Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

4 Szerda, 1977. október 19. dalomtudományi orientációjú legyen-e? Esetleg mindkettő? Ez esetben a tanártól is ket­tősséget kíván. Ismernie kell a biológia, kémia, fizika, il' letve a történelem, etika, filo Iskola és társadalom Szakemberképzés és világnézeti nevelés Korunk, de főleg a tudo- Nálunk a képzés egésze mint az emberi ismeretek di­mányos-technikai forrada- egyszerre több funkciót tölt namikusan fejlődő rendszerét lom a nagyarányú specializá- be: többek között a marxis- mutassuk be, sőt a kronoló­lódás következményeként ma ta világnézet kialakításának giai sorrendben egymást kö­már elveti a pozitivista fo- funkcióját. A világnézetünk vető világképek bemutatásá­gantatású tudományideált, az alapjai című tárgy nem csu- val is a megismerés szüntelen egyoldalúan értelmezett szak- pán az ismeretek valamilyen fejlődését hangsúlyozzuk, maközpontúságot. Helyette a összessége, hanem gyakorlati ... ... . . .,, személyiség minden oldalú jellegű, érzelmileg motivált, ™ ™pjai című tárgfter­fejlesztésére törekszik; ez el- társadalmi-politikai elkötele- lu"K f,lapJ£u .. targy ter engedhetet.en feltétele szo- zettség. Az a tantárgy, amely Z^ÍTtZ' SEJSE ciahsta társadalmunknak. arra törekszik, hogy a szocia­lista magatartás és a társa­Napjaink szocialista em- dalom számára hasznos tevé­bertipusának, vagy közelebb- kenység értelmi, érzelmi, ről a kommunista szakember akarati összetevői a személyi­formálásának igen fontos ré- ség tulajdonságaivá váljanak. ... ..... . . . . sze a marxizmus—leninlz- A világnézeti nevelés során zofla- pobtlka gazdasagtan­mus. Ezen eszmerendszernek tudatátalakítást végzünk, üzemgazdaságtan, jog és a tu­elsajátítása az egységes ok- Ami olyan személyiségformá- domany°s szocializmus tani­tató-nevelő munkánk legfon- iás, ahol a legfontosabb cél az tá/al ' Nem konnyu ennyi ki­tosabb feladata. Azon sajátos etikai-politikai ismeretek el- yánalomnak eleget tenni! A feladatnak, amelyet a mar- sajátításán túl az alkalmazás £entiek ellenére is hangsu­xlzmus oktatásának - a vi- készségének és képességének józzuk, hogy e tárgy oktata­lágnézeti nevelés egész rend- kifejiesztése. A tudományos ?áunak szükségességéről nem szerén belül - be kell tölte- világkép kialakításához szük- lebetu vitatkozni csupán ar­nle, van egy olyan Összetevő- ség Van a szaktudományok ró1' hogyan ,taYabb? ^zuk®ég je, amely egész korunk és a ismeretanyagaira, de rendkí- yan a megujulásra. Tortén­szocialista fejlődés jelenlegi Vül fontos a középiskolai tár- het ez a történelem rovásá­feltételeiből, másrészt pedig a gyakból szerzett ismeretek ra- óraszamnövelessel ugy, marxizmus emberközpontú szintetizálása is hogy a társadalomtudomá­koncepciójából következik. " nyokat itt említjük — de Mindennapi életünkben, de A világnézet integráló tan- megvalósítható ennek fordí­sajnos, az oktatási intézmé- tárgy. Nagy nehézséget je- tottja is. Nem szabad azon­nyelnk gyakorlatában is ta- lent tanulóink jelentós részé- ban szem elől téveszteni, amit lálkozunk bizonytalansággal, nél> hogy a középiskola első Lenin így fogalmazott: „Nem. tapasztalunk félreértéseket a három osztályában a téma ritkán megesik, hogy az él­„világnézeti nevelés" miben- szétszórtan jelentkezik, s így tesebbek és öregek nemzedé­létét illetően Erre utal a azokat könnyen elfelejtik, kének