Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

8 Péntek, 1977. október 21: Lífts; Még az év elején került szóba először: Bács-Kiskun megye új- lakótelepi épületeinek liftjeit gyorsabban és könnyebben szerelhetné, javíthatná a Szegedi Magasés Mélyépítő Vállalat felvonórészlege, ha néhány szerelője „áttelepülne" Kecskemétre. A kecskeméti városi tanács végrehajtó bizottsága és a vállalat vezetői azóta megállapodtak, hogy még az idén — egyelőre ideiglenes helyen, egy felvonulási épületben — felvonószerviz-kirendeltséget hoznak létre. Előreláthatóan tíz dolgozót (közöttük hat-nyolc szerelőt) foglalkoztat a kirendeltség, s Kecskeméten, Cegléden és Kiskunfélegyházán a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat építette lakóépületekben vállalják az új liftek beszerelését, garanciális javítását, karbantartását. A szegedi „liftesek" feladata lesz a szervizszolgálat és a felvonófelújítás is. A kecskeméti kirendeltség várhatóan 1979-ben költözik végleges helyére, az egyik, Széchenyi városrészbeli lakóház földszintjére. A vállalat szerelőinek elhelyezésére a kecskeméti tanács két lakást is biztosított. A százezredik Wartburg Az NDK eisenachi autógyárónak dolgozói luxus kivitelű tartozékokkal szerelték fel a Magyarországra szállított százezredik Wartburg gépkocsit. A jubileumi 353 W de Luxe típusú, tolótetős, ZT 95-95 rendszámú autó kulcsait a Merkúr vállalat csepeli telepén csütörtökön ünnepélyesen adta át Szalai Lajosnak, a győri Rába Vagon- és Gépgyár műszerészének Csűri István vezérigazgató. Az NDK közúti járműipara kezdettói fogva hatékonyan segíti a magyarországi motorizáció fejlődését. Az elmúlt 20 esztendőben 240 000, az NDK-ban gyártott személygépkocsi került forgalomba hazánkban. „Ez ci feindafom" Beszélgetés Sabin professzorral Bérek és vélemények Gyorsan megtanultuk az új, kedvesen-kellemesen fájdalommentes gyógyszer nevét: Sabin-cseppek. Hogy mitől mentettek meg bennünket, azt utcai sétákon anyáink mutatták meg: a tolókocsikban ülő-fekvő, szerencsétlen bénultakat, minden betegségek egyik legszörnyűbblkétől szenvedőket, akiket még nem menthetett meg az az ember, akiről azt a bizonyos kockacukros injekciópótlót elnevezték. Törékenynek látszó, galambősz öregúr, Einsteinre emlékeztet. Mesélik, mire most Magyarországra érkezett, levél várta. Négygyerjnekes anya írta: sohasem felejti el, mit köszönhet neki. Mit érezhet az az ember, aki ilyen levelet kap? Albert Bruce Sabin, a délkarolinai egyetem professzora ma 71 éves. Harmadszor jár Magyarországon, Szegedre 17 év után látogatott el ismét Figyeltem előadása közben: nyugodt, szinte zengő hangon beszélt, fürgén járt fel-alá, mosolygott. — Húsz éve már, hogy a Sabin-cseppeket alkalmazni kezdték. Mik az elmúlt két évtized tapasztalatai, megközelítőleg hány gyermek részesült „kockacukorkúrában"? — Hát pontos számot nem tudok, de egymilliárdnál is több lehet már. Európából sikerült teljesen száműzni a járványos gyermekbénulást, de különösen a harmadik világ egyes országaiban még jócskán előfordul. Főleg ott, ahol a szegénység, a rossz élelmezés erre külön táptalajt is nyújt Ahol lehet, ötéves koruktól évente kétszer kezelik a gyerekeket Sabin professzor igen jól tájékozott találmányának különféle alkalmazási területeiről, hiszen az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO a Sabin-cseppek előírásszerű alkalmazását ellenőrző bizottságának vezetője. Hozzánk is Genfből érkezett, ahol éppen erről tárgyalt. Ám idejéből — másra is futja. — Ügy tudjuk, újabban rákkutatással foglalkozik... — Nem! Nem megfelelő a kifejezés. Nem dolgozom laboratóriumban, nem folytatok kísérleteket a rákkal kapcsolatban. Az utóbbi három évben igyekeztem összegyűjteni azokat a munkákat, amelyek a rák kialakulásával foglalkoztak. Analizálom ezeket, hogy szintézist végezhessek: hogy segíthessek abban, mely irányban fejlődjék tovább a rákkutatás. Most azt a folyamatot vizsgálom, amelynek következménye az egészséges sejt rákossá válása. — A