Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-11 / 239. szám
3 Kedd, 1977. október 11. Odessza megyei barátsági hét Elutazott hazánkból Előadások | Szegedi, október 11 a szovjet pártdeiegácié Vasárnap Budapest nevezetességeivel ismerkedtek a K. 1. Masziknak, az Ukrán KB Odessza Területi Bizottsága másodtitkárának vezetésével megyénkben tartózkodott küldöttség tagjai. A vendégek búcsúztatására a Keleti-pályaudvaron megjelent dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára. Az odesszai párttisztségviselők elutazásuk előtt meleg szavakkal köszönték meg nemcsak az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának, hanem a megye valamennyi dolgozójának azt a szívélyes fogadtatást, amelyben a küldöttségek tagjait részesítették. Hangsúlyozták, hogy a Csongrád megyeiek ismét tanúsították, méltó módon emlékeznek meg felszabadulásunk 33., és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. KISZ - Komszomol találkozó Hétfőn Vásárhelyen, a főiskolai tangazdaságban az Odessza megyei barátsági hét keretében KISZ—Komszomol találkozót tartottak. A délelőtti órákban érkezett kilenc szovjet katonafiatalt a gazdaságban Rohony Anikó, a KISZ városi bizottságának szervező titkára és Rostás Gyula, a tangazdaság KISZbizottságának titkára fogadta, majd Csehó Péter igazgató tájékoztatta a vendégeket, a mezőgazdasági nagyüzem termelési szerkezetéről. Ezután a fiatalok körútra indultak a gazdaságban: megtekintették az LKB szárítóüzemet, a hibridüzemet és a cukorrépa-betakarítás korszerű munkafolyamatait. Délután a vendéglátók a gazdaság sportlóistállóját mutatták be, majd a komszomolisták városnézésre indultak. Ennek során egyebek között ellátogattak a csúcsi fazekasházba is. Este a tangazdaság klubjában baráti eszmecsere következett a gazdaságban dolgozó fiatalok és a komszomolisták között. Alagút, utca alatt Budapesten, az Operaház művészbejárójával szemközt, a Hajós u. 11. szám alatt lebontott bérház helyén, a napokban befejezték az előkészületeket az Opera új üzemházának alapozásához. A KÖZTI tervezte épület Hajós utcai frontja hat, a Nagymező utca felé néző része pedig tízemeletes lesz. Zene és énekkari terem, próbaszobák, kellék- és jelmeztár, öltözők, házi nyomda és irodák kapnak benne helyet, s az itteni kazánház fűti majd — a jelenlegi koksz helyett gázzal — az Operaházat is. Az üzemházat vasbeton alagút köti majd össze az Opera épületével. (MTI) Exporf csomagoló A Gyorsszolgálat Szövetkezetben már korábban felfigyeltek arra, hogy sok kelet-magyarországi vállalat és szövetkezet Budapesten csomagoltatja be exportra szánt termékeit. Áruikat a fővárosba szállíttatják, majd mikor a gyorsszolgálat becsomagolta azokat, vagonokban indítják útnak a magyar— szovjet határra, ahol újabb átrakodás következik a szélesebb nyomtávú szovjet vagonokba. Az árunak ily módon meghosszabbodott útja sok időt, és szállítóeszközt vett igénybe s alaposan megnövelte a fuvarköltségeket is. A szövetkezet megállapította, hogy mintegy 120 vállalat és szövetkezet lenne érdekelt egy határ menti exportcsomagoló létesítésében. Erre alapozva kötöttek kooperációs szerződést az eperjeske—tiszamogyorósi Alkotmány Tsz-szel, amely Tiszamogyoróson egy 400 négyzetméteres használaton kívüli magtárat rendelkezésre bocsátott. A magtárat október közepére átalakítják, és megkezdheti munkáját az új gyűjtőraktár és exportcsomagoló. a szovíet életről Szovjet politikai előadók érkeztek tegnap Szegedre. Az odesszai barátsági hét eseményei során ismertetik a Szovjetunió eredményeit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt 60 esztendőben. Képet adnak a szovjet emberek mai életéről, az SZKP XXV. kongresszusa óta bekövetkezett politikai, gazdasági és kulturális fejlődésről. Az előadókat, V. I. Galanouot, a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Háza igazgatóhelyettesét, V. Ny. Badajovát, és P. Jenkovszkit, az intézmény munkatársait a megyei pártbizottság székházóban fogadta dr. Koncz János. a megyei pártbizottság titkára és Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese. Vendégeink a barátsági hét programja keretében előadásokat tartanak Szegeden és a megye más helységeiben, ipari és mezőgazdasági üzemekben. Az előadássorozat tegnap kezdődött és ma, valamint holnap folytatódik. Elsőkként a Szegedi Állami Gazdaság, a DÉLÉP és a Textilművek dolgozói találkoztak a szovjet politikai előadókkal tegnap délután. Ma a makói József Attila Könyvtárban, a vásárhelyi mérleggyárban és Szikáncson kerül sor egy-egy előadásra, holnap pedig Balástyán és