Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

3 Kedd, 1977. október 11. Odessza megyei barátsági hét Elutazott hazánkból Előadások | Szegedi, október 11 a szovjet pártdeiegácié Vasárnap Budapest neve­zetességeivel ismerkedtek a K. 1. Masziknak, az Ukrán KB Odessza Területi Bizott­sága másodtitkárának veze­tésével megyénkben tartóz­kodott küldöttség tagjai. A vendégek búcsúztatására a Keleti-pályaudvaron megje­lent dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára. Az odesszai párttisztség­viselők elutazásuk előtt me­leg szavakkal köszönték meg nemcsak az MSZMP Csong­rád megyei Bizottságának, hanem a megye valamennyi dolgozójának azt a szívélyes fogadtatást, amelyben a kül­döttségek tagjait részesítet­ték. Hangsúlyozták, hogy a Csongrád megyeiek ismét ta­núsították, méltó módon em­lékeznek meg felszabadulá­sunk 33., és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. KISZ - Komszomol találkozó Hétfőn Vásárhelyen, a fő­iskolai tangazdaságban az Odessza megyei barátsági hét keretében KISZ—Komszomol találkozót tartottak. A dél­előtti órákban érkezett ki­lenc szovjet katonafiatalt a gazdaságban Rohony Anikó, a KISZ városi bizottságának szervező titkára és Rostás Gyula, a tangazdaság KISZ­bizottságának titkára fogad­ta, majd Csehó Péter igazga­tó tájékoztatta a vendégeket, a mezőgazdasági nagyüzem termelési szerkezetéről. Ez­után a fiatalok körútra in­dultak a gazdaságban: meg­tekintették az LKB szárító­üzemet, a hibridüzemet és a cukorrépa-betakarítás kor­szerű munkafolyamatait. Délután a vendéglátók a gazdaság sportlóistállóját mutatták be, majd a kom­szomolisták városnézésre in­dultak. Ennek során egyebek között ellátogattak a csúcsi fazekasházba is. Este a tan­gazdaság klubjában baráti eszmecsere következett a gazdaságban dolgozó fiatalok és a komszomolisták között. Alagút, utca alatt Budapesten, az Operaház művészbejárójával szemközt, a Hajós u. 11. szám alatt le­bontott bérház helyén, a na­pokban befejezték az előké­születeket az Opera új üzem­házának alapozásához. A KÖZTI tervezte épület Hajós utcai frontja hat, a Nagy­mező utca felé néző része pe­dig tízemeletes lesz. Zene és énekkari terem, próbaszobák, kellék- és jelmeztár, öltözők, házi nyomda és irodák kap­nak benne helyet, s az itte­ni kazánház fűti majd — a jelenlegi koksz helyett gáz­zal — az Operaházat is. Az üzemházat vasbeton alagút köti majd össze az Opera épületével. (MTI) Exporf csomagoló A Gyorsszolgálat Szövet­kezetben már korábban fel­figyeltek arra, hogy sok ke­let-magyarországi vállalat és szövetkezet Budapesten cso­magoltatja be exportra szánt termékeit. Áruikat a fővá­rosba szállíttatják, majd mi­kor a gyorsszolgálat becso­magolta azokat, vagonokban indítják útnak a magyar— szovjet határra, ahol újabb átrakodás következik a szé­lesebb nyomtávú szovjet va­gonokba. Az árunak ily mó­don meghosszabbodott útja sok időt, és szállítóeszközt vett igénybe s alaposan meg­növelte a fuvarköltségeket is. A szövetkezet megállapí­totta, hogy mintegy 120 vál­lalat és szövetkezet lenne ér­dekelt egy határ menti exportcsomagoló létesítésé­ben. Erre alapozva kötöttek kooperációs szerződést az eperjeske—tiszamogyorósi Alkotmány Tsz-szel, amely Tiszamogyoróson egy 400 négyzetméteres használaton kívüli magtárat rendelkezés­re bocsátott. A magtárat ok­tóber közepére átalakítják, és megkezdheti munkáját az új gyűjtőraktár és export­csomagoló. a szovíet életről Szovjet politikai előadók érkeztek tegnap Szegedre. Az odesszai