Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-23 / 250. szám

Vasárnap, 1977. október 23. ti A traktoros A

rizstermesztés hőskorában állt el pásztornak a gazdaságba. Kergette a verebeket. galambokat karikással. ne egyék a táblákról a kását. Arasztás után rizst gyomlált. ősszel tanfolyamra küldték, aztán öreg Hofferrrel dolgozott, tizenkét-tizennégy órás műszakban. Huszonkét évig zötvkölődött a nyeregben. A körmöstraktorok megviselték, mire a patika tisztaságú. rádióval felszerelt gépek megérkeztek, leparancsolták a földre az ízületei. — Mire nősült? — A feleségem szülei cselédsorból vergődtek föl. s építettek egy házacskát. Elmentem hozzájuk. Nem fogadtak szívesen. Megmarkoltam a jövendőbelim kezét. — Gyüssz? — kérdeztem. — Megyek — mondta. — Hét nap múlva tartottuk az esküvőt. A kerületvezetőt és a brigádvezetöt hívtuk meg násznagynak, násznépnek. Elfogyasztottuk az ebédet: levest, birkaoörköltet. láda sört. és a lakodalom elmúlt — Konyhaszerű helyiséget kaptunk a majorban, az ágy fért bele. Hét végén egy biciklivel meglátogattuk a szüleimet. Ennivalóra telt. dolgoztunk, más meg nem számított. 1956 nyara volt — Később könnyebbedett? — A majorban katonákat szállásoltak el. ősszel rettentően beszéltek az autók, s hirtelen elvonultak. Jöttek a nemzetiszínű szalagos komák, hogy forradalom van. Matyi bátyánkat leváltották. A kommunistákat keresték. Behívót kaptam a laktanyába, a ha'árba parancsoltak, fegyverrel. Szélnek eresztettek. Dolgoztam újra, vetettem, szedtem a cukorrépát. Még azt sem tudtam, ki fizeti a béremet. Bőrzekés. puskás emberek bezavartak a földről, hogy ne termeljek. Sokára pendült ki a sorsom. — Elköltözne a szolgálati lakásból? — Ha a lottón nyernék, vennék egy tyúkólat. Nálunk a forintnak sok helye volt. A gyerekek igénye, a miénk is nőtt. A lakást bebútoroztuk, felöltöztünk, ami szükséges megvettük. de pénzt nem tudtunk félrelökni. Kettőnkre jut egy bicikli. — Munkahelyet cserélne? — Nem. Új helyen új az ember. A környezetet, a munkatársakat. a főnököket ismerni kell, alkalmazkodni hozzájuk. — Milyenek az anyagi körülményei? — Nem jók. Üzemanyag-raktárosként keresek havonta 2200 forintot. a feleségem 1900-at. Traktoros koromban 1200—1500 forinttal többet kaDtam. Sok a levonás, lakbér, villany, tévé, rádió. a tagdíiak, biztosítás, meg az étkezés. Nem telik túlságosan. A kisebb fiam tanul, ruházom. Iskolázom. — Moziba, színházba nem járunk, nyaralónk, autónk nincs, a háztartási munkát megosztjuk. A ir legnagyobb szórakozás a kert és a tévé. A lakásunk két szoba, konyha, fürdőszoba. Egy szobát a gyerekek használnak. — Hány öltöny ünneplője van? — Három közepes minőségű, sötét szinű, két pár cipő, két nagykabát. Aranytárgyaim, bundáim nincsenek. — Elégedett? — Ez van, ezt kell szeretni. Mondhatnám, hogy nem, de jobbat nem tudok. — Mi a vágya, a célja? — A munkámból saját házat venni. Ebből a jövedelemből nemigen sikerül tizenöt év alatt, a nyugdíjig. — Nevezzen meg öt élő magyar írót. költőt! — Szinte nem tudom. — Nevezzen meg öt élő magyar festőt, zeneszerzőt, színészt! — Hallom a nevüket, de nem jegyzem meg. — Módosabbakat ismer a tanyaközpontban? — Ismerek. — Barátkoznak? — Nem érünk rá. Adjon isten, jó estét. A kertben akad munka, a televízió meg mindenütt szól. — Ki a legszegényebb? — Sz.-ék. Amikor van, mindenre telik, amikor nincs, kérnek a szomszédból. Pedig hárman dolgoznak, négyezer forintot keresnek feienként. A másik háznál cefréznek egy kicsit, arra megy. Hiába dolgoznak négyen. — Hogyan jutott volna előbbre? Házassággal, tanulással, alkalmazkodással ? — Fej kell ahhoz. A munka elfoglalt, azért nem vittem sokra. Hülyéket nem tudok, hogy beosztásban lennének, aki odáig elvergődött. az csak jól csinálja. '— Jószágokat tart? — Hat disznót, meg aprójószágot. — Mi a legnagyobb gond környezetében ? — Alinak a traktorok. A vezető ittasan jelenik meg. de nem figyelhetünk oda. gazdasági érdek. mert nincs annyi traktoros, ahány gép. Egyiknek egészségi, másiknak családi problémája, harmadik a pénzt kevesli. Nem sérthetjük meg, azonnal elpattan. Az a mondás: száz évig úgvse élek, száz gazdánál meg több van. Ha elmegy, máshol új ember, nem teljes értékű, itt nem pótolhatjuk, s mindkét helyen bizonytalan, kisebb a termelés. — Üdülni szokott? — Nem. Külföldön sem jártam. Egyszer vitt el a gazdaság a budapesti kiállításra. — Munkás vagy paraszt? — Traktoros. Nem bántam meg a szakmámat. mindig a munkám után fizettek. Korábban megkerestem, amit a gyáriak, igaz, hogv nem néztem a nap hosszát. Végül azok közé jutottam. akik csak araszoltak-araszoltak előre, mégsem igen értek messzire. SZ. LUKACS IMRE (gr Gyurkovic$ Tibor Madár A napban úszik egy madár, zöld foltot vet a háta. nem is tudom már pontosan, keselyű vagy csak kánya. A nap látszik a peremén. mint óriás aranytoll, nem tudni, tőle ég a nap, vagy ő fénylik a naptól. Korszeríi gondolkodás C

