Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

6 Szerda, 1977. október 5. H tisztességtelen haszon erkölcsi bélyeg Kit fogalom került be köznyelvünkbe a jogászt szóhasználatból. A kettő összefügg, egyikből következik a másik. A tisztességtelen haszon és az érte járó gazdasági bírság külön magyarázat nélkül is érthető. Megkértük mégis dr. Weszelovszky Lászlót, a megyei bíróság elnökhelyettesét, foglalja össze a lényegét. A téma aktualitását növeli, hogy a módosított polgári törvénykönyv az alapelvek közé veszi fel azokat a rendelkezéseket, amelyek tiltják a tisztességtelen gazdálkodást, különösen a gazdasági erőfölénnyel való Visszaélést, továbbá a tisztességtelen haszon szerzését. A tisztességtelen haszon a bírói gyakorlatban azt a hasznot jelenti, mely sérti a társadalom érdekeit, és a szocialista gazdálkodás elveit, illetve amelynek megszerzése érvényben levő jogszabályba, hatósági rendelkezésbe ütközik. Tisztességtelen az a haszon is, amely meghaladja az indokolt mértéket, vagy a nyereség nem áll összhangban a termék használati értékével. Akkor is jogtalan haszonról beszélünk, ha fölborul a szolgáltatás-ellenszolgáltatás, az érték-ellenérték egyensúlya. A gazdasági bírságról elég annyit tudnunk, hogy bírósági határozat a tisztességtelenül szerzett teljes hasznot elvonja, és az összeg 20—50 százalékát ráadásként megfizetteti. Ha jól belegondolunk, rossz üzletről van tehát szó. A jogtalan anyagi előny — gyakran hivatkoznak erre az érintett vállalatok —, sokszor csekély a forgalmukhoz viszonyítva. A bíróság nem ebből az összevetésből indul ki, azt vizsgálja, abszolút értékben mekkora összegről van szó. Különben jelentősnek minősül minden olyan anyagi előny, amely jogszabályba ütköző árképzésből keletkezett. Természetesen nem fér össze a szocialista gazdálkodás elveivel, ha például egy termelőszövetkézet tűzoltókészülékeket vásárol és drágábban adja tovább anélkül, hogy azokon valamit változtatott volna. Előfordult az ts, hogy termelőszövetkezet színlelt vállalkozási szerződés fedezete alatt Iparvállalatnak adott át tagokat és nyugdíjasokat. Ebben az esetben a szövetkezet és a vállalat eljárása is gazdasági bírság alapjául szolgált. Legtöbb visszaélés az áraknál tapasztalható. Van rá eset, a kalkulációnál magasabb forgalmi adót számolnak — egyik ipari szövetkezet a gépkocsijavítósokért három éven keresztül számolta magasabban —, vagy drágábban tüntetik fel az alapanyagot, Valótlan béradatokat vesznek alapul, vagy éppen a rezsiköltséget számolják föl nagylelkűen kétszer Is. Vastagon fog a ceruza — a vásárló legföljebb eddig jut el a következtetéssel, a különböző trükköket földeríteni legtöbbször nem tudja. Sokszor gondot okoz a szakértőknek is, időbe telik, sok munkába, mire átlótható egy-egy tigylet. Arra is van példa bőven, hogy több helyről másmás áron szerzi be a nyersanyagot a vállalat, vagy a szövetkezet. Mire ezek az árak beépülnek az új termék árába, csodálatos simára vasalják őket, természetesen „emelt szinten", a legmagasabb áron kalkulálnak. A tisztességtelen haszon másik gyakori forrása az engedélyezett tevékenységi kör túllépése. A termelősznvetkezetek melléküzemágai annak idején igen helyes elgondolás alapján születtek, sajnos sokszor vezettek mégis tiltott utakra is. Mi mindenbői lehet pénzt csinálni? Az egyik szövetkezet a fémhulladékot kezdte összegyűjteni, nemcsak a saját üzeme területén, és sajátjaként értékesítette. Egyik szövetkezet ipari üzemmel