Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

\ 8 Szombat, 1977. november 19. Szadal ma érkezik Jeruzsálembe Iszmailla, (AFP) Jeruzsálem Szadat egyiptomi elnök a pénteki napot Iszmailiában töltötte, és innen indul ma, szombaton Jeruzsálembe — jelentették hivatalos egyiptomi forrásból. Jeruzsálemben közzétették a sebtében összeállított programot: e szerint az egyiptomi elnök és kísérete két kiilöngépen érkezik. Az első csoport helyi idő szerint 19.30-kor (közép-európai idő: 18.30). fél munkatársait szállító repü- j lőgép. Izraeli részről Kacir 1 államfő és Begln kormányfő üdvözli a vendégeket. Megfigyelők valószínűnek , tartják, hogy a repülőtérről Jeruzsálembe vezető úton Szadat és Begin tárgyalni fog: a program szerint az izraeli kormányfő Szadattal egy kocsiban teszi meg az utat. Szadat vasárnap reggel keresi fel az AlAlcsza mecsetet, majd vasárnap délután, helyi idő szerint 16 órakor órával később érkezik aSza- *nond beszédet a knesszet dat elnököt és legközelebbi rendkívüli ülésén. Gyilkosságok Olaszországban • Róma (MTI) A genovai dolgozók pénteken általános sztrájkkal és rögtönzött gyűléseken tiltakoztak amiatt, hogy péntekre virradóra a „Vörös brigádok" nevű terrorszervezet tagjai merényletet követtek el Carlo Castellano kommunista egyetemi tanár, az OKP liquriai tartományi bizottságának tagja ellen. A 40 éves férfit Genova központjában körülfogták és pisztollyal hétszer belelőttek. Súlyos állapotban szállították a kórházba. A torinói La Stampa főszerkesztő-helyettese ellen alig egy nappal korábban elkövetett újabb terrorakciókért ismét a ..Vörös brigádok" vállalták magukra a felelősséget „A terror stratégiája" Kommentár Itáliában újra meg újra felélénkül a terrorhullám. Legújabb áldozata egy genovai kommunista profeszszor. akit a lábán súlyosan megsebesítettek a merénylő golyói. Torinóban a tekintélyes La Stampa című napilap főszerkesztő-helyettesére támadtak a nyílt utcán, fényes nappal, s a négy leadott lövés életveszélyesen megsebesítette az újságírót. Mindez csupán az utóbbi három nap rövidre fogott krónikája. Ám a felsorolás korántsem teljes. Pokolgépek robbannak kommunista és kereszténydemokrata pártszervezetek helyiségei előtt, morénylők támadnak politikusokra. s már hat újságírót értek orvul leadott revoiverlövések. A „terror stratégiája" — így nevezik Itália-szerte az erőszakhullám legírisebb megnyilvánulásait — arra vall, hogy bizonyos körök megfontolt, előre kitervelt és összehangolt akcióba kezdtek a közrend megbontására. a félelem, a pánikhangulat megteremtésére. Csalóka az elnevezés, de ez is szorosan beleillik az ismeretlenek által kidolgozott forgatókönyvbe: a legtöbb merényletet a Vörös brigádok elnevezésű szél-. sőbaloldali szervezet vállal- j ja magára. Lesalábbls az ismeretlen, a hatóságok által soha le nem leplezett telefonálók erre a terrorcsoportra hivatkoznak. Kérdés azonban, hogy egyáltalán a félrevezető elnevezésű csoportosulást tehetjük-e felelőssé az itáliai erőszakhullámért? Olaszországban ugyanis vagy féltucat szélsőjobb- és szélsőbaloldali terrorszervezet működik. amelyek között — bármily furcsa — egyre inkább kimutatható a szoros kapcsolat. Aligha véletlen, hogy például az egyik főügyész gyilkosa fasiszta köszöntéssel fogadta a letartóztatására érkező detektíveket, akik — s ez sem keltett meglepetést — lakásán jó néhány közismert szélsőbaloldali terrorista nevét találták meg egy listán, noha a gyilkos a neofasiszta párt tagja. Az sem keltett ebben a légkörben feltűpésk hogy az olasz titkosszolgálat. a SID kapcsolatban állt szélsőjobboldali merénylőkkel, akik Milánóban bombát robbantottak a mezőgazdasági bank ügyfelekkel teli nagytermében. Az itáliai terrorhullám érthető aggodalmat kelt az olasz közvéleményben, és cselekvésre serkenti a politikusokat. Az Olasz Kommunista Párt és a többi demokratikus párt. a kormány és a parlament a törvény teljes szigorát kívánja felvonultatni a terroristák ellen. S egyre sürgetőbb az a kívánság, hogy végre a hatóságok derítsenek fényt arra ls: kik állnak a merénylők mögött, kiknek az érdeke, hogy az olasz demokratikus rendet a terror légköre sodorja veszélybe. Gyapay Dénes Közéleti napló OSZTRÁK KP DELEGÁCIÓJÁNAK LÁTOGATÁSA Erwin Scharf. az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Johann Steiner, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására látogatást tett Budapesten. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára megbeszéléseket folytatott az osztrák testvérpárt képviselőivel. Az Osztrák Kommunista Párt képviselői elutaztak Budapestről. GASPAR SÁNDOR FINN KÜLDÖTTSÉGET FOGADOTT Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára pénteken fogadta a Finn Szakszervezetek Központi Szervezete (SAK) hazánkban tartózkodó üzemi bizalmiakból álló 15 tagú küldöttségét. Eszmecserére került sor q szakszervezeti együttműködés fejlesztésének szükségességéről, valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalommal kapcsolatos kérdésekről. MAGVAR—LENGYEL KULTURÁLIS JEGYZŐKÖNYV Pénteken a Kulturális Minisztériumban aláírták a magyar—lengyel kulturális és tudományos együttműködési vegyes bizottság VII.. budapesti ülésének jegyzőkönyvét. A dokumentumot Molnár Ferenc kulturális államtitkár. illetve Tadeusz Kaczmarek kulturális miniszterhelyettes látta el kézjegy éveL laiín-Ámenka növekvő szerepet játszik hazánk nemzetközi kapcsolataiban Losonczi Pől nyilatkozata Tíznapos mexikói, illetve ecuadori hivatalos látogatásáról hazaérkezve, az Elnöki Tanács elnöke nyilatkozatot adott a Magvar Távirati Iroda tudósítójának. C Kérem, összegezze a két latin-amerikai országban folytatott tárgyalásainak főbb tapasztalatait, eredményeiti — Latin-Amerika, egyre növekvő szerepet játszik hazánk nemzetköz! kapcsolataiban. Ezt bizonyítja látogatásunk is a Mexikói Államokban és az Köztársaságban. Ha röviden jellemezni akarom utunkat, akkor azt mondhatom, hogy őszinte érdeklődést, határozott együttműködési készséget tapasztalhattunk, és ennek aiaojún beható és gyümölcsöző eszmecserét folytattunk mindkét ország legmagasabb rangú képviselőivel. Tárgyalásaink két nagy területet öleltek fel. Az egyik: a nemzetközi helyzet megvitatása. A másik: kétoldalú kapcsolataink. Tárgyalásaink megerősítették, hogy mindkét országban egyre növekvő lehetőségeink vannak a sokoldalú kapcsolatok bővítésére. Ami a nemzetközi kérdéseket illeti, bár hazánk és a 'két latin-amerikai ország különböző társadalmi berendezkedésű, mégis alapvető kérdések egész sorában vallunk azonos, vagy hasonló felfogást. A Mexikói Egyesült Államok elnökével, illetve az Ecuadori Köztársaság