Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

Csütörtök, 1977. október 13. 5 n csepeli kezdeményezők Rendelés: nvermekeknek A vasember 3 Jó szerelő, azt hiszem, • csak nagyon makacs ember lehet. Olyan valaki, aki konokul végigcsinálja azt, amit elkezdett. Aki nem ismer félmegoldásokat, fél­behagyott munkát. Aki nem tudja azt mondani: nem le­het, nem tudom. A szerelő­munka talán mindennél job­ban igényli a váratlanul adó­dó problémák megoldásának készségét. Mert a legtökéle­tesebben végiggondolt, ki­dolgozott tervben is lehet valami apró hiba. Mert egy fúrógép sok ezer alkatrésze közül a leggondosabb gyár­tás mellett is akadhat pon­1 atlanul megmunkált darab. S ez csak ott derül ki. és akkor, amikor a szerelő a helyére akarja illeszteni. Vagy amikor már összerak­ta az egészet és a gép még­sem működik. Üjra szét kell szedni, meg kell keresni a hibát, ki kell javítani. És amíg újra nincsen kész, addig nem lehet abbahagy­ni. Nemcsak azért, mert vár­ják a gépet. Persze gyak­ran azért sem lehet abba­hagyná De leginkább az ember önmaga miatt nem hagyhatja félbe. Mert amíg nincs kész. amíg nem mű­ködik. addig úgy sem tud nyugodtan aludni: A Béke brigád bármelyik tagja elmondhatta volna ezeket a mondatokat Ne­kem Deák Bertalan fogal­mazta így meg. Azon az estén, amikor hosszasan elbeszélgettünk lő; rind családi házában, az ő helyzetében valószínűleg akárki ültő helyében el­aludt volna. Mert a beszél­getésre egy csütörtöki na­pon került sor. ő pedig hét­főn is, kedden is. szerdán is tizenöt órát dolgozott a gyárban. És naponta két és fél órát utazott a lakása és a munkahelye között. Azon a csütörtöki napon is szo­kás szerint fél ötkor kelt. és este hatig, amíg oda nem értem, festette a házat Éj­jel fél egyig beszélgettünk. Másnap is hajnalban kelt mert a festést olyan gyor­san kellett befejezni. aho­gyan csak lehetett A gyár­ban sem várhat a szere­lés. Hogy néhány napot otthon maradhasson, azért tizenöt­órázott három napon át. Mészáros Ferenc, akivel az inasévek óta együtt dolgo­zik, ezzel jellemezte: — Vasember. Amikor már mindenki más összeszakad a fáradtságtól, akkor Deák elkezd marháskodni. Az­tán. ha látja, hogy magunk­hoz tértünk, akkor folytat­ja. És húz mindenkit ma­gával, mint egy gőzmoz­dony. — Az ötvenes években volt verseny, akkor tizen­hatan csináltunk havonta tizennyolc-húsz gépet, most heten, nyolcan összerakunk harminckettőt, negyvenet. Jók a gépeink. Versenyké­pesek a világpiacon. És nem mesebeszéd, hogy ez raj­tunk is múlik. Mert a gép, amíg terv és prospektus, ad­dig legföljebb érdeklődést kelt De a vevőt ma'már nem lehet elkápráztatni fan­tasztikus műszaki adatok­kal. Azzal, hogy milyen so­kat tud a gép. Mert ma már mindegyik sokat tud, akár­hol is csinálják. De sok ve­vő tartósságot is vár a gép­től. Azt. hogy hosszú időn át megbízhatóan dolgoz­zon. Hát mi ezt tudjuk. Horváth József brigád­vezető nagy élménye volt. amikor Moszkvában, a „Vö­rös Proletár" Gépgyárban meglátta a saját sugárfúró gépeit Különösek voltak azok a gépek, valahogy má­sok, mint amilyeneket, sze­relni szokott Ami nem is csoda, hiszen a gépek el­múltak húszévesek. Amikor készültek, Horváth még azt sem tudta, hogy létezik a Csepeli Szerszámgépgyár. Megcsodálta a gépmatuzsále­meket. a mostaniakon sok minden már egészen más. — Jól működik? — kér­dezte a gépen dolgozó