Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

3 Vasárnap, 1977. november 13.' Szakmunkások lesznek A halászteleki Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben a gyümölcs-, zóldség- és szőlőtermesztési szaknak 126 tanulója van. A hároméves tanulmányi idő után Pest megye, illetve a főváros termelőszövetkezeteiben helyezkedhetnek el szakmunkásként az itt végzett tanulók. Képünkön: a kerti traktorral való szántást ismertetik a tanulókkal. Mindinkább országos párbeszíd Megkezdték a falu- és városkörzeti gyűlések előkészítését A helyi tanácsok és nép. nak a tájékoztatás mellett az falugyűléseken meghirdetik a frontbizottságok országszerte idén is fontos mozgósító és tavaszi tisztasági és lomtalahozzákezdtek a falugyűlések közvéleményt formáló napi- nítási akciót. Ugyancsak a előkészítéséhez és szervezésé- rendeket javasolunk — hang. tapasztalatok összegezése hez. Attfcgy azt az elmúlt súlyozta S. Hegedűs László, után kijelölhetik az élővizek évek tapasztalatai is bizonyí- — A községek V. ötéves fej- és a levegőtisztaság megörzétották, a szocialista demok- lesztési tervének időarányos sét szolgáló feladatokat. Tárrácia közvetlen formájának értékelésekor célszerű átte- sadalmi támogatással, védegyik fórumaként a falugyű- kinteni a lakásépítés, a kom- nökségvallalással tervezhetik lések mindinkább országos múnális létesítmények, az többek között a bányagödrök párbeszéddé szélesednek, óvodák, a bölcsődék és az is- és a parlagföldek hasznosítáEgyaránt szolgálják a helyi kólák építésének helyzetét, sát. A természeti értékek véés az országos célok ismerte- Növekvő fontosságú és köz- delme olyan kérdés, amelytését, a lakóhelyi tervek kő- érdekűsége miatt másik na- ben nagyobb anyagi befektezös formálását és a megváló- pirendként a környezetvédel- tés nélkül is komoly eredmésításban a lakosság cselekvő mi helyzet megvitatását nyeket érhetünk' eí a lakosrészvételét. ajánljuk. Jó, ha az előkészí- ság segítségével, a körnveS. Hegedús László, a Ha- tés során a szakemberek, el- zetvédelmi őrségek erősííésézafias Népfront Országos Ta- sősorban a Vöröskereszt se- vei. nácsának titkára a szervezési gítségável, állapottérképet kéfeladatokról, s a falugyűlé- szítenek a település jelenlegi sek ajánlott napirendjeiről környezetéről, tisztaságáról. — Már most, a szervezéskor gondoskodni kell arról, tájékoztatta az MTI munka- Elemezzék a helyileg alkotott Í!^,, ^^l^lt^íl?; el" társát: köztisztasági rendeleiekbe- hangzó mmden javaslatot er— A helyi közigazgatás ön. tartását, a szemétszállítás, a demben megvalaszol jana.-É A lósáaát jelentősen kiszélesí- szennyvízelvezetés, a oarko- kivitelezhető tervekről pedig állóságát jelentősen kiszélesí- szennyvízelvezetés, a parko tő tanácstörvény a közös ta- sítás és a fásítás helyzetét, nácsú községekben írta élő a — Ezeket a kérdéseket kilalugyűlések megtartását. Az emelten szükséges megvitatelet, a gyakorlat tovább lé- ni az üdülőterületek telepüpett, s a legutóbbi években lésein. A fórumok nyomán a ezeket a fórumokat már az ország szinte valamennyi községében megrendezték. Sőt, új vonásként mind több városi körzetben vitatják meg a tanács, a népfront és a helyi üzemek képviselői a lakossággal közös dolgaikat. minél előbb, de legkésőbb a legközelebbi fórumig azt mondhassák: megvalósítottuk — fejezte be nyilatkozatát S. Hegedűs László. (MTI) fl Kubai KISZkiildöttség látogatásai A Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége, amely Luis Orlando Domingueznek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a kubai KISZ első titkárának vezetésével tartózkodik hazánkban, szombaton az Egyesült Izzóba látogatott. A vendégeket elkísérte Hámori Csaba, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, a KISZ budapesti bizottságának első titkára. A kubai ifjúság képviselőit a nagyüzem vezetői köszöntötték. Draskóczy László gazdasági igazgató adott tájékoztatást az Egyesült