Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

8 Szombat, 1977. október 1. Oíajfenger Álgyőn — forró tengervíz Fe!győn A szegedi szénhidrogén medence furcsa tréfákat űz a mélyének titkait fürkésző emberekkel: olajkincsét zabolátlan kitörés formájában ligelőször a forróvíz-kutatóknak mutatta meg, most pedig forró tenger Ízzel „lepte meg" — az olajbányászokat. S az ironikus véletlen úgy rendezte az ellentétes eseményeket, hogy az első eset történt Algyőn, a másik Felgyőn. Az egyik helység Csongrád megye déli-, a másik az északi felében helyezkedik el. Nagyjából ott, ahol az egykori őstenger, az úgynevezett Pannontenger parlvidéki vizei hullámzottak. Ennek az üledékéből, plankl ónjaiból, felbomlott szerves anyagaiból képződtek a szénhidrogének, 15—20 millió évvel ezelőtt Ezek törtek fel több mint egy évtizede, nagv riadalmat okozva a helybeli Tiszatáj Tsz-ben. Az újonnan fúrt termálvíz-kútból kiszabadult fekete áradat pillanatok alatt elöntött istállókat, ólakat, befeketített libákat, kacsákat, még galambokat is. A jelenséget illetően mindenki tanácstalan volt, kivéve a közelből odasiető olajbányászokat akik a terület első „valódi" olajkútíát mélyítették. Nem csekély bosszúsággal állapították meg, hogv a vízkutatók akaratuk ellenére „elorozták" előlük az olajmező felfedezésének dicsőségét. A bányászok ugyanis nem véletlenül fúrtak a területen, tudtak az olal jelenlétéről Csaknem hét évtizeddel ezelőtt maga Eötvös Loránd is folytatott már ott szeizmikus méréseket Közben az olaj- és vízkutatók dicsőségénél nagyobb tétek is forogtak itt a véletlen nagy szerencsekereke körül: a második világháború éveiben a német hadigépezet is nagy reményeket fűzött ehhez a területhez. Több tucat kutat mélyítettek- Fúróik keresztül Is hatoltak az olajrétegeken, de szerencsére nem volt szerencséjük egyiknek a megnyitásához sem. Pedig — amint nemrég* kiderült — helyen, ként huszonnégy ilyen réteg is sorakozik egymás fölött. A mai Szeged-Algyő mégsem adott egy csepp olajat sem a háborúhoz... A felfedezés dicsőségének eldöntése ma már nem is érdekes. Lényeges az, hogy hazánknak ez a legnagyobb szénhidrogén medencéje, a befektetett C milliárd forintos beruházás nyomán az idén már több mint másfél millió tonna olajat, s három és fái milliárd köbméternyi földgázt ad a népgazdaságnak. A kutatást, feltárást pedig tovább folytatják. így jutottak el legutóbb a fúróberendezésekkel a „felgyői tengerpartra". A lemélyített kutak száma akkor már hatszáz körül volt, a fúrás és a csövek „belövése" szinte rutinmunkaszámba megy. (Speciá'is puskával lövik be a csövet lent a mélyben, így nyitják meg az olaj- vagy gázrétegeket.) A felgyői lövés azonban — nem talált, pontosabban olaj helyett — forró tengervízDe talált. A 3500 méterről felszínre törő víz hőmérséklete 95 Celsius fok, a sótartalma pedig lényegesen meghaladja a mai átlagos tengervizekét: minden literjében huszonhat milligramm konyhasó található. (Az ivóvíz sótartalma mindössze 0.05 mg.) A geológusok magyarázata szerint a földtörténeti középkorban zárt tengerré alakult a terület, amelybe már nem ömlöttek édesvizű folyók, ugyanakkor az állandó párolgás folytán kialakult a nagy sókoncentráció. Ezt a különleges sós vizet mintegy fél kilométer vastag mészkődolomit