to­vábbra is folytatta, a buda­pesti pártbizottság és a Ha­zafias Népfront munkájában szerzett érdemeket. Forradalmi útján számos magas elismerés kísérte, többször kitüntették a Mun­ka Érdemrend arany foko. zatával, s legutóbb 80. szü­letésnapján, idén rrtf jusban a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrenddel. Dénes Leó beírta nevét a szegedi forradalmi mozga­lomba is, így Szegeden kü­lön megbecsüléssel ls őriz­zük emlékét és példáját a Hidrológiai Társaság szegedi jubileuma A Magyar HidfológUű Tár­saság szegedi területi szerver zete 25 évvel ezelőtt, 1952 no­vemberében alakult meg. A jubileum alkalmából 15-éri, kedden délelőtt 10 órától tu­dományos ülésszakot rendez­nek az MTESZ székházában. A szegedi csoport Szeged és környéke hidrológiai kérdé­seinek tudományos feldolgo­zását tűzte ki célul — így el­sősorban a Tisza csatornázá­sát az árvízvédelmet, az ön­tözést kísérte aktív figyelem­mel. Figyelme azonban kiter­jedt az egész déli Alföldre, hiszen részt vett szentesi, vá­sárhelyi, kiskunhalasi hidro­lógiai témák feldolgozásában, de még a magyar—jugoszláv vízügyi együttműködésben is. A geotermikus energia hasz­nosításában, a fürdőprogram ébrentartásában, a vízminő­ség védőimében ls hatásosan vett részt .a Társaság. A tudományos ülésszakon ismét fontos hidrológiai té­mákat tűznek napirendre. Dévény István nyugalmazott mérnök, aki a csoportnak megalakulásától elnöke, a ne­gyedszázados munkáról szá­mol be; az ATI VÍZIG víz­gazdálkodásának időszerű kérdéseiről dr. Simády Béla; az alföldi vízfigyelő kutaknál szerzett tanulságokról dr. Ró­nay András; a vízellátás éa csatornázás fejlődési irányai­ról pedig dr. öllős Géza tart előadást. 77 Az idén — amint azt a fo­lyamatosan érkező hírekből kivehettük — már egy egész héten át áll majd a jogász­vigalom, mulatságuknak a varos szinte valamennyi pont­ján szem-, de méginkább fül­tanúi lehetünk. November 14-től egy héten át a jogi kari évfolyamok su­Felemelik a taxi fuvardíját A személytaxik fuvardíja november 15-től átlagosan 30 százalékkal emelkedik. A díjemelést az indokolja, hogy az elmúlt évek során a gép­kocsik üzemeltetése veszte­ségessé vált és nagymértékű állami támogatást igényelt. A viteldíjak egyszerűbb áttekinthetősége érdekében a helyi forgalomban a fuvar­díjemeléssel egy időben az eddigi kétféle díjszabást egy­ségesítik. Megszűnik a külön általános és drágább (hegy­meneti, éjszakai, pályaudva­ri) díjszabás. pedig 40 százalékos. Az ál­lásidők csökkentése érdeké­ben nagyobb mértékben emelkedik a várakozási díj, mint az utazás kilométerei­nek díja. A távolsági forgalomban alkalmazott úgynevezett tú­rataxi díja szintén emelke­dik. A személytaxi viteldíjak emelése következtében a taxi­órákat az új tarifának meg­felelően át kell alakítani, ez a munka azonban — lévén az országban több ezer taxi — hónapokig tart. Az átlagosan 30 százalékos Ezért átmenetileg a ta­emelésen belül a korábbi xikban ártáblázatot helyez­drágább díjszabáshoz képest nek el, amely megkönnyíti az az emelkedés mértéke 20. az átszámítást, elejét veszi az olcsóbb díjszabáshoz képest esetleges vitáknak. túcska, a sportolástól kissé elrugaszkodott fiai és lányai lepik el az egyetemi sportte­lepet, megkezdve ezzel a pontgyűjtést a 20-i Nem ütik a jogászt agyon! sportcsar­nokbeli vetélkedőre. A jo­gászvetélkedő díszelnöke dr. Antalífy György, a JATE rek­tora lesz. A csapatot olyan világhírű élsportolók vezetik majd a csatába, mint Gedó György, Németh Miklós, Ré­czi László. A nemes vetélke­désbe a joghallgatók mellett az érdeklődő szegediek is be­kapcsolódhatnak: a Totó-fel­adatok sikeres megoldása után értékes díjakat is nyer­hetnek. S amit a versenyszá­mokból elárultak a rendezők: lesz ott kötélhúzás oktatók és diákok részvételével, pikáns­futás, rugby-derbi, léggömb­Vadászat, virág-vívás, tájéko­zódási foci. Érdekesnek ígér­kezik a jogász Mundial '77, amelynek döntőjében a jogi kari válogatott és a meghí­vott vendégek együttese mér­kőzik meg. Az oktatók vezetési szak­izsmináriumon is kötelesek részt venni, itt inkább ügyes­ségükről tehetnek tanúbi­zonyságot. A két és fél órás játékot követően — aki még bírja — a JATE klubban rop­bírja — a JATE-klubban rop-; Sz. L. '

Next

/
Thumbnails
Contents