barátsági hét esemé­nyei során ismertetik a Szov­jetunió eredményeit a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom óta eltelt 60 esztendőben. Képet adnak a szovjet embe­rek mai életéről, az SZKP XXV. kongresszusa óta be­következett politikai, gazda­sági és kulturális fejlődésről. Az előadókat, V. I. Gala­nouot, a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Háza igazgatóhelyettesét, V. Ny. Badajovát, és P. Jenkovszkit, az intézmény munkatársait a megyei pártbizottság székhá­zóban fogadta dr. Koncz Já­nos. a megyei pártbizottság titkára és Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács el­nökhelyettese. Vendégeink a barátsági hét programja keretében előadá­sokat tartanak Szegeden és a megye más helységeiben, ipari és mezőgazdasági üze­mekben. Az előadássorozat tegnap kezdődött és ma, va­lamint holnap folytatódik. Elsőkként a Szegedi Állami Gazdaság, a DÉLÉP és a Tex­tilművek dolgozói találkoztak a szovjet politikai előadók­kal tegnap délután. Ma a makói József Attila Könyv­tárban, a vásárhelyi mérleg­gyárban és Szikáncson kerül sor egy-egy előadásra, holnap pedig Balástyán és Csanád­palotán. Plakátkiállítás a textil­művekben Az odesszai barátsági hét alkalmából Szegeden, a tex­tilművek KISZ-klubjába lá­togatott el V. Ny. Badajova, a Szovjet Tudomány és Kul­túra Háza vezető könyvtáro­sa. A vendéget köszöntötte Papdi József, a gyári párt­bizottság titkárhelyettese. Ezután Nagy Gizella mun­kásnő, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja megnyi­totta a Forradalmi Plakát­kiállítást. Majd A nők és a fiatalok helyzete a Szovjet­unióban címmel előadást tartott a szovjet vendég. A Kender Juta budapesti gyárában 1977. elsó negyedében indult meg az új tűzőalapszövetet gyártó gépsor. Ennek eredményeképpen 10 millió négyzetméter hordozószövetet képesek gyártani. E mennyiség jelentősen meghaladja a hazai igényeket, ezért tőkés exportra is jut belőle. Képün­kön: A szélesszövő gépek Vasas­akadémia Tegnap, hétfőn reggel két­napos vasasakadémia kezdő­dött a szakszervezet székhá­zában. A hagyományos ülést évente k'étszer rendezik meg. A résztvevők — az alap­szervezeti vezetők és a füg­getlenített munkatársak — időszerű szakmai, gazdaság­politikai és más kérdésekben kapnak szakmai-politikai to­vábbképzést. (MTI) Kezdetben nehezen érti meg az ember a rész és az egész viszonyának bonyo­lult összefüggéseit; még az azonos alakú szavak is fel­adják neki a leckét. Azt mondja: haza, s kezdetben csak a házra gondol. Idő kell, amíg megérti, hogy a hazára kell gondolnia. A kölyökkori ház abla­kából egy fára lehetett lótni. Nem volt se szép, se csúnya. Egyáltalán sem­mi különös nem volt ben­ne. Gyökere volt, törzse, levele, ága. Abban az ud­varban tanultam meg ti­pegni-járni, szeretem hát azt a fát, s mert szeretem, vallom, hogy égigérő. Cso­dafa. És neve is van. A ház öregjeitől tudom, hogy úgy hívják: Vologya fája. Hogy ki volt Vologya? Pontosan s;enki sem tudja. Katona volt, szőke volt, szeretett mosolyogni és szájharmonikázni, szerette a gyerekeket, és útálta a fasisztákat, akik miatt kénytelen volt háborúzni. A fát azért nevezték el róla, mert ha tehette, le­ült alá és fújta-fújta a szájharmonikát. Ez a do­log persze önmagában ke­vés lett volna ahhoz, hogy erről a csak keresztnevéről ismeretes szovjet katonáról égigérő fát nevezzenek el. Vologya ügyes fiú volt. Szerzett cukrot, zsírt, ke­nyeret, tűzifát is. Ha kis­gyereket látott, mindig el­érzékenyült egy kicsit, apám