képviselői nem tudnak közvéleményben jelentkező , , , , , , . , . amely Feladatunk ezért a részek megfelelő módon bánni az összeillesztése, a szerzett ta- ifjúsággal, amely szükségsze­pasztalatok összefoglalása, vi- rűen másképpen kénytelen a lágnézeti interpretálása. A szocializmushoz közeledni, tanulókban letisztult mate- nem azon az úton, nem ab­rialista világnézet kijelöli az ban a formában, nem olyan embernek, embercsoportnak, viszonyok között, mint apái." osztálynak, osztályoknak a A figyelmeztetés aktuáli­természetben és a történelmi sabb, mint valaha, fejlődésben elfoglalt helyét. Dr> Kárpáti Sándor, ves nézetet, hogy a marxiz- Oktatásunk alapvető követel- a Déri Miksa szakközépiskola mus nem tudomány. ménye, hogy a világképet, tanára megkülönböztetés, egyfelől „szakmai tárgyak ról", másfelől „világnézeti", illetve „politikai tárgyakról" tesz említést. A „szaktárgy" és a „világnézeti" szembeál­lítása sokszor együtt jár a „vi­lágnézeti" és a „politikai" tárgy azonosításával. E szem­beállítás a túlzott egyszerűsí­tés mellett magában hordja (hordhatja) azt a szintén té­Egy családregény vége Rendkívül örvendetes, ám Gyermekszemmel-gyermek­kritikák által összefoglaló- fejjel tükrözve kavarog előt an eddig nem méltatott jelen- tünk fantázia és emlék, mi­ség figyelhető meg az elmúlt évek magyar prózairodalmá­ban: megszaporodtak azok a művek, amelyek 1945 utáni történelmünk legnehezebb korszakát, az úgynevezett sze­mélyi kultusz éveit ábrázol­ják. Üjszerűbb, összetettebb, mélyebb megközelítésekben, erőteljes, bátor és tisztességes alapállásban. Természetes, hogy főleg a negyven körüli­ek, az azon is túl járók nem­zedékéhez tartozó írók van­nak legkedvezőbb pozícióban: tosz és valóság. A nagyszülei által nevelt tízéves kisfiú vi­lága megoszlik a nagypapa zsidó mítoszainak és filozó­fiájának fejezetei, érzelmi túlfűtöttségéből eredő láto­másai és ritkán látott, az el­háritóknál szolgáló apja irán­ti szeretetigényének képzetei között. Nagyapja, majd nagy­anyja halála után intézetbe kerül, a többi „áruló" gyer­mekeivel együtt, apja az egyik perben még tanúként villant elénk, később már fiatalon, de mégis csak már csak elítélésének következ­felnőtt fejjel élték át a Rá- ményeivel találkozhatunk fia kosi-időket, s koruk alkal- sorsának alakulásában, mássá teszi őket a művészi A regény sajátos atmoszfé­távolságtartás attitűdjére, az rája, rendkívül tudatos motí­azóta eltelt évek pedig egy le- vumrendszere teljes súlyossá­tisztult, átgondolt ítéletalko- gában mutatja fel egy kor­tás meghozatalára. szak minden embertelenségét, Nádas Péter harmincéves s ugyanakkor a zsidó sors ön­korára fejezett be erről az vizsgálattá szélesedő-gazda­időszakról egy regényt. Az godó freskóját js megfesti. Egy családregény végének Ennek a két, voltaképpen utolsó lapja után az ember egymástól távol eső, mégis ezt nemigen hinné el, ha a egymást keresztező tudatsík­megírás dátuma nem árul- nak kettős megragadáséból kodna — és igazolna. Igazol- következik a mű szinte egyet­ja, hogy — süvölvény-kől- len, de elég fontos hiányossá­tőcskék, divatfiú irócskák ga is: a szerkesztés egyenet­időről Időre tapasztalható pá- lensége. A nagyapa mítoszai tyolgatása ellenére — megfe- és a gyermek világképe kö­lelő felkészültséggel és művé- zött a kapcsolat nem egyér­S7t erővel: az igazán jelentős telmü, s a befejezés, a mű