Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-29 / 280. szám

4 Szerda, 1977. november 30: Megfelelő összhang, biztonságos termelés Voltak, akik néhány esztendeje még azt vitatták, érdemas-e fejleszteni a konzerviparunkat Azzal érveltek. hogy a mezőgazdaságban egyre csökken a munkaerő, a zöldségtermelés gépesítése pedig lassan halad előre. Ez azzal járt. hogy a mezőgazdaság nem képes kielégíteni nyersanyaggal a konzervgyárakat A legutóbbi két esztendő termelési adatai azt jelezték: valóban nincs összhang a konzervgyári kapacitás és a zöldségtermelés között. 1975ben a konzervgyárak a tervezett zöldségnek csak a 74 százalékát és 1076-ban pedig 74.9 százalékát kapták meg a mezőgazdasági üzemtől Konzerveink hatvan országban Az idei esztendő hozta meg aztán a fordulatot és egyben a bizonyítékot: meg lehet teremteni a feltételeit a zöldségtermelésnek, snem szabad belenyugodni abba, hogv az a fejlődés, amely a konzervgyártásban 1960. és 1973. között bekövetkezett, megtorpanjon. A konzervipar termelése ebben az időszakban ugyanis négyszeresére. hatvan országba eljutó exportja pedig hétszeresére növekedett. Az ötödik ötéves terv azzal számol, hogy a konzervipar 42,3 százalékkal növeli termelését. Ezt a nagyarányú termelésnövekedést azonban csak akkor képes elérni, ha erőteljes Ütemben növekszik a zöldség- és a gyümölcs termelése, s tovább folytatódik az iparág kapacitásfejlesztése. Intenzív gépesítése, automatizálása. Mindezt figyelembe véve. a kormány tavaly őszszel határozatot hozott a zöldségtermelés fejlesztésére Ez a határozat teremtette meg a feltételeit a termelés gyorsabb ütemű fejlesztésének, s ennek alapján irányozta első az idei terv. a zöldségfélékkel hasznosított terület 10 százalékos. a zöldségfélék termelésének pedig 42 százalékos növelését. Bizonyító esztendő Az idei esztendő bizonyított: az anyagi-műszaki feltételek megteremtése, a felvásárlási árak emelése alapvetően befolyásolja a termelési kedvet Ez is közrejátszott abban, hogy az idén a zöldségfélékkel hasznosított terület a tervezettnél nagyobb mértékben. 16 százalékkal növekedett. Es a közös erőfeszítések a termelés fellesztésére ebben az esztendőben találkozott a kedvező Időjárással is. így történt aztán, hogy a tervezettnél nagyobb termést takaríthatott be a mezőgazdaság zöldségből Ennek köszönhető, hogy több zöldség lutott nemcsak belföldre. hanem exportra is, és a tervezettnél nagyobb mennyiségű kertészeti terméket dolgozhatott fel a tartósítóipar. Olyan eredmény ez, amely mindenki számára megfelelő bizonyítékot nyújt hogy jó úton haladunk, s szükséges a feltételek megteremtése esetén továbbra is lehet számolni a zöldségtermelés fejlődésével. Mert az idei termelési előirányzatuk a konzervgyáraknak nem kevesebb, mint 725 ezer tonna zöldség feldolgozása volt. és hosszú évek óta először sikerült nemcsak teljesíteni ezt a tervet, hanem alaposan túlteljesíteni. Az igaz ugyan, hogy nem mindegyik zöldségnövénybői alakult a tervezett szinten a termés. Zöldborsóból például a teljesítés alatta