Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-29 / 280. szám

17 Szerda, 1977. november 30: Kiállítási napló A kendergyárból | Monfrea ux-he Szegeden Fonógyári út van ugyan, kendergyári azonban kötött, meg aztán. ^ I Huirines. már ami a térképet illeti. Múlt szombaton járt itt szonegy éves voltam. Hezcegy ember, akinek viszont a várossal kapcsolatban létezik bői azt mondtam, akkor lesz ilyen — kendergyárl út —, hiszen ez vezette messzire, Há- csak ebből valami, ha majd fiába. Arczzóba. Montreanx-be. S ahol régi jó barátként ild- repülővel mehetek Pestre ... vözölték, gratuláltak neki, s ahová most visszatért: az is a Akkor Indultak meg a belsze^edi kenderfcnígyár volt. Sanszon Ferenc Liszt- és földi járatok, jól kiszúrtak SZOT-díjjal kitüntetett karnagy, a Magyar Rádió kórusinak velem. Hozták a jegyet odavezetöje. ezúttal a Könnifűi-iari Minisztérium Szocialista vissza, most aztán nyomás Ku'.tú áért jelvénnyel és Ki-Hó Együttes címmel kétszerc- felvételizni! sen kitü-pit'tt Bartók Béla Kórusával járt a százéves fenn- Sanszon Ferenc elrepült állását ünneplő gyárban. hát Pestre — s 1957-ben végzett a zeneakadémián, vörös — Hogyan is kezdődött? leányiskolában — vezettem diplomával Előbb az Ors~á— Sohasem készültem ze- karéneket. Amikor a vasúton Filharmónia állami férnésznek. Apám itt dolgozott dolgoztam, gyakran megtör- fikarának ösztöndíjas kara kendergyárban, a kórus tént: föl a biciklire, el az is- na<,ya aztán 1953-ban a rábasszistáia volt, de 5 sem kólába, levezetni a próbát, dióhoz kerül 1961-től vezeti volt képzett szakember, vissza az állomásra, dolgoz- a kórust a Bartókkal és Érettségi után a rendező- ni tovább. az egészségügvi dolgozók pályaudvaron kocsi felíró let- — A folytatás? énekkarával együtt tem, aztán 1919-ben kerül- — 195Ó-ben a munkás- Hogyan értékelné eddltem a gyárba, c'őbb a kár- származású fiatalokat nagy munkáját? tolóüzemben segédművezető- számban küldték egyetemre, _ jjern v'0R fenékig te1gyakornok, aztán a munka- főiskolára. Akkor szervezték fgj Régen elég négy szólaverseny-irodán statisztikus az Állami Népi Együttest is, mot betanulni, összeénckelvo'.'im. Már előtte 1915-től járták az országot, énekka- (ék és kész. Ma az összeénekeltem Itt-ott, később rokat hallgattak. Kérdezték: éneklés után kell csak igamár kórusokat ls vezettem hol tanultam a karvezetést? zán dolgozni akkor lehet ki— amatőrként. Érettségi Mondom: sehol. Rögtön agi- bdfitani, formálni a művet, előtt négy iskolában — a tálni kezdtek ..., mit szé- értelmezni és újraértelmezni. Dugonics gimnáziumban, az pítsem? Húzódoztam, nfem gok munkával. Idén áprilisErzsébet leánygimnázium- akartam Pestre menni. Nem ban például á montreaux-i ban, a Felsőipariskolán és a szerénytelenségből: itt szü- kórusfesztivál előtt tizenMérel utcai kereskedelmi lettem, minden a városhoz nvolc3zor próbáltunk egy hónap a'att. — Jött is az eredmény. — Igen, első helyezést értünk el. 1973-ban a hágai nemzetközi versenyen nyertünk a kategóriánkban, 1975ben Arezzóban két kategóriában indultunk, egy első és egy második helyet hoztunk haza. De én azt hiszem nem is nyerni fontos Igazán. Voltak hullámvölgyek, kritikus időszakok, az együtt töltött évek