mű nem az életkor függvé- üzenete szempontjából kulcs­nye, legalább ls korántsem fontosságú intézeti rész elna­elsőrendűen. Az Egy család- gyolt, túl vázlatos. A regény regény vége a fiatal magyar azonban így is érett, okos prózairodalom egyik legfi- Íróé: fontossága a mór emlí­gyelemreméltóbb, legerőtel- tett újabb regények sorában jesebb alkotása. is a legelsők közé emeli. Pedig először - látszólag <Szépirodalmi Könyvkiadó, i— Igen nehezen bomlik ki a m7-) cselekmény és a mondandó. Domonkos László Várak Csehszlovákiában és Mor­vaországban a műemlékvé­delmi szakemberek két és fél ezer várat és kastélyt tarta­nak számon. A leghíresebbek köztük Karlstejn, Hluboká, Opocno, Konopiste és Kri­voklat, de sok száz más vár is műemlékritkaságnak szá­mít Ezek közül sok várban laknak, vagy közösségi célt szolgálnak, mint hivatalok, iskolák, üdülők, kórházak. Az épen maradt, műemlék­ként féltve őrzött várak mel­lett, amelyekre évente 500 millió koronát költ az állam, igen sok a várrom is. A prá­gai kuriózumgyűjtők klubjá­nak tagjai nemrég megszá­molták, jegyzékbe szedték a várakat és romokat. E lajst­rom szerint az országban több mint háromezer a várak, paloták, romos és ép erődít­mények, udvarházak száma. A műemlékekben gazdag városok közül kiemelkedik Prága. A cseh fővárosban 61 értékes műemléket tartanak számon, köztük a Hradzsin csodálatos épületeit. Nem retieníelte statárium s halál Egy politikai per ötvenedik évfordu 'ójára ötven éve múlt, hogy 1927. helyi szervezetének megala- Itt nincs másról szó, mint tőr­április 12-én reggel 9 órakor kítására. Formálisan ugyan vényes formába öltöztetett a budapesti törvényszéken nem alakult meg az MSZMP gyilkosságról" — mondotta megkezdődött a Horthy-kor- szegedi szervezete, de Led- Vámbéry, mielőtt a bíróság szak egyik legnagyobb „kom- vánszki József vezetésével ki- elnöke meg nem vonta tőle a munista pere". Szántó Zoltán alakult egy illegális csoport, szót. és társai, kommunisták és amely rendszeresen találko- A tárgyalást azonban meg­szocialisták néztek szembe az zót tartott Lengyel János, tartották. Este fél 8 órakor ellenforradalom vészbíráival. Szekeres u. 18. szám alatti vonult vissza a bíróság, s fél Az ügyész „lázadás előkészí- lakásán. Többek között Gla- g_kor a baloldaliak elleni pe­tésére irányuló szövetség" dics József. Héger Mihály, rekben hírhedtté vált Töreky, bűntettével emelt vádat, és Cseh Imre, Deli Károly, Gera a rögtönítélő biróság elnöke halálbüntetést kért. Minden Sándor, Vénig István, Ördögh kihirdette az ítéletet: „A tör­előkészület megtörtént. Az Mihály, Nagy Ferenc, Kamasz vényszék, mint rögtönítélő bí­állami hóhér segédeivel s né- Imre, Szabó Jánosné és Ab-. rbsag kimondja, hogy az ügy hány pap készen állt az ítélet rahim Rózsi tartott fenn egy- a rögtönítélő bíróság elé nem végrehajtására. mással s az MSZMP-vel, il- tartozik..." A fasiszta rend­A vádlottak padján az 1925 !^'ea Üh^Tkmu szer igazságszolgáltatása a áprilisában megalakult legá- '^''„ w' J" "„'hh iobboldali politikai körök lis Magyarországi Szocialista kapcsotatot A^ MSZMP tag h'sztérikus hangulatkeltése Munkáspárt vezetői, a párttal kapcsolat?