Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

8 Péntek, 1977. október 21: II Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése • Szófia (MTI) őszinte elismerését a Varsói Ez év október 17—20. kő- Szerződés tagállamai védelmi zött a Bolgár Népköztársa- erejének fokozásáról, a testságban, Szófiában, Viktor véri országok, azok népei és Georgijevica Kullkovnak, a hadseregei között kialakult Szovjetunió marsai íjának, az sokoldalú együttműködés fejegyesített fegyveres erők fő- lesztéséről és elmélyítéséről parancsnokának elnökletevei, „.,, megtartotta soron következő val<5 faradhaUlUan gondoséi lését a Varsói Szerződés fásáért tagállamai egyesített fegyve- * re* erőinek katonai tanácsa. A katonai tanács munká- Osómi Károly honvédelmi Jában részt vettek a bolgár minisztériumi államtitkár néphadsereg, a csehszlovák „-_-»,„, o,,-, —,» néphadsereg, a lengyel nép- veMtes*vel hazaérkezett az hadsereg, a Magyar Nép- a katonai küldöttség, amely hadsereg, a Német, Demokra- részt vett Szófiában, a Vartikus Köztársaság nemzeti .ót Szerződés tagállamai néphadserege, a Román Szo- --v—ff^tt ferrvvere. -rrti ka ciallsta Köztársaság hadsere- ffT, , * t^,^ ge és a Szovjetunió fegyve- *»•» tanácsának ülésén. res erői képviselői. A francia hadiigyminiszter Moszkvában # Moszkva (MIT Dmitrij Usztyinov marsallnak, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására csütörtökön négynapos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Yvon Bourges francia hadügyminiszter. Bourges megbeszéléseket folytat vendéglátójával és szovjet katonai alakulatokat tekint meg. A Szovjetunió és Franciaország fegyveres erői, illetékes miniszterei között rendszeres a kapcsolat, A Szovjetunió elhunyt honvédelmi minisztere, Greesko marsall korábban látogatást tett Franciaországban. A káténál tanács megvizsgálta az egyesített fegyveres erők folyó tevékenységének kérdéseit és megfelelő ajánlásokat fogadott el velük kapcsolatban. A katonai tanács ülése a szívélyesség, a Varsói Szerződéi tagállamainak hadseregei közötti barátság és szoros együttműködés légkörében zajlott le. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a katonai tanács üdvözletét küldte Leonyid Iljics Brezanyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságénak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a szovjet kormánynak, kifejezve Mm te RÁDIÓTELEX CSÖKKENT A FESZÜLTSÉG Egyiptom és Líbia feszült viszonyának Javítása érdekében megállapodott, hogy új bői megnyitja Líbia alexand riai és Egyiptom konzulátusát. PÉLDÁTLAN ARANYÜ RENDŐRI AKCIÓ Az NSZK történetében pél dátlan arányú rendőri akció indult 16 nyugatnémet ter bengházi rorista kézrekerítésére azt követően, hogy szerdán este Oroszország mindent kimondott 10. Kunyhó a rélen JABLONSKI NIGÉRIÁBAN Franciaországban megtalálták Henryk Jablonskl. a Len- a 43 n«Pja elrabolt Hannsgyel Államtanács elnöke csü- Martin Schleyer holttestét, törtökön reggel hivatalos lá- TITO ALGÉRIÁBAN togatásra Nigériába utazott Joszip Broz Tito jugoszláv NAMIBIA-VITA államfő csütörtökön kétnaAZ ENSZ-BEN pos hivatalos látogatásra AlAz ENSZ-közgyűlés 35. gértába érkezett, ülésszakán szerdán folytató- 149. PLENÁRIS ÜLÉS dott a namíbiai helyzet vitá- Az osztrák fővárosban esüJa. A felszólalók — köztük törtökön megtartották a kftMaurtttus, Jugoszlávia és Bul- zép-európai fegyveres erők gária képviselője — szolida- és fegyverzetek kölcsönős rítusukról biztosították a na- csökkentéséről folyó tárgyamíblal népet és felszabadító lássorozat 14». plenáris ülészervezetéL sét. ' Kapcsolataink Franciaországgal Az európai politikai légkör különböztető, importkorlátozó szaki-tudományos vegyes bialakulásának kedvező ténye- intézkedései, valamint az, zottság hároméves munkazŐJe, hogy a magyar—fran- hogy az export-importnak á terv alapján tartja üléseit, cla kapcsolatok az elmúlt szerkezete nem mindig elkal- A kulturális kapcsolatokat Időszakban kielégítően