em­bert. — Még mindig olyan, mint az óra — hangzott a vá­lasz. Mintha hájjal kenegették volna. Aztán elgondolkozott. Nagyszerű hagyományok él­nek tovább a mostani gé­peikben. Mérnökök és mun­kások generációinak egy­másra rakódó tudása van bennük. A mechanikus szer­kezetek már szinte teljesen fölváltják a hidraulikusok, sőt, az elektrohidraulikusok. És ki tudja, hol a határ a fejlesztésben?! Csak rajtuk múlik. Az embereken, akik tervezik, szerelik a gépe­ket. Mérnök- és munkásnem­zedékek sora tanulta a gép­gyárban egymástól a szák­mát. Azt a lelkiismeretessé­get, azt a különleges érzé­ket a részletfinomságokhoz, amely ma a Béke brigád tagjait is kiemeli az átlag­ból. Deák Bertalan, Mészáros Ferenc, Németh György, Horváth József és a többi­ek különleges szaktudásának köszönhető, hogy a csepeli gépeket a jobbak között jegyzik évtizedek óta a vi­lág sok országában. S egyre több országban. Ezért aztán ezek az em­berek nélkülözhetetlenek. A mostani fiatalokat nekik kell megtanítani mindarra, amit ők tudnak. Szívesen is ad­ják át tudásukat. (Vége.) G. I. Menbeszélés 1 a taneszközökről Piedone Hong-Hongban Budapesten rendezik meg október 17—21. között a szo­cialista országok III. nem­zetközi tudományos tanesz­köz konferenciáját. Ezen megvitatják a taneszközök szerepét és jelentőségét a korszerű oktató-nevelőmun­kában, a tanszerek és a technikai segédeszközök használatának hatékonyságát és megbeszélik miként lehet­ne jobban kiaknázni a tan­eszközök gyártásában a nem­zetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket. A konferenciához kapcso­lódóan a BNV B-pavilonjá­ban nemzetközi taneszköz­kiállítás nyílik október 19­én. Hazánkban első ízben mutatják be a szocialista or­szágok az oktatásban újab­ban használt eszközöket. Színes, szinkronizált olasz film. Irta: .Lucio dc Caro, Steno és Franco Ruzzolini. Operatőr; Gluseppe Ruzzo­lini. Zene: Guido Maurizio de Angelis. Rendező: Ste­no. Főszereplők: BudSpen­cer és A1 Lettieri. Eredeti egy figura Bud Spencer. Kalandfilmek ötlet­gazdái, kivitelezői keresve se találnának különbet a ro­konszenvesen bumfordi alak­jánál, ha hűvös tárgyilagos­sággal megrendezett ököl­csatákkal. blazírt pofával végrehajtott csihipuhikkal óhajtják elszórakoztatni a nagyérdeműt. Bud most ott folytatja, ahol a Piedone, a zsaru és a Különben dühbe jövünk című rokonvállalko­zásokban abbahagyta. Hirig­repertoárja némileg kibővült. Ezúttal tengervízben is „áll­Jutalmaz a Rába A győri Rába Magyar Va­gon es Gépgyár sok ezer dol­gozója kapott szerdán jó munkájáért jelentós összegű jutalmat. Több éves hagyo­mány a Rába gyárban, hogy a féléves terv sikeres telje­sítése után két, a harmadik negyedévi feladatok mara­déktalan végrehajtásáért pe­dig további egy heti mun­kabérnek megfelelő jutalmat kapnak a dolgozók. A fél­éves tervért járó ösztönző bért annak idején kifizették azoknak, akiket az megille­tett. Szerdán a harmadik negyedévi terv és egyben az első 9 hónapi munkáért já­ró rendkívüli jutalmat is ki­fizették. Voltak olyanok is, akik szerdán 3 heti fizetésüknek megfelelő jutalmat kaptak. ja a sarat", s az úszóboksz kifejezéssel illethető aka­dályt ugyancsak létszámfö­lénnyel szemben küzdi le, amiért fogadja e helyről is őszinte tiszteletünket és el­ragadtatásunkat. Rizzo felügyelő — mert ró­la van szó, Piedone a csúf­neve, Nagylábú, s eme