meséli, olyankor be­nyúlt a zubbonya zsebébe, s előszedett egy gyűrött fotót. Szép vonású szőke asszonyt ábrázolt, karjá­ban csecsemővel. Vologyát szerették a ház­a nekem égigérőt, a csodá­sat. Ma már persze úgy mondom: hazájuk egy ré­szét. A legeslegtöbbet tet­ték, amit tehettek. Szeged története 1944. október 11-én kezdődött újra, vagy csak akkor kez­dődött el igazán. Annak a háznak a jegyezni érdemes, tehát értelmes története pedig a gesztussal, hogy az udvaron növekvő fa egy harmonikázó katonáról kapta a nevét. Ilyen gesztusok pedig csak a nép meséiben lehet­ségesek, vagy akkor, ha a nép meséiből valóság vá­lik, ha a harmadik fiúból király lehet, ha a kiskakas megtarthatja a gyémánt félkrajcárjót. És ez is történt­Szeged történetének ezért legjelesebb napja 1944. ok­tóber 11-e. Az ország tel­jes felszabadulásáig, 1945. áprilisáig még hónapok vannak, de Szeged szabad­sága már biztatás a többi város lakóinak, remény. Szegeden megalakul az or­szágban az első üzemi ta­nács, elkezdődik a kommu­nista párt legális szervezé­se, az ország haladó, de­mokratikus erőit egyesítő fronté; innen röppennek fel az új világot jelentő jelszavak is, melyek, íme bizonyság: nem maradnak szavak, valóság lesz belő­lük; gyár, iskola, óvoda, utak és házak. Jog munká­hoz és pihenéshez, jog a jö­vőhöz, ami tulajdonképpen az ember építkezésének nyugalmát adja. Nagyjában-egészében egy­idős vagyok a szabadsággal. Tanárbarátom gondjait, aki arról panaszkodik, hogy beliek, s miután ők maguk egyre nehezebb történelmet nem adhattak cserébe sem- tanítani, éppen ezért ér­mit, elnevezték róla a fát, tem. Annak idején magam is kerestem a magam gye­rekfejével az okokat; mi­ért úr az úr, miért szolga a szolga? Olvastam hát; először meséskönyveket nem értettem, aztán regé­nyeket. Akiket én ismer­tem, egyformák voltak, egyenlőek. Amikor apám azt mondta egyszer, hogy örüljek, amiért nem értem ezt a dolgot, nem tudtam, hogy miért mondja. Ma úgy gondolom mór, hogy igaza is volt, meg nem is. Meg kell érteni minden­kinek, az én fiamnak is nemsokára, hogy mindez miért volt, és azért kell megértenie, mert e nélkül a tudás nélkül nem erde­mes élni, nem is lehet ta­lán. Felnőttként bizonyo­san nem. Bezzeg, a mi időnkben kezdetű mesékkel nem szolgálhatok neki, mert az én időm azonos az ő ide­jével, no meg nem is sze­retem az ilyen kezdetű tör­téneteket. A ház és haza azonossá­gára kell megtanítanom, amely azonosság igazán csak a felszabadulás óta. a szocializmus korszakában érvényes. A város és az or­szág felszabadulásának tör­ténelmi körülményeit meg­tanulja majd az iskolában; nekem a meg nem tanul­hatót kell megértetnem ve­le... Volt egyszer egy ka­tona, szőke volt, otthon, valahol messze egy szőke asszony és egy kisfiú vár­ta, volt egyszer egy kato­na, ott ült a szülőházam udvarán az égigérő fa alatt, kenyeret hozott nekem, s bár akkor még nem tud­tam: szabadságot; volt egy­szer egy katona, elnevez­tek róla Szegeden egy se szép, se csúnya fát. Har­monikázott. Petri Ferenc Ma Koszorúzási ünnepség Az MSZMP Szeged váro­si bizottsága, Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága Szeged felszabadulásának 33. évfordulója tiszteletére októ­ber 11-én, ma, kedden ko­szorúzási ünnepséget rendez Szegeden. A koszorúzási ünnepség a Dugonics-teme­tőben levő szovjet hősi em­lékműveknél, a Belvárosi te­metőben levő román hősi emlékműnél 15 órakor, a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél 16 órakor kezdődik. Orosz nyelvi tanulmányi