kötött szerződést forgácsolásra. Hamarosan rájött, jobban jár, ha ő nem forgácsol, hanem továbbadja a munkát 14 kisiparosnak. Nem a munkáért, csupán az illetéktelen közvetítésért számított fel 20 százalékos hasznot. Előbb-utóbb kiderül a tisztességtelen haszon, bár gyakran nem könnyen. Sajnálatos tény, hogy a felügyeleti hatóságok, amelyek pedig leghamarabb kötelesek észrevenni vizsgálataik során a tévedéseket is, és visszaéléseket is, ritkán kezdeményez, nek hivatalos eljárást. Teljesen Indokolatlanul, de itt-ott él még az a tévhit is, ha magánszemélyt — például a vásárlót — állami vállalat vagy szövetkezet károsít, csak „bocsánatos bűnt" követ el, hiszen a haszon egy része úgyis az állam zsebébe megy adó formájába. Az állam köszöni az ilyen buzgóságot, nem kér belőle, és büntet érte. Megkérdeztük, tévedés, vagy szándékosság vezet-e legtöbbször a tisztességtelen haszonhoz. Azt a választ kaptuk, előfordulhat tévedés is, de ezt nem vizsgálja és nem is veszi figyelembe a bíróság. Akkor is kirója a bírságot, ha Időközben a jogtalan haszon teljes összegét befizették az állam pénztárába. Másik kérdésünk: a tisztességtelen haszon éttételekkel az ott dolgozók és a vezetők jövedelmét is növeli. A bírság sújtja-e őket legalább ' ilyen mértékben? A válasz: kollektív szankcióról van szó, tehát nem személyre szólóan szabják ki a büntetést, de követheti, illetve követnie kell egyéb eljárásoknak is. Büntetőjogi következménye is lehet, enyhébb esetben szabálysértésnek minősül, de fönnáll a kártérítési kötelezettség, és a fegyelmi felelősség is. A kártalanítás vállalat vagy szövetkezet esetében egyszerű eljárás, a vásárló azonban, aki indokolatlanul drágábban jutott hozzá az áruhoz, sajnos nehezebben kaphatja vissza pénzét, hiszen a bizonylatokat ritkán őrzi meg. Azért is követi a jogtalan haszon teljes összegének elvonását magas bírság, hogy eleve elrettentő legyen, és a vásárlót csalafintu ügyeskedések ne károsíthassák. Azt is tapasztalatok alapján mondta a megyei bíróság elnökhelyettese, hogy a fegyelmi felelősségrevonás gyakran késik, vagy enyhe. Legtöbbször ez a szemlélet húzódik meg mögötte: az egész szövetkezetnek akart jót vele a vezető állású dolgozó, amikor belement a tiltott játékba, jól jártál vele te is, én ls, nagyobb lett a nyereség, gyorsabban fejlődhetett a szövetkezet, legföljebb gyönge dorgálás lesz a vége. Ez az érvelés természetesen hamis, a tisztességtelen haszon velejárója „tisztességes" felelősségre vonás lehet. Ügy tűnik, szaporodik megyénkben a gazdasági bírságok száma. Helytelen lenne az a következtetés, hogy egyre több üzem vagy szövetkezet sérti meg a szocialista gazdálkodás elveit, arról van inkább szó, hogy erősödik az ellenőrzés, és egyre ritkábban marad el a rosszul végzett szolgáltatás „ellenszolgáltatása", a gazdasági bírság. Természetesen azt ls figyelembe kell venni, hogy mivel kollektív szankcióról van szó, következményeit az a dolgozó is érzi. akinek a jogtalan haszon szerzésébe beleszólása nem volt. Egészséges üzemi légkör, az észlelt visszaélések jelzése, a belső ellenőrzés javítása veheti elejét legkönynyebben, hogy valamelyik vállalat vagy szövetkezet a megérdemelt bírság mellett a tisztességtelenség erkölcsi bélyegét is magán viselje. H.D. A korszerű mezőgazdaság Áru van, láda nincs 7