*- Az MSZMP .tag" ellenére is meghátrált, nem jai erőteljes frakciót alaki- merte vállalni politikai és SÜ^S&TkS^ t0ttak 3 ^ ^f™* ^ssóg" váTható hazalfl az ssssnts shzeegyeidicshí"küiföidi visszhangját- a per az illegális kommunista párt ben szereplő vádlottak félel­segítségével és irányításával ^L^^k J met nem ismerő' bátor kiá1' a szociáldemokrata párt poli- Lu^^l^f fl^JÍM lása- a magyar és külíöldl tikai irányvonalával, tevé- haladÓ tervezetek és szemé­kenységével elégedetlen a beb MSZMP-szerveze ek lét- lyek tiltakozása ezúttal le­„TJ.kxi ,b ' rehozasát. 1926 nyarán már fn„t„ „ „viikncr>k kerét partból es a szakszervezetből Csongrádon Mindszenten gyiiKosok kezet. kizárt baloldali munkások Hódmezővásárhelyen Makón Az ügy azonban ezzel nem hívták életre. A párt múkö- ^akün ért véget. Az ellenforradalmi HÓ^NPK WWJH IHPIP es szentesen is tevékenyked- Magyarorszagon ugyanis, aa 1921. évi III. törvénycikk ér­telmében büntetendő cselek­vSke^telnt ilfi36 alatt kÖ" tek az MSZMP szervezetei, il. vetkezetesen kiállt a munkás- j t megbízottai ősszel á s&sss^rrsF T• ^^ssx^aji • 1, & ~t t* k talyérdekeiert. A legális par- szehaneolása érdekében mee ínynek számított a kommu­tok közül egyedül az MSZMP ° ofrt nista párthoz való tartozás törekedett a rendszer meg. ^^^S&jSS^ ? .... nyéke vezetősége . A szocia­puszta ténye is. Az elfogott döntésére. Az MSZMP politi- [" " kommunisták ügyét „rendes" KÍIÍ ii'ánvvnnaln <íc a T íllorfó " hírAcórti al ínenc AIA nf oHnlr hs KMP-vel való kapcsolata dj é környékbeli nértta Az ujabb> immár 68 kommu­magyarázza az ellenforradal- S^elnber vé- nista és szocialista vódlott el" mi rendszer uralnak dühét a gén azonban megszakadt a perbefogottak ellen, s az szépen fejlődő munka, a ügyész gyilkos szándékát rendőrség letartóztatta a szervezkedés vezetőit. Enge' A rógtomtélő bíróság elé dély nélküli röpiratterjeszté állított 31 vádlott között ta- sen kívül azonban nem sike­leni pert, 1927. október 17-től 15 tárgyalási napon folytatta le a budapesti magyar királyi büntetőtörvényszék. A vádlottak továbbra ls „„_- visszautasították a Vádat, le­láljuk Szántó Zoltánt, a KMP rült rájuk bizonyítani egyéb leplezték a rendőrség bruta­KB tagját, az MSZMP-ben illegális tevékenységet, igy htesait, s november 7-én, működő kommunista frakció kéthónapi vizsgálati fogság anikor az utolsó szó jogán vezetőjét, Poll Sándort és után szabadlábra kerültek, szólhattak, valamint az ítélet­Kocsis Jánost, a KMP KB Helyzetüket megkönnyítette hirdetéskor hangos tüntetést tagjait, Vági Istvánt, az hogy a szegedi párttagokkal rendeztek a fennállásának 10. MSZMP vezetőjét, a KMP KB kapcsolatot tartó budapesti évfordulóját ünneplő Szovjet­tagját, Lőwy Sándort, az vezetők nem vallottak szege- unió mellett. Éltették a kom­MSZMP Fiatalmunkás Alosz- di elvtársaikra. munista pártot, a KIMSZ-t tályának vezetőjét, a KIMSZ és a Kommunista Internacio­KB titkárát és a KMP KB Az 1927 áprilisi statáriális nálét. A bíróság 36 vádlottra tagját, Szerényt Sándort, va- per vádlottjai igen bátran, szabott ki kisebb-nagyobb lamint Hunya Istvánt, az kommunistákhoz méltóan vi- büntetést. A legsúlyosabb íté­MSZMP falusi szervező mun- selkedtek. Visszavonták val- ietet Szántó Zoltán kapta, 8 kájának egyik ismert irányi- lomásukat, amelyet napokig év és 6 hónap elzárásra ítél­tóját. A pernek több figye- tartó kegyetlen kínzással esi- ték, Vági Istvánt pedig 4 év lemre méltó szegedi vonatko- kartak ki belőlük. A 31 vád- g hónapra. Pusztai elvtársra zása volt. A XI. rendű vádlott lott nyíltan hangoztatta kom- 2 év és 4 hónap