Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

3 Vasárnap, 1977. október fl. Megkezdődött a Taliándörögdön épülő Interszputnyik földi állomás berendezéseinek műszeres bemérése, beszabályozá­sa. Képünkön: Az állomás parabola antennája, amely auto­matikusan követi a műhold mozgását Gyorsmérleg A vasát őszi Horgaim® Az őszi forgalomban a tő­lük megszokott felelősséggel állnak helyt a vasutasok, akik az egyre növekvő fel­I adatok közepette, a szállítási I feszültségek ellenére szep­temberben is jó teljesítményt nyújtottak. Ezt tükrözi a MÁV vezérigazgatóság most elkészült áruforgalmi gyors­jelentése, amely szerint a vasút szeptemberben 11,8 millió tonna árut — a vál­lalati tervnél 656 ezer ton­nával, a tavaly szeptembe­rinél megközelítően egymil­lió tonnával többet — szál­lított el. Szeptemberi exportfuvaro­zási tervét 4,5 százalékkal, az importot 3,3 százalékkal teljesítette túl a MÁV, de — tőle független okok mi­att — mind a tervezettnél, mind a tavalyinál keve­sebb tranzitárut továbbí­tott. (MTI) Jól haladnak az őszi munkák Hegyeszerte vetik a búzát, gazdag termés szőlőből is A Csongrád megyei ta- korica betakarítása. A nagy- krirrépa-betakaritás szinte nács vb mezőgazdasági és üzemi gazdaságok naponta menetrendszerűen halad, élelmezésügyi osztályának 2 ezer 500 hektár termését A szüret túl jutott a fél­jelentése szerint jó ütemben viszik szárítókba. Eddig me- idején. Az ezerjó és a ka­haladnak az őszi mezőgazda- gyeszerte a kukoricának több darka után az olaszrizlinget, sági munkák. A betakarítás- mint 30 százalékát takarítót- valamint a nagy területet sal öt-hat nappal előbbre ták be. A kombájnok a felölelő kövidinka fürtjeit «llnak a gazdaságok, mint az nagyüzemi táblákon dolgoz- szedik. A terméshozamok elmúlt év hasonló időszaké- nak, de elővették a régi cső- nagyobbak a korábban be­ban. Kívánatos azonban a törő berendezéseket is. Ezek- csültnél, a tavalyinál csalc­szántás, az őszi vetések alá nek nagyon jó hasznát ve- nem ötven százalékkal több történő talaj-előkészítés üte- szik most az összefüggő ház- termést ad az ültetvények mének gyorsítása, hogy sza- táji földeken. Bőségesen meg- zöme. Ez megnövekedett fel­bad utat kapjanak a vető- térül a „befektetés" a sző- adatot ró a gazdaságokra, gépek. Annál is inkább fon- vetkézeteknek, mert kézi ugyanakkor azzal biztat, tos ez, mert most már na- munkaerő szabadul fél a hogy több olcsó és jó minő­ponta mintegy háromezer közösben levő teendők elvég- ségű bor kerülhet majd a hektáron, a későbbiekben zésére, most pedig minden fogyasztók asztalára, pedig ennél is nagyobb terű- munkáskézre szükség van. Nap mint nap lendülete­leten kerül földbe a mag. Közvetlen befejezés előtt sebben haladnak az időszerű Az őszi kalászosoknak kije- burgonva szedése bi- a, föIdek dolgozói lölt terület mintegy 100 ezer ali a DUrg°nya szepese> D1" tudják, amikor kedvez az hektár, amelynek harminc- zonyKa8ául annak, hogy be- időjárás — nem minden esz­négy százalékát vetették be váltak' az NDK-gyártmányú tendő ajándékoz meg ilyen eddig. A korán földbe tett „krumpli-kombájnok", ame- szép ősszel — nem lehet pi­rozs és árpa helyenként már lyekből például a forráskúti henőt tartani, vasárnap is zöldell. Haladás Termelöszövetke- dolgoznak a betakarító gé­GyorsuJt a fővetésű ku- zetben hat dolgozik. A cu- pek, az emberek. Elosztókf kapcsolók A VETERESZ zalaegersze­gi gyárában elkészültek az Albertirsa—Vinnyica kö­zött letesülő, 750 kilovoltos távvezetékhez a berende­zések. Nemrég befejezték az orenburgi gázvezetékhez szükséges nagy- és