maradt a tervezettnek: 78 ezer tonna helyett, csak 70 ezer tonnát dolgozhatott fel az Ipar. Viszont paradicsomból az idén rekordmennyiséget kapott a mezőgazdasági üzemektől: összesen 380 ezer tonnát. Ilyen nagy menynylségű paradicsomot még 60hasem szállított a mezőgazdaság. A legkedvezőbb évben, 1974-ben is csak 320 ezer tonna paradicsomot dolgozhatott fel a konzervipar. A tervezetthez képest 40 százalékkal több termett fűszerpaprikából és 20 százalékkal sárgarépából. Küzdelem a bőséggel Am az idén az is kiderült. hogy nemcsak a nyersanyaghiány, hanem a bőség is okozhat gondokat. Az Idén a legnagyobb nehézség amiatt keletkezett, hogy szinte robbanásszerűen azonos időben érett be a zöldség óriási mennyiségben, s ez eddig soha nem tapasztalt betakarítási, felvásárlási csúcsokat okozott. Augusztus eleje és szeptember vége között egyszerre érett be a paradicsom, a paprika. az uborka, a pritaminpaprlka és a vöröshagyma. Jellemző tény, hogy a konzervipar éves nyersanyagszükségletének 62 százalékát fedező termékmennyiséget két hónap alatt kelleti átvenni és feldolgozni. Kiderült: ilyen nagy mennyiségű zöldség fogadására és gyors feldolgozására a mai technikai szintjén képtelen a tartósítóipar. Az idén a konzervgyárak csak úgy tudtak úrrá lenni a nehézségeken. hogy a csúcsszezonban a konzervipari dolgozók csak kivételes esetekben megengedhető munkabeosztást áldozatosan vállalva, 12 órás műszakokban, valamint szabad szombatokon és vasárnaponként is dolgoztak. Ezt minden évben nem lehet megismételni. Nyilvánvaló tehát, hogy a kertészeti termékek termelésének fejlesztésével párhuzamosan erőteljes ütemben növelni kell a tartósítóipar kapacitását is. Csak így lehet megteremteni a termelői biztonságot, csak akkor lesz zavartalan a kertészeti termékek termelése és az ellátás, ha zökkenőmentes az áru fogadása. feldolgozása Más szóval: akkor biztonságos a zöldségtermelés fejlesztése, ha a feldolgozó kapacitás még a -,ó időjárású esztendőben is alkalmas a felkínált áru fogadásán Vagyis, összhangban van a nyersanyagtermelés és a -ieldolgozás. A mostani ötéves tervben a konzervipar 1.9 milliárd forintot fordíthat a kapacitás fejlesztésére termelésének korszerűsítésére. Erre annál is inkább szükség van, mert ebben az agazatban is munkaerőgondokkal küzdenek. To;ábbIe'(eszleni az etöifi do gozást Az idei esztendő arra Is bizonyítékul szolgált, hogy rr. ndkét félnek előnyös a termelési együttműködés. Az idén különösen sokai segített az a gyümölcsöző kapcsolat, amely több helyen a gyurak és a mezőgazdasági üzemek között az elöíeldolgozásban kialakult A termelőszövetkezetek. az ólUmi gazdaságok paradicsomlé-állomásai, a papnkucsumázó, gyümölcshámozó. magozó üzemei nagyon sokat enyhítettek a gyárak munkaerő-gondjain. Érdemes tehát az elófe'dolgozást továbbfejleszteni, hiszen ezzel nemcsak a konzervipar kapacitása növekszik, hanem biztonságosabbá válik a mezőgazdasági termelés is. hiszen kevésbé kell tartani átvételi nehézségektől. Az igaz, hogy a tartósítóipar kapacitásának kiugró