Kormányzó Tanácsának elnökével és tagjaival folytatott megbeszéléseink — és az ezek eredményét rögzítő közös közlemények — amellett szólnak, hogy országaink készek fellépni a kedvező nemzetközi folyamatok erősítése és előrevitele érdekében. — A Magyar Népköztársaság mindig mély rokonszenvIvei kísérte és támogatta a Egyesült fejlődő országok küzdelmét, Ecuadori amelyet hazájuk igazi függetlenségének erősítéséért, előrehaladásuk meggyorsításáért, népük helyzetének javításáért vívnak. Mosj, a látogatás után nemcsak Jobban értjük,'hanem jobban is becsüljük azokat a vitathatatlanul tiszteletreméltó eredményeket, amelyeket e célok elérése érdekében felmutatnak. Tárgyalópartnereink kó több millió dollár értékben vásárol tőlünk oktatási berendezéseket. — Nagy fontosságot tulajdonítunk a mezőgazdaság területén most aláírt közös munkaprogramnak is. — Ecuadorban a látogatás ideje alatt tartotta meg harmadik ülését a magyarecuadori vegyes bizottság. Aa egyenlítő körül elterülő ország oktatás: és híradástechnikai berendezéseket és más gépipari termékeket vásárol tőlünk. Qultóban is felmerült a gyógyszeripari együttműködés, valamint az a szándék, hogy közvetlen kétoldali'; kapcsolatot teremtsünk a műszaki információ-, vetömagcsere, a közös kutatás* k és a mezőgazdaság területén. — Az aláirt okmány<>'-mindkét országban megfelelő keretet teremtenek ahhoz, hogy tovább szélesedjenek és mélyüljenek gazdasági kapcsolataink a kölcsönös előnyök alapján. Ennek terménagyra értékelik eredménye- szetesen az a feltétele, hogy Hazaérkezett Rómából az MSZMP küldöttsége Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására november 14—18. között látogatást tett Rómában az MSZMP Küldöttsége, Benke Valériának, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével. A magyar pártküldöttség megbeszélést folytatott az OKP vezetőivel, Giorgio Napolitanóval, Giancarlo Pajettával. Luca Pavolinival, Aldo Tortorellával, a Politikai Bizottság tagjaival. Az MSZMP képviselői tájékozódtak az Olasz Kommunista Pártnak az ország demokratikus megújhodásáért. a haladó erők összefogásáért folytatott küzdelemről. Megismerkedtek az OKP eszmei, politikai nevelő és kutató tevékenységének helyzetével. Véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista mozgalom Időszerű kérdéseiről. A küldöttség pénteken hazaérkezett Budapestre. üzemeink, vállalataink mindenkor kiváló minőségű terméket gyártva, helytálljanak a nemzetközi versenyben. 9 Hogyan fogalmazták: meg a kulturális, tudományos és oktatási együttműködés feladatait? . — A kulturális értékek cseréjének nagy jelentősége van a népek, így a magyar és a mexikói, illetve az ecuadori nép életében is. Kölcsönösen túljutottunk már a kezdeten. A tavaly Budapesten megrendezett mexikói kiállítás bepillantást nyújtott az egyetemes emberi kuj^úra áltaben, megállapodásokban lunk kevésbé ismert korszaújabb lépéseket tettünk elö- kába. A Mexikóvárosban re az árucsere-forgalom, az most 7Jljló magyar napok viipari és műszaki együttmű inket, és készek a velünk való szélesebb körű együttműködésre. Ezért zárulhatlak megbeszéléseink a vártnál gy ümöl csözőbben. © Hogyan Ítéli meg a magyar ipar, mezőgazdaság és az árucsere-forgalom kilátásait Latin-Amerikában? — A közös közleményekből világosan kitűnik, hogy nagy figyelmet fordítottunk