közép­feszültségű villamos beren­dezések gyártását is. Ezenkívül mintegy 2,5 mil­lió forintos perui exportmeg­bízatásuk is van. A dél­amerikai országban negyven szabadtéri alumínium kap­csolószekrényt és húsz 400 vcütos elosztót küldenek. (MTI) A luxus mindenekelőtt az átlag társa­dalmi fogyasztás határán bukkan fel. Ott, ahol az átlagpolgár számára többnyire bezárul a kapu az anyagi élve­zetek előtt; egyszerűen azért, mert vásárló­ereje, életmódja, életvitele megálljt pa­rancsol. Ezért mindig külön mérlegeli, ha mégis e határ túllépésére vállalkozik. És joggal teszi ezt, hiszen a tette „nagy luxus" volt a részéről, mintegy vétek önmaga ellen. Az egyén, szemben állva az áruvilág kínálatával, igy maga szabályozza reali­zálható szükségleteinek a körét, illetve ki­elégítésének mikéntjet. A tételezett határ mögött azonban a ki­zártak képzeletében ott a luxusban élők és luxusfogyasztók szűkebb-szélesebb tábora, amelyik vagy a beleszületettség természe­tességével és gondtalanságával. vagy pedig az „újgazdagok" felsőbbrendűség-tudatával húzza meg maga is a határt. Tudatukban a helyzet státuszszimbólummá, az elfoglalt pozició külső jelképévé változik át, amely mintegy értékmérőként tagolja környeze­tének ilyetén sorsosait az élet kiesebb part­jára. De hát — mondhatnánk — mindez „je­lenségszféra", merő szubjektivitás. Van-e a luxusnak objektívebb meghatározottsága, lehetséges-e egy tárgyilagosabb definíció? Bizonyára igen, noha minden rögzítés ve­szélyekkel jár, ha tárgyak megnevezéséig kívánom teljesíteni. Hiszen például a gép­kocsi számíthat luxusnak sokak szemében még, de luxus-e önmagában, mintegy tár­sadalmi általánosságban? Tíz-tizenöt évvel . ezelőtt erre egyértelműen „igennel" lehe­tett volna válaszolni, ma azonban határ­eset. Inkább a „márka", a kocsitípus je­lenthet luxust, de egyre kevésbé a gép­kocsi, mint olyan. Az utóbbi legfeljebb — s íme. még egy bonyolító tényező! — a társadalom számára, amely adott fejlettsé­gi szintjén túl nagy gondot vállal magára, értékrendszerét is beleértve, a magángép­kocsizás „társadalmasításával". (Más kér­dés, tehetett volna-e egyebet?) Ám nyit­va hagyva az utóbbi kérdést, annyi bizo­nyos, hogy a luxus csak rövid időszakok­ra köthető meghatározott tárgyak köré­hez. mert a társadalmi termelés növeke­désével, az adott használati eszközök álta­lános hozzáférhetőségével elveszíti kivéte­lességének azt a nimbuszát, amelyet rit­kasága, különlegessége, finomsága váltott ki. Mindebből azonban egyelőre még csak nagyon sovány bölcsességre futhatja. Esze­rint luxus mindig volt és mindig lesz, mert mindig fellép a tömegcikk mellett a minőségi ritkaság, mint a lyxus forrása. S valóban, ez egyúttal objektívnek is tű­nik, mert a társadalom termelőkapacitá­sának színvonalából eléggé értelmezhető­en adódik ez a lehetőség. "égis, inkább csak a luxusképződés, a társadalmilag sokkal összetettebb luxus létrejöttének általános fel­tételéhez és lehetőségéhez jutottunk el, mintsem konkrét magyarázatáig. Ez a fel­tétel ugyanis még nem ad feleletet azok­ra a konkrét formákra és problémákra, amelyekben megjelenik, illetve amelyeket a luxusjelenség felvet. Hiszen végül is csupán arról van szó, hogy a társadalom a közvetlen létfenntartási szükségletek fe­letti teljesítményre képes. Azt azonban nem mondja meg, hogy ez a többlet mi­lyen mértékben és milyen módon kapcso­lódik össze a társadalmi tömegfogyasztás­sal. Ehhez a működő társadalmi rendsze­rek vizsgálata szükséges. Eljutunk tehát az M Kommunista műszakok, termelési vetélkedő A munkáslakáskölcsön- pedig