börtönbünte­Pusztai (Pipicz) József elv- munista, szocialista meggyő- tést mértek ki, s a tüntetések, társ volt, aki 1921—1924 kö- ződését, s visszautasította a ben Való részvételéért még zött mint tímártanonc siker- fegyveres lázadás előkészíté- küiön sötétzárkát kapott, il­rel vezette a szegedi szocia- sének vádját. Dr. Vámbéry letve nyolc társával együtt lista ifjúsági mozgalmat, ö Rusztem, a védőügyvédek ne- újabb vádat emeltek ellene, már 1922-től tagja a KIMSZ- vében követelte, a vádlottak fél évszázados évfor­nek. 1925-ben, miután Sze- ^^ utaljak rendes bíróság duW alkalmából kegyelet­gedről baloldali magatartása ele mert a kivételes torvé- te] emlékezünk a vádlottak miatt távoznia kellett, Buda- nyek a haboru befejezodesé­pesten kapcsolódott be az vei hatályukat veszítették, és MSZMP, illetve a KIMSZ egyébként is csak a lázadás, közül azokra, akik életük vé­géig hűek maradtak a szocia­lizmus ügyéhez, de már nem munkájába. Az MSZMP Fia- nem pedig a lázadásra vonat- lehetnek közöttünk, s tiszte­talmunkás Alosztályának kozó szövetkezés tartozik —,— — egyik vezetője, majd a rögtönitélő bíróság elé. „Ha KIMSZ KB tagja lett. A kö- a híróság jónak látja a tár­vetkező év februárjában ille- gy^st mégis megtartani, ak­gálisan Bécsbe ment, ahol kor azt kell mondanom, hogy Kun Béla és Landler Jenő ve­zette titkárképző tanfolya­mon vett részt, négy másik elvtárssal együtt. Pusztai elv­társ a közelmúltban volt 70 éves, s most is itt él Szege­den. A per kevés élő tanúinak egyike. A statáriális pernek azon­ban más szegedi vonatkozá­sairól is tudunk. 1925 tava­szán városunkban is megkez­dődtek az előkészületek az osztályharcos munkáspárt lettel azokra, akik ma is fá­radhatatlan építői szocialista jelenünknek. Bárány Ferenc Szénmilliárdosok A kazahsztáni geológusok A geológusok által felméri hozzákezdtek a Karaganc'ai- őszietek kitermelése töbt medence mélyen fekvő szén- ... , . . , ... .. . rétegeinek feltárásához. Je- ^edre biztosítja Kazahsz lenleg a kitermelés még a fel- tón kohászati üzemeinek ér színhez közel, jóval kisebb villamos erőműveinek fűtő­mélységben folyik. A most anyag-ellátását. A becslések elkezdett geológiai vizsgála- • , ,,_„„. „ . , , . .,, , ,f., ?, szerint ugyanis a kazahsztáni tokkal előkészítik a mélyen fekvő szénrétegek bonyolul- fö,d mélyében még több száz tabb kiaknázását. milliárd tonna szén rejtőzik. Egy üzem a dzsungel­korszak után Vietnam Hasonbiny tartó- műszaki iskolát alapítottak, mányában, Baviban az 1. szá- amely fiatal kádereket kép­mű Elektromos Műszergyár zett. Ma már vállalati kollek­most ünnepli 10 éves szüle- tívája több mint tízezer fő — lésnapját. Ifjú kora ellenére akiknek jelentős része a az üzem jelentős szerepet ját- Szovjetunióban és más szo­zzik a köztársaság gazdasá- clalista országokban tanult, iában. Alighogy megkezdte a A Baviba visszatelepült 'ermelést — 1937-ben —, üzern több mlnt 40-féIe nagy máris evakuálni kellett a pontoss?gű elektromos mű­gyárat a dzsungelbe, az ame- szert gyárt, köztük vezériő­rikai légikalózok elől. S igy pultokat, elektromágneses In­kezdetben mindössze 100 em- dítóberendezéseket, elektro­berrel, nagyon egyszerű mű- mos reléket... Az 1976-80­szereket készítettek. as ötéves terv végére a gyár. Mikor a dzsungelkorszak tott modellek számát százra véget ért, az üzem kibővült, emelik.

Next

/
Thumbnails
Contents