során, de talán megkockáztathatom a kijelentést: az eredmények engem igazoltak. — S a jövőben? — Égy a lényeg: lehetőleg mindig azt „hozzuk", amit tudunk! A három általam vezetett kórus rengeteg időt elemészt, jól tudom, voltaképpen csak a rádiókórussal kellene foglalkoznom. De... a többiről sem tudok lemondani. Ezek a gyerekek amatőrök. Ugybuzgalmuk, ének- és zeneszeretetük „feltölt", mindig lelkesít. Ha bírni fogom, a jövőben is akarok velük foglalkozni, hiszen közülük indultam én is. — Onnan — s a szegedi kendergyárból... — Amikor hallottam a centenáriumról, és felkértek a szereplésre, úgy éreztem: mint innen elszármazottnak, kötelességem jönni. Még mindig rengeteg szál fűz Szegedhez. Mást ne mondjak: annak idején a Szegedi Ifjúsági Kiskórust Szécsi Józseffel, a mai egyetemi énekkar karnagyával vezettük ... Sok ismerősöm, barátom van a gyárban is, még a környékén is, hiszen Itt laktunk a Rigó utcában ... Egészen természetes, amikor tudok, mindig eljövök ezután is, hiszen magyarázni se kell: egyszerűen hazajövök. D.L. Báiványjefek, lírai tájak Néhány lépésnyire egymás- Veress Pál emberjeleket tói két, merőben mis inditta- formál, s felruházza őket cmtású, szemléletű, hivatású ki- berfeletti hitekkel, tulajdonsáállítás nyílt a hét végén Sze- gokkal, lényegekkel. ígyleszgedcn. A Bartók Béla Műve- nek művészetének otthonos lödési Központ Veress Pál lakói sárkányok, tündérek, Bálványok című kiállítását manók, lidércek, totemek. Így rendezte meg, míg a szom- teremt faalakzatokból, virágszédvárban, a Juhász Gyula formákból, emberjelekből Művelődési Központban a he- egyszerre emberségünknek és fedik X-et felező szegedi fcs- magunk teremtette emberfetöművész, Csizmazia Kálmán lettlségünknek maradandó képeiből nyílt gazdag tárlat bálványokat Melyek magukA két, helyileg közeli kiíllí- ba sűrítve emberségünk esztás a képzőművészet nagyon szeneiéit mutatják föl fatávoli pólusait jelöli kü Ve- metszetek, olaj- és temperaress Pál az ősi misztikus-to- képek, salakreliefek során. temisztikus jelek újrafogal- CSÖNDES VILÁGOT FEST mosója, Csizmazia Kálmán a Csizmazia Kálmán. Többszöszegedi táj csöndes szavú, rösen és meghatározóan. A szerény krónikása. A két pó- kegyetlen sors örökre számlus között feszül és feszit mai űzte életéből a hangok viláképzőmüvészetünk megannyi gát. A vilósághoz kötő éltető kérdése, gondja. Egyikre a kapocs a festészet lett. Nem szakma, a társművészetek véletlenül jellemezte magát a képviselői adják feltétlen megnyitóra invitáló leporelvoksukat, a másik a közön- lóban o szegedi táj csöndes ség széles tömegeinek izlé- szavú krónikásának. Tárlatásével, igényével találkozik. nak első és megdöbbentő taEzért is szerencsés ez a vé- nulsága, hogy példát ad a letten szomszédság. művészeti alkotó munka haBALVANYOKAT TEREMT talmiról és erejéről. Példát Veress Pál, hirdetve, makacs arra, hogy a meglopott, részkövetkezetességgel. Az ősi ben megfosztott emberi élet lcultúrák misztikus totemel- is kiteljesítheti önmagát a nek jéghegyvilígit vallatja, művészet eszközeivel, az als költi át huszadik századi kotó munka folyamatában. képzőművészeti jelekké. Ez a Csizmazia Kálmán a festéjelalakító, szimbólumteremtő szetben találta meg