Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

1 Csütörtök, 1977. október 13. 5 fi zázötven évvel ezelőtt, 1827. október 14-én született Zichy Mihály festő, grafikus, az illusztrálás és rajzművészet nagy magyar mestere és, úttörője, aki ábrázolói készségének bravúros tudását nagyrészt az egykori cári udvarban fejtette ki. A hazájától távol élt „patrióta" Zichy re szegedi kapcsolatának alábbi felidézésével szeretnénk visszaemlékezni, mely voltaképpen Tiszaparti városunk 1879-es árvízkatasztrófájával függ össze. Zichy Mihály Szegedhez kötődését azzal a Szentpétervárról írt levelével kell kezdenünk. amelyet 1900 nyarán Erdélyi Bélához, a Szegedi Képzőművészeti Egyesület titkárához Irt. Ebben —. többek között — azt kérdezi Erdélyitől, hogy „ ... emlékezik-e, vagy jobban mondva érdeklődnék-e némely aligha ismert adatokért, melyek a szegedi árviz esetére vonatkoznak?" Zichynek e levélrészlete azt tükrözi", hogy a hazájától messze eső művészt — az itthoni élet eseményei, így a szegedi nép tragikussá vált sorsa is több mint két évtizeden át foglalkoztatta. Ugyanis a Szegedi Híradó 1900. június 3-i idevágó sorait idézva „... 1879-ben Párizsban ö állt annak a művészgárdának az élén, mely az operában a hullámsírba temetett Szeged javára fényes estélyt rendezett. Akkor rajzolta azt a híres képét, amelyen Párizs felemeli a hullámsírból Szegedet." Zichynek e Szeged számára különösen érdekes rajza hosszú ideig ismeretlenül lappangott az Országos Levéltár miniszterelnökségi aktái között, míg végül az utóbbi évkeben itt folytatott művelődéstörténeti kutatások során előkerült. A felfedezett Zichy-rajzról Valkó Arisztid számolt be az 1955—56-os Numizmatikai Közlönyben. Ismertetéséből megtudjuk, hogy voltaképpen egy éremtervrajzról van szó, melyet a Párizsban tartózkodó Zichy 1879-ben készített. „Célja — amint Valkó írja — ezzel az éremtervvel az volt, hogy Szeged városát ért árvízkatasztrófa károsultjainak segélyezésében részt vevő külföldi személyeket a magyar kormány a terv alapján készítendő éremmel, alkalmilag kitüntessen." A szegedi éremtervül szolgáló szimbolikus értelmű rajz három nőalakot jelenít meg, akik egy hullámoktól ostromolt magaslaton helyezkednek eL Fölöttük félZichy és Szeged | jMg|| - í Wf-'y,' - ; - • " Zichy Mihály: A szegedi árvíz-emlékérem terve körben „Merd a la Francé" című felirat olvasható. Az egyik fiatal nő a segélykérő Magyarországot jelképezi, akit átölel a segélyt nyújtó Franciaország. A háromszögbe komponált csoport harmadik nőalakja — az árvízsújtotta Szeged — magába roskadtan szemléli az áradatot. Megtört válla fölé a francia géniusz segítően tárja bő palástját. A szoborszerűen ható alakok talpazatának omladozó jobb sarkában „Szeged", épen maradt másik végén pedig „Zichy, 1879" jelzés látható. E Tisza Kálmánhoz juttatott éremtervezetet a művész mellécsatolt hosszú kérőlevele ellenére sem fogadta el a császárhű magyar kormány. Zichvben így sokáig kielégítetlenül élt Szeged , katasztrófájának, az 1879-es árvíznek méltó formában történő megörökítésének vágya. Ez tűnik ki Erdélyi Bélához intézett levelének idézett zárósoraiból is. Megemlítjük még, hogy • a Szegedi Állami Levéltár polgármesteri iratainak és a korabeli helyi lapok tanúsága szerint a művész kívánságára a városi tanács „ ... Zichy Mihálynak megküldötte Szeged monográfiájának első részét." Zichy, a számára értékes — Reizner János által írt — könyvküldeményt talán egy újabb, a szegedi árvízzel kapcsolatos művében felhasználta. A város készségét a mester azzal viszonozta, hogy fia révén eljuttatta két művét, a „Bor hatalma" és az „Autó da fé" című alkotásait az 1900. szeptember 17-én megnyíló, nagy sikert aratott első országos jellegű szegedi képzőművészeti kiállításra. E tárlattól számított két év múlva, 1902-ben találkozunk ismét Zichy nevével a helyi újságban, amely lelkendezve írja, hogy „...a városi képtár ismét nagy értékű művekkel gazdagodik meg. A kormány