Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-20 / 247. szám

é Csütörtök, 1977. október 20. Sahin professzor Szegeden Neves vendége volt tegnap Szegednek: a világhírű, orosz származású amerikai professzor, Albert Bruce Sabin látogatott a városba, a Szegedi Orvostudományi Egyetem mikrobiológiai intézetének meghívására. A gyermekparalízis elleni Sabin-cseppek feltalálója újabban a rákkutatással foglalkozik. Munkájáról tegnap délután a szemészeti klinika előadótermében Tumoros megbetegedések kórokozója és immunológiája című, nagy érdeklődéssel kísért előadásában számolt be. Képünkön: Sabin professzor, a szemészeti klinika előadótermében Munkasiker a bauxitkutatásban Kiemelkedő munkasikert ért el a Bauxitkütató Vállalat bakonyoszlopi fúróbrigádja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy már november 7-re teljesítik az éves 17 000 méteres tervüket. Vállalásuknak több mint két héttel a határidő előtt elegét tettek: és a következő napokban már más területeken segíthetik a fontos kutató munkát. Üzemfelújílás Mosonmagyaróváron Befejeződött a körkötő üzem felújítása a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban, s ezzel jelentős állomásához érkezett az alsóruházati rekonstrukció, amelyet 87 millió forintos költséggel tavaly kezdtek meg. A régi gépeket részben kiselejtezték', s helyettük 80 nagy teljesítményű csehszlovák és NDKgyártmányú kötőgépet állítottak munkába. Ezeken mérettartó, rugalmas kelméket állíthatnak elő. -A rekonstrukció utolsó ütemében, jövőre új gépekkel, berendezésekkel körszerűsitik az anyagmozgatást. Értékes melléktermékek Szendviessiló és szalmapogáesa Felhasználhatók-e a kor- kezelik azt a későbbiekben, kukoricaszár sok száraz szerű gazdaságok állatte- Ha már későn gyűjtik be, anyagot, a leveles cukorrépanyésztésénél a mezőgazdasá- porral szennyeződhet, száraz fej pedig szénhidrátot, szergi melléktermékek? Erre a időben nagyon kiszáradhat, ves savakat, enzimeket tarkérdésre a válasz egyszerű: csapadékos őszön sárosabbá talmaz, ami a takarmányoigen. A gyakorlat mégis az és romlékonyabbá válhat, zásban rendkívül fontos. Ezt ellenkezőjét bizonyítja. Ügy ugyanakkor a táplálkozási a keveréket szendvicssilónak tűnik, mintha a főtermények érték is csökkenhet. nevezzük, ami kiváló takartermelési színvonalának nö- A takarmányozásban mind mány. velése mellett elfeledkeztünk ez ideig kevéssé hasznosítot- A gabonaszalma hasznos!volna a répafej, a kukorica- ták a mezőgazdasági üzemek tásáról alig hallani az állaszár vagy a gabonaszalma a kukoricaszárat. Pedig meg- tok takarmányozásánál. Petakarmányozási felhasznála- felelő technológiával a be- dig a szalma magas szárazsáról. Az igaz, hogy ezek a takarítás sem okoz ma már anyag-tartalma önmagában termékek alig tartalmaznak különösebb gondot. A ren_ kívánja a felhasználást, nagy fehérjét, de keményítő meg- delkezésre álló gépek alkal- nedvességtartalmú takarmáfelélő mennyiségben fellel- masak arra, hogy a kukori- nyokkal keverve. Készíthető hető bennük, ezért felhasz- catöréssel együtt például belőle többek között szalmanálasuk mindenkeppen indokolt. Sokszor elhangzik az a csőtörő-szecskázó géppel, pogácsa, ha kalapácsos damegállapítás, hogy a mező- vagy morzsoló-szecskázó rálóval megőröljük. Tíz szágazdasági termelésünk ug- kombájnnal egy menetben, zalék víztartalmú szalmaőra morzsolókombájnnal és leményt szárított répaszerásszerü növekedése ellenére is sok még a tartalék. A , , , , . . .. , , , melléktermékek fokozottabb Járvaszecskazoval ket me- lettel