a belső művészet nem a legerőtelje- derűt, a nyugalom szigeteit, sebb vonulata képzőművésze- a napsütötte béke örömét, tünknek. Az ősi népi kultúra Képelnek témavilága gyöketalaján virágzott és gyöke- reivel kötődik a szegedi és a reiből táplálkozó művészet Szeged környéki tájhoz, a sohasem volt az érdeklődés Tisza-part változó természeti fókuszában, sohasem lehetett világához. Ceruzarajzok, képzőművészeti életünk lé- pasztellek, akverellek, olajnyegi kérdése, meghatározó képek jelzik a műfaji sokfévonulata. Talán a „szentend- leséget; tájábrázolások, aktok, rei művészet'"-tel felcímké- portrék, csendéletek a témazett alkotásokon érhető tet- választás gazdag skáláját ten leginkább a jelekben-jel- Művészi alapállása a lírai képekben való gondolkodás, realizmus, belső indítéka a De a művészetek hajnalán szépségigény. Ebből születnek virágzott képi kultúra jelei- népszerű, egy csöpp mézzel jegyei mostohagyermekei a édesített vízparti képei, ermagyar képzőművészet múlt- dőrészletei, nosztalgikus életJának-jelenének. Pedig köl- képei, színes virágcsendéletészetünk nagy magas-ágokba tei, korrekt portréi, pocelán emelte a sámáoisr'iku*, vi- aktjai. Legzebb képein — lágferemtő mítoszokat, illetve Tápéi menyecske, Magyar tél. azok újrafogalmazását. Nem Halászbárka pihenőben, Juvéletlen hát, hogy Veress Pál hász Gyula emlékére — dtszIdol-kéoalkotáSa olyan költői tingvált festői eszközökké1, rokonokra lel, mint Rákos kiíinómult színekkel ragadja Sándor, Tórnai József, Weö- meg egy embér, illetve a szeres Sándor, de folytathatnánk gedi táj felszíni arca mögött a sort Nagy Lászlóval ésJu- a lényeget. hász Ferenccel is, Taisál Lajos Tanácskozás szigetelőanyagokról Kétszáz vállalat és üzem több mint 400 szakembere — köztük a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat, a DÉLÉP, a szegedi IKV, a Magas- és Mélyépítő, a városi tanács tervosztályának kénvise'ői — vettek részt a múlt héten, Békéscsabán megrendezett országos szigetelőipari tanácskozáson. A téma iránti érdeklődést bizonyítja, hogy a kiállítással egybekötött rendezvényen íugoszláv, csehszlovák és NDK-ból érkezett szakemberek is jelen voltak. Több mint húsz előadás hangzott el a hő- és vízszigetelés legújabb módszereiről, az ipar feladatairól. A szakemberek tapasztalatcseréjének bizonyára a kereskedelemben lesznek látható — és megvásárolható — következményei. Élménybeszámoló a nők klubjában Ma, délután 5 órakor tartja soron következő összejövetelét a népfront városi bizottsága mellett működő nők klubja a népfrontszékházban (Vörösmarty u. 3.). Fabula Ardrásné, a Pedagógus Szakszervezet városi bizottságának titkára és Ábrahám 11lésné a népfront megyei nőbizottságának titkára tart élménybeszámolót szovjetunióbe'i utazásáról. Az érdeklődőket szívesen látják. J5 „Helyreigazították Kiss Ferencet „Vétkeim" tolakodtak hallom, nem tévedett, 8 elém, amikor az ásotthalmi írta jól. Megnézte az anyaemlékerdő faóriásának de- könyvet, és aszerint cselerekába illesztett tábla szö- kedett. vegét elolvastam. Az „erdők Elsült tehát a nagy ágyú. atyja" emlékének adóznak Ha így mondják, biz.oSKiss Ferenc1 második fájá- fa veszem. Szilsárkányban, val az erdők fiai. Nagyszerű az anyakönyvben