Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

5 Szerda, 1977. október 19. A szovjet könyv • • ünnepen Kiállítás a JATE KISZ-klubjában A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete kiállitást rendezett a József Attila Tudományegyetem KISZ-klubjában Október fényei címmel. A reprezentatív tárlatra azokból a magyar nyelvű könyvekből válogattak, amelyek az elmúlt néhány évben jelentek meg, különböző kiadók gondozásában. A Szovjet Irodalom Könyvtára sorozat darabjai mellett számos tudományos kiadvány, művészeti és fotoalbumok, gyermek- és ifjúsági könyvek, politikai kiadványok láthatók a tárlókon. Köztük azok a kiadványok, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára jelentek meg, valamint a hazai és a szovjet könyvkiadók együttműködését reprezentáló, közösen gondozott könyvek. A kiállítás helyszínén meg is lehet vásárolni a könyveket, az érdeklődők az e célra berendezett „olvasósarokban" föllapozhatják a bemutató darabjait. A látogatóknak diaképeket is vetítenek a Szovjetunióról. A szovjet könyvek kiállítását tegnap, kedden este nyitotta meg dr. Rácz János egyetemi tanár, rektorhelyettes. A megnyitón közreműködött Vajda Márta, a Szegedi Nemzeti Színház tagja. ! a kereskedelemben Az idén kilenc hónap alatt országszerte 19 ezer vizsgálatot tartottak a kereskedelmi felügyelőségek. Ellenőrizték egyebek között a hatósági árváltozás végrehajtását, a zöldség-gyümölcs kereskedelmet, a kerékpár- és motorkerékpár-értékesítést, a kiskertek és háztáji gazdaságok ellátását szolgáló anyagok, eszközök kínálatát. Külön 3670 ellenőrzést végeztek a főszezonban az idegenforgalmi területeken — közölte keddi sajtótájékoztatóján a Belkereskedelmi Minisztériumban dr. Lugosi Lajos, az Országos Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. A legtöbb hiányosságot változatlanul a vendéglátásban tárták fel, 5200 ellenőrzés 31 százaléka talált valamilyen szabálytalanságot. Az élelmiszer-kereskedelemben tartott 6600 vizsgálat 13 százaléka allapított meg hibát. (MTI) pedig nagyon szerettek volna. — Meddig nehéz a fizikai dolgozó gyermekének? — Végig. Iszonyatosan kemény munkát kíván az egyetem, aki erre azt mondja, hogy könnyű, az festi magát. Horváth Dezső (Folytatjuk.) Levél az egyetemnek 2. A selejt Azt mondta az egyik levél, — Sem akkor, sem később. — Aki jól dolgozik, előnem veszik emberi lénynek Ha megfeszülünk is, tudnunk nyét látja. Elhelyezkedésnél azokat a gyerekeket, akik kell, különben röpülünk, figyelembe veszik. nem szereztek valakivel föl- mint akárki más. Maradjunk megint az vételi előtt ismeretséget. Hiá- _ Mint a „valaki" gye- operációnál: azt mondja ba mennék evvel a váddal, reke? majd az orvos, igen kérem, cáfolatot, vagy erősítést ke- _ Kbb^ ^^ vala_ de én sok társadalmi muna„ tanarokh-, hlaba mi! XiL érzThogy háttér Wt végeztem? l L nem hSS ho^öny" van mö*ötte- nem ha* ~ Ha*>nló ^pességü emnyű Tenne oTv^óimft meg! an^ira' £erek között kerül előre a győzni. Nem a tanárokhoz - Van olyan tanár, aki különmunka Tudok KISZmentem, két csoportban ös^ harmincat rúg kl évenként? vezetőről többről is. akik szesen 16 olyan egyetemis- - Talán többet is. Akit a nem kaptak Szegeden állást, tával beszélgettem sok órán levél említ, egyik csoportból, át, akik a bőrükön érzik, tizenegy emberből kilencet, mit jelent, vagy mit jelentett egy másikból, tizenhatból tia hátrányos helyzet. Nem is zenkettőt küldött utóvizsnagyon beszélgettem, odaad- gára. tam a két levelet, olvassák _ Álljon elő ezek közül föl és mondják rá, amit akar- egy' nak. Olvasták ta. Hárman jelentkeznek. Olyan semmiség Önöknek _ H ? Rosszirldulat? Aki komolyan veszi, annak «zhéA h gondolnak arra. hogy ml — Engem kétszer rúgott lőtt