réteg tárolja. A további balneo'óglai és egyéb vizsgálatok, illetve a még tartó szénhidrogénkutatások döntik el. lehet-e az őstenger „partján" — valamilyen gyógyfürdő. Dobó Balázs Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok? A Szovjetunió 10. számában a többi között Bihari Ottó Állami díjas akadémikus az új szovjet alkotmány tervezetének kidolgozásáról nyilatkozik. A Tudományos technikai forradalom és a társadalmi haladás című írás a középiskolák Világnézetünk alapjai című tantárgy anyagát bővíti ki. A dagesztáni nép történelmét, életét képes riport mutatja be. A lézer segítségével a rossz látási viszonyok idején biztonsággal „hozható le" a reoülőgép. A légi folyosót bevilágító új eljárásról olvashatunk a lapban. Az orvosi rovat a szív'áji panaszok egyik okával, a pcrckorongfájdalmakkal foglalkozik. A Lányok, Asszonyok októberi száma Leningrádot mutatja be. Ízelítőt ad továbbá a Nagy Október a képzőművészetben címmel rendezett vándorkiállítás mintegy 140 A katonai idő ^ beszámífásáról^v F. G. szegedi olvasónk 1949. október hóban bevonult tényleges katona! szolgálatra és 1951. október 31-én szerélt le. A bevonuláskor munkaviszonyban állt ugyan, de épnen katonai szolgálatra történő bevonulása miatt 1949. október 31-én munkaviszonyát megszüntették. A leszerelés után két héttel o'vasónk egy másik munkáltatónál helyezkedett el. Olvasónk számítása szerint — figyelembe véve a katonai szo'gá'at idejét is — esedékessé vált a 25 éves jubileumi jutalma és kérte annak kifizetését. Munkál| tatója igényét nem ismerte lel Elutasításában arra hlI vatkozott, hogy leszerelése után nem korábbi munká1tatójához ment vissza dolgozni, a katonai szolgálat alatt munkaviszonya egyébként sem állt fenn, ezért katonaidejét a munkaviszonyban töltött időbe nem számítja be. A katonaidő beszámítására vonatkozó szabályok nem egységesek, hanem attól függően változók hogy a bevonu'ás, leszerelés milyen Időszakban történt. A felszabadulás után, de még 1951. február 1. előtt, vagyis az e'ső munka törvénykönyvének hatálybalépése előtt történt sor- (e'só tényleges), valamint tartalékos (póttartalékos) katonai szolgálatra bevonu'ás esetén, a beszámításnak két feltétele van: első feltétele, hogy a dolgozó munkaviszonyból vonuljon be, második psd'g a leszerelést követően 30 napon belül munkaviszonyba lépjen. (Nem szükséges, hogy a bevonulás előtti munkáltatójához menjen vissza.) Részletes szabályozás megtalálható a sor- és tartalékos katonai szolgálatban töltött idő beszámításáról szóló 5/1967. (X. 8.) MüM. számú rendelet 10/A paragrafusában. A közölt rendelkezés érvényes olvasónk esetére is A munkáltató álláspontja téves, hiszen olvasónk rendelkezik a beszámítás két megkívánt feltételével. Megjegyezzük a félreértések e'kerülése végett" az a körülmény, hogy a katonai szo'gálat időtartama alatt formailag nem állt fenn a munkaviszony, a je'en esetben nem döntő, mert a kflép'etése a bevonulás után szabá'ye'.lenesen történt Olvasónknak azt javasoMuk hogv jubileumi igényének érvényesítése végett fordu1jon a váila'ati munkaügy7 döntőbizottsághoz. Dr. V. M. festményéből. Elkalauzol a vízi úttörők világába, s a szovjet gyerekek életiről ad képet. Megismerkedhetünk a Moszkvai Textilipari Főiskolával, ahol húsznál