fej- mazkodik a lehetőségekhez, a Budapesten 1966-ban alálődtek. A két kormány néze- A tíz évre szóló együttműkö- írt együttműködési egyezte számos nemzetközi kér- déri megállapodás jól szol- mény szabályozza. A magyar désben közel áll egymáshoz, gélja a két ország közötti —francia vegyes bizottság A mágyar—francia párbe- kapcsolatok fejlődését, de az évente összegezi a tapaszteszéd folytatását biztosítják eddiginél kölcsönösen na- latokat, több magyar kultuszok a kormunymegállapodá- gyobb erőfeszítéseket szüksé- rális, tudományos és oktatási sok, amelyek a politikai, a ges tenni az együttműködés Intézmény kötött megállapógazdasági, a kulturális és a szélesítésére, mert még szá- dást francia partnereivel, tudományos élet területeit mos területen kiaknázatlanok Kulturális kapcsolatainkban érintik. a lehetőségek. a meglevő lehetőségek jórészt A két ország politika! kap- A műszaki-tudományos kihasználatlanok. Magyarorcsolatainak alakulásában je- együttműködést az 1966-ban szágón szélés körben Hozzálentős esemény volt FockJe- megkötött égyezmány szabá- férhetők és elismertek a nőnek, ö Minisztertanács el- lyozza. Ennek alapján kuta- francia kulturális értékek, a nőkének 1068. évi párizsi, és lókat, ösztöndíjasokat cseré- magyar kultúra franciaorszáPiérre Messmer francig kor- lünk, s közös szakmai konfe- gí terjesztése viszont nem mányfő 1073. évi budapesti renclákat szervezünk. A mű- közelíti meg ezt a szintet, látogatása. E látogatások Jermeljanov fegyvergyá- „... Annak ellenére, hogy zottság küldötte, a r! munkás így emléke- már késő volt és éppenhogy régóta várt Elno Rahzlk Lenin illegalitásba vo- megtelepedett az új lakás- Ja, hogy Petrográdba vinulásának első napjaira: ban, nagy lelki nyugalom- gye Lenint... Elővették a „Felkeresett Szof elvtárs éa mai leült az asztalhoz, át- parókát, amely fellsmerheközölte, a Központi Bizott- nézte az orosz lapokat és tetlen finn lelkipásztorrá ság engem bízott meg, hogy írni kezdett. Nem tudom, változtatta... (Amikor Lerejtsem el Vlagyimir Iljics mennyi ideig írt, meri, el- nln megvette a parókát egy Lenint és Grigorij Jevge- aludtam. Reggel kilenc óra színházi fodrásztól és közölnyevlcs Zinovjevet. Megbe- felé keltem fel. s odapil- te. hogy hatvanévesnek szeszéltük. hogy a Sztogonov- lantottam az asztalra. Egy retne látszani, a derék meshíd közelében találkozunk, füzet feküdt ott, a követ- ter elképedten meredt, rá: Ott akartam megvárni Sztá- kező címmel: Állam és for- — Ugyan, miért öregítené lln elvtársat, akit Zinovjev radalom..." magát kegyed, mikor nincs és Lenin bérkocsin követ „Lenin megkért, hogy ve- egy ősz hajszála sem...) majd... Egy idő múlva meg- gyek neki tojást, vajat és • • Délután 2 óra 35 pefejelent Sztálin, majd csukott más egyebet. Felajánlottam, kor fütyült a vonat. Az okkocsiban Lenin és Zinov- hogy hozok neki ebédet a tóberl forradalom útoh volt jev... Razliv állomásig szövetkezeti étkezdéből.. - 6 Oroszország felé..." utaztunk. Ott már éreztük, azonban kategorikusan visz- Ugyanezen a napon Kehogy a legnagyobb vészé- szautasítolta, mondván, hogy renszkij a következő rejtlyen túljutottunk. Néhány a gázrezsón forralhat vizet és jeles táviratot küldte finnperc múlva elértünk az el- megfőzheti a tojást, az neki országi főmegbízottjához: ső búvóhelyre, egy csűr teljesen elegendő. — Nekem „A most kialakult, poszénapadlására.. .