azzal a céllal, hogy alapot kívánták bővíteni a munkabérükkel hozzájárul­szegedi kábelgyár dolgozói janak az üzemi óvoda és azzal, hogv tegnap, szom- bölcsőde felújításához. A baton délelőtt kommunista műszak eredményeképpen műszakot tartottak. A kis- 600 ezer doboz gyufával ter­teleki gyáregység dolgozói- meltek többet a népgazda­val együtt háromszázan vé- ságnak. Jövő szombaton a geztek szokásos termelőmun- gyufagyár többi dolgozója kát, néhányan pedig a sport- vesz részt kommunista mű­pályát hozták rendbe. A szakon. nyolcórás kommunista mű- A Nagyalföldi Kőolaj- és szakon másfél millió forint Földgáztermelö Vállalat sze­termelési értéket állítottak gedi üzemének nem fizikai elő a kábelgyáriak. Igyekeze- állományú dolgozói közül tükre jellemző, hogy a gé- tegnap nyolcvanan végeztek pek áramfogyasztása olyan értékes társadalmi munkát, mértékű volt. mint a jól si- Reggel 7-től délután 2-ig a került hétközi délelőttös mű- hetes tankállomás közelében szakokon. Ugyancsak tegnap árkot ástak az olajkútveze­került sor arra a vetélkedő- ték számára, re. amelyet a többször ki- A MAHART tápéi hajója­tünteridt Kábel brigád kez- vító üzemének 230 dolgozó­deményezett, a Nagy Októ- ja vett részt a tegnapi kom­beri Szocialista Forradalom munista műszakon. Szokásos 60. évfordulója tiszteletére, munkát végeztek, tolóhajókat Hét szocialista közösség 44 építettek át. A munkájukért dolgozóval vett részt az erős- járó bér nyolcvan százalékát áramú üzemben tartott ter- a tápéi óvoda fejlesztésére melési vetélkedőn, amely el- ajánlották föl, a további sósorban a munka mind összeggel pedig az üzemi jobb megismerését, s minő- szociálpolitikai feladatok ségének javítását célozta. megoldásához kívánnak hoz­Kommunista műszakot tar- zájárulni. A tápéi hajójavító tott tegnap délelőtt a Gyu- többi dolgozója a jövő szom- j emlékműveknél, a Belvárosi temetőben levő román hősi faipari Vállalat szegedi gyá- batra vállalt kommunista I emlékműnél október 11-én, 15 órakor, a Széchenyi téri rának 160 dolgozója is, még- műszakot. 'szovjet hőisi emlékműveknél 16 órakor kezdődik. árutermelés, mindenekelőtt azonban a tő­kés árutermelés mechanizmusainak a prob­lémájához. - , Az árutermelő mechanizmusok szabad­jára engedése mellett ugyanis a fogyasztás bővítése a tarsadalmi rétegződés megnö­vekedésével párosul, azaz, megnövekednek — ahogy Marx írja — azok a társadalmi rétegek, amelyek a luxustermékek fogyasz­tóivá válnak. A fogyasztás mesterkélt for­mái alakulnak ki, a társadalmi pazarlás szervezett gazdasági képződményei bizto­sítják a kereslet bővítését, a tőke értéke­sülését. Ezzel a folyamattal párhuzamosan azonban alapvető és döntő fontosságú tár­sadalmi szükségletek maradnak kielégítet­lenül a széles tömegek vonatkozásában. A lakáshelyzet, a tömegközlekedés, a szolgál­tatás minősége messze elmarad a társada­lom teljesítőképességének lehetőségeitől. Mindez ma már az úgynevezett „fogyasztói társadalmak" problémájaként jelenik meg és éleződik ki, nem csak belül, hanem a világ szegény részeinek nyomorával szem­ben is. Ma már ott tartunk, hogy a tőkés orszá­gok is arra kényszerülnek, hogy bizonyos területeket kivonjanak a tőkés profitérdek közvetlen befolyása alól és állami támoga­tással fejlesszenek. „Az élet minőségének" meghirdetett programja azonban ugyan­csak akadozik a tőkeérdek hatalmával és kényszerítő erejével szemben. S a szocializmus azért jelent új for­mát a tömegfogy usztás és a luxus vonatkozásában is, mert a tőkés vi­szonyok felszámolásával a tömegfogyasz­tás minőségi