Izzó tevékenységéről. Ezt követően a kubai vendégek megtekintették a gyár Fóti úti lakótelepét, a lakótelep óvodáját, majd fölkeresték a Szilágyi utcai lámpagyártó üzemet. * A kubai KISZ küldöttsége szombaton délután Budapest nevezetességeivel ismerkedett, majd este Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának társaságában látogatást tett a KISZ Központi Művészegyüttesénél, és megtekintette az együttes programját. (MTI) Zöidségeilátás A Belkereskedelmi Minisztérium összesítve és felülvizsgálva a megyei tanácsok tárolási áruszükségletét, azt megfelelőnek ítélte. Az 1977/78. évi ellátásra országosan 27 216 vagon — ebből Budapesten 8 300 vagon — zöldség és gyümölcs tárolását tervezik. Burgonyából több. mint 15 ezer vagon, zöldségfélékből 5150 vagon, almából mintegy 5 ezer vagon a tárolási előirányzat. A tervezett menynyiség 3600 vagonnal több annál, mint amennyi tavaly. — Nemcsak számszerűen, hanem tartalmukban is sokat gazdagodtak a falugyűlések. Az egykor jobbára csak a tanácsi fejlesztésről folyó vita kiterebélyesedett a tanácsi munka egészére, a falu életének mind szélesebb területére. Olyan fontos, s az egész lakosságot érintő kérdések kerültek országszerte napirendre, mint a gyermekintézmények, az oktatás, az egészségügy, a kereskedelem és a közlekedés helyzete. — A lakosság tájékozott, ságának köszönhetően reálisabbak, és a lehetőségeket, valamint a közösség érdekeit is mind jobban szem előtt tartók lettek a javaslatok. A íórumok nyomán erősödött a közéleti érdeklődés, s egyre többen már nemcsak véleményt mondanak, hanem cselekednek is a tervek valóra váltásáért. Nagymértékben a falugyűlések eredményeként tudhatjuk be, hogy Magyar, országon évente 15—20 százalékkal nőtt a társadalmi munka értéke. Az idén decemberben kezdődő falugyűlés-sorozatra meghívják a megyei és a helyi tanácstagokat, a népfront tisztségviselőket, s az érdekelt országgyűlési képviselőket. A tanácskozásokon részt vesznek az adott terület vállalatainak, szervezeteinek vezetői ls, erősítve a munkaés a lakóhely közötti kapcsolatot. A nagyobb lélekszámú községekben részfalugyűlések megtartását javasolják. A központoktól távol eső településeken és a tanyai körzetekben a kihelyezett tanácskozások tűnnek a legcélszerűbbnek. — A falugyűléseknek és a Városkörzeti tanácskozásokAz alma és a piac A zöldség- és gyümölcstermelést szervező megyei bizottság közelmúltban tartott ülésén hallottuk, hogy az egész évet végigkísérő ládahiány káros következményeit még a téli alma szedésénél is éreztük. Mintegy ráadásként hangzott el, hogy a termés elhelyezését is gondok nehezítik. Exportlehetőségeinket például nem tudtuk kihasználni. Almából többet tudnánk külföldre szállítani, mint amennyit a külkereskedelem megyénkből elvisz. Műszakok Ha jól belegondolunk, sok érzékeny szálra tapint rá ez a néhány mondat. A mostani termésen még nem érezhető az a törekvés, hogy éppen külföldi piaci lehetőségeinket szem előtt tartva több gyümölcsfát szeretnénk a mezőgazdaságban. Annyi fa termett, amennyi van, meglepetésről nincs szó. A fák többsége jól termett, de alma esetében a váratlan rekord túlzás lenne. Ha tehát legföljebb annyi termett, amennyire gondos igyekezet után, kedvező időjárás esetén számítani lehetett, akkor exportlehetőségeink ki nem használása magyarra fordítva csak azt jelentheti, hogy valaki még ennyire sem számított. Azt hiszem, félre kell tennünk azt az álláspontot, amely fétisként tiszteli és féli á külkereskedelmet. Ha nincs elég almánk, • megmondjuk, a termelő a hibás. Vonja le belőle a következtetést — ápolja jobban a fákat, trágyázza, védje meg a kártevőktől — és termeljen többet. Ha kevés a fa, telepítsen annyit, amennyire szükség van. A logika második lépcsője szerint, ha elég termett, de nem jut el boltjainkba, akkor a kereskedelem hálózatában van a hiba. Ebből a kereskedelemnek kell következtetéseket levonnai, úgy kell szerveznie