Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-20 / 247. szám

é Csütörtök, 1977. október 20. Az illegális harc mestere zvetités a JATE-b Több száz hallgató keres alkalmi munkát A dolgozd nép anyagi és szellemi felemelkedésének törhetetlen harcosóra, a kommunista mozgalom egyik tántoríthatatlan szegedi vezető egyéniségére emlékezünk Gladics József személyében. Az ellenforradalmi fehér terror folytén megtizedelt forradalmi proletariátus és a szegedi kommunistu mozgalom következetesen osztályhű fia volt. Azon kevesek egyike, akit nem tört meg és nem némított el az ellenforradalmi rémuralom, nem félemlített meg a magyar burzsoázia és földesúri osztály fasiszta erőszakgépezete, sem a kommunistákra szórt hazugságok áradatának propagandája. A Magyar Tanácsköztársaság vöröskatonájaként az 1919 tavaszi-nyári védelmi harcaiban már jelesen vizsgázott proletár hazaszeretetből is. 1902. október 17-én született Szegeden, a Zárda utca 14. számú házban. Anyja Roll Mária, édesapja Gladics György. Kilencen voltak testvérek. Édesapja mészáros és hentes volt Gladics József a polgári iskola elvégzése után apja mesterségét választotta. Édesapjának 1921-ben bekövetkezett halála után a család anyagi helyzete nagyon bizonytalanná vált. Ekkor arra kényszerültek, hogy a Zárda utcai 2 szobás lakást feladva, a Fel 1-Tlsza-part 22. számú „Ecsedi ház" egy szoba-konyhás lakásba költözzenek. Szegeden a húszas évek elején, bí tor forradalmárok az 1921-ben törvényesített terror ellenére hozzáláttak a kommunisták sorainak rendezéséhez, a párt újjászervezéséhez. A következetes osztályharc és a marxizmus —leninizmus eszméinek hű harcosai voltak a húszas évek első felében Szegeden: Ladvánszky József, Lengyel János, Stéhly István, Deli Károly, Szabó Jánosné és a fiatalok: Gladics József, Gera Sándor, Pusztai (Pipicz József) és mások. A Kommunisták Magyarországi Pártjának 1925. augusztusáig, a párt újjászervezéséért folytatott harci időszak végére Szegeden is mar erős kommunista mag létezett, amely tömöritette a proletariátus legjobbjait és szervezte a harcot a népelnyomás ellen. A 20-as évek közepén Gladics József már egyik irányítója volt a kommunista párt újjászervezésének a legtapasztaltabb és igen világosan látó és gondolkodó Ladvánszky József oldalán. Ekkor a szegedi kommunista Illegális mozgalmi központ Lengyel Jánosék lakása volt. Ott talalkoztak a Budapestről érkező összekötők a szegediekkel. 1926 novemberében a szegedi rendőrség nyomára jutott a szegedi illegális kommunista szervezkedés irányítóinak. Letartóztatták Ladvánszky Józsefet, Gladics Józsefet és Nagy Ferencet. Bizonyítékok hiányában azonban a bíróság kénytelen volt a vádat elejteni és szabadlábra helyezni őket. A kapcsolatok helyrehozatala után folytatódott a küzdelem a dolgozó tömegek helyzetének megváltoztatásáért és a pártért A kirobbanó tőkéi világgazdasági válság Magyarországon is még elviselhetetlenebbé változtatta a munkásság és a szegényparaszti tömegek addig is nyomorúságosnak mondható anyagi-szociális helyzetét. A rezsim növekvő terrorral Igyekezett leküzdeni a nép elégedetlenségét és a fokozódó politikai harcot. A szegedi kommunisták és osztályharcos baloldali szociáldemokrata dolgozók öszszefogása a közös osztályellenség ellen, javult. A kommunista párt hazai bizottságának irányításával szélesedett az illegális szervezkedés Szegeden és környékén. 