Az idén a jó termé* • ellenére is érkezett panasz. hogy az őszibarack még a fan túlérett, a paradicsom a szárán megpuhult, a szedés előtt, bepirosodott a cecei paprika, a paradicsompaprika egy része elfagyott. Vajon miért késlekedtek a gazdaságok, vagy a kistermelők a szedéssel? A válasz ismert: az idén visszatérő gond volt a ládahiány. Nem elég csak megtermelni a zöldséget, gyümölcsöt, gondoskodni kell az elszállításról, a megtermelt javak időbeni értékesítéséről, vagy a feldolgozásról. Az Idén jelentősen megnőtt a termelés, és kevésnek bizonyult a láda. Megfigyelhető, hajlamosak vagyunk arra, ha nagy dolgokra vállalkozunk, figyelmen kívül hagyjuk az apróbbakat, pedig a gépnél a csavar, az áruszállításban a láda kulcsfontosságú. Lassan befejeződik az idei év zöldségtermésének betakarítása, későinek tűnik most szólni a ládahiányról, hiszen az idén már alig változik a helyzet. Az elmúlt esztendő mégis tanulságul szolgálhat mindannyiunknak a jövőre nézve, a következő évi termelésünkre. Érdemes tehát felidézni azokat a gondolatokat, melyeket a termelők és felvásárlók vetettek fel. Farkas István vontatóvezető, a mórahalmi Haladás Szakszövetkezet tagja: — Augusztusban paradicsomot kellett szállítanunk, a mórahalmi felvásárló telepről a Szegedi Konzervgyárba. Mondhatom, nagyon fárasztó volt. Tizenhat—húsz órát is várakozással töltöttünk. Hosszú sorokban várakoztak az autók, vontatók nap mint nap a konzervgyárban a ládákra, konténerekre, * ez azt jelentette, hogy a termelésből ezek a jármüvek hosszú időre kiestek. Gárgyán Imre, mórahalmi kistermelő: — Kora hajnalban ideálltunk a konzervgyár felvásárlótelepe elé, vártuk a göngyöleget. Leraktuk az árut, aztán este visszaraktuk. Másnap újra. Volt olyan, hogy csak ötödszörre sikerült átadni, mert akkorra kaptunk konténert. Csúcs Kálmán, a zákányszéki Május 1. Szakszövetkezet felvásérlótelepének vezetője: — Az idei felvásárlást végig nehezítette a ládahíány. Tavasszal az őszibaracknál kezdődött, most a téli almánál van ugyanaz. A belföldi almának van ugyan korlátozottan láda. de ezt a minőséget nem vásárolhatjuk, míg export van. Az exportláda-igényünk körülbelül tízezer lenne, eddig mindössze ezer jött meg. Bajnóczi Ferenc, a kiszombori Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke: — A zöldségprogramról mindenki tudott már a tavasszal. A palántázáskor kiderült, hogy az idén örvendetesen megnövekedett a zöldség vetésterülete, tehát a korábbi évekhez viszonyítva több termés várható. Nálunk a háztájiban is többen vállal. Helyünk az univerzumban 1957. október 4-én volt a történelmi pillanat: a Szovjetunióban a gravitációt legyőzve, fellőtték az első mesterséges holdat, a Szputnyik I-et. Az a borongós őszi nap egy új korszak kezdete volt. Azóta 20 év telt el, s e 20 év alatt egyre több Információt szerzett az emberiség a minket köfülvevö és életünket kitöltő univerzum mibenlétéről. Sokak fantáziáját megmozgatják a csillagászat és az űrkutatás minden pillanatban változó és újat adó eredményei. Az űrkorszak emberét érdeklik, és kell is, hogy érdekeljék olyan problémák, mint a csillagászat és határterületeinek filozófiája, a Föld és az élet keletkezése, vagy az űrkutatás távlati tervei és lehetőségei. Ezen igények kielégítésére, az űrkutatás húsz évéről való méltó megemlékezésképpen, valamint egy, a tudomány mai álláspontja szerint helyes világnézeti kép kialakítására a TIT Csongrád megyei Szervezete Csillagászati Szakosztálya Figyelem: sztrájk Az Amerikai Egyesült Államok postaigazgatása a lokkmunkások sztrájkja mi»tt a hajó útján továbbított postaforgalmat azonnali hatállyal