Csanádpalotán. Plakátkiállítás a textilművekben Az odesszai barátsági hét alkalmából Szegeden, a textilművek KISZ-klubjába látogatott el V. Ny. Badajova, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza vezető könyvtárosa. A vendéget köszöntötte Papdi József, a gyári pártbizottság titkárhelyettese. Ezután Nagy Gizella munkásnő, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja megnyitotta a Forradalmi Plakátkiállítást. Majd A nők és a fiatalok helyzete a Szovjetunióban címmel előadást tartott a szovjet vendég. A Kender Juta budapesti gyárában 1977. elsó negyedében indult meg az új tűzőalapszövetet gyártó gépsor. Ennek eredményeképpen 10 millió négyzetméter hordozószövetet képesek gyártani. E mennyiség jelentősen meghaladja a hazai igényeket, ezért tőkés exportra is jut belőle. Képünkön: A szélesszövő gépek Vasasakadémia Tegnap, hétfőn reggel kétnapos vasasakadémia kezdődött a szakszervezet székházában. A hagyományos ülést évente k'étszer rendezik meg. A résztvevők — az alapszervezeti vezetők és a függetlenített munkatársak — időszerű szakmai, gazdaságpolitikai és más kérdésekben kapnak szakmai-politikai továbbképzést. (MTI) Kezdetben nehezen érti meg az ember a rész és az egész viszonyának bonyolult összefüggéseit; még az azonos alakú szavak is feladják neki a leckét. Azt mondja: haza, s kezdetben csak a házra gondol. Idő kell, amíg megérti, hogy a hazára kell gondolnia. A kölyökkori ház ablakából egy fára lehetett lótni. Nem volt se szép, se csúnya. Egyáltalán semmi különös nem volt benne. Gyökere volt, törzse, levele, ága. Abban az udvarban tanultam meg tipegni-járni, szeretem hát azt a fát, s mert szeretem, vallom, hogy égigérő. Csodafa. És neve is van. A ház öregjeitől tudom, hogy úgy hívják: Vologya fája. Hogy ki volt Vologya? Pontosan s;enki sem tudja. Katona volt, szőke volt, szeretett mosolyogni és szájharmonikázni, szerette a gyerekeket, és útálta a fasisztákat, akik miatt kénytelen volt háborúzni. A fát azért nevezték el róla, mert ha tehette, leült alá és fújta-fújta a szájharmonikát. Ez a dolog persze önmagában kevés lett volna ahhoz, hogy erről a csak keresztnevéről ismeretes szovjet katonáról égigérő fát nevezzenek el. Vologya ügyes fiú volt. Szerzett cukrot, zsírt, kenyeret, tűzifát is. Ha kisgyereket látott, mindig elérzékenyült egy kicsit, apám meséli, olyankor benyúlt a zubbonya zsebébe, s előszedett egy gyűrött fotót. Szép vonású szőke asszonyt ábrázolt, karjában csecsemővel. Vologyát szerették a háza nekem égigérőt, a csodásat. Ma már persze úgy mondom: hazájuk egy részét. A legeslegtöbbet tették, amit tehettek. Szeged története 1944. október 11-én kezdődött újra, vagy csak akkor kezdődött el igazán. Annak a háznak a jegyezni érdemes, tehát értelmes története pedig a gesztussal, hogy az udvaron növekvő fa egy harmonikázó katonáról kapta a nevét. Ilyen gesztusok pedig csak a nép meséiben lehetségesek, vagy akkor, ha a nép meséiből valóság válik, ha a harmadik fiúból király lehet, ha a kiskakas megtarthatja a gyémánt félkrajcárjót. És ez is történtSzeged történetének ezért legjelesebb napja 1944. október 11-e. Az ország teljes felszabadulásáig, 1945. áprilisáig még hónapok vannak, de Szeged szabadsága már biztatás a többi város lakóinak, remény. Szegeden megalakul az országban az első üzemi tanács, elkezdődik a kommunista párt legális szervezése, az ország haladó, demokratikus erőit egyesítő fronté; innen röppennek fel az új világot jelentő jelszavak is, melyek, íme bizonyság: nem maradnak szavak, valóság lesz belőlük; gyár, iskola, óvoda, utak és házak. Jog munkához és pihenéshez, jog a jövőhöz, ami tulajdonképpen az ember építkezésének nyugalmát adja. Nagyjában-egészében egyidős vagyok a szabadsággal. Tanárbarátom gondjait, aki arról panaszkodik, hogy beliek, s miután ők maguk egyre nehezebb történelmet nem adhattak cserébe sem- tanítani, éppen ezért érmit, elnevezték róla a fát, tem. Annak idején magam is kerestem a magam gyerekfejével az okokat; miért úr az úr, miért szolga a szolga? Olvastam hát; először meséskönyveket nem értettem, aztán regényeket. Akiket én ismertem, egyformák voltak, egyenlőek. Amikor apám azt mondta egyszer, hogy örüljek, amiért nem értem ezt a dolgot, nem tudtam, hogy miért mondja. Ma úgy gondolom mór, hogy igaza is volt, meg nem is. Meg kell érteni mindenkinek, az én fiamnak is nemsokára, hogy mindez miért volt, és azért kell megértenie, mert e nélkül a tudás nélkül nem erdemes élni, nem is lehet talán. Felnőttként bizonyosan nem. Bezzeg, a mi időnkben kezdetű mesékkel nem szolgálhatok