osszedaralunk, az ugyhasznosítása a feltárható tar- netben betakarítsák a szárat nevezett pellet takarmányt talékok egyike. is. Mivel a szántás minősé- kapjuk. Mindezt további tápA mezőgazdasági termelés- ge a kint hagyott szár miatt anyag-kiegészítéssel tehetben regtol fogva az a torek- , , , ,, , . ..., , . vés, hogy a termesztett nö- sokkal rosszabb, ezert az juk takarmanyozasi szemvényeket minél sokoldalúb- összeszedése nemcsak takar- pontból még értékesebbé. Ez ban lehessen hasznosítani, mányozási szempontból, ha- a termék nagyon keresett exAz emberi táplálkozásra, nem agrotechnikai okok mi- portcikk. StTtSSSTSÜSE lényeges. A szecska- A lehetőségek a mezőgazhetetlen visszamaradó része- z°tt kukoricaszárat legcélsze- dasági üzemekben tehát töbit többnyire a takarmányo- rűbb silózni, mert így ké- bé-kevésbé adottak. A szakzásnál hasznosították. A szjthető a legjobb minőségű vezetőknek érdemes erre melléktermékek gazdaságos takarmá A cukorrépale- odafigyelni, mert az értékteD62VU1 lésével és tartósításaval jelentősen csökkenthető és a kukoricaszár együt- lennek hitt melléktermékek az állattenyésztési költség, tes silózásával nagyon érté- jelentős mértékben hozzájáEzért a fejlett mezőgazdasági kes takarmányt készíthetünk, rulhatnak állattenyésztésünk üzemekben is indokolt a E két menéktermék jól ki- további fejlesztéséhez, mellektermekek nagyobb ... . , . , arányú és szakszerű felhasz- egészíti egymást, mivel a Radics Ferenc nálása. Leginkább a cukorrépatermelő gazdaságokban oldják meg helyesen a melléktermékek felhasználását. A cukorrépa szedésekor a répa leveles zöld fejrészét le kell vágni, ami kiválóan alkalmas takarmányozásra. A leveles répafej fehérjetartalmánál fogva különösen a növendék- és a fejőstehén takarmányozásánál javasolható. A takarmányozási érték azonban nagymértékben függ attól, hogy milyen gyorsan szedik össze a földről az elszórt répafejekét, s hogyan Segíts magadon... Ö' , lbe tett kézzel ülni és várni soha sem célravezető, nem várhat eredményt, aki így cselekszik. A hajdani szólásmondást mindenki ismeri: segíts magadon, majd mások is megsegítenek. Persze, ez a mondás igazodott már mai viszonyainkhoz, és kissé kificamodott. Ma azt vallják egyesek, maradj nyugiban, majd az állam megsegít. Fölösleges idegeskedni, törni a fejedet valami jobbításon, hiszen lehetőségeid adottak és véglegesek. Majd a legközelebbi tervciklusban sorra kerülsz, beruházási összeghez juthatsz, és akkor növelhető, javítható a termelés. Hogy miért ez a bevezető? Hová akarok kilyukadni? Oda, hogy olykor lehetőségeink vannak komolyabb beruházási összegek nélkül is előbbre lépni. Elgondolkodtatott egy üzemi hír, melyet az alábbi szöveggel adtak közre a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat értesítőjében: ,.ötletnap a jutában." ötletnapot tartottak szeptember elsején a Szegedi Jutaárugyárban. A beadott ötletek száma hatvannégy volt, ebből elfogadtak harmincnégyet, újításként kezelnek tizenötöt. Ez a rövid közlés a kiadvány utolsó előtti hírecskéje volt, a 37. oldalon, egy betonjárda építéséről szóló tudósítás zárta a sort, hogy a nagylaki üzem munkásai és a községi tanács közösen 2 kilométer hoszszúságú betonjárdát épített a lakótelep és a gyártelep közötti szakaszon. A munkában élen jártak a szocialista brigádok tagjai. Mondjam azt, hogy az ötletnapról adott tájékoztatást a bulletin élére szerkesztettem volna, megemlítve név szerint mindazokat, akik befáradtak a gyárba, és valamilyen — használható, vagy nem használható — ötletet adtak a