Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

3 Szerda, 1977. október 19. 1 •• rr Jovore adják át Gyors ütemben fejlődik a hazai petrolkémiai ipar egyik bázisa, a Tiszai Vegyi Kombinát. 1976-ban kezdő­dött meg a legújabb gyáregység, a polipropilénüzem épí­tése. Az új gyárat a jövő év második felében adják át, és teljes felfutás után évi 40 ezer tonna polipropilént állít elő, amely a feldolgozás után kartonplast lemezek, fóliák, palackok, szőnyegszövetek stb. formájában kerül, nek a vásárlókhoz. Képünkön: Az épülő polipropilén­üzem. M agyar—tunéziai gazdasági megállapodás Udvardi Sándor külkeres- magyar közreműködéssel tör­kedelmi miniszterhelyettes ténő korszerűsítésére nyújt és Brahim Turki, Tunézia lehetőséget, mintegy 35 mii­külügyi államtitkára kedden lió dollár értékben, a Külkereskedelmi Miniszté- Országaink gazdasági riumban aláírta a Magyar- együttműködése különösen ország és Tunézia közötti új Losonczi Pálnak, az Elnöki gazdasági együttműködési Tanács elnökének 1975. no­megállapodást. vemberi tunéziai látogatását A megállapodás a két or- követően élénkült meg. Az szág gazdasági kapcsolatai- egyre fejlődő kétoldalú gaz­nak bővítését irányozza elő, dasági kapcsolatok rendsze­és többek között magyar rébe ió1 illeszkedik a most motorvonatok, autóbuszok aláAírt megállapodás. .„„. ' Az okmány alairasanal je­szállítására, valamint egy len volt Rácz Pil küiügymi. tunéziai mezőgazdasági farm nisztériumi államtitkár is. Országos személy­szállítási tanácskozás Vasútjainkon még most is gedett személykocsipark fel­évente mintegy 335—340 mii- újítása, de a nyári időszak­lióan utazpak — mutattak ban és a hétvégekén még rá kedden a Szombathelyen így is számolni kell átme­megkezdődött kétnapos 6zágos személyszállítási nácskozás megnyitóján. or- neti zsúfoltsággal, ta- Minden feladat közül a legfontosabb a személyszál­MÁV nagy áruszállítási fel- lítás biztonsága. A MAV, adatai mellett változatlanul mint hangsúlyozták, e tekin­elsörendű feladatának tekinti tetben az európai vasutak e sokmilliós tömeg kulturált szintjén áll. A biztonság fel­utaztatását. A fejlesztésnél tételeinek javítására az V. tekintetbe veszik, hogy to- ötéves terv időszakában vább folytatódik a hazai csaknem 8 milliárd forintot vasúti személyforgalom már költenek. A sok bajt okozó több éve tartó szerkezeti vál- szintbeni vasút—közút ke­tozása: a forgalom a mellék- reszteződések biztosítására vonalakról, illetve személy- kidolgozott „sorompóprog­vonatokról a fővonalakra, ram" is tovább folytatódik: illetve a gyors- és az exp- évente 100 kereszteződés kap r essz vonat okra tevődik át, fény-, illetve félsorompót. A Eger, Salgótarján és Szek- legnagyobb forgalmú pálya­Ha tár idő előtt Vezetéken érkezik a gázolaj Kedden reggel 6 órakör, az előzetes ütemezésnek megfe­lelően megérkezett a hétfőn Szovjetunióból útnak indí­tott első gázolajszállítmány Nyírbogdányba, a keleti ter­mékvezeték nemzetközi mé­rőállomására. Az ÁFOR kirendeltségve­zetője hangsúlyozta, hogy a termékvezeték határidő előtti átadásához nagymértékben hozzájárult az építők 250 fős kollektívája. Dicséret illeti a szovjet és a magyar veze­téképítőket, valamint a Ke­let-magyárországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat és a Tiszántúli Áramszogáltató Vállalat dolgozóit, akik vala­mennyien teljesítették a Nagy Október tiszteletére tett felajánlásukat, s az ün­nep előtt