1930. május 18-án, a Szeged melletti tápéi füzesekben a fasizmus elleni harc feladatainak és harci formáinak megtárgyalására gyülekeztek Szeged, Makó, Szentes, Kecskemét és Kiskunfélegyháza kommunistái. A szegedi rendőrség nyomozói rajtaütöttek a gyűlésen és 1931. január 14-én kezdődött meg Rosner Jenő és társainak kommunistaellenes bírósági pere Szegeden. Rosner Jenő (Kovács István), a központi irányító nem került a rendőrség kezére. Így ls, távollétében összesen 25-ert álltak a bíróság elé a fasiszta rendszer megdöntésére irányuló kísérlet és szervezkedés vádjával, köztük Gladics József, akit a Vild-tanács 2 év és 6 hónap börtönbüntetésre és a politikai jogainak öt évi megszüntetésére ítélt. A bírósági tárgyalás első napján Gladics József hangos szavakkal éltette a magyarországi kommunista pártot, és a magyarországi proletárforradalmat. Hasonló módon cselekedett Gera Sándor is. A börtönbüntetés letöltése után hamarosan ismét mint a kommunista mozgalom egyik szegedi irányítója, valamint a „fennálló állami é; társadalmi rend felforgatására irányuló szervezkedés" vádjával került ,a bíróság elé. 1932. április 4-ét követően széles körű kommunista szervezkedésre bukkantak a nyomozó hatóságok. Ezúttal „Sebes László és társai", össze sen 28 kommunista és baloldali érzelmű munkás, szegényparaszt, értelmiségi és diákok ellen folyt politikai per. A másodfokon kihirdetett bírósági Ítélet szerint a per íővádlottjai voltak: Gláöicr József, Gombkötő Péter — aki 1931 végén kapcsolódott be Irányítóként a párt Szegeden és környékén folyó szervező tevékenységbe —, Komócsin Antal, Gera Sándor — aki 1933 februárjában külföldre távozott —, Szilbermann Gyula, Szllbermann Ferenc, Sebes László és Szepesi Imre. Gladics Józsefet, a Skultéty-tanács 2 évi fogházbüntetésre ítélte, ö, és több más vádlott büszkén, és nyíltan vallották magukat kommunistáknak, nem törte őket meg a„brutális fizikai bántalmazás, a kínzás. A börtönből szabadulás után Gladics József folytatta a küzdelmet Combkötő Péterrel, Krajkó Andrással és Ladvánszky Józseffel, Gladics helyzete azonban teljesen bizonytalanná vált. Lépni sem tudott a rendőri állandó megfigyelés miatt. Az Irányító munkáról le kellett mondania. 1935-ben a KMP hazai központi vezetése Hajdók Bélát küldte Szegedre, a kommunisták vezette harc Irányítására. A szegedi pártmunka irányításának élére egy időre Krajkó András került A hitleri Németország szövetségesekónt a háborúra készülődés és fegyverkezés politikai légkörében mind nehezebbé vált a kommunisták és kommunista gyanús egyének tevékenysége. 1940 karácsonyán, a fokozódó üldözések idején Jöttek össze tanácskozásra a még szabadlábon levő szegedi kommunista vezetők Deli Károly somogyitelepi, igen szegényes lakásán, hogy megvitassák a szegedi proletariátus és haladó értelmiségi dolgozóinak harci feladatait és eszközeit. Gladics Józsefet 1942-ben a Szovjetunió elleni háború frontjára vitték büntető században. Onnét nem tért viszsza. Most lenne 75 éves. Szü leté3napján méltó tisztelettel emlékezünk a magyar mun kás és kommunista mozga lom nagyszerű harcosára, ve