ál­landó jelzője lábfejének mé­retére. meg az általa kifejt­hető úgynevezett tengelyter­helésre értendő valóságosan — kábítószercsempészeket keres. Keres, és persze talál nyomokat melyek Nápolytól Bangkokon át Hong-Kong­ba vezetnek. Majd vissza. És ez így menne végestelen végig, ha a rendező hevét nem szorítaná az idő. Rizzót útjára elkíséri inkognitóban az FBI beépített embere, aki mi másnak álcázhatná magát mint az Interpol által nyilvántartott kábítószer­csempésznek. Közös kaland­juk és fölfedezéseik Ariadné­fonala e film, szokásos (bár időközben megsejthető) csat­tanóval a végén. Meg az el­maradhatatlan f úszerekkel: tetszetős beatzenével, s egy idegenforgalmi reklámfilm­ben sem megvetendő fotó­anyaggal. I. N. Siker Velencében Minden szülő akkor a leg­érzékenyebb, ha a gyerme­kéről van szó. Hát még, ha beteg az a gyerek! Rohanas a rendelőbe, hogy mihama­rabb lássa az orvos, és ak­kor, ott, a váróteremben kí­nos, fárasztó, izzasztó órák következnek. Érthető ilyen­kor a szülők türelmetlensege és bosszúsága. Nem lehet vi­gasz, de egy lépés afelé: gyerekekkel kapcsolatban a társadalom is rezonál érzé­kenységükkel. Szegeden tizennégy helyen van gyermekorvosi rendelés, ahol huszonhét körzet cse­csemőit, óvodásait és iskolá­sait huszonhét orvos látja el. Szakemberben — hosszú évek óta először írhatjuk le — nincs hiány, betöltetlen orvosi állás nincs. Ha néha előfordul, hogy hiába vár­nak az orvosra a betegek, annak csak az lehet az oka, hogy nő és anya is egyben, s a váratlan betegség őket sem kíméli. (Márpedig a körzeti gyermekorvosok többsége nő.) Munkájukat 64 védőnő segíti. A rendelők berende­zése. fölszerelése jónak mondható. A legégetőbb gond sok helyen a zsúfolt­ság és néhol a rendelő el­avult épülete. A hosszadalmas sorbaállás ellen szervezéssel igyekezett tenni a tanács egészségügyi osztálya. A második félévtől felemelték a körzeti orvosok rendelési idejét. Három óra helyett három és fél—négy óra hosszáig fogadják a gye­rekeket. Rendezték a csecse­mőtanácsadások beosztását is: egy körzetben hetenként kétszer van tanacsadás, de az egyik délelőtt, a másik délután. (Sajnos volt olyan rendelő, ahol a helyiségek miatt erre nem kínálkozott lehetőség.) Különösen a Tar­jánban élőket sújtja a zsú­foltság. Ott úgy is próbál­nak enyhíteni a gondokon, hogy minden évben fölmérik a tanácsadás körzethatárait, hol várható a legtöbb baba születése, s aszerint módo­sítják a körzethatárokat. Az alsóvárosiak gondja ta­lán a legégetőbb ezekben a. hetekben. Mint ismeretes, a Hámán Kató Általános Isko­la épülete életveszélyessé vált, így „kilakoltatták", s vele együtt a korábban ott működő gyermekorvosi ren­delőt is. Jelenleg valóban áldatlan állapotok között, a felnőttekkel együtt kényte­lenek orvosra várni a kör­nyéken lakó beteg gyerekek. A városi tanács vb igazga­tási osztályán azt a fölvilá­gosítást kaptuk, hogy tár­gyalásokat folytatnak a Csongrád 'megyei Vendéglá­tó Vállalattal, ugyanis a ma­gánházas városrészben ennek az intézménynek lenne olyan klub- és raktárhelyisége, amely ideiglenesen alkalmas lenne rendelő céljára. A megegyezést követően bizo­nyára nem várat magára, so­káig a cselekvés sem. Az új lakókkal benépesült Északi városrészben is ha­sonló nehézségektől lehetett tartani, ott még nem volt rendelő. Itt az Ultetvényterv Vállalat jóvoltából oldódik meg