több magyar fiú és lány egy ősi, de folyamatosan megújuló ipart tanul: a szép és divatos textilanyagok szövését. Vértesácsáról szól Orosz Mária riportja: az állattenyésztésben dolgozó asszonyok életét mutatja be. A tizedik számban két melléklet is található: az egyik Tyereskovának, a Szovjet Nőblzottság elnökének beszédét tartalmazza, a másik norvég kötésmintákat mutat be, s hasznos tanácsokat ad másfél szobás lakás berendezéséhez. A Fáklya legújabb számában a többi között arríl olvashatunk, hogy mit jelent az eocénprogram a magyar népgazdaságnak és a bányászoknak. Egy írás azokról a magyar hadifogoly kamarazenészekről szól, akik 1918ban a fehérg^.rdistákkal szemben úgy védték meg becsületüket, hogy parancsra sem voltak hajlandók a cári himnuszt eljátszani. A ternr áldozatául esett zenészek hősi emlékét ma is áoolják az \mur vidékén. A ZIL— 130-as teherautók szerelőfutószalagjának hossza mintegy 100 kilométer. Kéoeá rioort mutatja be a K/áMAZnak is nevezett gvárőriást. A Távol-Kelet lendületenes feilődő városáról, Nahodkáról, továbbá a Nap takarnak megfejtéséről közöl érdekes írást a lap. A fiatal Liudmila Szemanjaka balett-táncosnő sikere:röl szóló portré, orosz nyelvlecke, Fáklya-fotó, filmismertető, és a Szoviet Kultúra és Tudomány Házának programja zárja a számot. A Szputnyikban arról olvashatunk, hogy egykötetes enciklopédia jelent meg nemrégiben a Szovjetunióban, mintegy 500 fotóval, történelmi dokumentumokkal, térképekkel, benne Lenin tevékenységéről. Az ame. rikai tudósok számítása szerint egy év munkanélküliség az ember életét öt évvel megrövidíti. A fejlett tőkés országokban mintegy 18 millió embernek nincs munkája. Valamennyien a munkanélküliség úgynevezett „csendes háborújának" áldozatai — írja a lap. Húsz évvel ezelőtt, október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióban a világ első mesterséges holdját. Riport emlékezik erre az évfordulóra, miközben bemutatja a főkonstruktőrt, Sz. P. Koroljovot is. írás jelent meg arról, hogy szovjet szakemberek kutakat fúrnak Zambiában, ivóvizet adnak így a helybeli lakosságnak, amelv az úgynevezett száraz évszak Idején Ivóvíz nélkül maradt. A Szovjet Irodalom 10. szá. ma a mai grúz irodalomból válogatott. Érdekes tanulmányt olvashatunk a grúz prózáról, a film- és színház művészetről. A grúz népköltészetet Rab Zsuzsa mutatta be. Közülük Irakli Abasidzéről Tamkó Sirató Károlv fordításában közöl verset a lan. Huta Berulava Leninnek címzett költeménye Garat Gábor fordításában jeleni meg. Nyikolaj Tvihonov köl. tő interjúban vall arról. mi. lve-mek ismerte meg Grúziát. Nodar DumMdze elbeszélései közül az Emlék című egy kis hegyi faluba kalauzol el, A történet megkapó, emberi. A mai grúz festészetből, grafikából, szobrászatból és ötvösremekekből Is ízelítőt ad a lap. Gyógyszer — vízből A türkméniai Bekdasban, a Karabogazszulfát Egyesülés egyik' gyárában új berendezést helyeztek üzembe, amellyel gyógyászati glaubersót készítenek. A berendezés évi teljesítménye ötezer tonna. A glaubersó a hatodik olyan termék, amelyet a türkmén vegyészek a Kara-Bogaz-Gol öböl ásványi sókban gazdag vizéből állítanak elő. Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete Csoda lenne ez a poétalángelme, ha hinnénk a csodákban. Működése után oly sok évtizeddel is tanácstalanul kérdezünk, reá gondolván: honnan szerezte valamenynyi kortársánál Illetékesebb roppant tudását a honi társadalom emberi, érzelmi, etikai, politikai viszonylatairól? Életének rövid negyvenegy esztendeje alatt ezernyolcvanhat verset írt és a költői mesterségben is forradalmár éllovasként sok új versformát teremtett. Külön szellemi tartomány, amit újságíróként alkotott és publikált a korabeli lapok hasábjain. Ady változatlanul a magyar szellemi élet egyik legnagyobb impulzusforrása és az is marad, amíg csak létezni fog magyar szellemi élet. Nem ígérhetünk az olvasónak teljes Ady-képet. Leghelyesebb. ha kronológiai életrajznak nevezzük az ezennel útjára bocsátandó írást. Célunk csupán annyi, hogv felmutassuk a hús-vér Ady Endrét három-négy emberöltő múltán. Kövesük nyomon lépteit az Értől az Óceánig, s látni fogjuk, hogy az óriások mennyire emberek. * Aggodalommal fürösztötte a bába. amikor megszületett. Ez a szorongva várt családi esemény rossz hangulatú, esős, homályos őszi napon volt, 1877. november 22-én. Még az édesanya sem állíthatta, hogy szép a csecsemő. Attól tartottak. hogy a második fiúcska is bölcső helyett koporsóba kívánkozik, miként az Ady-házaspár első gyermeke. Roszszat ígérő véznasága, bágyadtsága miatt siettek megkeresztelni a születése utáni naoon. nem várva be a hagyományos alkalmat: az anya felépülését a gyermekágyból. Ady András néven jegyezték be az érmindszenti református egyház anyakönyvébe. Ady szülőfaluja sík vidékre telepult. sziksós rónára, szakasztott olyanra, amilyen Szabó Pál regényeinek színtere. A különbség csak annyi, hogv Biharugráról jó időben haloványan látszanak a nagyváradi dombok, míg Érdmindszent asztalsima földjére határozottabb, imnozánsabb látványként tekintenek a következő bércek: a Magura, a Meszes, a szilágysági Bükk. a máramarosi hegyláncok. A falu: Ady születésekor 900 lelket számlált, sárba ragadtan, vagy porlepetten lapult bele a síkságba. Nagybirtok itt nem volt, gazdagság még kevésbé. A viszonylagos jómód is keveseknek adatott meg. Történelmi hagyományai szerint azért érdekes az Érmellék. mert a Partiumhoz tartozott, tehát a régi ország ama részéhez, amely a reformáció és a kuruc mozgalmak egyik bázisa volt. Ady származásáról ezt jegyezte fel: „valamikor, régi írások szerint jeles és gazdag família voltunk, de már a XV. században hétszilvafások. Egy sok lóereiű gőg a lelkünkben jelz.l ma már csupán azt, hogy több ügyességgel ma mi is dinasztiák lehetnénk." Fiatalon írta ezt, amikor még erősebben élt benne a romantikus származási büszkeség. Tény. hogy apja, Diósadl Ady Lőrinc valóban elszegényedetten érkezett Belső-Szilágyságból, a hegyes Lomoértról a síkföldi Érdmindszentre. hogy feleségül vegye Tiszaeszlári Pásztor Máriát, a protestáns papi família árváját, akinek örökölt házában és 40 holdján alapítottak családot. A kisgyermek Ady ugyanúgy cseperedett, mint a többi oaraszt púja. Keresztnevét szülei kívánságára Andrásról Endrére javították az anyakönyvben. Sokat gyengélkedett, fejlődésében elmaradt hasonló korú társaitól, ezért inkább a lányokkal játszogatott szívesebben. Testi gyengesége ellenére egyáltalán nem volt szelíd. Néha a kékülésig megmakacsolta magát, dacos, szeszélyes