a kétoldalú, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Az általunk aláírt különböző egyezményekés műszaki ködés fejlesztésére. — Mexikóval az árucsereforgalom bővítését már korábban megalapoztuk. Bár hagyományos együttműködésünknek is vannak még kiaknázatlan lehetőségei, de már építjük a kapcsolatok fejlettebb, az ipari kooperációban testet öltő formáit. Közösen fogunk gyártani cipőipari gépeket, körvonalazódott az együttműködés a I gyógyszergyártásban is. Mexiszont a ml életünkről, művészetünkről visznek jó hírt e távoli földrészre. Elhatároztuk: fejlesztjük a kulturális, az oktatási és tudományos cserét, hogy népeink közelebbről és Jobban megismerjék egymás történelmi és művészeti hagyományait, ami jó hátterül szolgál más vonatkozású kapcsolataink hathatós elmélyítésére. Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 133. A tölcsér közepén egy nagyobb csonka kúp emelkedett kl. mely a mélyben iz;a5 salakból és kőzetből fehér gőzfelhőt lövellt ki. úgy, ahogy a messzeségből megEigyeltük. Időnként mintha halk fortyogás. moraj és pöfögés ls hallatszott volna, de lehet, hogy a heves szél harsogott csak, ahogy beleütközött a tölcsér peremébe. Mindenesetre, pokoli élmény volt ez, a szó legszorosabb értelmében. a föld belseje üzent ezen a tág nyíláson ét. a tűz. az izzó kőzetek folyékony tömege, mely állandó közelségével, veszedelmes könyörtelenségével nem véletlenül termékenyítette meg a mítoszteremtő fantáziát. Nápolyi diákkoromban néztem meg a Pozzuollhoz közel működő Sol fatarát ezt a nyitott, s örökké fortyogó krátert, mely egy kis magaslaton tátong, s körülkerítve is a legizgalmasabb látványok közé tartozik. Ott is fő a föld. mint a lekvár, bugyborok és pöfög, s szinte természetes, hogy Itt a közelben van az avernusi tó is, annak a pokolnak a bejáratával, melyet már Vergilius is ismert, s melynek alagűtjában nemcsak a háromfejű Kerberus mozaikja és a Sybilla rejtett cellája, hanem a Styx is, az alvilág komor vize ls megtekinthető. Egy ideig üldögéltünk még. s megfieveltük, hogy a tölcsér mélye néha enyhén sárgállik, sőt piroslik is, s ez megfesti a sűrű füstgomolyt. A szél azonban egyre erősbödött, s a ránk fújt orrfacsaró göz egyre nehezebbé tette a légzést a különben is ritka levegőben. Aztán meg az alagúti füstmérgezés óta érzékenyebbek lettünk az Ilyesmire, a kénbűz ráült a tüdőnkre, és kínzó köhögésre Ingerelt. Nem sokat merengtünk hát, hanem egy kis pihenő után megkezdtük a leereszkedést. Egyenesen mentünk, hogy minél előbb valami fás helyre érjünk, ahol meghozhatjuk magunkat éjszakára. Az üt irányát most Catapia szabta meg, mely élénken kirajzolódott a csipkés tengerparton. Arrafelé tartottunk hát, s nagy léptekkel iramodtunk lefelé. Ez sem volt éppen könnyű, mert örökösen fékeznünk kellett a meredek lejtőn, hogy fokozatos lecreszkedésünk ne fajuljon feltartóztathatatlan rohanássá. S a láván sokszor megcsúsztunk, sőt el is vágódtunk, a hamuba meg belesüppedtünk, mint a porhóba, s ha a felmászás a szívünket viselte meg, ez a vágta lefelé a lábunkat dolgoztatta meg alaposan. De alig mentünk igy lefelé pár száz méternyit, amikor a reménytelenül rideg tájon, amit csak hasadékok rovátkoltak, s kisebo fekete kínok tel ek \ Atozatocsá,. egyszer csak feltűnt egy kis házikó. Négy-ötszáz méterre lehettünk