Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

Szombat, 1977. október 1. 3 Olaj ­terven felül A Dunántúli Kőolaj. és Földgáztermelő Vállalat (Nagylengyel) az idén 260 ezer tonna olajat fog kitér, melni. A vállalat 100 szocia­lista brigádja a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy ezt a tervet öt­ezer tonna olaj kitermelésé­vel túlteljesíti. Az olajbányá­szok eddig már 60 százalékát teljesítették vállalásuknak. A terv túlteljesítésében kiemel­kedő munkát végez — töb­bek között — a Bem József és az Arany János szocia­lista brigád. Képünkön: Pais Kálmán az egyik tankállo­más berendezéseit ellenőrzi. Országos értekezlet A népgazdasági tervezésről Az idei népgazdasági terv teljesítésének eddigi tapasz­talatairól, valamint az 1978. évi terv előkészítésének fel­adatairól pénteken, az MSZMP budapesti bizottsága oktatási igazgatóságának székházában országos érte­kezletet tartottak a minisz­tériumok és az országos fő­hatóságok vezetői, a buda­pesti, a megyei pártbizottsá­gok első titkárai, a fővárosi tanács és a megyei tanácsok elnökei, a tervezésbe bevont nagyvállalatok vezető mun­katársai, valamint a társa­dalmi szervek vezetői. A bevezető előadást Hu­szár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Or­ságos Tervhivatal elnöke tar­totta. Az aktívaértekezleten részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagia, a Köz­ponti Bizottság titkára. Arany Merkúr magyar üzemnek Belgrádban ünnepélyes ke­retek között kiosztották az Arany Merkúr díjat, amelyet vállalatok, országos és nem­zetközi intézmények, vala­mint magánszemélyek kap­nak meg a termelés fejlesz­tésében és a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bővítésé­ben elért kiváló eredményei­kért. A nemzetközi zsűri az idén 39 ország 107 vállalatát — köztük a magyar Tungs­ram műveket — tüntette ki ezzel a díjjal. (MTI) Október 5 — 7. között Szegeden Országos anyagmozgatási és csomagolási konferencia Az MTESZ Központi Ezek a mezőgazdasági és Anyagmozgatási és Csorna- kertészeti áruk földolgozásá­golási Bizottsága országos nak problémái, az anyag­konferenciát és kiállítást mozgatás szervezése és irá­rendez október 5—7. között nyitása, a kiskereskedelmi Szegeden. A konferencia té- konténeres áruelosztás, végül mája — Csongrád megye a csomagolóanyagok helyet­ipari sajátosságainak megfe- tesítése. A szegedi, immár lelően — a könnyűipari és harmadik országos anyag­élelmiszeripari anyagmozga- mozgatási és csomagolási tás, csomagolás, valamint konferencián kitüntetik azo­térbeli elosztás helyzete. A kat a szakembereket, akik háromnapos rendezvény cél- eddig legtöbbet tettek az jairól és programjáról Suba ilyen munka javítása érde­Imre, az Anyagmozgatási és kében. Csomagolási Intézet főosz- Október 5-én délután, a tályvezetője, valamint Nagy Szegedi Ipari Vásár és Ki­Sándor, az ACSI szegedi ta- állítás Marx téri „C" pavi­nácsadó szolgálatának veze- Ionjában kiállítást nyitnak a tője sajtótájékoztatót tar- rendezők, TRANSPACK '77 tott tegnap, pénteken. Szege- elnevezéssel. A 2400 négy­den, a Technika Házában. zetméternyi területen 29 ha­Nagy az érdeklődés az or- zai gyártó és forgalmazó szágos konferencia iránt: 95 vállalat mutatja be raktári vállalattól 183-an jelezték és anyagmozgató berendezé­részvételüket. Legtöbben a seit, csomagolóanyagait és termelő munka közvetlen eszközeit. A Kenderfonó és irányítói, akik . megvitathat- Szövőipari Vállalat zöldség­ják majd a területükön je- és gyümölcsszállításra alkal­lentkező