* a lapok a legfontosabbak. Ne Utikai és katonai hslyzet„... Biztonságosabb rej- feledkezzék meg a lapok- re való tekintettel a legerétekhelyről kellett gondos- róll — mondta..." Estén- ívesebben fel kell lépni a kodnunk... Mi lenne, ha ként megvártam a pálya- bolsevizmus bomlasztó elVlagyimir Iljics és Grigo- udvaron a postavonatot, vei ellen." íií JeTvauew^L!TJn= í"egv«ttem az összes lapo- Igenj „ októberi forratók átkoltdznének • ret- kat és elvittem Leninnek. da]om mór úton Volt 0roszre?... A rét egy kis tó, a ö tüstént elolvasta azo- f d öroszSbelTk3tvéS Cikkeket írt ej" oS még létezett jX HEEKL^ÍSta14^ "^snap pedig át- Rped írj»:S,Az Alekszandra "ekem V?lkkKU- -02y azínház Meyerhold repde61 Pltyefbft"" zésében felújította Tolsztoj tt más légkör U= Október elején Lenin- ..Rettegett Iván halála" éíAz áU^dó lakosok munká- "tár alig volt ma- mű darabját. Emlékszem, sok aratók voltak akik nem 'adása. Megírta híres leve- ezen az előadáson láttam a sMÍlá£ztak a munkásmo?e™ "t » Központi Bizottság- cári hadapródiskola egy nőio^ rtreitőzött vezetruX" »»*. immár a hatalom át- vendékét egyenruhában, aki A srénanadlást más búvó- vételének azonnali azük- a felvonásközökben f helv VíUotta fel liéfl ]2- Ségességéről. „Kedvea elv- és tisztelgett az üres sebb, mint az előző, egy társak, az események olyan páholy előtt, amelyről Javefelállt. cári ágakból épített kunyhó. ^^ Kom* "lánya" hlssE teTét^Ő a^kunSóT táro "ottan?bűn.nálam sírtgörccsel érkezett haza. faképpen a forradalom főtöltött utolsó héten — írja mert a kalauznŐ „elvtárshadiszállasának lehetett ne- cgyik^ bújtatója Juho K. vétni .. Egyre hidegebb lett. gondolni kellett arra, hogy hamarosan lesz az ott-tartózkodás... Sotman elvtárs Javasolta, hogy Vlagyimir Iljics költözzék át Finnországba..." Oustav Rovlo finn forradalmár emlékirataiból: „1617 április elején a munkásszervezetek engem választottak meg a helstngforsi (Helsinki régi neve. A szerk.) milícia parancsnokává. Később kineveztek a helslngfor. si rendőrfőnök helyettesévé. maid... én lettem a rendőrség parancsnoka. A Hagness tér 1. számú házban laktam, egyszoba-konyhás lakásban. MIVel senki se iárt hozzám, a feleségem pedig éppen falun volt, a legkézenfekvőbbnek és legvessélytelenebbnek < találtuk, ha először hozzám szállásoljuk el Lenint. Sotman még tréfálkozott is: — Ha visszamegyek Pityerbe, elmondom a mieinknek, hogy helSIfigförsi rendőrfőnöknél helyeztem él Lenint. Biztosan nagyot néznek majd.. Latukka finn forradalmár — Vlagyimir Iljics kora reggeltől késő éjszakáig dolelviselhetetlen nyekre észült Október 7én szombaton aztán végre mégérkezett a Központi Blnak" szólította..." Ezekben a napokban a bolsevikok már a felkelés konkrét tervén dolgoztak. va Tlarmath Endre (Kővetkesik: „Hol a kivezető út*;..! Magyar felszólalás Belgrádban • Belgrád (MTI) A belgrádi találkoaJ 1. számú kisegítő munkaszerve, az európai biztonság kérdéseiről tárgyaló bizottság, csütörtök déluiáve alapvető Jelentőségű a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése és az európai béke fenntartása szempontjából. A magyar küldött az emnl ülésén a felszólalók több- beri jogok és az alapvető sége az államok közötti kapcsolatokat vezérlő elvekről fejtette ki kormánya álláspontját. A bizottság ülésen felszólalt Erdős Endre, a magyar küldöttség tagja. Hangsúlyozta, hogy a határok hét ürügyként sérthetetlenségének és az ál- a más államok szabadságjogok kérdésével foglalkozva aláhúzta, hogy e jogok megvalósításakor az államok szuverén jogaik és alkotmányos kereteik figyelembevételével cselekszenek. s e kérdést nem lefelhasználnl belügyeibe lamok területi épségének el- való beavatkozásra. hosszú távon megszabták a kapcsolatok alakulását. Kendszeresek a külügyi konzultációk is. 1975 Júniusában Púja Frigyes külügyminiszter tárgyalt a francia fővárosban, néhány hőnappal később Bernard Destremau francia külügyi államtitkárt Járt Magyarországon. Lázár György, a Minisztertanács elnöke 1978-ban tett látogatást Franciaországban Jacques Chirac miniszterelnök meghívására. Országaink árucsere-forgalma 1971. és 1975. között csaknem megkétszereződött. Gazdasági-kereskedelmi téren Franciaország tőkés partnereink között a 4—5. helyet foglalja el. Gazdasági vonatkozásban Jelentős esemény volt az 1974-ben aláirt tízéves gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás. Ennek alapján megfelelő lehetőség kínálkozik hoszszabb távú szerződéses kapcsolatok létrejöttéhez a vállalatok között A