zető egyéniségére. Cárközi István A JATE KISZ Bizottság Dugonics téri helyiségében percenként nyílik az ajtó. Csapatostul jönnek a hallgatók: — A munkaközvetítő irodát keressük. — Itt lehet munkát vállalni? Szondi Ildikó, az egyetem KlSZ-vezetőségánek érdekvédelmi felelője Jókora csoport közepén áll, magyaráz, gesztikulál, sorolja a munkaalkalmakat. A nemrég létrehozott egyetemi munkaközvetítő iroda iránt láthatóan nagy az érdeklődés a hallgatók körében. Ösztöiidi.ból megé'iii — Kinek az ötlete volt az egyetemi munkaközvetítő létrehozása? A hallgatók kérték, vagy a varosból merültek fel ilyen igények? —kérdezem Szondi Ildikót. — Nálunk a hallgatók kérték, hogy legyen végre szervezett formája az atkami munkavállalásnak. Azt hiszem, a városi üzemek és a lakosság nem is tudott arról a potenciális munkaerőről, amit a hallgatók jelentenek. Az iroda megalakításakor volt egy közvetlen mintánk ls, a budapesti Műszaki Egyetem hasonló vállalkozása. — Egyetemistának' tanulás a dolga, nem pedig különböző segédmunkák elvégzése. Hogyan fér össze az alkalmi munka a választón pályára való felkészüléssel? Nem tartanak attól, hogy a szervezett, nagy tömegeket mozgósító munkavállalás rontja majd a tanulmányi eredményeket? — Más ls kérdezte már. Tapasztalatból tudom, hogy többnyire azok vállalnak munkát, akik' a tanulásban ls helytállnak. A lezserek, akik félvállról veszik tanulmányaikat, akiket tömr.ek a szülők pénzzel, nem koszolták be a kezüket párszáz forintért. Olvanok kercs'k irodánkat, akik ismerik a pénz írt ékét. — Ennyire üres a hallgatók zsebe? — 18—24 éves felnőtt emberek járnak egye'emre. Kortársaik, akik a középiskola után munkát vállaltak, ca mia^e&HBinfocBBi A wroclawt Építészeti Múzeum egyike a világ öt hasonló intézményének. Célja, hogy a legrégebbi időktől napjainkig bemutassa a térformáló művészetet. A múzeum 2,5 ezer négyzetméternyi területén közel nyolcezer kiállítási tárgyat gyűjtöttek össze, többségében eredeti építészeti emlékeket. Ezer és ezer olyan dokumentumot találhatunk, amelyik az, évszázadok építőművészeti elképzeléseit, stílusok születését tükrözi és bemutatja a korok közötti kapcsolatokat is. Az Építészeti Múzeumban közel 120 kiállítás látható, s a legérdekesebbek között kel' megemlíteni azt a 2 évvel ezelőtt kezdeményezett kiállítást, amelynek célja, hogy bemutassa az építészet- és a várostervezés jövőjét. Hasonlóan érdekes az a kiállítás, amely a képzőművészet szerepét mutatja be a várostervezésben. füzesetek, szárítókban Az előírásokat be kell tartaniI A betakarítási munkák során a termények mesterséges szárítása a különböző típusú — Sirokkó, Bábolna, MGF— OB. stb. — szárítóberendezésekkel mind jobban elterjed a megyében is. Sajnálatos módon ezzel együtt a szárítóberendezések tüzei is megszaporodtak. Az elmúlt napokban 3 szárítóban tűz következett be. Ebből két tűz a makói Üttörő Tsz-ben, egy pedig a szegedi Felszabadulás Tsz-ben. A forgódobos lucernaszárító-berendezé$ekben paprikát szárítottak mindkét szövetkezetben. A szárítandó paprikaesövek mellett, különösen Szegeden került sok hulladék, és szárrész a berendezésbe, mely aztán a szárítás során lerakódott. Az indokolatlanul magas hőmérsékleten meggyulladt a szárító, s a benne levő