növelését. termelésének korszerűsítését nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Kétségtelen azonban. hogv az ü'cmei gyorsítani szükséges, épp az ellátás. az export és a mezőgazdasági termelés tovább' erőteljes fejlesztése érdekében. Qserkúti Ferenc Az első cseh telefonkönyvek A múlt század második felében Prága, Plzen és Libe-ec volt az első há-om olyan cseh város, ameb-ik te'.efonhá'ózattal rendelkezett. Ezeknek a városoknak postaigazgatóságai adtak ki elő szór telefonkönyvet ls, 1883-ban. A könyvecskék mint érdekes dokumentumok. a prágai Posta Múzeumban láthatók. Mivel az c'öfize*ők száma mindössze 12 volt, a telefonkönyvet ügves nostal írnokok sokszorosították kézírással. Az első prágai telefonkönyv. amelvnek címe „A hivatalos telefonhálózatban ez ideig bejelentett tisztel* abonensek ABC-szerinti névsora", száz abonens — vagyis előfizető — nevét közölté, valamint annak a/. 50 polgárnak a nevét (hja, az idők nem sokat változtak!), akik a telefon-bekapcsolásra vártak. 1883. október 1-én a legmagasabb telefonszám, a 100-as, a Központi Tűzoltó Állomásé volt. A 12 oldalas telefonkönyvben ugyanúgy, mint a mai, 1146 oldalasban megtalálhatók a figyelmeztetések és n telefönüzemmel kapcsolatos közlemények. Az egyik figyelmeztetés szó szerint a következőképpen hangzott: ..Beszélni mindig csupán a szekrényke beszélésre szánt nyílásába kell, nem pedig — amint az gyakran megtörténik a fülhallgatóba." (BUDAPRESS— PRAGOPRESS) Patentinform '77 Szabadalmak Pestről A gazdasági fejlődés menetében nemcsak a termelés vált hallatlanul nagyméretű, vé, szerteágazóvá, hanem ezzel párhuzamosan a kutató-, fejlesztőmunka is. A vállalatok, Intézetek több ezernyi kutatóhelyén folyik a munka országon belül, nemzetközileg pedig már valóban követhetetlenül sok helyen, azonos témákban is. Világméretű gond ez, és világszerte a folyó, illetve a már révbe ért kutatásokról tájékoztató kiadványok sokasága jelenik meg. Ezek azonban annyifélék, hogy valójában növelik a terület átláthatatlanságát, mintsem megnyugtatóan eligazítanának. (Maholnap már külön tájé. koztatók kellenek a megjelenő tájékoztatókról.) Valószínűleg ezért is alakult kl széles körben az a nézet, hogy a kutatóhelyeken főleg a már bejegyzett, vagy a szabadalmi védelemre már bejelentett kutatási eredményekről érdemes tájékozódni. A szabadalmak (a patentek) nyilvántartása jelenleg még a legjobban követi a hazai és a nemzetközi kutatóipari „termelést". Nem véletlen hogy éppen az idén (július 1-én) lépett hatályba a KGM ágazati szabványa a „Gyártmányok és gyártási eljárások iparjogvédelmi vizsgálatáról", amelyek előírásai —< ha mindenütt betartják azokat — HAZASSAO L kerület Szeged: Magyar Tibor ís Szalai Elvira Sarolta. Kónya Lajos és Rabanek Erzsébet, Molnár László és Harmati Irma, strieg! Jlnos és Mateovies Ertlcá. Indre Géza és Farkas Franciska, Pintér Zoltán és Csurmann Zsuzsanna, Slklódi Zoltán és 1 laska Mária, Vaj. da Péter és Verés Anna, Bédér Géza Ferenc és Kovács Éva írén. Sebestyén Zoltán és Simon Katalin Mária. Harmati