közelmúltban egy magyar hetilap, a Magyarország közölte azt a cikket, amelyben neves rákkutatókat kérdeztek meg: véleményük szerint elképzelhető-e öt éven belül a rák kórokozójának megtalálása. Valamennyien nemleges választ adtak ... — így igaz. Viszont országonként más és más rákféleségek terjednek el. Ez a tény arra enged következtetni, hogy a rák kifejlődése igen szoros, az eddigi feltételezéseknél is szorosabb öszszefüggésben van az életmóddal. Főleg a dohányzásra gondolok. A fő feladat tehát nemcsak az, hogy a már kifejlődött rákot gyógyítsuk, hanem ellenkezőleg: minden eszközzel álljuk útját kialakulásának. Persze, a rákos megbetegedések gyakran az ember szokásrendjétől függetlenül is kialakulnak. A kutatások ma éppen arra irányulnak, hogy már születése pillanatában el tudjuk kapni a betegséget, megakadályozzuk a rákos sejtek elburjánzását. Nagyon sokan dolgoznak ezen, ez az én feladatom is. Igen, most ez Sabin professzor feladata. Az előzőt elvégezve, végrehajtását utólag kontrollálva az újabb felé fordul, az emberiség jelenlegi egyik legnagyobb ellensége elé lép ezüstös hajával, törékeny termetével. Míg pillanatnyi feladatát végezte — előadását tartotta —, egy szobrász domborműbe véste éles tudósprofilját, amit az előadás végén átadott neki. A faragványon vonásai mélyek, szeme a messzibe kémlelő. A feladatra, feladatára ügyel. Nagyjából a legnagyobbra, amit ember végezhet Domonkos László Bérből élünk, a piacról élünk — mondogatjuk gyakran —, s ez az igazság, mivel életszínvonalunknak jelentősebb részét a bérpolitikai intézkedések befolyásolják. Szocialista társadalmunk mindannyiónké, s új társadalmi rendszerünknek ebben van egyik varázsa. Mindenkinek — hozzájárulása arányában — állandóan többet és jobbat biztosítani, javítani az életszínvonalat. Többek között ezért dolgozunk és élünk, különben mi értelme volna az egésznek? Két évtizede sikerült ezt a permanenciát biztosítani. Az idei évben sokak megelégedésére javítottak a kereseteken, a gyárakban, a tanintézetekben és más munkaterületeken. Tudom, hogy nemigen sikk elégedettségről beszélni, de miért ne mondjuk ki örömeinket is, hiszen az is emberi voI nás. Közreadom; társaság| ban hallottam, hogy két kendergyári szövőnő boldogan említette a műszakpótlék és a rendes béremelés összegét, elégedettek voltak, örültek, tervezgettek. Ugyanilyen megelégedettséget lehetett tapasztalni a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók körében is. Az újságíró sem lehet soha boldogabb annál, mint amikor a dolgozó emberek elégedettségét adhatja közhírré. A párt és a kormány központi bérintézkedéseket határozott el az idei esztendőben. A megyei pártbizottság ötödik ötéves tervciklusra megfogalmazott határozatában is olvashattuk: „A jövedelmi színvonal alakítása területén csökkenteni kell az országos bérszínvonaltól való elmaradásunkat, a több műszakban és nagyobb munkaintenzitással (főleg a könynyű_ és élelmiszeriparban) dolgozó nők bérét az átlagosnál nagyobb ütemben kell emelni." A béremeléseket végrehajtották a munkahelyeken. A szakszervezetek, azok tisztségviselői, testületei aktívan, cselekvően részt vettek a bérintézkedések kialakításában. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége tegnapi, csütörtöki ülésén összegezte a tapasztalatokat. Mit állapítottak meg? Nem volt nehéz megállapítani, hogy a július elsején végrehajtott bérintézkedések alapvetően életszínvonal-növelőek, társadalompolitikai érdekeket szolgálnak. Kifejeződött a kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozó emberek jobb anyagi elismerése. Javultak a kereseti arányok, s ennek eredményeképpen változott és emelkedett az ipar, az élelmiszeripar, a könnyűipar, valamint a kereskedelem és vendéglátóipar fizikai dolgozóinak jövedelme. A központi bérintézkedések megyénkben 62 vállalat és üzem, közel 40 ezer dolgozóját érintette (most nem beszélve a pedagógusok, az egészségügyiek és a közművelődés területén dolgozók béremeléséről). Ezen