több száz kiló paprika elégett. A keletkezett kárt nagy mértékben növelte Szegeden az is, hogy a szárítóberendezés felforrósodott szerkezeteinek természetes lehűlése helyett a vízzel hűtést alkalmazták és emiatt a felhevült fémszerkezetek tönkrementek. Szentesen korábban ha sonló tűzesetnél az ég5 részeket porral oltották el, és hagyták a felhevült berendezést lehűlni. így a kitágult forgódob visszahúzódott és nem károsodott. A megtermelt termények — kukorica, napraforgó, paprika — gyors betakarítása népgazdasági érdek. A betakarításnál azonban a tűzvédelem követelményeit is érvényre kell juttatni, így csak üzemképes biztonsági berendezésekkel szabad a szárítóberendezéseket hasz nálni, a technológiai szabályokat, előírásokat be kell tartani. A szárítóknál —. de külö nősen a paprika szú ításánál, ahol ez nem klzáró'ag erre a célra készült forgódobos szárítókkal történik — a termények tisztítására, a szárítandó hőmérséklet megválasztására, a berendezés rendszeres tisztítására különös figyelmet kell fordítani. ma 3—3 ezer forintot keresnek. Az ösztöndíjkeretek Idén először emelkedtek valamit, a tanulmányi ösztöndíj és a szociális segély együttes összege azonban átlagosan ma sem több 5—609 forintnál. Ebből nem lehet megélni. Sok hallgató szülei nyugdíjasok, van, akinek csak egyik szülője él. Könyveket kellene vásárolni, hogy műveltségük együtt haladjon az ismeretek fejlődésével. Ruházkodni kell. De egy államilag dotált farmer ls csaknem ezer forint, ha lehet egyáltalán kapni. Lelkiismeretesebb emberek 22 éve3 korukban nem 1* pumpo'Ják a szüleiket több és több pénzért, Inkább a szabad Idejüket áldozzák föl. Ez magyarázza a hallgatók érdeklődését a munkalehetőségek Iránt. — Komo'yan veszik ezt a hallgatók? Nem válik álta'ánossá a kötelező „társadalmi" munkákon tapasztalható lazsálás? — Ezt a munkát önként vállalják, előre meghatározott fizetségért. Tudják, ha nem dolgoznak, a munkáltató legközelebb nem tart igényt a szolgálataikra. — A szervezés rengeteg munkát igényel. Ki végzi ezt itt a KISZ-bizottságon? — Az én irányításommal a kari érdekvédelmi felelősök. Társadalmi munkában csináljuk. Enyiií'Mék a munhaerch snyt — Hogyan szerzik a. munkalehetőségeket? — Jelentős segítséget, kapunk a városi munkaközvetítő irodától. Felhívnak, ha hozzájuk befut valamilyen igény, amire mi biztosítani tudunk munkaerőt. Felvettük a kapcsolatot Jó néhány vállalat munkaügyi osztályával Különösen Jók a k'apcso'ataink a Paprikafeldolgozóval, a ZÖLDÉRT-tel és valószínű'eg állandó mun. kalehe'ősíget kapunk a Kazánjavító Ipari Szövetkezetnél. A Volán lg elfogadható munkát kínál elfogadható bérezésért. Sok ha'lgatót foglalkoztatna a DÉLÉP és a Konzervgyár, de keveset fizetnek. A Konzervgyár paprikoszeletetésért tíz forintot, a DÉLÉP aszta'.os segédmunkáért, mázolásért csak nyolc forintot adna óránként. — Köztudomású, hogy munkaerőhiány van a városban. Kutatnak-e új munkaalkalmak után? — Jók a tapasztó'ataink a takarításról. Irodákba, hivata'.oMje és m-.gánlakásokba 's járnak hallgatóink takarítani. Itt ls béríeizülfcJysk vannak. Magánlakásban húsz "orin'nál kezdődik az ó-abér, közű'etek tíz-tizenkét forin'ot tudnak csak adni. Tudjuk például, hogy a vendég'átóíparban kévés a konyhai segédmunkás, a vállalat illetékesei mégsem jelen'keztek hlrde'ésünkre, sőt amikor közvetlenül hozzájuk fordultunk, akkor sem kaptunk választ. Kwepeá'ás, Fóimantaszo gálát — Munka éa munka között különbség van. Olyan munkát szeretnek-e a hallgatók, amilyet a vállalatok -.