megérkezhetett ha­zánkba a termékvezeték első szállítmánya. (MTI) Exportálni kell! A külkereskedelemről — mint annyi más bonyolult gazdasági folyamatról —, sajátos hiedelmek és legendák is élnek a közgondolkodásban. Valóban, ha a külkereskedelmet szembesítjük a róla ki­alakult egyszerűsített képzetekkel, különös logikai tréfának lehetünk tanúi. Ez a hie­delem, amelynek voltaképpen a fele sem tréfa, abban a harsányan bíráló észrevé­telben összegezhető, amely így hangzik: „mindent kivisznek". Olykor még újság­cikkekben is előbukkan a vállalatokkal szembeni szemrehányás, hogy „csak" ex­portra termelnek; legutóbb a Budapesti Nemzetközi Vásárról beszámoló tudósítá­sokban is hangot kapott az igazán „nép­szerű" kritika, hogy a kiállított terméket kizárólag külhoni forgalomra állítják elő. A logikai tréfa pedig éppen az, hogy a honi ellátást az exporttal szemben védel­mező nézetek valójában akarva-akaratlan a mi bolti kínálatunk ellen is érvelnek. Első hallásra természetesen tökéletesen megfelel a józan észnek az a feltevés, hogy hasznunkra válik, ha termékeinket magunk fogyasztjuk ei; következésképp: megrövi­dít bennünket minden határon túlra igyek­vő áruszállítmány. A valóság azonban en­nek pontosan az ellenkezője: az export, vagy nem export hamleti kérdésében nem dönthetünk tetszésünk szerint — a külföl­di értékesítés gazdaságunk működésének, fejlődésének létkérdése! Nemzeti megélhetésünk feltétele — né­mi egyszerűsítéssel szólva — az, hogy anyagot, energiát, félkész terméket vásáro­lunk. ebből okosan-gondosan szervezett munkával jól eladható termékeket gyár­tunk, s e vásárlás, eladás árkülönbözeté­ből élünk. Elkerülhetetlen, hogy mindezt néhány ténnyel is ábrázoljuk. A gazda­ságunkban felhasznált vas 96 százaléka — érc, nyersvas és hengerelt áru alakjában — behozatalból származik; teljes egészé­ben importáljuk a termeléshez szükséges foszfort, ként, káliumot, nátriumot, hor­ganyt, gyapotot, kaucsukot, az ipari fa 70 százalékát, a felhasznált cement ötödét, a nitrogénműtrágya negyedét. Mindehhez járul még, hogy a fejlődésünkhöz szüksé­ges beruházási javak mintegy az ötöde, a fogyasztási cikkek egytizede, a gépgyártás alkatrészeinek 30 százaléka szintén kül­földről származik. Mindezt — és még sok mást — tehát, ha tetszik, ha nem, külföldön vásároljuk, ám a beszerzéskor természetesen fizetni is kell. Fizetni pedig exporttal, jól értékesít­hető árutömeggel lehet. Mondani sem kell, mennyire életbe vágó érdekeink fűződnek ahhoz, hogy mennyit kell fizetnünk a be­hozatalért, illetve mennyit kapunk áruin­kért — ez az a bizonyos bűvös '„csere­arány", amit annyit hallunk emlegetni mostanában. Anélkül, hogy ezúttal a vi­lággazdasági változásokat részletesen ábrá­zolnánk, csak annyit rögzítünk, hogy a cserearány az utóbbi években roppant mér­tékben hátrányunkra változott — a koráb­binál sokkal többet kell fizetnünk a beho­zatalért, miközben mi csak kevésbé növelt árat kapunk kivitelünkért. S ez a hátrá­nyunkra módosult árkülönbözet azt jelen­ti, hogy az idei első félév zárásakor kül­kereskedelmi forgalmunk egyenlege 26 mil­liárd forintos deficitet mutatott. Ilyen körülmények között természetesen még nyomasztóbban ellenkezik érdekeink­kel a bevezetőben említett hiedelem, amely a „mindent kivisznek" álláspontban össze­gezendő. Olyannyira igaz ez, hogy célsze­rű egyértelműen szólnunk arról is: vajon hiba-e, vajon bírálandó