is. De a hátrányt első 6Zülők megkérdezhetjük, M> harmadszorra sikerült, évben be kell hozni, különmiért kapják a fizetést azok mégsem mondhatom. Ke- ben minden vizsgán kamaa tanárok, akik nem tudják mény, szigorú, nagyon köve- . „ megtanítani a rájuk bizot- tel, azon túl más szempontja takat, akik „selejtet" termel- nincsen, nek? A munkásnak a selejt — És ha valaki leblokkol? a fizetése rovására könyve- _ Szüleink nem értik ezt. lodik el. egyetemünkön pe- Ha az iskolában valaki megdig van jó néhány olyan bukik, arra rá lehet monprofesszor, aki kijelenti, a dani, gyönge szegény. Akit következőt kirugia, mert ma itt kirúgnak, csak annyi a még keveset rúgott ki. Az baja, hogy nem tanult. Ha ilyen egyénekről az a véle- leblokkol, nekimegy a máményem, bármilyen nagy- síknek. Háromszor mehet tudasuak is, de nem embe- utóvizsgára. Olimpián, ha rek. Képzeljék el a fizikai valaki leveri el6ször a lécet, dolgozó szülő mit gondol még nem mondják neki: azokról, akik arról nevezete- édes fiam> magas ez neked sek, hogy egy-egy évben 30— Második vizsga, második ne!?nul6t rúgnak ki. A kifutás. De aki arra utazik, SZ-szervezetükről meg az hogy van még egy könnyen a véleményem, hogy inkább ráfizethet illik rájuk — a vezetőkre — .., a törtetők szövetsége elneve- seiejt. zés, mert ez az igazi tartal- ~ szüleink ezt sem ér, , , „ tik. Gimnáziumban minden ma ténykedésüknek . percünkben azt figyelték', Azt kértem a hallgatóktól, mit csinálunk. Otthon apánkálljanak meg az olvasásban, anYánk ÜS^". el ne kanya. . , rodjunk valamerre. Itt? Felha egy mondatot ki tudnak nött emberek vagyunk, nagyegésziteni. Három perc nem korúak. Itt nem lehet azt telt cl, zajlott a vita. mondani, föl nem kelsz ad— Tudnak-e professzort, djg az asztaltól, amíg a lecakinek fejkendős volt az két meg nem tanulod. Tuédesanyja? dunk olyanról, aki megker— Nem tudunk. Nem tud- gült a hirtelen rászakadt juk, hogy milyen volt, de szabadságtól, nem azt nézte, gyanítjuk, hogy az volt. Ar- milyen kötelességei vannak, ról gyanítjuk, ahogy velünk azt inkább, most övé a vibánnak. Aki mélyről jön, lág. Tudok valakiről, egyetmegérzi az ilyet. len vizsgára nem ment el. Neveket kezdenek sorolni. Takargatta otthon az anyja, — És a megkü'önböztetés? hogy a traktoros apja meg — Van ilyen. Előkészítőre ne tudja. Agyoncsapta volna 'ártunk, mood'ák is a töb- azonnal. A selejtet — ha b'ek, minket különvonat ho- Van Ilyen — a hallgató csizott be az egyetemre. Biztos, nálja. hogy enélkül kevesebben ju- — A KISZ? tottunk volna ide, de a pár- — Ne szépítsük, van ebtoló megkülönböztetés kicsit ben valami. Vannak, akik bélyeg maradt rajtunk. azért lépnek be, hogy köny— Az első vizsgán elné- nyebben boldoguljanak, zóbb volt a tanár? — Boldogulnak? Hetek - újításra Sikerek a ruhagyárban Mint már arról a napokban lapunkban hírt adtunk, október 17-től újítási hetek kezdődtek a megyében, s ez november 7_ig tart. Néhány nap után eredményekről ugyan még nem számolhatunk be, de előkészületekről, az újítómozgalom korábbi sikerei alapján az indulásról, a várakozásokról igen. S ha egy olyan komoly újítóhagyományokkal rendelkező gyárral kezdjük, mint a Szegedi Ruhagyár: arról is értesülhetünk, jó példán kefesztül, mit tesz az újítómozgalomban egy vállalat önállósága, kezdeményezőkészsége, a gazdasági életben az újítások fontos, egyre növekvő szerepével összefüggésben. A ruhagyárban végképp nem számított újdonságnak az SZMT és az Országos Találmányi Hivatal felhívása. A hatékonyság növelése, az újítómozgalom fejlesztése érdekében különböző versenyek már jó ideje folynak a gyárban. A Könnyűipari Minisztérium és a Ruházati Ipari Dolgozók Szakszervezetének közös szervezésében a ruhaipari vállalatok