nehézségeket és ta- mas polietilén zsákokat és pasztalatokat szerezhetnek tömlőket, liszteszsákot, szin­munkájukhoz. A konferencia tetikus ponyvát, hálót, köte­első napján, október 5-én let, zsineget, a METRIPOND előadás hangzik el a köny- Mérleggyár pedig zsákok nyűiparban és élelmiszer- töltésére szolgáló adagoló­iparban megoldandó felada- mérleget állít ki. A Szegedi tokról. Másnap két szekció- Szalámigyár és Húskombi­ban tárgyalnak a szakem- nát, a Csongrád megyei berek a szervezésről és gé- ' ZÖLDÉRT, valamint a Sze­pesítésről, illetve a csomago- gedi Ruhagyár az üzemeik­iás térbeli elosztási rendsze- ben megvalósított korszerű rekben betöltött szerepéről, anyagmozgatási és csomago­Négy témakört kerekasztal- lási rendszereket mutatja be. beszélgetésen vitatnak meg. Sz. J. Ottfelejtették fi­je­Ugye, ha a karácsonyi nyörködni bennük, a fagyöngy még februárban gyelmes városlakok is díszítené asztalunkat, ha lezték is azonnal (csak szer­a húsvéti sonkát még he- kesztőségünkben három tek múltán is enni kény- alkalommal), ha valamelyik szerülnénk, ha a május el- zászló rögzítőkötelét kiol­sejei dekorációt kint fe- dotta a széi. lejtenék a gyárkapun jú- Megfakultak a kék sely­niusig, megszoknánk az mek, napszítta lett az égő­ünneppel járó kellékeket, a piros, divatos kekiszinű a díszeket, a szokásokat, sje- zászló valaha-zöldje. Meg­lentéktelenné válna talán koptak a lobogók, nem is maga az ünnep is. lehet csodálkozni ezen: hat A város „kapuiban", fon- héttel élték már túl az ün­tosabb útvonalainak ta- nepi hetek végét. Megkop­lálkozásánál, a Tisza-par- tak a színek, a szónak nem ton a nyár elején — az ün- csupán valóságos értelmé­nepi hetekre készülődvén ben kintfelejtődtek a zász­— hatalmas zászlórudakat lórudakon, s elkoptatták a állítottak fel, s a lobogó- kedvenc újságírói fordula­triók szép díszei lettek tot is: „zászlódíszbe öltö­a vendégváró Szegednek, zött a város." Jólesett a szemnek gyö- p- K­Lakótelep bányászoknak Űj bányászlakótelep épí­tésének előkészületi munká­latait kezdték meg az el­múlt hónapban Putnokon. Az elképzelések szerint 290 lakás epül fel. Jövőre 100 bányászcsalád költözhet majd új otthonba. Mi módosul a polgári törvénykönyvben? Az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Nép­köztársaság polgári törvény­könyvéről szóló törvényét, amely a szocialista jogrend­szer kiépítésében korszak­alkotó jelentőségű volt. Ez lévén hazánkban a polgári jog első, egységes kódexe. A polgári törvénykönyv az életviszonyok széles körét — állampolgárok és gazdálkodó szervezetek, vállalatok, szö­vetkezetek vagyoni és szemé­lyi viszonyait — szabályozza. A kis- és nagykorúság, a cselekvőképesség a tulajdon­jog, a szükségletek kielégí­tésében nagy szerepet játszó szerződési rendszer, az egyes szerződésfajták, a joggelenes cselekményekért való fele­lősség a kártérítés, vagy az öröklési jog, mind szerepel a törvényben. Az elmúlt közel két évti­zed során felhalmozódott ta­pasztalatok, az egységes szo­cialista jogrendszer fejlődése és a korszerű jogi szabályo­zás iránti igények indokol­ták, hogy a kormány most az országgyűlés őszi ülés­szakának napirendjére tűzte a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvényjavasla­tát. Bár a módosítás elég széles körű és több új jog­intézményt hoz létre, ille­tőleg új szabályozást ad, a Ptk túlnyomó része válto­zatlanul alkalmas arra, hogy a polgári jog eszközeivel elősegítse a fejlett szocia­lista társadalom építését. A vagyoni viszonyok egységes szabályozója A Ptk. továbbra is a va­gyoni viszonyok egységes kódexe. Ennek megfelelően a magánszemélyek és a jogi személyek (vállalatok, in­tézmények) legfontosabb pol­gári jogviszonyait, személyi és vagyoni jogait kell sza­bályoznia. Ezért az eddig alacsonyabb szintű jogsza­bályokkal rendezett ilyen viszonyok alapvető előírásai is a módosított Ptk.