Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

6 Szerda, 1977. október 5. Az ezredfordulóra kétszeres forgalom Záhonyban Rárom országot kapcsol ftsze és hét magyar, öt szovjet és egy csehszlovák községet érint a KGST legnagyobb szárazföldi határforgalmát lebonyolító záhonyi átrakó körzet. A körzethez tartozó állomások között tartják nyilván a névadó Záhonyon kívül Eperjeskét, Fényeslltkét, Komorót, Mándokot, Tornyospálcát és Tuzsért, a szovjet részen Csapot (Csop), Bátyút (Bótyevo), Eszenyt, Munkácsot és Szalókát, Csehszlovákiában pedl* Agcsernyőt (Cierna nad Tiszou). Az egész átrakó körzet körülbelül 6 ezer embert foglalkoztat, a legtöbbet magyar területen, megfelelően annak, hogy a körzet legnagyobb része Magyarország területén fekszik. A körzet magyar részén az Idén az évi forgalom előreláthatólag 16 millió, a Szovjetunió területén és Csehszlovákiában pedig körülbelül 5—5 millió tonna lesz. Ezenkívül Ágcsernyőn csupán keresztülhaladnak azok a szovjet szerelvények, amelyek közvetlenül Kassára szállítanak szovjet kohászati alapanyagokat. Az átrakó körzet fejlesztése már az 1050-es években megkezdődött, és most a — 2,2 milliárd forintos beruházással járó — negvedlk szakasznál tart, amely előreláthatólag 198,1 körül fejeződik be. A további fejlesztési elképzeléseken még dolgoznak. A legkorszerűbb rendező pályaudvar természetesen a „legfiatalabb" résztvevő községben. Eperjeskén található. Ide a Szovjetunióból érkező kocsik előre beprogramozott Irányítással gördülnek be, és szovjet gyártmányú automata vágányfékek közreműködésével jutnak el a számukra kijelölt vágányra. Itt ugvanis 32 vágányt szakosítottak úgv, hogy az egyes árufajták mindig ugyanazokon a vágányokon át gördülnek az átrakóhoz. Fényeslitkén most van folyamatban a továbbfejlesztés: Immár a második rendező pályaudvar építése. Záhony magán viseli annak következményeit, hogy a ko"ábbi fejlesztés itt nem előre, évtizedekre megtervezett koncepció szerint, hanem a mindenkori szükséglethez és a legföljebb egykét évre előre kiszámított perspektívához igazodva történt. Záhonynál pillanatnyilag nincs tér a továbbfejlesztés számára, sőt lehet, hogy a ' közeljövőben egyes átrakó munkahelyeket máshová kell áttelepíteni. Tulajdonképpen már Eperjeske fejlesztése is Záhony tehermentesítését célozta. A tömeges, tülnyomó rész ömlesztett áruk — például a vasérc, a szén stb. — átrakására Eperleskén bőséges kapacitás áll rendelkezésre. Viszont számtalan olyan, ugyancsak nagy volumenű áru is érkezik Záhonyba, amelynek átrakásánál az emberi munkaerő semmiképpen nem nélkülözhető. Munkaerő-tartalékok pedig már nemigen vannak. A többi négv érdekelt magyar állomás közül Komoró az olaj átfejtésének a központja, Túzséron pedig rendszeresen folvik a fa- és a fedett kocsikban érkező áruk átrakása. A magyar almaszállftmányok őszi útnak indítása mindig jó példája a KGSTegyüttműködésnek. Elvileg ugvanis minden magyar árut a körzet szovjet részén raknak át, de Magyarország — tekintetbe véve a szovjet területen rendelkezésre álló kapacitás korlátozott voltát — vállalta, hogv az alma nagy részét Mándokon rakják be a szovjet vagonokba. Ezzel szemben a Szovjetunió saját területén tart fenn egy tengelyátszerelőt, ahol a 'kocsik alatt a széles nyomtávú kerékpárt a MAV vonalain is használható normál nyomtávú kerékpárra cserélik át, megtakarítva ezzel az átrakodást vagy átfejtést. Ugyancsak a szovjet oldalon — Bátyúban — lesz az a konténerterminál, amelyet a három érdekelt ország közös vállalkozásaként fognak épfteni. Tervezése most folyik. A KGST szempontjából a záhonyi átrakó körzet igen nagy jelentőségű, még az egvébként szintén nagyon erőteljesen kiépített breszti átrakóéllomás sem mérhető hozzá. Magyar szempontból mindenesetre azt jelenti, hogy itt bonyolódik !e a MÁV forgalmának több mint 10 százaléka, ezen belül az import 51, az export 24 és a tranzitforgalom közel 10 százaléka. A szakemberek úgy számítják, hogy ez a forgslom 2000-ig megkétszereződik. A körzeten át Magvarországra érkező áruk legnagyobb részét a nyersanyagok és alapanyagok — vasérc, szén, koksz, mfltrágvaalapanyagok, továbbá olajipari termékek, gépkocsik, különféle gépek, például az aratási szezon előtt az SZK— 4-es kombájnok tömege és a fa teszi ki. Magyarorszigról pedig a záhonyi körzeten át elsősorban gépek, különféle fölszerelések és berendezések, továbbá timföld, vegyipari alapanyagok, Ikarusok indulnak el a Szovjetunió felé. Bár közvetlenül nem, de a fuvardíjbevételen keresztül nagy jelentősége van a körzeten áthaladó tranzitforgalomnak Is. Magyarország elsósorban a Szovjetunió és Ausztria, Jugoszlávia, Olaszország, valamint Svájc között, Csehszlovákia pedig a Szovjetunió és Nyugat-Európa között bonyolít le számottevő tranzitforgalmat. Az átmenő szállítmányok között jelentős menynyiséget képvisel a szén, a koksz, a műtrágya-alapanyagok, továbbá elsősorban Ausztria és — Jugoszlávián keresztül — Olaszország felé a fa. Az USA számára pedig szovjet karbamid halad át Magyarországon és Jugoszlávián. Az átrakó körzetben éjjelnnppali munka folyik. A TMK folyamatos, úgy hogy a forgalmi fennakadások, műszaki hibák stb. előfordulása szinte kizártnak mondható. Dr. Török Zoltán Gazdalkodas a környezettel A környezetvédelem évek óta „sláger". Az idő múláséval, amint a magyar gazdaságban C3yre inkább előtérbe került, jelszóvá, - egyben másfajta „slágerré" vált az anyag- és energiatakarékosság — egy új összefüggés, másféle nézőpont kínálkozik: a környezetvédelem fogalma bővült és átalakult. Célszerűbb és főleg a valós helyzetet jobban tükröző kifejezés így ma már környezetgazdálkodásról beszélni. A Szegeden szeptember 13. és 16, között lezajlott ASZUHIM '77-en, a KGST Vegyipari Állandó Bizottságának nemzetközi műszakitudományos konferenciáján a vegyipari technológiák automatikus irányítási rendszereinek kérdései a megbeszélések középpontjában álltak. Az előadások alapián körvonalazódott a kép: milyen új vonásokat tudott adni a tanácskozás a környezetvédelem és a vegyipar automatizálásának kapcsolatában az egészségesebb. emberibb környezet kialakításához, mindnyálunk alapvető érdekéhez? A kiindulópont a következő: a környezetszennyezés egyben mindig anyagveszteség Is. Következésképpen a veszteség nemcsak a környezetet, hanem a termelés gazdaságosságát is rontja. Ezért elsőrendű feladat olyan automatizált rendszerek kidolgozása, melyek ezt a lehető legteljesebb mértékben megakadályozzák. A környezetvédelem automatizálása három fokozatban oldható meg. Először olyan jelzőrendszerek kialakítása szükséges, amelyek további intézkedéseket tesznek lehetővé. (Ilyen például a vízminőség-ellenőrző állomás.) A második lépést az olyar. gáztisztító és porleválasztó berendezések jelentik, melyeknek üzemét a káros anyag kibocsátásának mennyiségéről vezérelni lehet, azaz a mért értékek alapján már valamilyen