ínéinak? — Többnyire nem. Arrnl van szó ugyanis, hogy a vállalatoknál az anyagilag és erkölcsileg kevésbé megbecsült munkákra nem akad Jelentkező, ezeket kellene a hallgatóknak elvégezniük. A hallgatók pedig a tanulás melletti munkavállalást nem pusztán pénzkeresetnek te. klntlk, szeretnék, ha az kap. csolatban állna későbbi fog. lalkozásukkal. Nálunk pedagógusokat és jogászokat kepeznek, elsősorban korrepe. tálást, magánórát, fordítási és pótmamaszolgálatot vál' latnának. Szondi Ildikó vastag spirálfüzetet mutat, tele van sorszámozott nevekkel és adatokkal, ki, milyen tárgyból korrepetálna. — Több százan segítenék az általános és középiskolai tanulókat az elképzelhető összes tantárgyból, nyelvből bármilyen szinten. A Jelenlegi helyzet rendkívül ellentmondásos, hiszen az a kevés hallgató, aki Ismerősök révén tanítványhoz Jut, 50—70 forintot is elkér egy magánóráért. Ha a tanítványra várók tömegét is bevonhatnánk a munkába, a díjak olcsóbbak lennének, többen tanulhatnának Idegen nyelvet. — Állandó panasz, különösen Tarjénban, hogy a szülők sehová nem tudnak el* menni, mert nem akarják magukra hagyni a gyerekeket. A pótmamaszolgálat tehát bizonyára népszerű lesz. — Egyelőre kevesen hívnak egyetemistákat, noha óriási igény lenne rá. Nem annyira anyagi okok nehezítik a pótmamaszolgálat elterjedését, Inkább valamiféle bizalmatlanság, erkölcsi jellegű előítéletek. Pécsett például rendkívül népszerűek az egyetemista pótmamák. Ott is nehezen indult, hoszszabb Időbe telt, míg a gyakorlat megcáfolta a köztudatban tenyészd előítéleteket. Hétvégén és éjszaka — Maguk tehát keresik a munkalehetőségeket a hallgatók számára. Mit tegyen az a vállalat vagy magánember, aki magukat keresi? — Bejöhet Ide, a JATE KISZ-bizottságra (Dugonics tér 12.), írhat levelet, vagy felhívhat a 12-140-es telefonszámon. Délután kettőtől háromig vagyunk Itt, de a KISZ-bizottság munkatársai más Időpontban ls feljegyzik az igényeket. A hallgatók foglalkoztatásának előnye, hogy elsősorban hétvégén és éjszaka vállalnak munkát, olyan időpontokban, amikor nehéz munkaerőt szere-ni. Sokan félreértették eddig is irodánk célját. Nem lngyenm.unkát szervezünk, nem felajánlásról, nem kampányról van szó. Tisztességes munkát szeretnénk végezni, tisztességes fizetésért. Hallgatóink érdeklődésüknek megfelelő munkát, korrepetálást, pótmamaszolgálatot vállalnának szívesebben, de nem idegenkednek semmiféle fizikai munkától sem. Célunk, hogy mindkét fél érdekeit figyelembe véve javítsunk a hallgatók anyagi helyzetén, és enyhítsük a városban tapasztalható munkaerőhiányt. Tanács István Híd — határidő e'ött A szahalln-szigeti Imcsin folyón fél évvel a határidő előtt elkészült az albi—nogllki 65 kilométeres vasútvonal hídja. A végállomásig ibindössze tíz kilométernyi vasúti sínt kell lefektetni, s megindulhat a közlekedés az új vasútvonalon. A vonal üzembe helyezése után a természeti kincsekben, erdőkben gazdag vidék összeköttetésbe kerül a sziget déli részével.