munkáját, hogy fönnakadás ne legyen. Húzzuk alá vastagon a „keH'"szót: ez a föladata, ez a kötelessége. Ha kettőt léptünk a lépcsőn, a harmadik fokától se féljünk. Ha a külkereskedelem nem tud.ia eladni, amit külföldre szántunk, akkor keressük a hibát a külkereskedelemben. Nem kegyet gyakorol, kötelességét teljesíti, ha jól dolgozik. Természetesen meg kell állnunk ennél a gondolatnál, mert a külföld szövevényes piacrendszerébe avatatlan ember nehezen lát bele. Kertészek szakkönyvében olvasom: „Az alma a gyümölcsexportban is igen jelentős. A magyar jonatán az egész világon keresett és jelentős valutaforrás." Ha a kertészek állítását elhisszük, gyaníthatjuk, hogy a külkereskedelem embere nem ment a világnak azokra a pontjaira, ahol az almát éppen keresik, és ellenszolgáltatásként olyan értéket tudnak adni. amire nekünk van szükségünk. Félve írom le mindezt, mert a bécsi, párizsi, berlini, bonni, de talán a szegedi piacon se tudnék eladni egy kosár almát. Milyen jogon beszélek én bele? Lehet erre azt is válaszolni, éppen ezért nem mentem külkereskedőnek, meg azt is, hogy talán bajba lenne a kosár almájával az is, aki napról napra azt mondja, hogy zöldség- és gyümölcstermesztésünknek külkereskedelmi egyensúlyunk megteremtésében nagy szava van. Álljon tehát a sarkára, akinek ez a dolga. Van a dolognak egy másik oldala is. Ugyanezen a tanácskozáson hallottam azt is, jó pár vagonunk megrakottan kanyarodott vissza a határról. A külföldi partner ugyanis kíváncsi rá, mit vesz, belenéz egy-két ládába, és ha nem olyan szépetjót lát benne, amilyenről az írás beszél, és amire ő egyezséget kötött, akkor egyszerűen rámondja, köszöni szépen, nem kéri. Nem a néhány ládát, hanem az egész vagont. Ez a játék már a, tisztesség rovására megy, az adott szó hitelét rontja. Aki a ládákba rakja az almát, erre mindenképpen legyen gondja. Horváth Dezső A

jelenlegi ötéves terv legnagyobb jelentőségű bérintézkedése a műszakpótlék bevezetése volt. mintegy 700 ezer dolgozót érint, s a központi alapbó-' csaknem 2 milliárd forinttal támogatta az állam. Kevesen vállalták szívesen a délutáni és éjszakai műszakot, s a korszerű gépeknek legalább két műszakban kell „futniuk", hogy kihasználásuk gazdaságos legyen — ezt a közgazdasággal nem foglalkozó emberek is tudják, ho hogy megbecsülés nélkül a lényegesen több gondot-fáradságot okozó, több műszakos munkakört nem szeretik az emberek — azt az is megérti, aki sosem vállalt ilyen feladatot. Valamit valamiért — érdemes hát utánaszámolni, mennyit jelent például a Szegedi Ruhagyárban a műszakpótlék bevezetése. A délutános műszakra nem egész tíz százaléknyi pótlékot kap az a csaknem 2 ezer dolgozó, akik a szegedi gyáregységben kétműszakosak. A vidéki egységekkel együtt 3 ezer körül mozog a létszám — szó szerint: mozog, mert tavaly óta csaknem tíz százalékkal vannak kevesebben, s a gyes-en levő kismamák száma is 400. A műszakpótlékra 3.9 millió forintra volt szükségük, a központi keretből 3 millió 780 ezret kaptak. A központi és saját béremeléssel, plusz a műszakpótlékkal az idén 13,7 millió forinttal nőtt a ruhagyári bérszínvonal! Ez így persze „megfoghatatlan" adat — de emberközelbe hozza egy másik tény: tavaly egy dolgozó évi átlagkeresete 28 ezer 130 forint volt, az idén várhatóan pár forint híján 32 ezer lesz! Csökkent a létszám, nőtt a műszakpótlékkal a bérszínvonal — mi lesz a termelési érték teljesítésével és — másrészt — mi lesz a tervezett nyereséggel? A műszakpótlék bevezetése — nem túlzás azt mondani — a vállalatok gazdálkodásának újraértékelését is magával hozta. Mert a műszakpótlékkal megnő a bérköltség, ez megterheli a nyereséget — de ha elmegy a réven, ami jött a vámon? Érthető, hogy a tervezett nyereséget mindenki féltőn óvja. Az egyetlen mód. hogy nyereséget érjenek el, a hatékonyság növelése. A nagy hatékonyságú, az eredményeket befolyásoló gépek kihasználása fontos mindenütt — a ruhagyárban ez