termelés további javítása, a munka könnyítése érdekében? Ezt nemigen követeli senki, a lényegen, a hasznosságon nem változtat semmit, hogy a közlemények sorában az élen, vagy az utolsó helyen áll-e ez a tudósítás, legfeljebb az értékítéletre, ahogyan mondani szokták üzemi zsargonnal, a hozzáállásra ad hűséges tükörképet. Á nagy volumenben termelő gyárak vezetői gyakran a mindennapi kérdésekben is nágyban érzékelnek. Űj üzemcsarnok, ötven új, nagy teljesítményű gép, millió négyzetméteres megrendelés és így tovább. De az élet mindennap lép egyet előre, s amíg nincs anyagi fedezet a gyárépületre, az újabb gépparkra, addig is termelni és élni kell. Keresni illik a javítás, a fejlesztés lehetőségeit, hogy kis ötletekkel, kevéske pénzzel is javuljanak a termelés föltételei, az előállított termék minősége jobb legyen, s váljék könnyebbé a munka. Elképzelhető, hogy az említett jutaárugyári ötletnapon nem nyújtottak be világszabadalmakat, de valami jobbító szándék csak foglalkoztatta azokat az embereket, akik előadták elképzeléseiket. A számok önmagukért beszélnek: a hatvannégy ötletnek több mint a fele használhatónak bizonyult, sőt, tizenötöt úgy ítéltek meg, hogy újításként is elfogadható. Azt a konklúziót érdemes levonni ebből a tényből. hogy sokszor, sokhelyütt elmennek, elsietnek a kézzelfogható, első látásra, hallásra aprónak és jelentéktelennek tűnő ötletek, javaslatok mellett. Holott érdemes megállni gyakrabban is a munkapadok, a gépek közvetlen közelében, szót váltani az ott dolgozó szakemberekkel, kikérni véleményüket, ötleteiket, hogy miben lehetne szerintük könnyűszerrel, nagyobb beruházási összeg nélkül is javítani, segíteni a meglevő állapotokon. Ne várjunk ölbe tett kézzel az államkasszára, mint lusta ember a sült galambra. S a válaszadásnál is számoljunk el legalább tízig, mielőtt kiböknénk, hogy nincs pénz a megvalósításra. Még egy apróság foglalkoztatott, s ez nem is a termelőmunkával kapcsolatos, hanem a lakókörnyezet küllemével. A tarjánvárosi buszmegállóban várakoztunk többen is, s két ember beszélgetett az épületek körüli rendről, a parkosítás lehetőségeiről. Tény és való, hogy a felsővárosi háztömbök környéke elképesztően néz ki. Azt megértik az emberek, az ott lakóK és az arra járók, hogy egyik pillanatról a másikra nem lehet olyan parkot varázsolni a házak köré, mint a Széchenyi tér. De azt nehezen fogadják el, hogy esztendő; sőt kettő is eltelik, de még annyira sert futja a városnak, hogy legalább elegyengetnék a földkupacokat, elhordanák az építőanyag-hulladékokat, s a vállig érő gazt lekaszálnák. Egy földmunkagép, s néhány ember komótosan rendbe hozhatná gyor* san az elhanyagolt területeket, s amikos elérkezik az ideje, akkor véglegesen kialakíthatnák a parkokat, játszótereket Aprq dolgok ezek, tudom, de zavaróak. A Retek utca jobb oldalán, közel a Csillag térhez, a betonjárdán kihagytak nyolc-tíz „lyukat", valószínűleg fáknak. De azóta, amióta elkészült az a járda, eltelt másfél esztendő, A lakók is szívesen kiásnák azt a gödröt, s elültetnék a csemetét is, csak valakinele intézni kellene az ügyet. A megállóban beszélgető emberek szerint a tanácsnak, illetve a tanács vállalatának, a városgazdálkodás alkalmazottainak. Az említett hiányokat valóban pénz nélkül meg lehetna szüntetni, csak akarni kellene, s olykor meghallgatni azokat is, akik a buszmegállóban beszélgetnek. Visszatérve a termelő munkához, a gyárak életéhez: a fentebb említett üzemi bulletinben arról is hírt adtak, hogy a szegedi kenderfonógyárban keresik a