kielégítésének, illetve elsőd­legességének az esélyei nagy mértékben megnőnek. A társadalmi rendelkezés meg­növekedett hatalma ezt ugyanis minden ed­diginél inkább lehetővé, sőt kötelezővé is teszi. Mindamellett az is világos azonban, hogy ez sem egy automatikus folyamat, hanem rendkívüli erőfeszítéseket igénylő munka. Nem szakítható el ugyanis a gaz­daság mindenkori helyzetétől és fejlettsé­gétől, a társadalom érdekviszonyaiban ma még objektíve működő ellentmondásoktól, a társadalmi demokrácia és ellenőrzés nem egyszer hiányos mechanizmusaitól, s mindennek negatív tudati és magatartás­beli következményeitől sem. A luxus tehát újra és újra megjelenhet, anélkül azonban, hogy tartósan a szegénység és a luxus ket­tős társadalmi felhalmozódásában rögződ­hetne meg. Éppen ezért bizonyára azoknak van iga­zuk, akik a szocializmusban nem is a lu­xust tartják veszélynek, hanem a fogyasz­tói struktúra ellentmondásos és pazarlást okozó vonásaira hívják fel a figyelmet. Ha valakinek például nincs lehetősége nor­mális lakást vásárolnia, gépkocsira vagy víkendházra költheti a pénzét, anélkül, hogy alapvető szükséglete, a normális la­kás megszerzése lehetőségként merülne fel számára. A kielégítetlenül hagyott alap­szükségleten túl. így azonban kibontakozik a luxus „alvilága", mégpedig — ahogy Kozma Ferenc írja Jólét — szocialista mó­don cimű könyvében — a szocialista élet­mód rovására. Mindezeknek a problémáknak a feloldá­sa nagy erőfeszítéseket igénylő társadalmi feladat. A szolgáltatás, a lakásügy, az is­kolaügy, a közlekedés ezért bizonyulnak állandóan napirenden levő problémáknak. De az is bizonyos, hogy „nagy luxus" len­ne, ha nem ezt tennénk. H.L Befejezte tanácskozását a KGST munkacsoportja Szegeden Négy napon át tanácsko- nemcsak a termékek magas ram keretében ellátogattak zott Szegeden a KGST szab- minőségi színvonala a fon- a Szegedi Ruhagyárba is, ványügyi állandó bizottságé- tos> hanem a minőség egyen- ahol Szigeti Ferenc kereske­nak minőségügyi munkacso­portja. A résztvevők egyez­tették azokat a termékcso­portokat, amelyek a minősí­tési rendszerben részt vesz­nek. A tanácskozás során a szakértők kiemelték, hogy Szeged felszabadulásának évfordulóján Koszorűzási ünnepség Az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága Szeged felszabadulásának 33. évfordulója tiszteletére október 11-én, kedden koszorűzási ünnepséget rendez Szegeden. A koszo­rűzási ünnepség a Dugonics-temetőben levő szovjet hősi letessége is. A külföldi részt- delmi főosztályvezető tájé. vevők megismerkedtek a koztatója után a résztvevők­hazai minőségszabályozási nek bemutatták a legújabb rendszer felépítésével, vala- ruhamodelleket. mint a vállalati és hatósági A Hungária Szálló külön­minőségellenőrző szervek termében tartott búcsúfoga­kapcsolatával. dáson dr. Dankovics József, A munkacsoport tagjai a KGST-titkárság munkatár­megtekintették a Szegedi sa értékelte a tanácskozás Szalámigyár és Húskombi- munkáját, majd felszólalt nátot, ahol Bálint László Berta István a szegedi városi vezérigazgató tartott tájé- pártbizottság titkára is. A ta­koztatót. Megismerkedtek a nácsk'ozás záró altkordjaként húskombinát laboratóriumi jegyzőkönyvet írtak alá a munkájával. Szakmai prog- teendőkről, a tárgyalásokról. <; Dsá k szem in ári um Debrecen ad otthont az el- kozás célja, hogy hozzájárul­ső országos ifjűságmozgalom- jon a kommunista ifjúsági történeti diákszeminárium- mozgalom történetét kutató nak, amelyet október 13—16. munka fellendüléséhez, között rendeznek. A tanács- (MTI) *

Next

/
Thumbnails
Contents