felfüggesztette. A korlátozás miatt a Magyar Posta a további intézkedésig nem vesz fel az USA-ba szóló, hajó útján továbbított leveleket és csomagokat. Az USA-ból sem érkezik ilyen anyag. Az USA-ba irányuló légiposta-forgalomnál korlátozás nincs. (MTI) Meghalt Vámos Rezső Életének 64. évében elhunyt dr. Vámos Rezső ny. egyetemi adjunktus, a Tisza-kutató Munkacsoport egyik jeles kutatója. Mintegy két évtizeden át oktatott a JATE Növényélettani és Mikrobiológiai Tanszékén. Tudományos szakterülete a vízzel borított talajok mikrobiológiai kérdéseinek vizsgálata volt. Legjelentősebb tanulmányai a Tisza-kutatáshoz kapcsolódnak. Több-- mint két évtizedig vett részt ebben a munkában. A folyók holtágaiban a kénhidrogénes szennyeződésre fellépő halpusztulás okait és megelőzésének lehetőségeit kutatta. Vizsgálati eredményeit a mesterséges haltenyészetekben is alkalmazták. Számos hazai és külföldi tudományos társulatnak volt tagja, gazdag tudományos örökséget, nagyszámú publikációját hagyta hátra. Elhunyta nagy veszteség a Tisza-kutatás és a magyar biológia számára. Tisza-kutató Bizottság a Filozófiai Szakosztály támogatásával GALAKTIKA SZABADEGYETEMET szervezett és hirdet meg. A szabadegyetemünkön megpróbálunk, a tudományok mai napig rendelkezésre álló fegyvertárával egységes képet adni a környező világról. Kirándulásokat teszünk, a realitások figyelembevételével a sci-fi birodalmába is, valamint több, feltétlen figyelmet é3 helyes értékelést kívánó film kerül levetítésre és megvitatásra. A m(inkánkban olyan közIsmerten kiváló előadók lesznek a segítségünkre, mint többek közt: Dr. Berencsi György, dr. Horváth József, dr. Kiszely György, dr. Kulin György, dr. Marx György, Dr. Péczely György, dr. Ponori T. Aurél. Az előadások helye a SZOTE szemklinika tanterme, ideje: minden második héten, hétfő este 7 óra. Az első előadás október 10-én lesz a fenti helyen és időben A jövőkutatás filozófiai problémái címmel. Az 1977—78-as év 13 szabadegyetemi előadására szóló bérlet ára 50 forint, baráti köri tagok számára 35 forint, mely bérleteket a TIT Kárász utca 11 szám alatti központjában a hivatalos órák alatt, és az egyetemekhez kihelyezett megbízottaknál lehet vásárolni, ahol az érdeklődők kézhez kapják a részletes programot is. Az egyes előadásokra szóló jegyet a helyszínen, az adott napokon háromnegyed 7-től 6 forintén árusítjuk. Főleg egyetemi és főiskolai hallgatók jelentkezését várjuk, de természetesen szívesen vesszük bárki más érdeklődését és részvételét, akiket foglalkoztatnak a csillagászat és határterületeinek érdekességei. Horváth Tamás. 1 a Szabadegyetem vezetője Nemzetkizi építészeti szeminárium A Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében kedden megrendezte háromnapos tanácskozását az építészek nemzetközi szövetségének szemináriuma, amelyen - O városi környezetbe telepitett ipari üzemek, építészeti, környezetvédelmi és telepítési tapasztalatait vitatják meg és összegezik hazai és külföldi építészek — 11 országból több mint 100 szakember. Szabó János építésügyi és városfejlesztést minisztériumi államtitkár köszöntötte a szeminárium résztvevőit Hangsúlyozta, hogy a városépítés és az ipartelepítés sokoldalú öszszefüggéséhek feltárása, helyes arányainak kialakítása, leghasznosabb módszereinek érvényesítése az építészet egyik alapvető problémája, amelynek megoldásához 6ok segítséget nyújthat e budapesti tapasztalatcsere. Az első vitaindító előadásokban Jacques Pietri, a Párizs