megvásárolta ugyanis Zichy Mihálynak a Nemzeti Szalonban kiállított tíz kiváló alkotását 120 ezer koronáért s ezek közül egy képpel Szegeden ajándékozza meg a kultuszminiszter." A miniszter ajándékából nem lett sajnos semmi. Zichyképet nem kapott Szeged. Azonban a szegedi kapcsolatait kedvesen ápoló Zichy Mihály emberi és művészi nagysága Tisza-parti városunk közönségének emléke zetében sokáig megmaradt. Szeles] Zoltán Községek viziten A szegedi járás egészségügyi ellátása Fogyatkozó Trák lovas aranydisze angolok? A születések csökkenése és az emigráció növekedése csökkenti Nagy-Britannia lakosságának számát. A közegészségügyi minisztériumnak az alsóházban közzétett adatai szerint év végére az ország lakossága, az elmúlt öt év óta először nem éri el az 56 milliót. Az angol demográfusok azonban reménykednek, hogy 1980 után a brit szigetek lakóinak száma ismét növekedni kezd. Bulgáriában — röviddel a világhírű trák aranykincsek után — új, értékes leletre bukkantak. Az arany melldísz, amit egy trák lovas temetésére készítettek, különleges művészi megmunkálásával méltó helyet foglal el a trák kultúra reprezentatív emlékei között. A súlyos arany melldísz első oldalára egy oroszlánt, egy vadkant, egy griffmadarat és egy szfinxet kovácsoltak. Az értékes leletet a trák dombvidéken, Cservenakovec környékén, Sztreltcsa dél-bolgár városka közelében ásták ki. Az időszámítás előtti IV. század elejéről való sírban öt bronzedényt, egy vasfigurát, bronz nyílhegyeket és más trák használati tárgyakat is találtak. A bronzedényeken geometriai formák és növények körvonalai láthatók; az egyik edényből művészi fatál maradványai kerültek elő. A maradványok és faedénydarabkák a megelőző kémiai analízis után a restaurátorműhelybe kerülnek. (BUDAPRESS — PANORAMA) Az új rendelkezések szükségessé tették, hogy a tanácsok megvizsgálják, felmérjék a területük egészségügyi helyzetét. A szegedi járásban az idén tették ezt. A kép, amit a felmérésekről készítettek, javuló, fejlődő állapotról tanúskodik. Amint azt dr. Martini Jenő, járási főorvos elmondta, alapvető problémák nincsenek, a járás 34 körzetében minden orvosi állás betöltött. Nem jellemző erre a vidékre az orvosok vándorlása. a fluktuáció sem. Ahol akadtak ilyen jellegű gondok, inkább családi okokra vezethetők vissza. A szegedi járásban körülbelül 80—85 ezer ember kap ingyenes orvosi ellátást. Nemcsak általános egészségügyi ügyeletet, hanem szakorvosit is. A községekben nem ritka vendégek a belgyógyászok, szülészek, gyermekorvosok. Ahol nincs ilyen jellegű szakrendelés, oda hetenként vagy kéthetenként jut el a szakorvos. Az utóbbi évek munkáját, mint a főorvos mondta, minőségileg értékelik jobbnak az eddiginél. Ez így is van rendjén, hiszen a társadalom, a dolgozók egészségéért fáradozik. Óvja segíti az embereket. A kórházak, szakrendeiők mellett egyre nagyobb teret kapnak, magasabb követelményeket elégítenek ki a körzeti rendelők. Az elmúlt évben Ásotthalmon két tanyán rendeztek be orvosi szobát, ami könnyített az ott élőkön, de nem hozta a várt eredményt. Kutatják az okát, miért nem kedvelték meg a tanyaiak ezt a fajta rendelést. Hiába van jó orvos, ha nincs hol rendelnie, kevés a míjszer, hiányos a berendezés. Ezért minden település Igyekszik magának megfelelő ellátáshoz szükséges helyet építeni. Ahol még nincs központi rendelő, ott szükségmegoldásokat találtak. Legutóbb Rúzsán alakították át a volt vasúti állomást, fogorvosi ren-J delővé. A községek némelyikében, mint például Sándorfalván, Mórahalmon, Tiszaszigeten az orvosi rendelők megfelelnek a mai kor követelményeinek. Nemrég készült el a zákányszéki, a közeljövőben épül Röszkén központi rendelő és tanácsadó. Ba'ástyán is felújították a régit. Pusztaszeren fogorvosi rendelő segít majd a járás északi részén lakóknak, hiszen eddig a környékről messzire eljártak. Egészségház lesz Rúzsán, így a tanyaiaknak is jobb orvosi ellátás ígérkezik. Közel 15 millió