Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-10 / 264. szám

Csütörtök, 1977. november 10. 3 Az építkezés biztonságáért Az Építéstudományi Intézet új laboratóriumát a napokban adták át rendeltetésének. A szentendrei kísérleti telep legújabb létesítményében közúti és vasúti hídszerkezetek, épiiletgerendák szilárdságát vizsgálják, és betontechnológiákat dolgoznak ki. Képünkön: a betontechnológiai laboratórium. Szőlő- és gyümölcslelepítések Mi a jelenlegi helyzet ? — Fejlesztési célok Az ötödik ötéves terv Csongrád megyében háromezer hektár szőlős korszerűsítését és 1S00 hektár új telepítést ír elő. Emellett 1600 hektár új gyümölcsöst is kell telepíteni a kivágott fák pótlására és a jelenlegi termőterület növelésére. Jelenleg a megyében a szőlő- és gyümölcstermő ültetvények területe 16 ezer 339 hektár, ez a megye gazdaságilag művelhető területének 4,5 százaléka. Ennek ellenére az ágazat jelentősége egyre növekszik. főként azért, hogy a gyenge termőhelyű homokterületeket tudjuk gyümölcs- és szőlőültetvényekkel kedvezően hasznosítani. Szőlőtermelés közel tízezer hektáron folyik, de sajnos, ennek 80 százaléka még mindig szórvány- és kétszintes szőlő, gyümölcsös vegyesen. Jelentős terület az is, ahol a szőlőtőkék kora a 40—50 évet is meghaladja. Köztudott, hogy a kétszintes és szórványszőlők művelése sokkal több kézi munkát igényel, ezért a téeszekben ezt többnyire részes alapon, a szakszövetkezetekben pedig háztájiként művelik. A becslések szerint a szórványszőlő jelenleg 7 ezer hektár, s ha az új telepítések megvalósulnak, 1980-ig ez ötezer hektárra csökken. A terméseredmények is az ültetvények állagát tükrözik. A jobb állapotban levő szőlőterületek hektáronként 40—50, a közepesek 25—30 mázsát, míg a gyengébb ültetvények ennél is kevesebbet teremnek. Az országos besorolás alapján megyénk az alföldi borvidékhez tartozik, de ezen belül területi felosztásokat is ismerünk. Van például pusztamérgesi, csongrádi és hódmezővásárhelyi termőtáj. A szőlőültetvények fajta szerinti megoszlása ezeknek a termőtájaknak megfelelően változó. Példáill a pusztamérgesi terültetvények mind elmaradnak a korszerű követelményektől. Szinte valamennyinél elmulasztották a meliorációt, a talajjavítást és a tápanyagfeltöltést A meglevő ültetvényeknél a termelőszövetkezetek csak részJeges korszerűsítést hajtottak végre. Ez magyarázható azzal, hogy az állami támogatások évenként válveinadottságait figyelembe ve a téli alma helyett kább a nyári alma termesztése indokoltabb. Az őszibarack termesztésének vidékünkön már hagyománya van. Mégis a szaporítóanyag átmeneti hiánya az újabb telepítéseket akadályozta. Az importoltványok ezt enyhítik ugyan, de megoldani nem tudják. Célszerű toztak. A telepítések üte- lenne a kajszibarack terűmé, az állami támogatások megváltozása miatt az utóbbi időben nagyobb lendületet vett. A 42/1975. PM— MÉM együttes rendelet a támogatás összegét felemelte, így jelenleg nagyobb telepítési kedv jelentkezik. A felmérések alapján azonban megnövekedett az ültetvények költsége. A meliorációs munkától függően átlagosan több mint 240 ezer forintba kerül a szőlőtelepítés hektáronként. Ennek sajáterős részét a téeszek főként a beruházási hitelek igénybevételével tudják biztosítani. A nagyobb hozamok elérése érdekében a korszerű termelési technológia gyorsabb elterjesztése indokolt. Ebben jelentős