régió területrendezési és városfejlesztési intézet előirányzati és telepítési főosztályának igazgatója és Kőszegfalvi György, a Városépítési Tudományos és Tervezőintézet igazgatóhelyettese adott áttekintést a városi környezetbe kerülő ipari üzemek telepítésének tapasztalatairól, a fejlesztés lehetőségeiről. A háromnapos tanácskozáson több mint húsz előadás alapján összegezik tapasztalataikat a szeminárium résztvevői. (MTI) koztak a paradicsompaprika termelésére. Ezért a konzervgyárral 80 vagon paprikára kötöttünk szerződést. Sajnos, eddig csak 25 vagonnyit tudtunk átadni, de ha van elég konténerünk, már a 60—65 vagonnál tartanánk. Amikor meg konténerünk volt, a konzervgyár csalt korlátozottan fogadta az árut, s mikor nagyobb mennyiséget is átvettek volna, már nem volt miben elszállítani. Sajnos, a szeptember 29-1 fagy jelentős kárt okozott, am| láda vagy konténer esetén elkerülhető lett volna. Sándor Tibor, a forráskúti Haladás Termelőszövetkezet elnöke: — Nem filléres játék a göngyöleg. Tudjuk ezt, mert sok zöldségesládánk és ezer darab saját konténerünk van, illetve csak volt. mert még a nyár folyamán átadtuk a felvásárló vállalatoknak áruval. Még most sem kaptuk vissza. Nálunk is milliókat vitt el a szeptember végi fagy. Ez nemcsak nekünk baj, hanem mindanynylunknak. A józan ész azt diktálja, okuljunk az idei évből, szolgáljon tanulságul, és máskor ne forduljon elő, hogy a megtermelt értékeinket ilyen módon elveszítjük. Rósa László, a Szegedi Konzervgyár főmérnöke: — A hirtelen érés miatt valósággal bezúdult augusztus közepén hozzánk a paradicsom, s szinte az összes göngyölegkészletünket lekötötte. Aztán már csak a feldolgozáskor felszabadult ládákat és konténereket tudtuk kiadni a termelöknek. Próbáltunk beszerezni máshonnan, még jóval a szezon előtt 30 ezer darab zöldsegeslédát rendeltünk a Békéscsabai Göngyölegellátó Vállalattól, de ebből augusztus végére még csak 2500 darab érkezett meg, s mindössze 500 volt töltőképes. Pedig a bérleti díjat ls előre kifizettük, mind a 30 ezerre. Marsi Mihály, a Csongrád megyei ZÖLDÉRT főosztályvezetője: — Sajnos, országos gond a göngyöleghiány. Ennek oka részben az, hogy nagyon sok az elavult és régi, öreg láda, amiben már szállítani nem lehet. A másik ok, hogy a szerződött mennyiségnél több áru* vettünk át, már ez ideig is. ami lekötötte a rendelkezésre álló ládákat. Némileg enyhített a helyzeten, hogy az állami tartalékból kaptunk százezer darab kis hűtőládát. de ennek ötszörösére lett volna szükség. Beszereztünk kartondobozokat is, de inkább már a jövő évi termelésre gondolunk. Intézkedtünk, hogy hasonló ládahiány az elkövetkezendőkben ne forduljon elő. A kormányhatározat ösztönző hatására kedvezően megnőtt a termelés, a ládahtány miatt nem eshet viszsfca. Legalább ennyi áru átvételére számítunk jövőre is. Úgy véljük. hogy jobb szervezettséggel. fegyelmezettebb szállítással lehet csak a göngyülegellátúst megoldani. Dr. Tóth Mihály, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának kertészéti főelőadója: — A termelók és felvásárlók kapcsolatát a koordinációs bizottság javaslatára megvizsgálta osztályunk. Több hiányosságot észleltünk, többek között a göngyölegellátásban is. A következő években törekedni kell arra. hogy a jelenleg kialakult termelési kedv megmaradjon, ehhez elsődleges: legyen elegendő láda. Érdemes lenne felülvizsgálnia lelenleg érvényben levő göngyöleg-betétdíjakat, és -használati díjakat is. Radics Ferenc