Sándor és Várallyal Éva, Nagy László Sándor és Somo3yl Zsuzsanna, Szűcs Gyula és Tóth Edit Martit. László István András és Jakab Julianna házasságot kölöttok. n. kerület Szeged: Somorjai Ferene és Kopasz Henriette, Szabó János és Wutsch Hona. Török Ferenc és H-móczl Julianna. Tóth József és Balogh Erzsébet, szécsi Ferenc és Kapornyai Erzsébet, Farkas István és Szbök Erzsébet Anna. Sári György és Süli Rozália, Kápnat Zoltán és OroJán Katalin, Bottá György és Acs Irén, Kónya István és Kiss Hona Viktória, Csányi István és Mangu Katalin, Rogoz György és Hódi Márta Katalin, Varga Zoltán és Kutas! Ilona Éva. Sensl Nándor és Varga Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. Kerület Szeged: Szabó Györgynek és Kiss Rózsa Julianninak Andrea. Sörös Sándornak és Salacz Ilona Évának Róbert, Bárdós Györgynek és Takács Erzsébetnók Margit, ördög Jánosnck és Vörös Erzsébetnek Bernadett, Berke Jácint Fefénéhék és Edelértyi Rozáliának László Miklós, Krizáik Jánosnak és Fehér Évának Zsolt János. Sákovits Jánosnak és Harcsás Magdolnának Györgyi, Gábor Istvánnak és Deme Erzsébetnek Róbert, Kopasz Jánosnak és Tartoczki Katalinnak László, Ny. snyik Ferencnek és Ungi Erzsébetnek Ferenc, Csikós Jánosnak és Nagy Rónának János, Bertényi Árpádnak és Mészáros Ágnesnek Rudolf Péter, Tóth Gyulának és Kasza Franciskának Dorottya, Harkai Mihálynak és Enni Etelkának Aranka, Sohajda Ferencnek és Mátó Rónának Róbert, Zámbcrl Ferencnek és Kleeberg "Isuzsannának Zoltán Ferenc. Révész Istvánnak és Acs Ilonának Katalin, Lovászi Józsefnek ís Kórisz Erzsébetnek József Attila. Csányi János Mártonnak és Benkert Helga Gizellának Szilvia. Soós Ferencnek és Bodrogi Katalin Erzsébetnek Tamás nalázs. Lenryel Zoltánnak és Forral Máriának Mária. Patai Mátyásnak és Palásti Máriának Beatrix Bernadett. Orbán Lajosnak és Tóth Erzsébet Mártának Katalin. Kss Sándornak és Battancs Erzsébetnek Izabélla Angelika. Nagy Bálintnak és Kiss Katalin Teréziának Gábor, Budai Benjáminnak és ördögh M<rtának Szilvia. Szabó László Gellértnek és Füsti-Molnár Erzsébetnek Melinda, Laczkó Balázsnak és Faragó Magdolnának BaCsaládi események lázs István, HOrváth Jánosnak és Horváth Rónának Csaha, Murza Ernöhek és Tóth Margitnak Norbert. Vetró Istvánnak és Tóth Annának Ariikó, Rozsl Lászlónak és Lukács Mária Erzsébetnek László. Aes-Sinta Ottónak és pálinkás Máriának Gábor, Nagy István Ernőnek és Kelemen Erzsébetnek Erzsébet Gabriella, Barna Istvánnak és Kuklis Annának Mariann, Sugár Józsefnek és Dínes Eszternek Jórsef, Greskovies Imrének és Mák Zsuzsannának Dóra Ildikó, Kothencz Jenőnek és Prém Margitnak Tamás, Sándor Vilmosnak és Németh Erzsébetnek Tibor, Józsvai Sándornrk és Klslőrlncz Editnek Tamás, Kiss Antal Józsefnek és Papdi Ilonának Szabolcs Antal, Kazl Géza Andrásnak és Balla Irén Erzsébetnek Csaba, Dévlts József Lajosnak és Fenesi Zsuzsanna Juditnak Endre, Nagy Jánosnak és Borsós Anna Gizellának András, Kis Lajosnak és Béltekl Margitnak Andrea Zsuzsanna. Magyar Gyula Attilának és Borsi Ibolyának En'kő, Tóth Józsefnek