magyar—francift gazdasági kapcsolatok megélénkülését akadályozzák az Európai Gazdasági Közösség megBercxeli A. Károly Vándorének (Regény) 113. A pap már faggatózott, s szerencsére Ernstet, a legtekintélyesebbet árasztotta el kérdéseivel, így én egy pillanatra zavartalanul elmerülhettem e tündért teremtés szépségében, amíg kecses, kissé suta léptekkel közeledett felénk, hogy a tálcát elénk helyezze. A haja fekete volt, ruganyos és fényes, de azért lágy és omlatag. izzO szemét szinte teljésen beárnyékolta a pillák sűrű eresze, s az alka vajpuhán igazodott szája mozdulataihoz, mert most is, hogy zavarában a fogai közé szívta, csak két széle duzzadt kl pirosan. Hogy tudhat ez csókolni I — suhant át rajtam a gondolat. de szemem aztán hegyes kis mellein időzött el ábrándozva. — A húgom mondta a pap, miután észrevette, hogy nem tudók betelni a látvánnyal. Ezzel nyilván el akarta hárítani a kaján gyanút. Mint a tagló, úgy zuhant rám ez a kijelentés, s e percben semmit sem éreztem embertelenebbnek, mint az egyházat, mely ilyen emberáldozatokat követel a kétes üdvösség reményében. Legszívesebben felpattantam volna, hogy tiltakozzam e merénylet ellen, de csak ennyi csúszott ki a számon: — Peccato! A pap értetlenül nézett rám, mosolyt erőltetett az arcára. — Miért? Nem ez a legszebb hivatás egy leány számára? Láttam, hogy inkvizítor! személlyel kerültem össze, nem voltam elég felkészült nyelvileg ahhoz, hogy vitába szálljak vele. Inkább csak a vállam vonogattam, s a felkínált kaktuszfügét majszoltam elkedvetlenedve. — ön protestáns? — ugrott, föl a pap, s a rémület tükröződött apró szemében. Látszott rajta, hogy eretneket még sohasem látott, s ez nem is volt csoda, ebben a rejtett zugban. A hosszú spanyol uralom egész Szicíliától távol tartotta a reformáció izgalmait, ez a kis falu meg te'jesen megáporodott a hegyek barátságtalan bástyái között. Az egyházrak itt rendkívüli hatalma lehetett. s ebben nyilván volt valami része ennek a savonarolai papnak ls, aki feltehetőleg sokat kívánt a híveitől, többet, mint amennyit az emhogy ilyen szép hajadonnal él egy fedél alatt. S berek iósLántukbó nvünám tumtkor én még mindig a leény mozdulatait fi- *ia^t , ! KLDvVií -„„<»-_ . -i. ,w„„ datlansagot könnyű megzsarolni, s a babonaktol gyeltem, a követtem tekintetemmel míg újra el megfélemlítí.tt embér még alíkor ,s meghódol, nem tűnt az Irigy ajtónyílásban, majdnem go- há a berinerekedt természetes józanság szívesen noszkodva fűzte hozzá: — Apáca lesz- ellenszegülne. Isten igazsága ellenőrizhetetlen, a csak a néppel lehet még annyira visszaélni, mint vele. — Nem, katolikus vagyok — válaszoltam szárazon —, de a barátaim protestánsok. — ö — hátrált a pap, s most a két németet célozta meg Idegenkedő tekintetével, akik értetlenül bámultak vissza rá, s ették a fügét. — S önök megértik egymást?... Így? — fordult felém újból, de nem közeledett. — Katolikusok és protestánsok...? Nem fél az ő káros befolyásuktól? Hiszen ez két világ... — Nem — mosolyogtam zavartan. -— Nagyon jól megvagyunk. Nem ls beszélünk erről. Ők különben ls csak lutheránusok. Azt. hittem, hogy ezzel egy kissé megnyugtatom, de erre a szentéletű férfiú teljésén kiborult magából, — LulherT O... Tévelygő volt... Asszony bolondja... ö.,. bocsánat.-.. Igazán nagyon sajnálom... De mi itt tisztán élünk a hitünkben, Isten megóvta ezt a szigetet, hogy az eretnek tévtanok Itt ne terjedjenek el, s ne fészkeljék be masukat sehol... Igazán sajnálom, de ... Ó... — Nem tudta, mit csináljon a szerencsétlen, any-,. nyira megrőkönyítette a tudat, hogy szemtől szembe került az ellenséggel. — Majd beszentélem újra e falakat... Most már nem tehetek egyebet, kérem, csak fogyasszák el azt a kis indiai fügét, azért jó szívvel adom. de nyilván bűnhődnöm kell érte... Ó, Luther! A tudatlan nép kezébe adta a szent iratokat, S ezzel megindította a bomlásnak azt a folyamatát, amely ki tudja, hol végződik... (Folytatjuk.)