így van. az ötlet: ez a kis részlet a Eszerint viszont le kellene nagy erdőből azokat az kaparni minden Petőfiállapotokat őrzi, amikor a szoborról a nevet és Petfaültető igyekezet még nem rovicsot írni helyette. Gárteremtett a sivány homo- donyi Gézát sürgősen vissza kon összefüggő erdőt A kellene állítani Zieg'.erré, „vétek": eddig mindig meg- Tömörkény Istvánt Stelndupláztam neve végén a gassnerre, mert az anyabetűt, akárhányszor leír- könyv hiteles okmány, petam, Kiss-t írtam. Íme Itt csétes írás, írásba foglalt a cáfolat, bronzba kalapál- garancia- Mondhatná erre va, egy s-sel. Szánom- bárki, más ez és más az: Kiss Ferenc nem volt se megint költő, se író, csak erdőültető volt. Neki tehát nem bánom. Jártam utána mindenhol kettővel láttam. ,, A ró'a elnevezett erdészeti 32 a .s2abadság; 'hogy szakközépiskola Kiss-nek írja a nevét. Az iskola kapujában szobor áll, rajta az írás: Kiss Ferenc. A magyar városok monográfiája sorozatban 1927-ben kiadott doljuk ^legesen az egy Szeged-kötet egyik szerkesz- ház s20lgáját Elégedjünk meg avval, amit Móra kedve szerint változtassa a nevét. Mondogathatnánk, az sem biztos, hogy a keresztelő pap tudta jobban, hogyan kell írni, de ne vátője Kiss Ferenc. Benne tanulmány Szeged erdészetéről, írta Kiss Ferenc. A szöveg között kis kép nagy nyárfát mutat. Alatta a szöveg: Kiss Ferenc fája. Kérdezem Péter Lászlót a Somogyi-könyvtárban, azt mondja, írásként mond róla: „Kiss Ferenc 60ha nem ártotta magát a más dolgába, de a magáét abszolút hozzáértéssel végezte ..Talán a 6aját nevét is megtanulta. Ha netán mégis a maga bolopkézírásban^ alá- dériá^f volna, az se Kiss-nek írta a baj. Hagyjuk meg neki ezt nevét Megbotlott volna az az egyet azért" mert erdőt ültetett Szegednek. arcképfaragó művész keze? Telefonálok tovább, azt II. D. Kémiatanítás korszerűen Az új kémiai tantervek osztálya, valamint a Csöng e'ő-égítése a körszerű okta- rád megyei Továbbképzési és tás'ecbnika a'kalmazásával Módszertani Intézet, témakörben előadássorozatot A Technika Házában tegrendezett a Magyar Kémíku- nap, hétfőn dr. Csányi László sok Egyesülete megyei cso- tanszékvezető egyetemi tanár portjának oktatási szakosz- mondott megnyitó beszédet, tálya, a Csongrád megyei majd az oktatók két tagozattanács vb művelődésügyi ban végezték munkájukat. Amikor a kép más.. H| Rajnai Andris bejelentette szok, legendák, népmesék nem azért, mert a hét mű« a műsorújságban: nem ren- következnek — a sci-fi he- sora alkalmat kínál összevedez többé tudományos-fan- lyett. Még azt sem mond- tésekre — a tévéművészet tasztikus filmet. A néző, aki juk most, hogy volt már felkutatott eszközeinek haszkezdetben nagy érdeklődés- ilyen is, az se sikerült a nálata témakörben. Bár sel, később kedvetlenebbül, legjobban, inkább várjuk a Shakespeare Antonius és de figyelte Rajnai kísérle- folytatást. Reménykedve, Cleopátrájából a Royal teit, megnézte minden mun- hogy a pénteki tudományos- Shakespeare Company előkáját, most nem tudja: örül- fantasztikus filmmel való- adása alapján készült tévéjön, vagy ne örüljön. Rá- ban utószor hódolt Rajnai film, nem jut eszébe az emadásul a kritika sem tudja András ama tévhitnek, mi- bernek, hogy — a sokat eligazítani. A