között újítási versenypályázatot hirdettek erre az évre, s az első hat hónap értékelésekor a szegediek negyedik helyezést értek el. Versenyeznek — a gyáron belül — a szocialista brigádok és a KlSZ-alapszervezetek is, s a vállalat különböző egységei számára szintén vetélkedést hirdettek az újítók között. A megyei szintű újítási hetekkel párhuzamosan október 15. és november 15. között újítási hónapot tartanak, amelynek keretében „ötletnapokat" szerveznek, nemcsak a gyár területén, hanem a szentesi és a bácsalmási gyáregységekben is. Az ötletnapokon az elfogadott találmányokat azonnal, a helyszínen értékelik és díjazzák. Figyelemreméltó az előrehaladás az újítók számában. Tavaly hetvenhárman voltak, 1977 háromnegyedének eltelte után 83-ról számolhatnak be. Az elmúlt évben csak öt nő volt közöttük, idén már húszan vannak. A bri'gádok száma is nőtt: tavaly még csak hét, három főnél többet számláló kollektíva tartozott a találékonyak táborába, ma fiéf hat közösség tevékenykedik ezen a téren. A továbbiakban elsősorban munka- és egészségvédelmi, valamint a termelékenységet növelő, normaóra-megtakarítást eredményező, illetve minőséget jav/tó újításokat várnak a kísérletező, fúró-faragó „ötletemberektől". Megnőtt, tovább aktivizálódott a feltaláló kedv a ruhagyárban, ez feltétlenül örvendetes. Az újítási hetek első napján, október 17-én máris hét újítást nyújtottak be, s a „találmányi hetekhónapok" végéig mintegy ötven továbbira számítanak a Szegedi Ruhagyárban. Tanácsok, újítóknak Az újítási hetek alkalmából az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa újítási tanácsadást rendez ma, szerdán és november 2-án 10-től l-ig Szegeden, az SZMT székházában. A szakemberek választ adnak az iparjogvédelemmel és az újítások ügyintézésével kapcsolatos kérdésekre is. Kiadvány a zalai műemlékekről Kiadvány jelent meg a Zala megyei múzeumok igazgatósága gondozásában a megye műemlékeiről. Ez az első olyan tudományos értékű gyűjtemény, amely részletesen ismerteti a megye műemlékeit, múemlékjellegú, város-, illetve faluképi szempontból értékes épületeit, népi műemlékeit A kiadvány 37 műemléki és 153 múemlékjellegú létesítményt ismertet, 59 fotóval szemléltetve. (MTI) Rádiófigyelő Ötödik sebesség Régi és sokszorosan igazolt dénáron ftataloskodni. Sok tétel: ifjúsági Irodalom pe- régi ifjúsági műsor hibája dig nincsen. Csak irodalom volt ugyanis, hogy a riporvan. Sokszor elgondolom, terek letegezték beszélgetővajon igaz-e minden a rádió- partnereiket, akik visszateban is? Mert ha igaz, ak- gezték őket, s ezzel a dolog kor az ifjúsági műsorokat ifjúsági jellege el is volt inugyanúgy kell megcsinálni, tézve. mint a felnőtteknek szólóa- Mindezek bizonyítására kat, csak egy kicsikével job- hadd szóljak az egyik legban. A fiatalokat ugyanis utóbbi adásról, melyben a sokkalta nehezebb megnyer- szegedi ifjúsági ház építése ni, mint mondjuk a nyugdí- körüli huzavonáról hangzott jasokat, akik ráérvén, ha el, nagyobb lélegzetű riport, mást nem is, de elháttérrá- Elhangozhatott volna egy diózgatnak majd egész nap. gazdaságpolitikai magazinBizonyára így is van, mert nan, vagy önálló belpolitikai évről-évre újabb músortípu- riportként akár a 168 órásokkal, formákkal kísérlete- ban is. A riporter végigjárzik az ifjúsági rádió. Üjab- ta a kötelező utat, szót kábán az Ifjúság — politika — pott majdnem mindenki, aki kultúra alcímú Ötödik bessépgel. Nem ismervén kellően se- ebben az ügyben szót kaphatott. Ügyes megoldás volt a az is, hogy a kommentárokat gépkocsik működésének tit- jól megválasztott poénzene kait, úgy vélem, hogy azötö- helyettesitette. Bebizonyosodik sebesség az utakon meg- dott, hogy engedett legnagyobb szágul- akkor fut dást