-ba ke­rültek. A tulajdonviszonyok sza­bályozásával a társadalmi tulajdon minden formájának további erősítését és fejlesz­tését szolgálja, biztosítva a személyi és a magántulajdon rendeltetésszerű birtoklását és használatát is. Elősegíti a termelés, a forgalmazás és elosztás szocialista elvei ér­vényesítésének erősítését. A12. helyett a 14. életév Az emberre, mint jog­alanyra vonatkozó rendelke­zések körében a fontos vál­toztatás, hogy az életkortól függő cselekvőképtelenség korhatárát a jelenlegi 12. évről 14. évre emeli, megte­remtve ezzel a jogrendszer más ágaival való összhan­got. A kötelező általános is­kolai oktatás ugyancsak a gyermekek 14. életévéig tart. A munka törvénykönyve a 14. életév betöltése után teszi lehetővé a munkavi­szony létesítését, a büntető törvénykönyv a büntethető­séget is ettől az életkortól állapítja meg. Ezek az előírások a korha­tár meghatározásánál közös alapon nyugszanak: a sze­mély megfelelő értelmi és erkölcsi képességét kívánják meg. (A cselekvőképtelenség jogi értelemben azt jelenti, hogy az ember saját kezde­ményezésével nem szerezhet jogokat, nem vállalhat kö­telezettségeket — pl. nem köthet adás-vételi vagy mun­kaszerződést — cselekedetei­nek nem lehet jogi követ­kezménye — nem büntet­hető —, ügyei ellátására képtelen. Nevében minden esetben csak törvényes kép­viselő — szülei, gyámja — járhat el.) A'apveto emberi jogok Társadalmunk, államunk — az Alkotmánynak megfele­lően — széles körben bizto­sítja az állampolgárok sze­mélyiségének szabad kibon­takozását, alapvető jogaik érvényesítését. Tilos és megfelelő polgári jogi következményeket von maga után az alapvető em­beri jogokat sértő magatar­tás, ami a személyes szabad­ság jogellenes korlátozásával vagy a lelkiismereti szabad­sághoz, az élethez, a testi épséghez, az egészséghez, valamint a becsülethez és az emberi méltósághoz való jog sérelmével jár. A gya­korlati tapasztalatok alapján a névviseléshez való jog védelmét kiterjeszti a tudo­mányos, irodalmi és művé­szeti vagy egyébként köz­szerepléssel járó tevékeny­ség körében a felvett névre is A hatékonyabb jogvédel­met szolgálja a jó hírnevet 6értő magatartások ponto­sabb megfogalmazása, a sajtó-helyreigazítási eljárás, a képmással és hangfelvétel­lel való bármilyen visszaélés, a levéltitok a magántitok, az üzemi és az üzleti titok konkrétabb megfogalmazá­sa is. A kártérítés kiterjesztése A közel két évtizedig ér­vényben levő rendelkezések szerint eddig csak a vagyoni károkért járt kártérítés, pél­dául a megrongált ruháért, de nem kellett kártérítést fizetni akkor ha a sérült személyt testi fogyatékos­sága nem akadályozta mun­kájában. A módosított Ptk most lehetőséget ad arra, hogy a bíróság ez utóbbi esetben is kártérítést ítél­hessen meg. Akkor is, ha a károsultat kifejezett és mér­hető vagyoni kár nem érte. A szeptember 29-én elfo­gadott módosított polgári törvénykönyv egységesíti a szolgáltatások hibátlan tel­jesítéséért való felelősség — a szavatosság, a jótállás — szabályait is: nemcsak a mi­nőségvédelem követelmé­nyeit, hanem a fogyasztók védelmét is jobban szolgálja. Megváltható a haszonélvezet Az öröklési