a krátertől, s ezt a házikót, mely természetesen szintén lávából készült, nyilván a pénztelen vándoroknak építették ide, mert idáig sem pásztorok, sem szénégetők már nem jutnak föl. Kitártuk ajtaját, és beléptünk. Teljesen üres volt, illetve egv átlósan elfektetett létra szerénykedett benne. Egyéb semmi. Egy darabig tűnődtünk, hogy mitévők legyünk, végre mégis úgy határoztunk, hogy éjszakára itt húzzuk meg magunkat. A nap mar majdnem leáldozott, nem volt tanácsos nekiindulni a félhomályban a további útnak. Ledobtuk hátizsákjainkat, s mert kezdett lehűlni a levegő, én fölvettem mindent, ami nálam volt. Még a zsákot is a derekamra kötöztem, mert egyre hidegebb lett. Fölfaltuk maradék ételünket. a narancsokat héjastól, s aztán próbáltunk elhelyezkedni a létrán, mint a csirkéit Nem ment. Hideg volt. Csak Kari nyúlt el rajta úgy. hogy a létra egyik fokába beleakasztotta a lábát, hogy le ne csússzék, a fejét pedig az odaerősített hátizsákra fek'etíe. Ernst önfeláldozóan betakargatta pokrócával, aztán míg Kari édesen szunyókált, mi egész éjjel csak toporogtunk, a combunkat, hátunkat csapkodtuk, hogy halálra ne fázzunk. Keservesen múlt az idő. Néha kinyitottam az ajtót, hogy kitekintsek, de kívül még barátságtalanabb volt a helyzet, bár a csillagos ég. s a kikötők fénye káprázatos kupolává varázsolta a látóhatárt. De a szél jeges volt, be kellett húzódnom a menedékházba, s kezdeni elölről a toporgást. Már kezdte Ernst is bánni; hogy elrettent a csillagvizsgáló előkelő idegeneitől, de aztán Karira tekintve, rögtön megbékélt a sorssal, mert a kedves legény a lehetetlen helyzetben is csámcsogva aludt, s csak néha eszmélt föl egy pillanatra, ha nagyon törte az oldalát a létra. De aztán mégis megvirradt! Fáradt, álmos és elcsigázott voltam, s hozzá alaposan át is fáztam az éjjel, de ez a látvány mindenért kárpótolt. A felhők alattunk úsztak, mint úszó Szigetek, melyek néha oartba ütköznek. Szicília, mint egv kicsiny térkép hevert előttünk, mert tisztán láttuk Siracusa kiszögellő félszigetét, Augustát tengervízből nyert, hatalmas só'ouckáival, s persze Gatániát. De aztán nyugaton végig, az egész partszegélyt, talán még Palermót is. ha nem csalt meg térbeli tájékozatlanságunk, mert lehet, hogy csak Cefalú volt az. Aztán az Etna kopár világa, a nagy ívelésű lejtők, az örvénylő völgyek, a kiugró sziklák, s mindenfelé a kisebb-nagyobb hegycsúcsok. Talán a Montagnola volt az az orom. mely felágaskodott feketén a magasba, s arrébb a Valle del Bove mély öble. érdes, rücskös felületével, melyből egy hajdani kitörés feltornyozott kupaca emelkedett ki, megtörve a meneteles vájat szabályos hullámvonalát. S lejjebb már fák és bokrok, lávába tört keskeny utak, melyeken most fehér kecskenyáj haladt, valahol Nicolosi közelében. Ezzel nehéz volt betelni, de az éhség nagyobb úr a szépség élvezeténél. így még egyszer kigyöpvi'rlfö'tük rrig—ikat. az**i i- •nHunk fVon'a felé. Az öszvérutat nem sikerült megtalálnunk,, de nem is nagyon keresgéltük, mert csak s edtiik a lábunkat, hogy minél előbb lent legyü i*. Még nem értük el az erdőszepélyt. amikor hirtelen felhőbe kerültünk. Különös volt. hogy percekig alig láttuk egymást a sűrű ködön át, holott a nap vakítóan ragyogott. Az Etna körüli, magas fekvésű városkákban ez gyakori jelenség. (Folytatjuk.) /