lehetőségét a zsineggyártás bővítésének. Miért? Azért, mert a gyár vezetői fölfigyeltek arra, hogy a hazai mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok egyre töbtt korszerű bálázógépet vásárolnak és alkalmaznak. Ezek a gépek „eszik a madzagot"i jövőre már a szegedi kendergyártól kétszer annyit kérnek, mint az idén. Ha nem gyártunk idehaza eleget belőle, külföldről kell megvásárolni. Olyan luxust aligha engedhet meg magának népgazdaságunk, hogy a hazai nyersanyagból nagy múlttal rendelkező feldolgozó iparunk ne elégítse ki a hazai igényeket, örvendetes, hogy erre jó előre gondolnak a gyár képviselői is. Végül még egy példa a mondandóhoz: a jutaárugyárban mind inkább tért hódít a helyben gyártott ponyvaanyagok konfekcionálása. Természetes, hogy hirtelenjében a nagyvállalat sem képes új konfekcióüzemet fölépíteni, gépekkel berendezni. De lehetséges valamit előbbre lépni más utakon is. Ezért dicsérendő, hogy a salgótarjáni ruhagyártól megvásároltak néhány ponyvavarró gépet, s azokat kiadják bedolgozóknak. A bedolgozásban rejlő lehetőségeket különben sem aknázzuk ki úgy, ahogyan arra lehetőségeink, adottságaink lennének. Az élen járó ipari országok sokkal előbb járnak, a bedolgozást nem tekintik harmadrendű tevékenységnek, hanem ipari termelésük szerves részének minősítik és hasznosítják. E

lképzelhető, hogy nem eget rengető példákat sorakoztattunk föl ebben az írásban, de a gondolatot szeretnénk továbbadni, hogy az apróbb javaslatok, ötletek, az azonnal kész lehetőségek nagyon gyakran segítséget adnak a termelés mennyiségének és minőségének, valamint a munkavégzés könnyítésének fejlesztéséhez úgy, hogy alig szükséges beruházási összeg a megvalósításhoz. Gazdagh István Budapest körül Budapest egyre növekvő város majd peremkerületeiben, s folytatódik az agglourbanizációs ártalmainak csökkentésére nagyszabású _ . .. .. ,, erdőtelepítés kezdődött a fő- meraclos övezetben. Walter Íves hazánkban Hazánkba érkezett Walter íves, ausztrál mezőgazdasági államtitkár, aki .a két ország közötti mezőgazdasági kapcsolatok fejlesztéséről folytat tárgyalásokat és tanulmányozza a magyar mezőgazdaság nagyüzemi módszereit. Műszerkiállítás a budapesti nem- magyar vállalat hozta el vásárközpontban elektronikus vezérlő és szamegnyílt a Mipel—Micronica bályozó berendezéseit, ipari nemzetközi ipari elektronikai célra hasznosítható számítóés műszerkiállítás. gépeit, elektronikus mérésA most harmadik alkalom- technikai eszközeit, több mai megrendezett bemuta- mint tízezerféle terméket tóra 16 ország 108 cége és 16 (MTI) Szerdán zetközi A tervek szerint Budapest közigazgatási határain belül 1980-ig, ezer hektáron telepítőnek facsemetéket. A tavaly már megkezdődött munkálatokat elsősorban a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan termelőszövetkezeti területeken és állami tartalékföldeken végzik. A második szakászban, 1980 után, Pest megye területén, a 44 települést magában foglaló agglomerációban folytatódik az erdősítésMagyar—vietnami együttműködés Magyar—vietnami oktatási együttműködési munkatervet írt alá szerdán az Oktatási Minisztériumban Polinszky Károly, a Magyar Nepköztársaság, és Nguyen Thi Binh, a Vietnami Szocialista Köztársaság oktatási rnin tere. Az aláírásnál jelen vált ónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Gosztonyi János oktatási államtitkár, valamint Nguyen Phu Soai, a VSZK budapesti nagykövete. A magyar—vietnami kapcsolatok történetében először került sor a két minisztérium közötti együttműködési munkaterv aláírására.