és Szegvári Eszternek László. Balázs János Istvánnak és Fráter Erika Margitnak Angelika Erika, Szűcs Tamásnak és Szabados Erzsébetnek Anita Erzsébet, Fedina Jánosnak és Hódi Erzsébetnek János. Ráez Mihály Károlynak és BattAyar Rózának Brigitta, Cséosei Antalnak és Budai Irénnek Katalin, Nagy Józsefnek és Kenderest Irénnek Róbert nevű gyermekük született. m. kerület Szeged: Ladányi Jánosnak és Csányi Ilonának Katalin. Szűcs Bélának és Farkas Editnek Nikolett Helga, Börcsök Antal Sándornak és Ignác Mártának Anita. Szatmári Jánosnak és Thuold Margitnak Mónika, Avar Jenőnek és Török Klárinak Pétor, Domián Zoltán Lórántnak és Nagy Katalinnak Zoltán Gáboir. Veszelovszkl Istvánnak és Fe^ér Magdolna Jankának József, Hegyeshalmi László Györgynek és Makhult Mára Ilonának orsolya. Major Józsefnek és Dobos Margitnak József Attila. Anesínyi Józsefnek és Pataki Rozá-1 liánok Katalin, Cso-ka János-1 nak ée Danka Erzsébetnek Edina, Szabó Lászlónak és Kerekes Juliannának László, Nagyn.á: Miklós Istvánnak és Hévízi Eszternek Éva, joczó Jánosnak és Kószó Piroskának Beáta Gabriella, Gémes Istvánnak és Tlsóezkl Máriának Rdlkó. Csikós Bélának és Molnár Mária Teréziának Dánlel Péter, Dániel Józsefnek és M01n«r Ilonának Szilvia Orsolya, Tóth Gézának é« Kuruesai Rónának Csaba Géza Faragó Lajosnak ós Födi Anna Emfllának Zoltán, Braun Ferencnek és Szabó Klára Irénnek Edit, Máté Józsefnek és Krndt Katalinnak Tamás. Péter Lászlónak és Csányi Évának AtUla László, Rózsa Szilveszternek és Gyulai Erzsébet Piroskának Róbert, Enylng Nándor Gáspárnak és Molnár Évának Ágnes. Sánta József Lászlónak és Dobó Katalinnak Éva, Stefán Györgynek és Kárpáti Éva Honának György Dániel nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Hegedűs Jánosné Hegedűs Erzsébet, ÜJvári Jolán. PálB Imre, Sándor Julianna. Schnobl Ilona, Goriils Sándorné Balázs Anna. Tóth Pál, Petykó Károlyné Vecsernyés Luca, Olasz Lászlóné Simon Veronika. Császár Ferenc, Szekeres János. Tuktarcs Péter, Magyarosi Ernő, Csányi Ferenc. Péterfi Jenő. Rohonyi Lajos Mihály." Karpenkó Andrásné Magyart Katalin. Kis János, Minyó János, Pörnye István meghalt. II. kerület Szeged: Hegedűs Józsefné Vlastts Anna, Túrt István, Czlrok József István, Bácskai Richárd, Aranyosi Lászlóné Molnár Róza. Fábián Gábor meghalt. III. kerület Szeged: Kocs'.s-Savanya Imre. Seller Istvánná Szabó Ilona, Aradi Istvinné Szabó Etel, Baum Márton. Kolormá-y Gyuláné Török Rozália. Nagy Lászlóné László Erzsébet. Gáspár Ferencné Pan Etelka Julianna. Vecsernyés Ferencné Dobó Etelka. Pesti Mihály József. Karai Gyllrtv, vajnál Péter Gézáné Szegi Rozíl'a. Mlsklósy Istvánná Svhal'er Ernosztira. Kálmán Sándor M'hóly.. Gera János. Masler Sándorné B-ló Aranka. Gábris László Szilárd. Rácz Józsefné Reketye Mária meghalt. legalábbis a hazai iparban, segíthetnek a párhuzamos kutatások elkerülésében. A szabvány értelmében ugyanis valamennyi, az ágazathoz tartozó intézeti vagy vállalati kutatóhelyen, mielőtt új témát, kutatómunkát indítanának, hitelt érdemlően meg kell győződni arról, hogy