ideiglenesen a gyermek­orvosi ellátás. Az 1/A ütem 320-as épületének fogadó­szintjén ugyanis feleslegessé váltak az irodahelyiségek — igy visszakapja őket a ta­nács. Az igazgatási osztály pedig átadja az egészség­ügyinek. Többször leírtuk a szót: ideiglenes, a gyermekrende­lőkkel kapcsolatban. Mi lesz és m.kor várnato a végle­ges megoldás? Alsóvárosnak ígértek régebben egy új ren­delőt, a pénzt sajnos elvette tőle — akár más egészség­ügyi fejlesztésektől — a kór­házi pavilon építése. Az en­gedélyezett 85 millió forint fejlesztési összegből 38 mil­liót szántak erre, de a költ­ségek már jóval túlhaladták ezt a számot. Tarjánban egy új rendelő épül a Szillén sugárút és a Debreceni utca sarkán, ha­táridő: 1980. Az 500 négyzet­méter alapterületű intéz­mény hasonló lesz a Buda­pesti körútihoz, a váróhelyi­séget nagyobbra, a gyógy­szertárat viszont kisebbre tervezik, a rendelő javára. Jelenleg az elképzelések­ben él még: a következő öt­éves tervben hasonló együt­test szeretne felépíttetni a tanács az Északi körúton, a körtöltés utcától északra, ké­sőbb, mire odaér az építke­zés, a Tavasz utca és a Zá­kány utca sarkára, valamint a Csongrádi sugárút és az Agyagos utca közötti terüle­ten is. Ch. A. a lakók költségén Fűtésgondok 224 lakásban Magyar siker született a Tudományos Filmalkotók Nemzetközi Szervezetének közelmúltban, Velencében megtartott 31. nemzetközi fesztiválján, amelyen 19 or­szág utóbbi egy évben ké­szült népszerű tudományos filmjeit mutatták be. A nem­zetközi zsűri a fesztivál 10 kiemelkedő alkotása között György István „Naprend­szer", Bodrossy Félix „Vad­madarak" és Préda Tibor „Mozgások" című filmjét el­ismerő oklevéllel díjazta. A nehézipari miniszter 2/1966. számú rendelete a táv­hő- és melegvíz-ellátás „kis­okosa" a szolgáltatők és a fo­gyasztók számára is. A ren­delet többek között előírja, hogy „az év október 15. nap­ja előtti, illetőleg az év áp­rilis 15. napja utáni időben {pótfűtési idényben) akkor kell fűteni, ha a külső hő­mérséklet napi középértéke — az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint — előreláthatólag nem haladja meg a plusz 10 Celsius-fokot, illetőleg három egymást kö­vető napon a plusz 12 Cel­sius-fokot." Jól ismerik a rendelet idé­zett bekezdését a távhőszol­gáltatásba kapcsolt lakások tulajdonosai, de ha ismere­teik hiányosak lennének is, eszükbe juttatnák a vártnál korábban jött hidegek, mint amilyen a szeptember közepi hűvös napok is voltak. Ak­kor jéghidegek maradtak a radiátorok az I. számú odesz­szai lakásszövetkezet négy épületében, 224 lakásában. Te­lefonok és levelek tucatjai „bombázták" a városi tanács, a városgazdálkodási vállalat és a lakásszövetkezet illeté­keseit: mikor kapnak végre meleget a havonta rendsze­resen fizetett fűtési díj fe­jében a négy épület lakói? Akik a lakásszövetkezet korábbi közgyűlésein ott vol­tak, tudták az előzményeket, ismerték a várható fejlemé­nyeket. A vaktában tapoga­tódzók, a találgatok, sokszor „rémeket látók" bizonyára azok közül kerültek ki, akik a kazánház sorsát eldöntő közgyűléseket elkerülték. Mi is történt tehát valójában? A lakók beköltözése, vagyis tizennégy év óta széntüzelés­sel működtetett fűtőmű meg­érett a felújításra, s mivel a város távhőellátását időköz­ben átvevő városgazdálkodá­si vállalat csak gáztüzelésű kazánokat gondozhat, a re­konstrukció