magatartás-e, ha a vállalat bizonyos, itthon is szükséges ter­mékeket kizárólag exportra állít elő? Az igazi hiba nem ez, hanem az, ha erre ál­talános érvénnyel próbálnánk válaszolni. A kivitel hasznosságának megítélésében ugyanis csak egyetlen módszer alkalmaz­ható; az, ha termékenként — és csakis konk­rét egyediséggel — a papír és ceruza, netán a számítógép dönt. Megeshet ugyanis, hogy sokkal előnyösebb a népgazdaságnak, ha az adott terméket jó áron exportálja, és a hazai igényeket behozatallal elégíti ki. Erre tömérdek példát említhetnénk: bizo­nyos textíliákat előnyös, különösen kon­fekcionáltán exportálnunk, miközben úgy­nevezett tranzakciós üzlet keretében (más exportáruinkért kapott fizetségként) azonos árut hozunk be olcsóblj piacokról, például Indiából. S ugyanennek a tükörképe az a másik — szintén félreértésen alapuló — di­cséret, amely szintén gyakran elő­bukkan a közgondolkodásban is. s amely általános üdvösségként szól arról, hogy ez vagy az a gyár importot takarít meg ez­zel vagy azzal a termékével. Gyakran per­sze ez nagyon előnyös, azonban itt is csak a konkrét számítás igazít el. Megeshet ugyanis, hogy súlyosan ráfizet a népgaz­daság, ha ezt a behozatalt „megtakarítja", mert ugyanezt esetleg a hazai költségek­nél olcsóbban importálhatná. Az is elkép­zelhető, hogy a megtakarítással hivalkodó gyár ehhez a termékéhez annyi külföldi alapanyagot használt fel, hogy erre önma­gában is ráfizet az ország, jóllehet, nyere­séget hoz a vállalatnak. A lényeg tehát végül is az, hogy az egy­szerűsített és általánosítható hiedelmek nem segítenek eligazodni a külkereskede­lem „rejtelmeiben". Csupán egy állítást hangsúlyozhatunk, akár általánosítható egyértelműséggel is: exportálni kell. még­hozzá évről évre többet, jobbat, korsze­rűbbet — tetszésünktől, szándékainktól és hiedelmeinktől teljességgel függetlenül! Tábori András Október 21.—november 20. Őszi megyei könyvhetek megbeszélése szárd kivételével már jelen- udvarokon leg. is megvan az expressz- peznek ki. vonat összeköttetés az összes megyeszékhely és a főváros között. Eredményes er°feszí. aluljárókat ké­A vonatok utazási sebes­sége valóban nem kielégítő, de pár évig ezen még nem tések történtek azért, hogy lehet változtatni. Az 1980-as összehangolják Budapest nagy elővárosi forgalmát a fővárosi tömegközlekedéssel, tatás! Szóba került a tanácsko- Bejelentették, a tanácsko­évek elejére a személyszállí­tásban megszűnik a gőzvon­záson a takarítás kérdése is. záson, hogy folyamatban van a MÁV egységes, utasinfor­mációs rendszerének kidol­Mint elmondták MÁV együttesen 1980-ig a 76 millió gozása. Eszerint a MÁV az forintot költ a kocsi tisztítás utazás megtervezésétől egé­múszaki feltételeinek javítá- szen a célbajutásig az utas tóra. Folytatódik az előre- rendelkezésére áll majd. Olajipari védnökségi napok Szegeden A megyei szakmunkásta- Természetesen az idén sem nuló és ifjúmunkás napok maradhatnak el a vidám, keretében rendezik meg Sze- tréfás vetélkedők sem. geden a III. olajipari véd- Csütörtökön megyei véd­noksegi napokat. Az egy het nökségi tapasztalatcserét tar­alatt a fiatalok politikai, tanak az jpari nagyüzemek kulturális és sportrendezve- KISZ-bizottságainak titkárai nyeken mérhetik össze tuda- és a helyi védnökségi fele­sukat, felkészültségüket. A iőSQk JATE és a NKFV KISZ-bi- Pénteken, az NKFV köz­zottsága közötti megallapo- pontjában gyűlés lesz. Ekkor