az adott témában nincs-e másutt (akár külföldön is) használható eredmény, illetve, hogy a hazai fejlesztésben valahol nem foglalkoznak-e már a témával? Az újdonságok közötti tálékozódást segíti a KGM Tudományos Műszaki Tájékoztatási Intézetének (1971 óta) kétévenként megrendezett szabadalmi kiállítása Is — a Patentinform. A negyedik november 14-én nyílt meg és 20-ig lehetett megtekinteni Budapesten, a KGM Technika Házában. Az idei bemutatón 155 magyar és csaknem 100 külföldi szabadalommal ismerkedhettek az érdeklődők. Jó részük már a nagyipari hasznosítás stádiumában van, lévén a rendezők törekvése, hogy elsősorban a már gyártó gazdával rendelkező szabadalmakat mutassák be. Ezáltal tehát a bemutató nemcsak a kutatók számára adhat jó információt arról, hogy merre tart a műszaki haladás a gép- és berendezésgyártásban, a kohászatban. a kábeliparban, a távközlésben, a lemezmegmunkáló Iparban stb., hanem azonnal tájékoztatja azoknak az ágazatoknak a képviselőit is, ahol esetleg' éppen most keresnek fejlesztési terveikhez megfelelő technikát, méghozzá rögtön megvásárolható, korszerű technikát és gyártási eljárásokat. A most bemutatott hazai és külföldi szabadalmak jó része egyébként elsősorban a gvártási eljárások korszerűsítését segíthetik. Mint például az Egyesült Izzó univerzális másolóberendezése, a Híradástechnikai Szövetkezet televíziós szervizműszerei, a Vasipari Kutatóintézet gyorselemző készüléke vagy a Mezőgépfejlesztő Intézetnek a bogyós gyümölcsök betakarí. tását segítő gépsora, vagy az NDK által bemutatott eljárás a járműtengelyek robbantásos formázására és így tovább. Sok kohó- és gépipari vállalat műszaki gárdája találhat ezen a kiállításon a salát gyára korszerűsítéséhez alkalmas megoldásokat — méghozzá vizűm, útlevél és külföldi napidíj nélkül. Elvégre nemcsak külföldi, hanem hazai szabadalmak és gyártási eljárások megvételévél is szabad, sőt érdemes kalkulálni a termák- és technológiaváltás programjához. Gelencsér Ferenc A rózsák iröigye A bulgáriai Karlovóban és Kazanlakban minden nyáron megrendezik a rózsanapot: a rózsaszüret kezdetének ünneoségeit, amelyek sok külföldi turistát vonzanak. A Rózsák Völgve — ahol Kazanlak is található — a Szótia—Burgasz autópálya közvetlen közelében terül el. A tengerszint felett 400 méter magasságban a Szredna-Gora hegység hatá-olía. A rendkívül kellemes klímá*ú völgy Rozino falunál kezdődik — nagv rózsaoiaitinomító berendezés működik itt. A rózsatelepeken csodálatos vörös és hófehér faiták virulnak, a látogatók rózsaszőnyegek között sétálható nak. A Rózsák Völgve közepén. katlanban épült Kazanlak. A műemlékekben gazdag, szén fekvésű városkában található a rózsanemesítési kísérte*! intézet, ősi, muzeális értékű desztilláló kemencéivel. Kazan'ak ma is a rózsaolaj-kószítés fontos köznontla. A ka-*anlaki kutatók legutóbbi két o>an új rózsafo'tát kísérletez'ck ki — a „Szvessn"-t és az ..Iszkrá"-t —. amelyek dúsan virágoznak, olajtartalmuk pedig 50 százalékkal magasabb a korábbi fajtákénál. (BUDAPRESS— SOFIAPRESS)