részt vállalhatnak a termelési rendszerek. Eddig Csongrád megyéből a Szegedi Állami Gazdaság volt tagja a Kunbajai Termelési Rendszernek. ez évtől pedig a csongrádi Petőfi és Árpád Tsz-ek léptek be a Szikrai Állami Gazdaság irányításával működő rendszerbe. A gyümölcstermesztés 1965-ben 13 ezer 500 hektár volt. A múlt évben ez szerek kialakítása, már 7102 hektárra csök- gyenek a kisebb kent. A továbbiakban tehát újabb lendületre van szükség a gyümölcstelepítéseknél. Sajnos a szórvány- és a kétszintes termelés területe még mindig jelentős megyénkben. Ugyanakkor a gyümölcsösök állapota is igen gyenge, ami a termésátlagoknál is megletének növelése is, de úgy tűnik, hogy az állandó pótlás ellenére sem gazdaságos termesztése. A cseresznye és meggy még ma is főként szórvány- és köztes termesztésben található meg. Egyéb gyümölcs közül vidékünkön a földieper termesztésével kellene jobban foglajkozni. A gazdaságos termesztés alapja gyümölcsnél is a különféle rendszerek elterjedése és alkalmazása. Megyénkben eddig csak a csongrádi Vörös Csillag Tsz tagja a dánszentmiklósi gyümölcstermesztési rendszernek. összességében Csongrád megye szőlő- és gyümölcstermesztési helyzetéről és fejlesztési feladatairól elmondható. hogy az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott ültetvénytelepítés jól halad. Megvalósítása a lakossági ellátás javítása és az export szempontjából egyaránt fontos. A termelési színvonal növelésének alapfeltétele a korszerű rendMit teültetvényekkel rendelkező gazdaságok? Ezekben létre kellene hozni egyszerű gazdasági együttműködést a szőlő- és gyümölcstermesztés korszerűsítése érdekében. ólomsúlya — Aztán, majd ha megjelenik a cikk, szóljon ám, bejövök magához, elolvassuk — mondja végül, és én nem tudom most, milyen írásjel illene mondata végére. Mert óhaj ez, s akkor felkiáltójel való, de a hanghordozás ősz fejhez aligha illő kérő-rebegő. Mint a kisgyereké. — Hiszen elolvashatja előre is — mondom, de mellélőttem: nem bizalmatlanságról van szó. Már abból is érthetném, ahogy zavartan beletúr rövidre nyírt ősz hajába. — A fenének!... Már engedelmet. Csak azt szeretném, ha maga olvasná fel... Szokatlan kérés, most én nézek értetlenül. Biztos, több volt a libaőrzés, tehénkergetés, meg iskolakerülés. Utóbb megéltem a két kezem munkája után. A pénzt, ha volt, meg tudtam számolni. — És nem hiányzott...? — Tudom is én... amikor a nagyobbik gyerek cseperedett, aztán már másodikos korában minden szakadt újságpapírt felvett, olvasott, amit a szél arra hordott. .. akkor talán. Legalábbis rászóltam az anyjukra, ha kiabált emiatt a gyerekkel. Mert az se igen gyakorolta a betűvetést, az asszony. Pedig tud írni, meg olvasni. Én meg inkább csak akkor szégyelltem, amikor tongyűrűnek. brigádba vettek. Először nem tollat, elvész jöttek rá, á, dehogy. A Jóhogy nem ül gyanakvás az zsi gyerek tudta, mert nem arcomra, de 5 sietve előzi meg a kérdést. — Én... szóval: én csak a számokat ismerem. A gyerek megtanította leírni a nevem, de... Jó, hogy most hallgat még egy kicsit a légkalapács. A csend túl nagy, meg talán hosszúra is nyúlik, mire végiggondolom, amit de sokszor éreztem már: milyen nehéz megismerni az embereket. Közelíteni, vagy vak tyúk módjára beletalálni sokszor sikerül. De megismerni...? Csak kapaszkodunk. Kerülgetjük egymást. Mondani kellene valamit, a hosszú csend bántó. — Szóval