forintot költenek új épületekre, a régiek felújítására, berendezések, orvosi műszerek vásárlására és ez tovább javítja a községei* egészségügyi ellátását. A pénz nem elegendő, összehangolt, tervszerű munka szükséges, hogy mindez meghozza a tervezett javulást. Évről évre több a gyér-* mek, ezért szükség lett a nagyközségekben is a gyermekszakorvosra. Kisteleken, Mórahalmon, Sándorfalván van körzeti gyermekorvos. Segíti az egészségügyi ellátást még a szegedi járási nő- és anyavédelmi szolgálat, ahol szakmabeliek vigyáznak nemcsak a gyermekek, hanem az anyák egészségére is. Nőgyógyászok, gyeirnekorvosok, vezető védőnők, asszisztensek védik a községekben a terhes anyákat. Az idén már 1180-naf többen kérték tanácsukat, mint tavaly, ami a kezdeményezés sikerét bizonyítja. Azért nem megy minden úgy, ahogy szeretnék a szegedi járásban. Kübekházán már jó tíz éve „épülget" az orvosi tanácsadó, s mindennek a környékbeliek szenvedik a kárát. Az sem állapot, hogy aki valamelyik községből jön a szegedi rendelőintézetbe, néha napokat tölt el ott M. T. Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 10. Pontosabbak vagyunk, ha megjegyezzük, hogy Adynak elsősorban állandó társ kellett, nem pedig a házasság. De mert Csinszka ragaszkodott a formaságokhoz, a költő magáévá tette akaratát jól tudva, hogy ezzel sokat fel kell adnia a féltve őrzött személyi függetlenségéből. 1915. március 25-én érkeztek Csúcsáról Pestre,_ Ady a Magyar Királyban szállt még, Csinszka pedig Ady Lajoséknál, és másnap megtörtént a házasságkötés. De mintha irigyelnék tőle a viszonylag nyugodt napokat, a jobboldali sajtó hangulatot próbált kelteni ellene, mondván, hogy a korábban oly hangos költő most bezzeg hallgat, holott tudhatná a haza iránli kötelességét. Bűnéül rótták fel. hogy nem állt az uszítók közé. Ady Endre nagyon a szívére vette az igazságtalanságot, keserűen panaszolta: neki mindene az írás. szenved a némaság miatt, de muszáj hallgatnia, mert amit mondhatna, az nem kell. Közérzete lassan, de biztosan megint elsötétül. • Hangulatromlásával együtt növekedett az elfogyasztott bor és cigaretta mennyisége. Állandóan panaszkodott idegességből eredő gyomorfáidalmaira. Kevéske kikapcsolódást jelentett számára az estéli kártyázás, amikor a nagymamával, Berta nénivel ártatlanul elcivakodtak a lapjárásból adódó félreértések miatt. A teljes elszigetelődés veszélye elöl az ősz folyamán néhány hétre Pestre jöttek, kapcsolatokat ápolni és újakat keresni, főképp a Pesti Napló házatáján, de csak a pénzük fogyott és a kedvük romlott a háborús légkörű, megváltozott fővárosban. Csalódottan tértek vissza Csúcsára. A rosszul sikerült próbálkozást betetézte az újabb sorozási idézés, amely ezúttal Bánffyhunyadra szólította Adyt, karácsony hetében, 1915. december 20-án. Gyanítható, az orvos akkor is alkalmasnak nyilvánította volna, ha hordágyon viszik elébe. Bevált, Csinszka felháborodott és kétségbeesett. Az apjával vívott harc óta most nyílott először szomorú alkalma, hogy bebizonyítsa Adyért való szívósságát, elszántságát. Valósággal kicsikarta a hatóságoktól a fölmentést, így megszabadult a költő a katonai szolgálattól. Nem is a föltnentés ténye, hanem az asszony ragaszkodó elszántsága hatotta meg nagyon Ady Endrét. Ennek bizonyítéka az őrizem a szemedet című verse. 1916. január 16-án közölte a Nyugat, amelynek Ady változatlanul főmunkatársa volt, és épp erre való tekintettel kapott fölmentést, de kötetet nem mertek kiadni tőle, respektálandó a hisztérikus háborús hangulatok Tavasszal ismét gondosabb gyógykezelésre szorult Csinszka elkísérte Budapestre, de anyagi fedezet hiányában nem maradhatott mellette a Városmajor-szanatóriumban, így a fiatalasszony hazautazott Csúcsára, Ady pedig néhány hét alatt szépen rendbejött. Belekóstolt a régóta nem gyakorolt szabad legényéletbe, pillanatnyi meggondolatlanságában válást emlegetett, és nem egészen indokoltan azt hajtogatta, hogy elege van már a „csúcsai rabságból". De berzenkedése csak addig tartott, míg Csinszka meg nem érkezett. Felesége tudomást sem vett az alkalmi udvarlásokról, sértődés nélkül rendet teremtett, és Ady hűségesen, hálásan udvarolt fiatal feleségének egész pesti tartózkodásuk alatk majd zokszó nélkül, sőt kívánkozva tért vissza a „csúcsai rabságba". Ügy látsyott, egészségi állapota kielégítő marad. Erdélyi magányában "se nem romlott, se nem javult egy ideig fizikai és lelki közérzete. Drámai fordulatot csak az őszi hadi események idéztek elő hála. 1916 októberében a Román Királyság hadüzenet nélkül belépett a háborúba, csapatai egyik napról a másikra elözönlötték a Székelyföld és DélErdély nagy részét. Csúcsa közvetlen hátországgá vált. Az élmények hatására elszenvedett megrázkódtatása ismét sokat rontott nehezen fenntartott egészségén. 1918 októberétől állandósult szervezetének folyamatos romlása. Gyakran a teljes reménytelenség uralkodott el rajta, ilyenkor jósolgatta, hogy rövidesen meg fog halni, máskor meg a remény esélyeit bizonygatta. Hitt a józan ész a becsületes törekvések diadalában. Eszméinek győzelmét mindenképpen meg akarta érni. öccséhez írott, 1917 elejéről származó. levelében olvasható, hogy „ ... a beteg szív olyan, mint a repedt pohár, lehet belőle sokáig inni. csak arra kell vigyázni, hogy a repedés tovább ne terjedjen... viszont én a neuraszténiámmal még mindig sok altatót szedek, elég bort és rengeteg nikotint. No, szenvedek, de mégis hiszek abban, hogy ki kell bírnom ezt a poklot, át kell repülNem válthatta be adott szavát Boncza Miklós: Mielőtt lejárt volna az általa megszabott várakozási idő, a két év, 1917 januárjában elhunyt Pestlőrincen, szeretője villájában, Párnája alatt megtalálták az Ady házaspár fényképét, Csinszka és Ady kemény hidegben utaztak fel Csúcsáról a temetésre, s ezt követően két hónapnál tovább maradtak a fővárosban, a nehézkes, bonyolult hagyatéki ügyek rendezésére. Csinszka, aki már serdülő korában sem volt kiskorú gondolkodásbeli határozottság és gyakorlati céltudatosság dolgában, most nagy energiával kezdett hozzá egy Adyhoz méltó fővárosi otthon megteremtéséhez. Igen tekintélyes vagyon várományosának érezhette magát. Egyedüli örökösként, szabadon rendelkezhetett készpénzzel, kötvényekkel, értékes ingósággal és még értékesebb ingatlannal. Leendő budapesti otthonuknak az apja tulajdonát képező. Veres Pálné utca 4-ben levő, belvárosi lakást szemelte ki. Birtokba vétele nem ment simán, mert jól érezte magát benne az a szerkesztőség, amely épp a Boncza Miklós által sokáig vezetett közigazgatási lapot készítette. Mindegy, Boncza Berta — erélyben, konokságban apja lánya — eltökélte. hogy kiköltözteti a tulajdonát képező lakásból a mindenáron maradni akaró szerkesztőséget. Ady Endre a feleségére bízta magát, tűrte, hogy az ő érdekei ürügyén Csinszka kiélhesse úriasszonyos vágyait. Csak egyet nem tűrhetett: a látszatot, hogy 6 ezentúl a busás örökség jóvoltából fog gondtalanul élni. Adni kellett a világ száiára. A büszke költő, aki mindig kényes volt anyagi függetlenségére, semmiképp nem keveredhetett az eltartott férj hírébe. Hatvany Lajos nagyvonalú üzleti ajánlata teremtett tiszta helyzetet. Évi 7200 koronás járadékot ajánlott fel annak fejében, ha reá száll az összes Ady-mű kiadási joga. Egyszersmind a tulajdonát képező Pesti Napló állandó munkatársnak hívta meg Ady Endrét. A haladó irodalom és a liberális eszmék iránt oly pártfogó báró ekkor már a Nyugat Részvénytársaságot is magáénak tudhatta, így az óriási Hatvany-vagyon, amelynek fő fedezetéül a Hatvani Cukorgyár és a hozzá tartozó célgazdasági nagybirtok szolgált, többszörösen is garancia volt Ady megélhetéséhez. Tény, hogy a Hatvany Lajos által ajánlott szerződés egyoldalúan csak Ady Endre anyagi érdekeit vette figyelembe, de a megérdemelt erkölcsi kamatok révén Hatvany Lajosnak biztos és becsületes helye lett Ady mellett a magyar irodalomtörténetben. Folytatjuk.)