egyúttal a szén­ről gázra való áttérést is je­lentette. Hosszas utánajárás, kilincselés után derült ki: sem a városi tanács, sem más intézmény nem ad pénzt a kazán átalakítására, így azt a lakásszövetkezet folyószámlá­ján összegyűlt pénzből kell fedezniük maguknak a la­kóknak. Egyetlen megoldás lévén ez a sürgőssé vált ügy­ben, meg is szavazta az ak­ciót a közgyűlés. • A megfelelő kazánok be­szerzése után a városgaz­dálkodási vállalat magára vállalta a kivitelezést is, mert csak így bízhattak ab­ban: befejeződik az építke­zés a fűtési szezon, kezdetére, tehát 1977. október 15-re. Hogy szeptember derekán hűvösre fordult az idő, aZ meglepte az építőket, s a la­kókat is. Ám még csak. át­meneti segítségre sem volt mód, a kazánok megkerülé­sével sem lehetett akkor — más fűtőmüvekre való csat­lakozással — meleg vizet jut­tatni a lakások radiátoraiba. Még egy-két nap, s itt az ígért határidő. Lesz-e fűtés szombattól az odesszai 224 lakásban? — kérdeztük a la­kásszövetkezet elnökétől és a távhőszolgáltatás üzemelteté­si osztályának vezetőjétől. Néhány fontos tartozék még hiányzik ugyan, de az odesz­szai termálvizes rendszerre már rákapcsolható lesz a négy épület csővezetéke, így tehát ideiglenes megoldással fűtik majd szombattól a négy lakóház lakásait. (Az október végére várható átállás — a termálvízről a gáztüzelésre — már nem lesz a lakások­ban észrevehető — ígérik a fűtésszerelők.) S hogy mindez milyen pénzügyi megterhelést ró a lakásszövetkezeti tagokra? Eddig 12 hónapra elosztva fi­zették a fütésdíjat, két-há­romszáz forint jutott havon­ta egy családra. Október 15­től légköbméterenként 13 fo­rintba kerül majd a fűtés, tehát például a kétszáz lég­köbméteres lakásé 2600 fo­rintba, s ezt az összeget hat hónap alatt, egyenlő részle­tekben kell befizetniük a la­koknak. (A régi díjnál tehát az új sem lesz több. S az igazsághoz az is hozzátarto­zik: a lakó 13 forintjához az állami dotáció további 30 fo­rint 40 fillért tesz hozzá.) Akkor miért kell továbbra is fizetniük az eddigi 2—300 forintos átalányt? — kérdik a lakók közül többen, s er­re a kazánrekonstrukció költségeiből következik a vá­lasz. A lakásszövetkezetnek ugyanis eddig csak körülbe­lül egymillió forintja van, s a felújítási számla végössze­ge ennél várhatóan több lesz, A még hiányzó pénzt — ha más megoldás nem lesz — vagy 15 évi törlesztésre fel­vett OTP-kölcsönből, vagy a lakók még néhány hónapig fizetendő két-háromszáz fo­rintjából fizeti ki a lakás­szövetkezet. * Amiért a legrégibb odesz. szai fűtőmű részletes törté­netét olvasóink elé tártuk, annak pedig két oka van. Egyrészt: a lakóhelyi közös­ség informálásába mégiscsak hiba csúszhatott valahol, hogy annyian értelmezték té­vesen a közgyűlésen elhang­zottakat. Sokan úgy adták szavazatukat, hogy nem ér­tették, miért is szükséges a lakók anyagi hozzájárulása a kazánfelújításhoz. S most so­kallják az 1977—78-as fűtési szezonban kétféle jogcímen kért, de egy zsebből fizeten­dő öt-hatszáz forintot. A má­sik okot egyetlen kérdésben is kifejezhetjük: a Szegeden, de talán még az országban is páratlan lakásszövetkezeti vállalkozás támogatására — pár százezer forinttal — iga­zán nincs módja a városi ta­nácsnak? A lakók ugyanis aligha tehetnek arról, hogy lakásaikat a hatvanas évek elején széntüzelésű kazánok­kal tervezték. P. K. 4

Next

/
Thumbnails
Contents