akkor... — így van. Nem tudnám elolvasni. Azt se tudtam elolvasni, amit eddig írtak rólunk, hogy így haladunk, meg ekkorra, meg akkorra lesz kész az út, ha teljesítjük a versenyvállalásunkkat.. Megint az a csönd. — Nem járt iskolába? — Négy osztályt írok be, kettőt legalább jártam. Ha úgy összeadnám. De hát bírtam kitölteni a bejelentőlapot, mikor a szállásra jöttem télire. Mondtam neki: fiam, nem látom jól, írjad már. De csak várta, hogy diktálom. Aztán . kifogott rajtam, mert nem kérdezte, milyen adatokat kell diktálni. De nem mondta senkinek. Mert a brigádba nem kellene talán írástudatlan, a kereset miatt meg mégis' csak fontos • tagnak lenni, meg egyáltalán: jó ebben a brigádban lenni. Mondták is: fejezzem be az általánost. Aztán csak hümmögtem. Mert mihez, ugyan mihez ragasszak én valamit. Amire meg megértették, mi is a hiba, addigra már ezek a lapát kezek megtették a magukét, már talán hiányoztam volna a sorból. Hát így van ez. Hallgat még a fülrontó légkalapács. Hallgatunk egy sort mi is. Azért csak elgondolom: amíg jegyezgettem, belepislogott a kockás noteszba, mint akárki más. Néha ez úgy zavart, hogy eltettem papírt-tollat.. inkább „komputeremre" bíztam a beszélgetés raktározását. De most írtam tovább, nem figyeltem az arcát, aztán most nem tudom: ugyan mit figyelt, amikor sebtiben, csak magam „gyorsírásával", mindenki másnak érthetetlen ákombákom rövidítéseket róttam? Megfordítom a kockás lapot, és nyújtom: írjon rá betűket, amelyiket ismeri. Körülkémlelt. Munkatársai mór letelepedtek, belefeledkeztek a szalonnázásba, meg a kislábosok hűlt levesébe, mi meg csak támaszkodunk a hatalmas beMegmarkol ja a ujjai közt, a papír meg majd' kiszakad: kikanyarodik egy nagyhasú A betű. Aztán még más is. sorba. Vegyesen, kicsi meg nagybetűk. Csak párba nem állnak. Meg a „k" és az „1" — csak nem tudja őket elkülönböztetni. („Ó az i kelleme, ó az 1 dallama...") — sejlik fel a költő híres-szép játéka, s most nem tudom kihámozni magamból, hogy is van tovább a vers. Ólomsúlya lett a lenge hangok betűalakjának is.). Most én írnék egy szót. Mit is? — A feleségét hogy hívják? — Azt... azt Ilonának. Ilusnak. Leírom: Ilona. Nézi. Elolvasom. Nem akarom nagyon hangosan. Talán az a baj, hogy nem hallja — azok a légkalapácsos évek! — vagy tudom is én, mi van: vége a játéknak. Becsukódott. — Na, menni kell! — mondja. Nem, nem mogorva. A homloka gyöngyözik. Hűvös novemberben. Szőke Mária Az időskorúak Tárgyalta a népfront nőpolitikái bizottsága Radics Ferenc Tegnap, szerdán Szegeden, elfoglaltságot, s a megyei népfrontszékházban szeresen ellátást ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei nőpolitikái bizottsága. A megyénkben élő idősek helyzetéről tanácskoztak, gondjaikról, örömeikről beszéltek'. Szabó Gáborné nőpolitikái bizottsági elnök bevezetője után dr. Dohány Lászlóné, a megyei tanács vb egészségügyi osztálya szociálpolitikai csoportjának vezetője tartott kap rend- eső házak lakóinak nem kedIgaz, hogy vez a napközi otthon. Rajaz elmúlt két évben keveseb- tuk, nekik csak a lelkiismeben kérték a' társadalom retes gondozó segíthet. Sajsegítségét, mint korábban, nos, jelenleg még kevesen de az idei év végére már vállalják ezt a munkát, kedvezőbb kép várható. A Ábrahám Illésné, a népnepfront aktivisták szervezte front megyei bizottságának akciók! is segítettek ebben, politikai munkatársa a