jelentheti. (Közúton sztrádán a képletes autó igazán jól, ha hajtanak vele. száz, sztrádán százhúsz kilo- Példánkban ez a sztráméter.) Mint minden műsor, da a jó, a valóban tzez is megélte már a maga galmas témát jelenti; s bár csecsemő- és gyermekkorát nem vagyok benne bizonyos, (sebesség kezdetben: nulla hogy ettől a riporttól száregész egytized kilométer nyakat kapnak az építők, s óránként. .). De felnőtt, leg- napok alatt elkészül a fiataalábbis a számára Ideális lok oly régen várt szegedi korig, ezt bizonyítják leg- haza _ de ki tudja,. újabb számai. A szerkesztők megtalálták a próza és a zene helyes arányait, s mi fon- fokozatra kapcsolnak? tosabb: nem akarnak min- P„ F, TasebességZenei naptár -oratórium a színházban A hivatal nyugdíjba mehet, a karmester soha. Ilyesfélét nyilatkozott annak idején Vaszy Viktor, mikor búcsút vett zeneigazgatói székétől, s jóllehet többször lehullott a hó azóta, mégis úgy tűnt a hétfői színházi koncerten — mikor hosszasabb hallgatás után megint pódiumra állt —, hogy a karmester fölött tényleg nyomtalanul tűnnek az évek. Kell-e nyomatékosabb érv Liszt grandiózus óratóriumánól. a Szent Erzsébet legendájánál? Ezt, a méreteinél és időtartamánál (közel háromórás) fogva már-már riasztóan hatalmas vállalkozást dirigálta Vaszy okos energiabeosztással, a tőle megszokott erényekkel, a muzsika széles ívű kitárulkozásaihoz koncentrált figyelemmel és szuggesztivitással. A Szent Erzsébet legendáját Liszt tartósabb római éveinek, intenzívebb egyházzenei tájékozódásának hajnalán fejezte be, maga vezényelte a magyarországi bemutatót is 1865-ben Pesten, az új Vigadóban, a Nemzeti Zenede fennállásának negyedszázados fordulóján. Mivel a szokásosnál cselekményesebb története van, a művet szcenírozott változatban is játsszák. Arról szól, hogy Árpádházi Erzsébet, II. Endre és a meráni Gertrúd (lásd Bánk bán!) lánya, négyéves korában Wartburgba kerül, eljegyzi a thüringiai őrgróf fia, Lajos, akihez később a 14 esztendős hajadon feleségül is megy. Az őrgrófférj elesik II. Frigyes keresztes hadjárata. során, a 20 éves özvegyet, négy gyermek anyját, pedig kitessékelik Wartburgból: Erzsébet szegényházat alapít, s pár év múlva itt hal meg övéi között, tragikusan fiatalon — az egyház szentté avatja. A történetet — öt vezető dallam pillérein — zenekarra, kórusokra, énekes szólistákra komponálta Liszt; előadása nem lebecsülendő állóképességet igényel. Éppen a vállalkozás különlegességét tekintve kell elismerően szólnunk a szegedi szimfonikusok és a Zenebarátok Kórusának ügybuzgóságáról, meg az énekesekről persze, Karikó Terézről, Lengyel Ildikóról, Gregor József ről, Vághelyi Gáborról, Szűts Istvánról. Nem hallgathatjuk el viszont, hogy a hangzás minőségében imitt-amott erejét meghaladó feladat jutott ennek az együttesnek, igazán elsőrangú teljesítményt csupán Karikó Teréztől és Gregor Józseftől kaptunk. S ha már itt tartunk, megkockáztatnám: vajon mt oka annak, hogy a drámai szopránokban enyhén szólva sem dúskáló szegedi operatársulatból oly méltatlanul ritkán hallható Karikó Teréz? Kiről íme a bizonyság, hangjának teljében van. s cseppet sem felejtett énekelni ... Nikolényi István Vaída La'os- és Bar fa Ernőműveket keres a Galéria A Magyar Nemzeti Galéria Jövőre Vajda Lajos-emlékkiállítást rendez. Kéri mindazokat, akik Vajda Lajos alkotta művel, vagy vele kapcsolatos dokumentummal rendelkeznek, értesítsék a galériát a 160-030, 160-100/377 telefonszámon, Ugyanakikor kéri a Barta Ernőtől származó festménnyel vagy grafikával rendelkező gyűjtőket, hogy Jelentkezzenek az intézmény nyilvántartási csoportjának a 180-030/438 telefonszámán vagy a következő elmen: Magyar Nemzeti Galéria. W30 Budapest, Pf. 31. J