belül is a villamosenergia- és a ruházati iparban dolgozók kettős béremelésben részesültek. Az intézkedés éves bérösszege meghaladta a 45 millió forintot. Már elöljáróban elmondhatjuk, hogy az érintett dolgozók megelégedéssel nyugtázták a fizetések javítását, s ez a tény kedvezően befolyásolta a termelőmunka hatékonyságát is. Az elégedettség és siker egyik föltétele az volt, hogy igen alaposan előkészítették a béremeléseket. A szakszervezeti bizalmiak és a pártszervezetek tisztségviselői a gazdasági vezetőkkel közösen határoztak. Mondhatni úgy is, hogy névre szólóan döntöttek demokratikus légkörben, a demokrácia „játékszabályai" szerint. Talán ennek köszönhető, hogy a végrehajtás során számottevő kifogás, panasz alig akadt. De lássuk a lényeget, a konkrét számadatokat, hiszen a szakszervezeti vezetők • ezt is áttekintették tanácskozásukon. Megnyugtatóan és ösztönző hatással rendezték a műszak, pótlékokat. A több műszakban dolgozók anyagi megbecsülése korábban a vállalatok megítélésétől függött. E tekintetben eltérőek voltak a dotációk is. A számba vett 62 vállalat közül mindössze tíznél alkalmaztak megelőzően műszakpótlékot, és igen eltérő arányban. Például a szegedi cipőgyárban 10 százalékos volt a műszakpótlék, a nyomdában 25, a villamossági iparban 10, a HÓDGÉPnél 20, a kéziszerszámgyárban 4 százalékot fizettek. A központi intézkedés ezt az eltérő arányokat kiigazította és egységesítette. A műszakpótlékok kiigazítása során 26 millió forintot adtak a rendezésre. Ebből az öszszegből a könnyűipar közel 11 milliót használt föl, a vasMiniszter tanácsi határozat után Fejlesztik a cipőipart Hazánkban az idén több mint 45 millió pár bőr- és bőrtípusú cipő készül, s ebből mintegy 22 millió párat idehaza értékesítenek. Az össztermékből körülbelül egymillió párra tehető az úgynevezett nagyobb használati értékű, magasabb minőséget képviselő lábbeli, de Támogatással Program - műlrágyatárolásra A mezőgazdaságban nem eléggé hatékony a műtrágyafelhasználás, egyebek között azért, mert szakszerűtlenül tárolják a talajerőpótló anyagokat Az üzemeknek nincsen elegendő műtrágyatárolójuk, ahol megóvhatnák a vegyszereket a minőségromlástól. A kérdés megoldására az országban eddig öt agrokémiai társulás alakult, ezekbe tömörült mezőgazdasági üzemek együttes anyagi érdekeltség alapján műtrágyatároV—építéwi programot valósítana* cn«g. Az Agrotröszt a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályával egyetértésben támogatja a fejlesztést. Amennyiben a társulások eleget tesznek az előírt feltételeknek, az Agrotröszt megfelelő arányban hozzájárul a beruházási költségekhez. Abban az esetben lehet ezt igényelni, ha a műtrágyatároló építésénél figyelembe veszik az országos tárolóhálózat előre kijelölt helyeit, tehát egy-egy vidéken nem több létesítményt emelnek, hanem egy központi tárházat terveznek, s ily módon koncentrálják a yegyianyag-kezelést és -felhasználást. Az agrokémiai társulás által kiszolgált körzet általában 20 —30 ezer hektár művelt terület, s ehhez is igazodnia kell a társulásoknak, amenynyiben igénylik a támogatást. Az új tárházak alapterülete 1200 négyzetméternél nem lehet kisebb, és minden esetben messzemenően figyelembe kell venni a szociális létesítményekre vonatkozó előírásokat. (MTI) ezt az arányt — mint ahogy általában a cipők minőségét — jövőre tovább kívánják javítani. Ismeretes, hogy a cipőipar helyzetét és feladatait több mint másfél éves előkészítő munka után augusztusban megtárgyalta a Minisztertanács is, ahol fontos határozatok születtek. E határozatok jegyében Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár ismertette a soron levő legfontosabb feladatokat a bőripari dolgozók szakszervezetének csütörtöki központi vezetőségi ülésén. Többek között rámutatott arra, hogy a minisztertanácsi határozatból adódó tennivalók végrehajtására termelőhelyekre is kidolgozott, átfogó programok készülnek, amelyek felölelik az Ipar fejlesztésével, a gyártmánytervezéssel, az anyagellátással és a kereskedelmi munkával összefüggő kérdéseket. Arra kérte a szakszervezetet, hogy a maga sajátos eszközeivel nyújtson hathatós segítséget annak a törekvésnek a megvalósításában, hogy jövőre ne csak több, hanem az eddigieknél jobb minőségű cipővel láthassák el a haz.