dás értelmeben a progra- ad;ják at rendeltetésének a mokba resztvevőként is be- n gázfeldolgozó üzemet, kapcsolódnak az egyetemis- . , , .., , . , , . A vednoksegi napok zara­sára és egyben a nyolc év Szegeden, tegnap, a óta tartó országos védnök­SZEOL-pályán teljesítették ség értékelésére ugyancsak az ifjúkommunisták az Ed- pénteken este, a JATE klub­zett ifjúságért tömegsport- ban kerül sor. Ekkor tűnte­mozgalom követelményeit. A tik ki a legjobban, legered­hagyományos kézilabda- és ményesebben dolgozó ifjú­labdarúgó-mérkőzéseken az kommunistákat, KlSZ-alap­egyetemistákkal is játszanak, szervezeteket. Az idei — sorrendben a tékű könyv talált gazdára. 17. — őszi megyei könyvhe- Az őszi megyei könyvhetek tek eseményei toktóber 21. szervezői a szövetkezeti —november 20. között ren- könyvterjesztők — szeretnék dezík meg — jelentették be ezt az eredményt az idén kedden Budapesten, a Vörös- túlszárnyalni. Elmondták marty téri kultúrközpontban hogy a szövetkezetek köz­megtartott sajtótájékoztatón, művelődési tevékenységében Az országos megnyitót októ- a könyvterjesztés már tö­ber 21-én Szabolcs megyé- megméretű mozgalommá ben, Mátészalkán tartják. vált. Jelenleg 166 könyves­A falusi könyvterjesztés boIt és mintegy 5000 bizo­kiemelkedő, ünnepi hangula- mányos gondoskodik arról, tű rendezvénysorozatán az el- bo6y falun, tanyákon, a leg­múlt évben az ország fal- klsebb településeken is vaiban kisebb településein könyvhöz juthassanak azem­összesen 21,7 millió forint ér- herek- A szövetkezeti könyv­terjesztéssel foglalkozók munkájának eredménye, hogy az elmúlt esztendőben a szöve'kezeti könyvforga­lom már meghaladta a 265 millió forintot. Az őszi megyei könyvhetek idején 600 író-olvasó találko­zót, ezenkívül többhelyütt irodalmi esteket, könyvbe­mutatókat rendeznek. A szövetkezeti könyvter­jesztő-hálózat fokozott figyel­met fordít a háztáji és kise­gítő gazdaságok termelését segítő, valamint a termék­forgalmazás . technikai, mű­szaki feltételeivel foglalkozó szakkönyvek kínálatára is. (MTI) Ne az iparosított házgyári technológia, hanem az építe­szek legyenek az irányítók a tömeges lakásépitésben — fogalmazták meg az európai szocialista országok főváro­sainak főépítészéi azon a saj­tótájékoztatón, amelyet ked­den tartottak a fővárosi ta­nácsnál. A házigazda Pong­rácz Pál, Budapest főépíté­sze elmondta, hogy október 21-ig a magyar főváros ad otthont Berlin, Moszkva, Prága, Szófia és Varsó fő­építészeinek, hogy megvitas­sák Budapest altalános ren­dezési tervét. A szakemberek véleménye szerint, az európai szocialis­ta országok fővárosait ha­sonló problémák, gondok fog­lalkoztatják, és a tanácsko­zás a tapasztalatcsere mel­lett, jó alkalmat kínál egy­más fővárosainak közelebbi megismerésére is. Pongrácz Pál hangsúlyozta: a város­rendezők elsődleges célja az, hogy a történelmi városok arculatát — mint amilyen Budapesté is — elsősorban a városrendezés sajátos eszkö­zeivel formálják. (MTI) Új áruház Békéscsabán Békéscsabán felépült az mos belkereskedelmi mi­Univerzál kiskereskedelmi niszter adta át rendeltetésé­vállalat háromszintes, több nek. Az épületkomplexum­mint hétezer négyzetméter ban kapott helyet a Békés alapterületű áruháza. Az mefye}, Élel™szer Kiske­.. , . , . . reskedelmi Vallalat tóbb uj kereskedelmi egyseget mint ezer négyzetméter alap­kedden délelőtt Sághy Vil- területű ABC-áruháza is.

Next

/
Thumbnails
Contents