közvetlen intézkedés is történik. A harmadik, legfejlettebb fokozat pedig: egyféle „zárt" technológiai automatikus rendszer, amelyeknél .a hulladék másutt visszavezethető vagyis nyersanyagként újra felhasználható. Ezzel a megoldással egyszerre kiküszöbölhető a szennyezés és maga az anyagveszteség Is. S ez az a pont, ahol a környezetvédelem a közvetlen ipari termeléssel összekapcsolható, s egyben a műszaki tudománvok is itt válnak a gazdaságosság követelményének részeivé. Ez a szintézis pedig egyúttal új határterületet — a környezetgazdálkodást — teremt az ipar és a tudomány szakembereinek. • Az automatikus szenynyezésmérésé a jövő. tehát a számítógépek szerepe itt is létfontosságúvá válik. Annál is inkább, mivel az úgynevezett szelektív, a különféle minőségű szennyezéseket regisztráló mérőműszerek bonyolultak ós drágák. Am ha kisebb szelektivitású műszerek adatait számítógépekbe táplálIák, olcsóbban és gyorsabban érhető el ugyanaz az eredmény. Természetesen a vegyipari automatikus rendszereknek a környezetvédelemben történő felhasználása rengeteg buktatóval jár. Csak egyetlen példa: a konferencia környezetvédelmi szekciójának egyik előadásához kapcsolódó vitán derült ki, hogy a vizek olaiszennyezettségét vizsgáló műszer a folyóban akkor is olajat jelez, illetve olajszenynyezést mutató jelet ad 1a. ha például papírgyári hulladékról van szó. Ennek az úgvnevezett „kereszt-hatásnak" megszüntetésére is van mód: a ma?var műszeripar környezetvédelmi tagozata az AQUADAT vízminőségvizsgáló állomással tervbe vette egy adatfeldolgozó ..háttérberendezés" bevezetését. amely az efféle „félreértések" lehetőségét képes lesz megszüntetni. Más nehézségek voltaképpen objektív jellegűek: a folyóvíz technológiai alapanyaggá vált ugyan, de » szennyezés elleni harcban mégiscsak segít, hogy a folyónak medre van. A levegő szennyezettségének vizsgálatakor azonban csak az igen szeszélyes szél segíti ilyerikor aztán igazán tudni kell, „honnan fúj a szél". Ennek megvalósításához pedig már hálózatra van szükség. A lézersugár itt is segít: füstoszlopba ütközve a visszaverődési szöget feljegyzi a számítógép, majd felméri a szennyezettség pontos helyét és minőségétmennyiségét is. A fejlett ipari országok között ez a módszer elterjedt már. * Magyarországon a környezetvédelem gazdaságos automatizálásában még jobbára az első lépcsőfoknál tartunk. 1974. januárjában minisztertanácsi rendelet adott utasítást a levegő tisztaságának védelmében a szükséges ipari háttér megteremtésére. A Kohó- és Gépipari Minisztérium az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen a megvalósítás feladatait dolgozta kl. s az 1985. utáni néhány évben már az automatikus mérőberendezések észszerű és gazdaságos használata elterjedtebbé válik. Minderre most készül fel a magyar műszeripar, végső soron kedvező helyzetben. Az intézkedések mellett a kutatóintézetek is megfelelő mértékben kiveszik részüket a fejlesztésből. A leveRő tisztaságáért felelős Építési és Városfejlesztési Minisztérium pedig kimondta: az idei évtől kezdve létesülő beruházásokat nem szabad a levegő tisztaságát védő berendezések nélkül engedélyezni. Ma hazánkban a környezetszennyeződésnek mintegy fele a közlekedéstől, n* ""ede a háztartásoktól és ^„ak negyede az Ipartól származik. Az ipar vállalta a védekezés fokozását. a többi már elsősorban nem rajta múlik. D. L. Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete Az 1003. év utolsó heteit szinte kizárólag otthon töltötte. Érdmindszenti magányában szorgalmasan tanulta a francia nyelvet, s a minél alaposabb gyakorlás kedvéért, franciául levelezett Nagyváradra Bíró Lajos meghitt íróbarátjával. A Lédától, illetve i Lédához érkező levelek is úgyszólván egymást érték, cc ezek kivétel nélkül magyarul Íródtak. E levélváltásokban minden álkalommal szerepelt a férj, DIósl Ödön, a barátság tehát a házastárs tudtával és helyeslésével szövődött. Hogy minél részletesebben tájékozódhassák Ady a párizsi viszonyokról, az ott zajló szellemi-Irodalmi. művészeti élet részleteiről. Diósiné vastag kötegekben küldte Érdmindszentre a Matin példányait. A sorsát más vizekre irányító költő ebben az időben egyetlen verset írt: „Elűzött a földem". Akkori hangulatát tökéletesen rögzítik a költemény strófái. Utazása előtt Érdmindszenten rendezte sajtó alá a Még egyszer kötetét. Otthon nem lelkesedtek a tervéért, de nem is próbálták lebeszélni róla. Erejükhöz méren, sőt erejük felett, segítették előteremteni az úri igényeknek megfelelő útipogygyászt. Helyi fogalmak szerint ekkor már majdnem gazdag embernek számított Ady Lőrinc, takaros majorja volt 100 hold földjéhez, de ragyobb összegű készpénz fölött soha nem rendelkezett. Mivel a birtokot az anya örökölte az ő nevére kaptak kétezer korona jel-átogkölcsőnt. Ekkora lumma valóságos vagyont jelentett. Mégsem sajnálták az -Idozatot. mert ha kútba Is esett a jogásri karrie-hez fűzött reményük, aggódó szeretettel óhajtották a szülők, hogy fiuk sikeres ember legyen a maga választotta életpályán. Kemény télben, 1004. január 27-én indult Ady Endre első párizsi útiára. Érdmindszentről édesanyia és Lalos öccse kísérte el a nagykárolyi pályaudvarra, ahol a Budapest felé közlekedő gyorsvonatra kellett felszállnia. Egyik nagy titka volt Ady zsenijének, hogy soha semmiben nem kellett inaskodnia. Csak ahhoz volt kedve, amihez tehetsége, s amihez kedvvel fogott hozzá, azt azonnal értőként, rövidesen pedig magas fokú mesterként művelte. Ezzel magyarázható, hogy alig került ki Párizsba, sokkal hitelesebb, Izgalmasabb, eredetibb tudósításokat küldött onnan, mint bárki más, aki az akkori világ nagy színpadáról tájékoztatta a hazai közvéleményt. Munkájához természetesen nem nélkülözhette a segítséget. Kezdetben Léda szegődött szellemi kalauzául, majd hamarosan mellette találjuk Bölőni Györgyöt, hogy aztán örökre Ady Endre barátjaként, harcostársaként tartassék számon a minden helyzetben hűséges segítő, a költő mellett jóban, rosszban kitartó földi. Az igazsághoz tartozik, hogy Ady inkább gyakorlatias segítségre szorult Igényelte, elvárta, hogy ügyes-bajo6 intéznivalóiban készséges emberek vegyék körül. Témáiban fölényes biztonsággal Igazodott el, politikai, világnézeti, esztétikai kérdésekben a saját kútfőjére támaszkodott. A Budapesti Hírlapnak, a Pesti Naplónak és a Budapesti Naplónak küldött cikkei hatalmas szellemi körképet rajzolnak elénk. S miközben éber figyelmét egy pillanatra sem kerülték el a világhelyzet, az európai nagypolitika alakulásának legfontosabb összefüggései, a hazai viszonyokat is egészen pontos ítélőképességgel vigyázta. Sokrétű hírlapírói munkássága mellett költészetében is erőteljes föllendülés mutatkozott. Készült az Üj versek kötete. Az a könyv, amely korszakos jelentőségű lett a magyar líra történetében. Híveit és ellenzőit egyaránt Izgalomba hozta verseinek meghökkentő