nem egyszerű kérdés, hiszen olyan sokféle terméket gyártanak, speciális gépeket hol előkapnak, hol leállítják. A gépkihasználás mutatói csak azt mutatják, hogy a géppark miként nehezítheti a hatékonyság növeléséi. Addig is, míg évek óta tartó és majdcsak megvalósuló géppark-felújítási terveik, a speciális és a mainál univerzálisabb űj gépeik realitássá válnak — másutt kell keresni a rejtett tartalékokat. A tartalékok feltárása — erre is ösztönöz a műszakpótlék kigazdálkodásának szorítása! A ruhágyárban szervezéssel kezdték. Az exportöltönyszalagon például ezzel érték el. hogy 30 százalékos termelékenységnövekedés várható. Bácsalmáson is, más vidéki telepeiken is a bűvös 10 százalék fölé igyekeznek emelni a termelékenység „felfutását". A szervezés mellett a költségek leszorítása a legfontosabb forrása annak, hogy a kisebb létszámmal is úgy teljesítsék a tervet, meglegyen a nyereség is. Szigorú sorrendet állítottak, milyen kiadások szükségesek, mit lehet csökkenteni vagy elhagyni Mert kiderül, amikor a szükség úgy hozza: vannak tartalékok és vannak a meglevőnél jobb megoldások. A nyereség kell, nagyon kell: a dolgozóknak is az idei évre, a fejlesztési hitelek miatt is, még sok évre. A műszakpótlék alkalmas ösztönző arra. hogy az eddiginél többre vállalkozzanak az emberek. S a vezetők minden szaktudására is szükség van — ötletekre is." „újításokra" is. Most az átlagműszakszám 1,48 lett a ruhagyárban, de mert a létszám csökkent, vissza kell nyerni a gyes-en levőket és esetleg az egykori dolgozókat is. Most visszajött dolgozni 60 kismama, két műszakra — béremelésen, műszakpótlékon kívül havi 400 forintot is kapnak gyermekük 3 éves koráig. És a kicsiket elhelyezik, bármilyen nehézségek árán is, bölcsődébe-óvodába. A 400 forintot különben az a tíz kismama is megkapta, aki az „akció" előtt jött vissza. De szükség is van minden kézre, hiszen a túlórázás növekedett, s ez, csak átmenetileg lehet, hosszabb távon nem megoldás. Igaz, a termelés növekszik vele, a dolgozó is több pénzhez jut, a kötbért is meg lehet vele úszni — de a hatékonyság a túlórával nem növekszik, a dolgozók jelentős terhelése pedig hoszabb távra nem tartható. A

vállalatoknak maguknak kell eldönteniük, melyik üzemrész, melyik gépsor működjék több műszakban. A feladatok áttekintése — így vallják ezt a ruhagyárban — alkalmas volt arra, hogy felmérjék, újból számba vegyék, amit a párt gazdaságpolitikai határozatai, a megyei pártbizottság állásfoglalásai leszögeznek, tételesen összefoglalnak: a rendezett, kézben tartott termelőegységek képesek csak a hatékony gazdálkodásra. Mert a műszakpótlék ösztönöz a több vállalására — de nem lehet mindent a béremelés hatására bízni. A munkaszervezés, műszakitechnológiai normák alakítása, az anyagellatás pontossága, a további szükséges gépesítés és 3Z emberi oldal: a munkafegyelem és a jó munkahelyi légkör biztosítása továbbra is egyenrangú feladatok. Ezek megoldása szüli a hatékony termelést, gazdálkodást. Szőke Mária Fontos lelet Tolna nagyközség központjában telefonkábel-fektetés közben egy honfoglalás kori magyar női sírra bukkantak. A véletlen felfedezés fontos adalékot nyújt Tolna megye honfoglalás kori történetének kutatásához. Eddig ugyanis kevés emlék került elő ebből az időszakból a megyében. Az új lelet megerősíti azt a Következtetést. hogy a honfoglaló magyarság a fontosabb vízi átkelőhelyeknél, dunai gázlóknál, a jelentős stratégiai pontoknál telepedett meg elsősorban. A most megbontott sír is a régi Dunameder mellett levő hajdani domb alján, a jelenlegi templom mellett, volt. J Ady-szobor Pécsett Ady Endre születésének 100. évfordulója tiszteletére a költőt ábrázoló szobret kap Pécs városa. Melocco Miklós Ady-szobrát november 17-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor avatja föl dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár a Barbakán kertben. A szoboruvatot művészi műsor követi, • !