természete miatt nagyon nehezen tudták kezelni. Ez a furcsa, komoly, gyenge fizikumú kisgyermek ötesztendős volt. amikor meghalt Arany János, de javában alkotott még Jókai Mór. Vajda János, fénykora előtt állott Mikszáth Kálmán. Gárdonyi Géza. Ugyan ki gondolta volna. hogv éon az Ady-portán nyűgösködő, kedvét nehezen találó fiúcskában lakik az eljövendő Géniusz? * • Hiába vézna, mégis határozott, önérzetes fiú. amikor 1883 eszén Katona Károly tanító keze alá kerül, a helyi református felekezeti iskolába. Kedvvel és könnyedén tanult. A szülők minden reménye meglehetett arra, hogy becsvágyuk ígéretét lássák a nagyobbik fiúban — ekkor ugyanis már élt a kisebbik fiú. Lajos, akinek később sokféle szerep jutott a költő fivér mellett. Ady Lőrinc és Pásztor Mária példás, tekintélyes gazdálkodókká váltak, lassacskán gyarapodott is a kis családi vagvon, és abban bíztak, hogy fiaikat diplomás emberekké nevelhetik. Művészi pálya, vagy egyéb szabad foglalkozás meg sem fordult a felükben. Endre biztató kisiskolás előmenetele bátorította őket arra, hogy a gyermeket városba küldjék, magasabb Iskolába. Nagykároly. Szatmár vármegye központja ígérkezeU a legalkalmasabbnak. lévén tizennyolc kilométerre Érdmindszenttől, ahová amúgy Is gyakran — szinte minden hétfőn belátogattak a szülők, eladni fölös portékájukat a heti vásáron. Kosztos diák lett. ami annyit jelent, hogy havidíj fejében magánháznál kapott szállást és élelmezést. Jogosan mondjuk, mert az érdmindszenti vékonyka gyermek viharos tempóban kezdett erősödni kosztos diákként. Harmadikos gimnazista korában már rendszeresen látogatta a korzót, fesztelenül kísérgette a lányokat, bátorságot öntve félszegebb társaiba is. A csúnya kisgyermekből jóképű, kellemes termetű, érdekesen egyéni fiatalember^ palánta lett. Választékos modorát, komoly fellépését a mamák is értékelték, mert a lányos házaknál tartott zsúrokon mindig szívesen látták. De persze, mégsem zsúrozni küldték őt Nagykárolyba, és ő ezt szülőszerető kötelességtudattal számon is tartotta. Iparkodott megszolgálni a taníttatásáért járó, nehezen előteremtett költségeket. Amilyen könnyedén viselkedett, olyan gyorsan tanult. Ennek ellenére sohasem tudott kiharcolni Nagykárolyban színjeles bizonyítványt. Az iskolában kapott tudással soha nem érte be. M1J közben oktatgatták a „nagyon derék kegyes atyák", valóságos olvasási düh kerítette hatalmába. Válogatás nélkül falta a kezeügyébe került könyveket. Mégsem vált belőle fakó könyvmoly. hanem túláradó életszeretettel vette ki részét a serdülőkor mulatságaibóL Akkoriban még a természetet is szerette, jófajta kirándulásokat rendeztek Nagykároly körnvékére. Negyedikes korában. február végén az Ecsedi lápra mentek csónakázni. Pórul jártak, a csónak felborult. Ady hetekig nyomta az ágyat, hűlés miatt. ízületei súlyosan átfáztak. Azért érdemes megem'íteni ezt a majdnem végzetes epizódot, mert lábai sohasem heverték ki a károsodást. Megvékonyodtak, elgyengültek. nem bírták a gyaloglást. Innen az ok, miért volt örökké szüksége konflisra, fiákerre. A lomhább vérkeringési! Nagykároly után gyorsan föltalálta magát Ady a mozgékonyabb szilágysági megyeszékhelyen, Zilahon. 1892 szeptemberétől — a város legismertebb fiatalemberei közt tariották számon. (Folytatjuk.)