rendező ugyan- szerint a „sokszólamú tö- használt, csúnya szóval élis azt mondja, azért iktatja megműsor" egyenlő: a tech- ve — tévészerűtlennek titukl munkái közül e műfajt, nika és a fantázia révén elő- lálja. Nemcsak azért, mert mert „írók, esztéták, újság- állítható fantasztikus kép- úgy ül a képernyő előtt, írók, kritikusok... nem ér- egyveleg (melyben egyéb lát-' mintha odacövekelték volna, tik, nem szeretik", egyedül ványelemek mellett időn- ellenállhatatlan erő kényszepedig — kilátástalan. Mind- ként szép színésznők és szép ríti, hogy eszével-szivével jeszt úgy mondja, hogy ért- színészek is helyet kapnak), len legyen, és ne gondoljon sük: győzött a többség, egye- plusz néhány keresetlen holmi tévéművészeti gondoklőre. Nem azért hagyja te- mondat a műsorújságban a ra. Nem is azért, mert ilyen hát abba, mert belátta, hogy szóban forgó mű lélektani Shakesoeare-szfnészekkel nem jó amit csinál, hanem mélységeket feltáró drámai- valószínűleg lehetetlen bárá mert nem értik meg. Vagy- ságáról, humanista elkötele- mj nem tévébe valót produis a kritika egyáltalán ne zettségéről, mellyel vétkeire kálni De például- a Cleoörüljön, az Ilyen győzelem döbbenti az emberiséget. A pátrá't alakító Janet Suzman kétes értékű. tömeg „elemeinek" nincs is elég S2ép színésznő; voltak Mármost mit tegyünk? A más dolguk: nézzék a filmet a fumnek olyan jelenetei, televíziós műsorcsinálás új' és olvassák az előzetest. Aki amelyebben ő is előtűnt (ráútjait kereső rendező első- így sem találja a magának- adásul nem is egyedül, hasorban a kitartása, szívós valót, magára vessen. Hát nem királynői kísérettel) célratörése alapján vívott ezért írjuk ide félve, hogy csak úgy, valahonnan, ugyanki közfigyelmet és tisztele- A nagy képmás képsorai azon technika csodájaként, tet. örülünk hát, ha azt nem tűntek túl látványos- amelyet Rajnai is előszeremondjá, a cél, „a tömegmű- nak; másrészt, az sem tűnt tettel használ. De mennyi vészét mai lehetőségeinek" föl, bár igaz lehet, hogy a mindent mondott, mennyi elkutatása marad, az alaptéma mű írója, Buzzati, „a humá- játszandót-elmondandót póugyanaz, csak a kísérleti num, az emberi érzés nevé- toU tökéletesen egyetlen „tárgyak" változnak. Epo- ben lep fel az elgépiesedés ilyen kép Pontosabban: nem absztrakt, megfoghatatlan, pótlásról volt szo; ez volt elemezhetetlen folyamatával a7 egyedül helyes kifejezési szemben. Ellenben fóltunt mód Vagy beszélhetnénk a Tordal Teri meg a szépsége, játék néhány teréről, melymég hogy egyre-másra nek puritánsága csak látszócsak előtűnt, aztán eltűnt lagos; valójában a iegragyoMmdezt érinteni nem azért góbb fantáziával teremtődlátszott szükségesnek, hogy tek arra hogy kéoileg te_ az amúgy is változtatásra el- gyék „sokszólamúvá" a lá-.zánt egyik legtudatosabban tékot, sokértelmű teijességnlkotó tévérendezot, akinek gel közvetítsék a Shakesídd.gi és ezután! kísérletei- peare.i tartalmakat, -e feltétlenül szüksége volt is lesz tévének és közönség- vaSyis: a tévéművészet nek, szóval, hogy a televízió- eszkö2el ~ régebbiek és zásról majdnem mindent tu- üJabbak ~ akk°r értékesek, dó Rajnait újfent terheljük ha eszközként funkciónalnak. néhány ímpresszióvaL Ha- Sulyok Erzsébet