neki, mert az én időm azonos az ő idejével, no meg nem is szeretem az ilyen kezdetű történeteket. A ház és haza azonosságára kell megtanítanom, amely azonosság igazán csak a felszabadulás óta. a szocializmus korszakában érvényes. A város és az ország felszabadulásának történelmi körülményeit megtanulja majd az iskolában; nekem a meg nem tanulhatót kell megértetnem vele... Volt egyszer egy katona, szőke volt, otthon, valahol messze egy szőke asszony és egy kisfiú várta, volt egyszer egy katona, ott ült a szülőházam udvarán az égigérő fa alatt, kenyeret hozott nekem, s bár akkor még nem tudtam: szabadságot; volt egyszer egy katona, elneveztek róla Szegeden egy se szép, se csúnya fát. Harmonikázott. Petri Ferenc Ma Koszorúzási ünnepség Az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága Szeged felszabadulásának 33. évfordulója tiszteletére október 11-én, ma, kedden koszorúzási ünnepséget rendez Szegeden. A koszorúzási ünnepség a Dugonics-temetőben levő szovjet hősi emlékműveknél, a Belvárosi temetőben levő román hősi emlékműnél 15 órakor, a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél 16 órakor kezdődik. Orosz nyelvi tanulmányi verseny A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó agrár-felsőoktatási intézmények hallgatóinak orosz nyelvi tanulmányi versenye tegnap délelőtt kezdődött meg a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán. A kétnapos vetélkedőt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére, a minisztérium kutatási és szakoktatási főosztályának megbízásából rendezi a főiskola. összesen 21 kar 60 hallgatójának versenyén szeretnék felmérni az agrárEmlékezés Braun Évára Braun Éva, a magyar ifjúsági és munkásmozgalom kiemelkedő harcosa születésének 60. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak hétfőn a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pantheonjában. Az MSZMP budapesti bizottsága nevében Somogyi Sándor és Bakó Ágnes, a KISZ Központi Bizottsága képviseletében Fejti György és Füzesi Mihályné, a Magyar Partizán Szövetség részéről Rónai Rudcé* és Kovács Mihály helyezte cl a megemlékezés koszorúit. A hála és a kegyelet virágait volt harcostársai, barátai, nevét viselő szocialista brigádok és úttörőcsapatok is elhelyezték. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget felsőoktatási intézményekben folyó orosz nyelvi oktatás helyzetét, az elért eredményeket. Az írásbeli és szóbeli feladatok megoldását az intézmények nyelvtanaraiból álló versenybizottság bírálja el. az eredményhirdetés és a díjátadás ma délután lesz. A verseny tegnapi megnyitóján dr. Horváth Karoly, a főiskola főigazgatója mondott beszédet. A hallgatók vetélkedőjével egyidöben tartott ülést a MÉM Idegennyelvű Módszertani Bizottsága — az intézményekben folyó nyelvoktatás kérdéseiről. A megbeszélésen a minisztérium képviseletében ott volt dr. Vitai István osztályvezető. A tanulmányi verseny eseményeit is figyelemmel kísérik, valamint az intézmények közötti kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalnak az odesszai Lomonoszov Élelmiszeripari Egyetem vezetői, a főiskola, illetve a szegedi odesszai hét vendégei: M. A. Griskin, a tudományok doktora, az odesszai egyetem rektorhelyettese; K. V. Cerkaszevics kandidátus, az egyetem dékánja; G. V. Angelov kandidátus, az egyetem párttitkárhelyettese. Ifjúsági turizmus Az Idegenforgalmi Újságírók és Magyar írók Szövetségének meghívására, a FIJET, a nemzetközi szövetség Budapesten tartja 21. kongresszusát, október 12. és 20. között, a Hilton Szállóban, 23 ország képviselőinek részvételével. A meghívott vendégeken kívül 165 kongresszusi delegátus vesz részt a tanácskozáson. A kongresszus fő témája az ifjúsági turizmus, és az ezzel kapcsolatos újságírói feladatok sora lesz. A turizmus egyre jelentősebb szerepet tölt be a szabad idö észszerű kihasználásában, a különböző országok, népek megismerésében. Az idegenforgalom, a népek, országok közötti kapcsolat jelentős tényezője a helsinki szerződés megvalósításának. A turizmus tartalmának minőségi változásával növekedik az idegenforgalmi újságírás szerepe és jelentősége is. A FIJET, az Idegenforgalmi Újságírók és Írók Nemzetközi Szervezete az újságírók jobb felkészítését, szakmai ismereteinek gyarapítását túzte feladatul. A FIJET több mint kétévtizedes múltra tekint vissza. A mostani 21. kongresszus holnap, szerdán kezdődik. A szakmai előadásokra és a korreferátumokra október 14-én, pénteken és 15-én szombaton kerül sor. A hivatalos programban a küldöttek országjáráson is részt vesznek.