jogban a ha­szonélvezeti jogra vonatkozó szabály módosult. Korábban az elhalt személynek azt a vagyonát, amelyet a gyerme­kei örököltek, az övegy az úgynevezett haszonélvezeti jog alapján használhatta. Ez idő alatt tehát az örökös nem adhatta el és nem is használhatta az örökségét, bár tulajdonjogát megsze­rezte. A kisparaszti gazdál­kodás körülményei között a haszonélvezet tárgya gyak­ran kizárólagos megélhetési alapja volt a magára ma­radt házastársnak. Ma már a hagyaték tárgyai egyre in­kább a házingatlanok, a tar­tós használati tárgyak, a készpénzvagyon köréből ke­rülnek ki. A tárgyak egy idő után elhasználódnak, meg­semmisülnek vagy értékük­ben jelentősen csökkennek. A merev szabályozás fel­oldása a házastárs és a gyermekek érdekében is szükséges volt. A haszonél­vezet megváltása — a mó­dosítás szerint — olyan le­hetőséget jelent, hogy a há­zastárs által lakott lakás és a benne található felszere­lés kivételével az egyéb va­gyonra (autó, telek, üdülő) az örökösök közjegyzőnél kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását amely termé­szetben vagy pénzben egy­aránt történhet ós annak mértéke a hagyaték olyan hányada, amelyet a házas­társ, mint leszármazó örö­kös egyébként is megkapna. Öröklés örökbefogadásnál Módosítja az új Ptk. «s örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti szülei után is. Miszerint titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között az örökbefogadás fennállása alatt nincs törvényes örök­lési kapcsolat vagyis titkos örökbefogadás esetén sem az örökbefogadott nem örököl­het vér szerinti rokonai után. sem azok nem örökölhetnek utána. A most elfogadott módosí­tott polgári törvénykönyv jól alkalmazkodik azokhoz a változtatásokhoz, amelyek hazánkban az elmúlt húsz esztendőben lezajlottak. Ülést tartott a KISZ városi bizottsága Tegnap, pénteken délután megyei Tejipari Vállalatnál dr. Dékány Klára első titkár folyó ifjúsági termelési moz­elnökletével ülést tartott a galmak helyzetét, eredmé­KISZ Szeged városi bizott- nyeit és tapasztalatait sága. Megvitatta a Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nátban, a paprikafeldolgozó nyári Elfogadta a bizottság a vezetőképző táborok vállailatnál és a Csongrád munkájáról szóló jelentést Négy millió dollár értékű export A Herbáría újdonsága! Jó volt az idei csipkebo­gyótermés; a Herbáriánál begyűjtött mennyiség meg­haladja a 100 vagont, 40 százalékkal több a tavalyi­nál. Az idén 500-ról 800 fo­rintra emelték a mákgubó mázsánkénti átvételi árát; ennek nyomán különösen a háztáji termelésből szárma­zó felvásárlás lendült fel. Az idei jó kamillatermés­ből 620 ezer kiló száraz ka­milla származott, a tavalyi 170 ezer kilóval szemben, ami az évi átlagos 500 ezer kilóhoz képest elenyésző volt. Átlagon felüli termés volt most bodza- és hársfa­virágból is. A Herbária szá­mításai szerint 1977-ben a gyógy- és fűszernövények értékesítéséből körülbelül 350 millió, ipari termelésből 341 millió forint, exportszál­lításokból pedig 4,1 millió dollár bevételre van kilátás. A Herbária a hazai gyógyszeripar, élelmiszer­kereskedelem, a likőr-, a konzerv-, az édes- és a do­hányipar állandó szállítója, s emellett jelentős exportőr. Üjabban üdítő italokat is exportálnak, ezek az északi országokban is keresettek. A Herbária rendszeresen bővíti a választókat. Leg­frissebb újdonságai: a bod­zavirágból készülő Samba­szörp, a gyermekeknek szánt teakeverék és a Csipke el­nevezésű porított tea. i

Next

/
Thumbnails
Contents