népKezdeményezésükre az elmúlt évben a Gelka szocialista brigádjai kommunista szombatjaik munkabérét az öregek napközi otthonainak előadást az időskorúak szo- ajánlották fel. így jutott töbciális helyzetéről. Csongrád megyében több mint százezren élnek nyugdíjas korban. Javarészük, több mint 80 ezren, rendszeresen kap nyugdíjat. A nyugdíjasok anyagi helyzete sokban különbözik egymásétól, ugyanis az 1800 forintos átlagnál a többségnek kevesebb jut. A társadalombiztosítási igazgatóság statisztikai adatai szerint sokan vállalnak munkát a nyugdíj pótlására. A jelenlegi 31 napközi pttbek között Kistelekre telefrontmozgalom eredményeit ismertette, melyet az időskorúak érdekéin kezdeményeztek. Főleg a nőbizottságok jeleskednek — említette —. hiszen alig akad a megyében olyan nőbizottság, vizio, Baksra magnetofon, ahol ne törődnének az idős Szegeden a Vam téri, a Dani emberek sorsával. A népfront utcai, az újszegedi és az VI. kongresszusa adta a lenUttorő ten napközi otthonok- dületet az Életet az éveknek u~ hűtőgép, mosógép, cent- akciónak, amelynek során ba rifuga és társasjáték. Az önkéntes segítők elvállalták a gépek javítását is. Bármennyire is nagy gond dal ügyel idősekre, mégis szükség van házi szociális gondozásra is. Különösen a magányosan élők kérik az effajta segítse- százalékának az get. Számuk évről évre nő szenvedői Az előadások többen munkaórával járultak hozzá a napközi otthonok bútorainak, berendezéseinek cseréjéhez. A kisiparosok is a társadalom az sokat segítettek. Ugyancsak a népfront kezdeményezte az Idős emberek hete a közlekedésben akciót, mivel a közúti balesetek mintegy 60 idősek a és többségük evre majdnem honban közel ezer idős em- hétezer ember — tanyán él. ber találja meg az időtöltő utáni vitában a felszólalók az idősek védelméért, sorsuk jobbítáA szétszórt, egymástól távol sára, gondozásuk ésszerűsímőtájban az olasz rizling az mutatkozik. Elkövették ugyanazokat a hibákat a korábbi telepítéseknél a termelőüzemek, mint a szőlőnél. Elmulasztották a uralkodó fajta, a szegedi járás többi részén a kövidinka, míg Hódmezővásárhely környékén a csongrádi kadarka és az olasz rizling. Nagyüzemi szőlőterületeinket főként a második ötéves tervben telepítették nyek jelenlegi (Csongrád megyében. Ezek az sem. A megye tereprendezést, feltöltést és a Nem kedvező tápanyagvízrendezést, az ültetvéfajtaaránya természeti Bcs&ixif ca sz&n calol A magyar és a szovjet kutatók közös kísérletet kezdtek, hogy a hazai timföldipar legelőnyösebb módszerrel dolgozhassa fel a nagyegyházi—mányi terület kőszéntelepei alatt újonnan felfedett bauxitvagyont. A magyar kutatók már megállapították, hogy az új bauxit jó minőségű, iparilag hasznosítható, de összetétele eltér az eddig feldolgozottakétól. Több olyan szennyező alkotórészt tartalmaz, melynek kiszűrésére a nálunk meghonosodott Bayer-féle timföldgyártási technológia már valószínűleg nem alkalmas. A közös kutatások alapján azt vizsgálják, hogy a Bayer-technológia módosítása vagy egészen új gyártási eljárás kidolgozása és bevezetése hoz-e majd jobb megoldást. tésére tettek javaslatokat. Tóth Szilveszterné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja néhány gyakorlati példával mutatott rá a különleges bánásmód fontosságára. Bár sokat áldoz a társadalom az öregekért, de elsősorban a család dolga, feladata és kötelessége törődni la szülőkkel. I