-ú lakosságot, és az exportpiacot egyaránt. (MTI) Szövetkezeti küldöttség utazott Hamburgba A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bizottságának soron következő ülésére magyar szövetkezeti küldöttség utazott csütörtökön Hamburgba. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa képviseletében dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa képviseletében dr. Kovács Sándor elnökhelyettes vesz részt az egy hétig tartó nemzetközi tanácskozáson. és villamosenergia-ipar majd 4 milliót, az élelmiszeripar több mint 3 milliót kapott. A béremelések nem követték a korábbi gyakorlatot, hogy mindenki egyformán kapjon. Nagyon szépen kidomborodott a megkülönböztetés, a preferencia. Köztudott, hogy a textil- és a villamosenergia-iparban kialakult keresetek nem tükrözték kellően a foglalkoztatott létszám struktúráját, a munkakörülmények és a munkaintenzitás színvonala által indokolt kereseti arányokai. Külön bérpreferenciában részesült a szegedi gyárak közül a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, ' a Szegedi Textilművek, a Szegedi Ruhagyár, a Pannónia Szőrmekonfekció Vállalat, a DÉMÁSZ, a sütőipari vállalat és a DÉGÁZ. A megkülönböztetett bérösszeg meghaladta a 15 millió forintot. Ebből a könnyűipar közel 12 milliót kapott, az élelmiszeripar 2 milliót, a villamosenergia-ipar 500 ezret, s közel ennyit a nehézipar és a helyiipar. Ha a béralaphoz viszonyítjuk a preferenciát, akkor is szép arányokat jegyezhetünk föl: a könnyűiparban 2,44 százalékot, az élelmiszeriparban 4,5 százalékot, a helyiiparban pedig 2,5 százalékot jelentett a megkülönböztetés. Ehhez hozzá kell számítani a vállalatok saját erőből történt béremelését is, s akkor már érzékelhető javításról lehet beszélni. Végül is megállapítható a júliusi béremelésekről, hogy nem „aprózták el" a lehetőségeket, hanem valóban érzékelhetőeu javítottak a dolgozók keresetein. Kimutatták, hogy a bér javítások eredményeképpen a szegedi iparban dolgozó emberek havi átlagkereséte 2734 forintra emelkedett, az építőiparban dolgozók 3321 forintot, az állami gazdaságokban 2999 forintot, míg a kereskedelemben dolgozó emberek 2410 forintot keresnek átlagosan havonta. Ezekben az ágazatokban a preferencia és a saját erős bérjavítás mértéke meghaladta a 10 százalékot. Végül is így jött össze a fizetésemelések összege: éves saját erős fejlesztés 5,53 százalékot, a preferencia 2,49 százalékot, a műszakpótlék javítása 1,67 százalékot, míg az egyéb pótlékok összege pedig 0,68 százalékot tett ki. Nagy örömmel adunk közre ilyen adatokat, hiszen a forintok mögött végül is az életszínvonal-politikánk válik valósággá. Pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy az életszínvonal állandóan emelkedjék, ezért az idei béremelések nem zárnak le semmit. A bérek ösztönző hatását ezután is javítani, emelni kell, állapították meg a szakszervezeti tisztségviselők is, s arra kérik a dolgozókat, hogy jó munkájukkal járuljanak hozzá a további lehetőségek megteremtéséhez. G. I. Tunéziai delegáció látogatása Magyarországon Brahim Turki államtitkár vezetésével a Tunéziai Köztársaság külügyminisztériumának delegációja Rácz Pál külügyi államtitkár meghívására 1977. október 16—20. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Brahim Turki az időszerű nemzetközi kérdésekről és a két ország kapcsolatának fejlesztés séről megbeszélést folytatott Rácz Pál külügyi, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárral, Rónai Rudolffal, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökével és Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettessel. Az államtitkárt fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. (MTI)