sak egészen nagy elméknek adatott meg az. hogy a korukon messze túllátva, évszázadokkal előre megsejtsék a jövőnek egy vagy más részletét. És a sors iróniája, hogy ha fantáziájuk túlságosan elöreszáguldott az időben, akkor saiát koruk bolondnak vagy varázslónak tartotta őket. a hálátlan utókor pedig mosolyogva emlegeti leleményeiket, s alkotásalkat a legjobb esetben is csak kultúrtörténeti érdekességként tartja számon. Annak, hogy Hérón a második században feltalálta a gőzgépet, sem az akkori Alexandria, sem a kisárutermelő középkor nem látta hasznát, s az angol ipari forradalomnak kellett eljönnie, hogy Watt újra felfedezze — mert ekkor már szükség volt rá. További példák sorolása helyett fontoljuk meg: korszerűen gondolkoztak-e ezek a zseniális felfedezők? Az ember hajlandó egyszerű nemmel válaszolni, holott a távoli múltban született, korukat megelőző technikai találmányok megalkotói általában SZABÓ ANDRÁS RAJZA nagy gondolkodók is voltak, méghozzá korszerűen, azaz a jövőbe pillantva, haladóan. Hérón gőzgépe. Roger Bacon repülőgéoe. s a többi, a nagyon korszerűen, modern módon gondolkodó elmék. egy-egy gondolattöredékének túl korai technikai megnyilvánulásai — számunkra pusztán érdekességek. De nem nevezhetjük kuriózumnak az emberi gondolat amaz útját, amely kitérők, zsákutcák között feltartóztathatatlanul vezetett és vezet a jövő felé. Mit nevezhetünk azonban hétköznapi módon korszerű gondolkodásnak? Követelhetünk-e magunktól korszakalkotó, nagy eszméket. zseniális meglátásokat, hiszen nem vagyunk fáklyaként lobogó lángelmék, zseniális felfedezők? Nos. a korszerű gondolkodás nemcsak a kivételes tehetségek sajátja és privilégiuma, hanem minden embernek minden napiát átható, magától értetődő tevékenysége. Vagv legalábbis annak kell lennie. Korszerűen gondolkozunk — s ez egyúttal azt is jelenti: haladó módon gondolkozunk —. ha nem vagyunk hailandók meggyökeresedett. elavult szokásokhoz, előregvártott gondolkozási panelokhoz ragaszkodni; ha nem hisszük azt, hogy amit egyszer évtizedekkel ezelőtt megtanultunk. az ma is úgy és olyan mértékben igaz. ahogyan annak ideién volt: ha nem zárjuk be elménket egy-egy új eszme, gondolat, ötlet elől. hanem azonnal és automatikusan ezt kérdezzük: „miért nem"? — és azonnal nekilátunk, hogv megvizsgáliuk az ötlet helyességét, vaav helytelenségét: hogy megnézzük: beilleszthető-e. s hogyan illeszthető be az új. régebbi ismereteink közé. módosítva a régit. Korszerűen gondolkozunk, ha egy-egy. ma még idegennek ható állítás igpz, vagy hamis voltát vizsgálju*. nem pedig azt. hogv illik-e az előre megszabott sémához. Korszerűen gondolkodunk, ha csínján bánunk a tekintélyi érvekkel, s idézetekre emlékezés helyett, inkább gondolkodásra használjuk fejünket, mert különben könnyen a középkori skolasztikusokra kezdünk hasonlítani, akiknek legfőbb érve az Arisztotelészre való hivatkozás volt. Korszerűen gondolkodunk, ha dialektikusan gondolkodunk, azaz, ha a világ és a társadalom legapróbb, leghétköznapibb tényét vagy jelenségét is változásában, módosulásában, örökös elavulásában és más formájú újjászületésében nézzük. Lássuk be. fogadtassuk be önmagunkkal: a korszerű gondolkodás. különösen ma. gyorsan fejlődő és változó világunkban mindennapos kötelességünk. K. D. TERMŐRE FORDULNAK A SIVATAGOK. Egész öntözőliá. HOGY MINDENKI ÜDÜLHESSEN. A pihenés, az üdülés TÖKTÍNEIJVII TANÁCSKOZÁS. 1976. február—mái ciuslózatokat építenek az üzbeglszt'nl homoksivatagban, hogy a Jogát a szovjet állampo'girok számára az alkotmány biz- b3I» <arlot:ák meg rz SZKP XXV. kongresszusát. A szovjet „ , . ... , . , _, , , ..,, » , „. j ., . , kommunistáknak ez a jelentős, történelmi fóruma meg'lla. vlz és a napfény „feher aranyat" - gyapotot (erem.scn. tositja. Abbaz.abm épült fel P.cunda, az egyik legkorsze- pithaUa: az enyhttlés ,Jett a ^mgméretű „emzetkftil ka£ Gépekkel aratják a gyapotot a Karakalpak ASZSZK-baa rűbb és legnagyobb üdülőtelep csolalok vezető irányzala