újszerűsége. Léda, mint ihlető múzsa, ekkor emelkedett fogalommá. Csakugyan aranyszobor lett belőle, aminőnek Ady hirdette egyik legszebb szerelmes versében. A valóság, a hétköznapok küzdelmes realitása sokkal prózaibb volt. Korántsem élhetett Ady Endre Párizsban az élet hercegeként. Eleinte sokszor öltözött írakkba az éjszakai kiruccanások kedvéért, szívesen engedte át magát Diósiék társaságában a lokálok örömeinek, de gyorsan elmúltak ezek a farsangoló hetek Ugyanabban a házban lakott, amelyikben Léda: a rue de Levis 92-ben. Dél felé szokott kelni, kora délután ebédelt, rendszerint Diósiéknál. Barátai lakásán átnézte a tucatnyi francia és magyar nyelvű napüanot — a hazaiakat egynapi késéssel. A tájékozódása adta inspirációkból írta gyorsabb: rövidebb cikkeit, naponta gyakran hármat-néRyet. A különböző budapesti lapoknak borítékozott írásait este adta fel a főnostan, utána következett a késő éiszakába nyúló vacsora. Hajnalban feküdt. és délben kezdődött minden élőiről. Ahogy beleszokott a párizsi életbe, úgy önállósította magát egyre inkább. Nem célunk részletezni Ady Endre szerelmi életét, csupán azért utalunk rá, hogy magyarázattal szolgáljunk a költő és a múzsa közti sok békétlenkedés egyik okára. Mert i..eghamisítanánk a s&lóságot, ha felhőtlenül boldog kapcsolatról beszélnénk. Ilyen periódusok is voltak, sokszor hónapokon ét. De máskor meg a kölcsönös érzelmi kínzás tartott hónapokig. Léda féltékenységgel gyötörte Imádottját, Ady viszont nem tűrt beleszólást független életébe. Belső munkatársnak hívták különböző pesti lapokhoz. A Vészi József szerkesztette Budapesti Napló mellett döntött. Ügy vélte hasznos lesz. ha Párizsból kivívott erkölcsi, költői, újságírói pozícióját közelről is megszilárdítja Ezért, bár három-négyévre tervezte kinti tartózkodását, egy szűk esztendő múlva. 1905. január eleién. Budapestre utazott, elfoglalni helyét Vészi József lapjánál. Küldetését párizsi tartózkodása Idején Ismerte fel. amikor Is faltörő kosnak nevezvén magát, azt írta: lehet, hogy a fefe beszakad, de az általa ütött résen sokan átférnek majd. Párizsból megérkezve, szinte egyik pillanatról a másikra bennfentes, tempódiktáló, mérce és példakép lett pesti környezete számára. Vészi József Budapestti Naplója pedig neki nyújtott kedvező hadállást, és kellemes szövetségeseket. Egyvégtében, lázasan dolgozott, s a pesti sodrásból kis időre Léda szakította ki. Május végén, június elején együtt üdültek Bajorországban. Politikai csatározásai közben költőként is termékeny. 1905 folyamán összegyűltek az Üj versek, s 1906 elején ígérkezett a kötet megjelenése. Közben nem sz.űntek a személye elleni támadások. Még Zilahon is dühödten szidták, mire megírta a „Szilágyság"-ban: Pest az más. az ottani nl>=zkolódás hidegen haeyja. de azt el nem tűri. hogy szülőföldjén a senkik töröljék bele sáros csizmájukat. 1906 áprilisában jelent meg az Üj versek cfmű kötet Eleddle páratlan hevességű betűharc Indult mellette és ellene. Hívei ujjongtak, a magyar líra forradalmát ünnepel-' ték, ellenségei vastag gorombaságokkal támadták. Ha a politikában nem is. de a konzervatív kulturálla falon nagy rést sikerült ütnie Ady Endrének. Kötetével valóban új korszak kezdődött, nemcsak az Irodalmi, de az egész szellemi életben. Miközben forrongtak a versei körül támadt viták, fáradtan, megviselt Idegekkel hagyta el Budapestet, 1906. június 17-én. Léda hívta, sietett hozzá Párizsba. (Folytatjuk.)