verseny A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumhoz tartozó agrár-felsőoktatási intézmények hallgatóinak orosz nyelvi tanulmányi ver­senye tegnap délelőtt kezdő­dött meg a Szegedi Élelmi­szeripari Főiskolán. A kétna­pos vetélkedőt a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom évfordulója tiszteletére, a minisztérium kutatási és szakoktatási főosztályának megbízásából rendezi a fő­iskola. összesen 21 kar 60 hallgatójának versenyén sze­retnék felmérni az agrár­Emlékezés Braun Évára Braun Éva, a magyar if­júsági és munkásmozgalom kiemelkedő harcosa születé­sének 60. évfordulója alkal­mából koszorúzási ünnepsé­get tartottak hétfőn a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi pantheonjában. Az MSZMP budapesti bi­zottsága nevében Somogyi Sándor és Bakó Ágnes, a KISZ Központi Bizottsága képviseletében Fejti György és Füzesi Mihályné, a Ma­gyar Partizán Szövetség ré­széről Rónai Rudcé* és Ko­vács Mihály helyezte cl a megemlékezés koszorúit. A hála és a kegyelet virágait volt harcostársai, barátai, nevét viselő szocialista bri­gádok és úttörőcsapatok is elhelyezték. Az ünnepség az Interna­cionálé hangjaival ért véget felsőoktatási intézményekben folyó orosz nyelvi oktatás helyzetét, az elért eredmé­nyeket. Az írásbeli és szó­beli feladatok megoldását az intézmények nyelvtanaraiból álló versenybizottság bírálja el. az eredményhirdetés és a díjátadás ma délután lesz. A verseny tegnapi meg­nyitóján dr. Horváth Karoly, a főiskola főigazgatója mon­dott beszédet. A hallgatók vetélkedőjével egyidöben tar­tott ülést a MÉM Idegen­nyelvű Módszertani Bizott­sága — az intézményekben folyó nyelvoktatás kérdései­ről. A megbeszélésen a mi­nisztérium képviseletében ott volt dr. Vitai István osztály­vezető. A tanulmányi ver­seny eseményeit is figyelem­mel kísérik, valamint az in­tézmények közötti kapcsola­tok fejlesztéséről tárgyalnak az odesszai Lomonoszov Élelmiszeripari Egyetem ve­zetői, a főiskola, illetve a sze­gedi odesszai hét vendégei: M. A. Griskin, a tudományok doktora, az odesszai egyetem rektorhelyettese; K. V. Cer­kaszevics kandidátus, az egyetem dékánja; G. V. An­gelov kandidátus, az egyetem párttitkárhelyettese. Ifjúsági turizmus Az Idegenforgalmi Újság­írók és Magyar írók Szö­vetségének meghívására, a FIJET, a nemzetközi szövet­ség Budapesten tartja 21. kongresszusát, október 12. és 20. között, a Hilton Szálló­ban, 23 ország képviselőinek részvételével. A meghívott vendégeken kívül 165 kong­resszusi delegátus vesz részt a tanácskozáson. A kongresszus fő témája az ifjúsági turizmus, és az ezzel kapcsolatos újságírói feladatok sora lesz. A turiz­mus egyre jelentősebb szere­pet tölt be a szabad idö ész­szerű kihasználásában, a kü­lönböző országok, népek meg­ismerésében. Az idegenfor­galom, a népek, országok kö­zötti kapcsolat jelentős té­nyezője a helsinki szerződés megvalósításának. A turizmus tartalmának minőségi változásával növe­kedik az idegenforgalmi új­ságírás szerepe és jelentősé­ge is. A FIJET, az Idegen­forgalmi Újságírók és Írók Nemzetközi Szervezete az újságírók jobb felkészítését, szakmai ismereteinek gyara­pítását túzte feladatul. A FIJET több mint kétévtize­des múltra tekint vissza. A mostani 21. kongresszus holnap, szerdán kezdődik. A szakmai előadásokra és a korreferátumokra október 14-én, pénteken és 15-én szombaton kerül sor. A hi­vatalos programban a kül­döttek országjáráson is részt vesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents