Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

3 Szerda, 1977. október 19. 1 •• rr Jovore adják át Gyors ütemben fejlődik a hazai petrolkémiai ipar egyik bázisa, a Tiszai Vegyi Kombinát. 1976-ban kezdődött meg a legújabb gyáregység, a polipropilénüzem építése. Az új gyárat a jövő év második felében adják át, és teljes felfutás után évi 40 ezer tonna polipropilént állít elő, amely a feldolgozás után kartonplast lemezek, fóliák, palackok, szőnyegszövetek stb. formájában kerül, nek a vásárlókhoz. Képünkön: Az épülő polipropilénüzem. M agyar—tunéziai gazdasági megállapodás Udvardi Sándor külkeres- magyar közreműködéssel törkedelmi miniszterhelyettes ténő korszerűsítésére nyújt és Brahim Turki, Tunézia lehetőséget, mintegy 35 miikülügyi államtitkára kedden lió dollár értékben, a Külkereskedelmi Miniszté- Országaink gazdasági riumban aláírta a Magyar- együttműködése különösen ország és Tunézia közötti új Losonczi Pálnak, az Elnöki gazdasági együttműködési Tanács elnökének 1975. nomegállapodást. vemberi tunéziai látogatását A megállapodás a két or- követően élénkült meg. Az szág gazdasági kapcsolatai- egyre fejlődő kétoldalú gaznak bővítését irányozza elő, dasági kapcsolatok rendszeés többek között magyar rébe ió1 illeszkedik a most motorvonatok, autóbuszok aláAírt megállapodás. .„„. ' Az okmány alairasanal jeszállítására, valamint egy len volt Rácz Pil küiügymi. tunéziai mezőgazdasági farm nisztériumi államtitkár is. Országos személyszállítási tanácskozás Vasútjainkon még most is gedett személykocsipark felévente mintegy 335—340 mii- újítása, de a nyári időszaklióan utazpak — mutattak ban és a hétvégekén még rá kedden a Szombathelyen így is számolni kell átmemegkezdődött kétnapos 6zágos személyszállítási nácskozás megnyitóján. or- neti zsúfoltsággal, ta- Minden feladat közül a legfontosabb a személyszálMÁV nagy áruszállítási fel- lítás biztonsága. A MAV, adatai mellett változatlanul mint hangsúlyozták, e tekinelsörendű feladatának tekinti tetben az európai vasutak e sokmilliós tömeg kulturált szintjén áll. A biztonság felutaztatását. A fejlesztésnél tételeinek javítására az V. tekintetbe veszik, hogy to- ötéves terv időszakában vább folytatódik a hazai csaknem 8 milliárd forintot vasúti személyforgalom már költenek. A sok bajt okozó több éve tartó szerkezeti vál- szintbeni vasút—közút ketozása: a forgalom a mellék- reszteződések biztosítására vonalakról, illetve személy- kidolgozott „sorompóprogvonatokról a fővonalakra, ram" is tovább folytatódik: illetve a gyors- és az exp- évente 100 kereszteződés kap r essz vonat okra tevődik át, fény-, illetve félsorompót. A Eger, Salgótarján és Szek- legnagyobb forgalmú pályaHa tár idő előtt Vezetéken érkezik a gázolaj Kedden reggel 6 órakör, az előzetes ütemezésnek megfelelően megérkezett a hétfőn Szovjetunióból útnak indított első gázolajszállítmány Nyírbogdányba, a keleti termékvezeték nemzetközi mérőállomására. Az ÁFOR kirendeltségvezetője hangsúlyozta, hogy a termékvezeték határidő előtti átadásához nagymértékben hozzájárult az építők 250 fős kollektívája. Dicséret illeti a szovjet és a magyar vezetéképítőket, valamint a Kelet-magyárországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat és a Tiszántúli Áramszogáltató Vállalat dolgozóit, akik valamennyien teljesítették a Nagy Október tiszteletére tett felajánlásukat, s az ünnep előtt megérkezhetett hazánkba a termékvezeték első szállítmánya. (MTI) Exportálni kell! A külkereskedelemről — mint annyi más bonyolult gazdasági folyamatról —, sajátos hiedelmek és legendák is élnek a közgondolkodásban. Valóban, ha a külkereskedelmet szembesítjük a róla kialakult egyszerűsített képzetekkel, különös logikai tréfának lehetünk tanúi. Ez a hiedelem, amelynek voltaképpen a fele sem tréfa, abban a harsányan bíráló észrevételben összegezhető, amely így hangzik: „mindent kivisznek". Olykor még újságcikkekben is előbukkan a vállalatokkal szembeni szemrehányás, hogy „csak" exportra termelnek; legutóbb a Budapesti Nemzetközi Vásárról beszámoló tudósításokban is hangot kapott az igazán „népszerű" kritika, hogy a kiállított terméket kizárólag külhoni forgalomra állítják elő. A logikai tréfa pedig éppen az, hogy a honi ellátást az exporttal szemben védelmező nézetek valójában akarva-akaratlan a mi bolti kínálatunk ellen is érvelnek. Első hallásra természetesen tökéletesen megfelel a józan észnek az a feltevés, hogy hasznunkra válik, ha termékeinket magunk fogyasztjuk ei; következésképp: megrövidít bennünket minden határon túlra igyekvő áruszállítmány. A valóság azonban ennek pontosan az ellenkezője: az export, vagy nem export hamleti kérdésében nem dönthetünk tetszésünk szerint — a külföldi értékesítés gazdaságunk működésének, fejlődésének létkérdése! Nemzeti megélhetésünk feltétele — némi egyszerűsítéssel szólva — az, hogy anyagot, energiát, félkész terméket vásárolunk. ebből okosan-gondosan szervezett munkával jól eladható termékeket gyártunk, s e vásárlás, eladás árkülönbözetéből élünk. Elkerülhetetlen, hogy mindezt néhány ténnyel is ábrázoljuk. A gazdaságunkban felhasznált vas 96 százaléka — érc, nyersvas és hengerelt áru alakjában — behozatalból származik; teljes egészében importáljuk a termeléshez szükséges foszfort, ként, káliumot, nátriumot, horganyt, gyapotot, kaucsukot, az ipari fa 70 százalékát, a felhasznált cement ötödét, a nitrogénműtrágya negyedét. Mindehhez járul még, hogy a fejlődésünkhöz szükséges beruházási javak mintegy az ötöde, a fogyasztási cikkek egytizede, a gépgyártás alkatrészeinek 30 százaléka szintén külföldről származik. Mindezt — és még sok mást — tehát, ha tetszik, ha nem, külföldön vásároljuk, ám a beszerzéskor természetesen fizetni is kell. Fizetni pedig exporttal, jól értékesíthető árutömeggel lehet. Mondani sem kell, mennyire életbe vágó érdekeink fűződnek ahhoz, hogy mennyit kell fizetnünk a behozatalért, illetve mennyit kapunk áruinkért — ez az a bizonyos bűvös '„cserearány", amit annyit hallunk emlegetni mostanában. Anélkül, hogy ezúttal a világgazdasági változásokat részletesen ábrázolnánk, csak annyit rögzítünk, hogy a cserearány az utóbbi években roppant mértékben hátrányunkra változott — a korábbinál sokkal többet kell fizetnünk a behozatalért, miközben mi csak kevésbé növelt árat kapunk kivitelünkért. S ez a hátrányunkra módosult árkülönbözet azt jelenti, hogy az idei első félév zárásakor külkereskedelmi forgalmunk egyenlege 26 milliárd forintos deficitet mutatott. Ilyen körülmények között természetesen még nyomasztóbban ellenkezik érdekeinkkel a bevezetőben említett hiedelem, amely a „mindent kivisznek" álláspontban összegezendő. Olyannyira igaz ez, hogy célszerű egyértelműen szólnunk arról is: vajon hiba-e, vajon bírálandó magatartás-e, ha a vállalat bizonyos, itthon is szükséges termékeket kizárólag exportra állít elő? Az igazi hiba nem ez, hanem az, ha erre általános érvénnyel próbálnánk válaszolni. A kivitel hasznosságának megítélésében ugyanis csak egyetlen módszer alkalmazható; az, ha termékenként — és csakis konkrét egyediséggel — a papír és ceruza, netán a számítógép dönt. Megeshet ugyanis, hogy sokkal előnyösebb a népgazdaságnak, ha az adott terméket jó áron exportálja, és a hazai igényeket behozatallal elégíti ki. Erre tömérdek példát említhetnénk: bizonyos textíliákat előnyös, különösen konfekcionáltán exportálnunk, miközben úgynevezett tranzakciós üzlet keretében (más exportáruinkért kapott fizetségként) azonos árut hozunk be olcsóblj piacokról, például Indiából. S

ugyanennek a tükörképe az a másik — szintén félreértésen alapuló — dicséret, amely szintén gyakran előbukkan a közgondolkodásban is. s amely általános üdvösségként szól arról, hogy ez vagy az a gyár importot takarít meg ezzel vagy azzal a termékével. Gyakran persze ez nagyon előnyös, azonban itt is csak a konkrét számítás igazít el. Megeshet ugyanis, hogy súlyosan ráfizet a népgazdaság, ha ezt a behozatalt „megtakarítja", mert ugyanezt esetleg a hazai költségeknél olcsóbban importálhatná. Az is elképzelhető, hogy a megtakarítással hivalkodó gyár ehhez a termékéhez annyi külföldi alapanyagot használt fel, hogy erre önmagában is ráfizet az ország, jóllehet, nyereséget hoz a vállalatnak. A lényeg tehát végül is az, hogy az egyszerűsített és általánosítható hiedelmek nem segítenek eligazodni a külkereskedelem „rejtelmeiben". Csupán egy állítást hangsúlyozhatunk, akár általánosítható egyértelműséggel is: exportálni kell. méghozzá évről évre többet, jobbat, korszerűbbet — tetszésünktől, szándékainktól és hiedelmeinktől teljességgel függetlenül! Tábori András Október 21.—november 20. Őszi megyei könyvhetek megbeszélése szárd kivételével már jelen- udvarokon leg. is megvan az expressz- peznek ki. vonat összeköttetés az összes megyeszékhely és a főváros között. Eredményes er°feszí. aluljárókat kéA vonatok utazási sebessége valóban nem kielégítő, de pár évig ezen még nem tések történtek azért, hogy lehet változtatni. Az 1980-as összehangolják Budapest nagy elővárosi forgalmát a fővárosi tömegközlekedéssel, tatás! Szóba került a tanácsko- Bejelentették, a tanácskoévek elejére a személyszállításban megszűnik a gőzvonzáson a takarítás kérdése is. záson, hogy folyamatban van a MÁV egységes, utasinformációs rendszerének kidolMint elmondták MÁV együttesen 1980-ig a 76 millió gozása. Eszerint a MÁV az forintot költ a kocsi tisztítás utazás megtervezésétől egémúszaki feltételeinek javítá- szen a célbajutásig az utas tóra. Folytatódik az előre- rendelkezésére áll majd. Olajipari védnökségi napok Szegeden A megyei szakmunkásta- Természetesen az idén sem nuló és ifjúmunkás napok maradhatnak el a vidám, keretében rendezik meg Sze- tréfás vetélkedők sem. geden a III. olajipari véd- Csütörtökön megyei védnoksegi napokat. Az egy het nökségi tapasztalatcserét taralatt a fiatalok politikai, tanak az jpari nagyüzemek kulturális és sportrendezve- KISZ-bizottságainak titkárai nyeken mérhetik össze tuda- és a helyi védnökségi felesukat, felkészültségüket. A iőSQk JATE és a NKFV KISZ-bi- Pénteken, az NKFV közzottsága közötti megallapo- pontjában gyűlés lesz. Ekkor dás értelmeben a progra- ad;ják at rendeltetésének a mokba resztvevőként is be- n gázfeldolgozó üzemet, kapcsolódnak az egyetemis- . , , .., , . , , . A vednoksegi napok zarasára és egyben a nyolc év Szegeden, tegnap, a óta tartó országos védnökSZEOL-pályán teljesítették ség értékelésére ugyancsak az ifjúkommunisták az Ed- pénteken este, a JATE klubzett ifjúságért tömegsport- ban kerül sor. Ekkor tűntemozgalom követelményeit. A tik ki a legjobban, legeredhagyományos kézilabda- és ményesebben dolgozó ifjúlabdarúgó-mérkőzéseken az kommunistákat, KlSZ-alapegyetemistákkal is játszanak, szervezeteket. Az idei — sorrendben a tékű könyv talált gazdára. 17. — őszi megyei könyvhe- Az őszi megyei könyvhetek tek eseményei toktóber 21. szervezői a szövetkezeti —november 20. között ren- könyvterjesztők — szeretnék dezík meg — jelentették be ezt az eredményt az idén kedden Budapesten, a Vörös- túlszárnyalni. Elmondták marty téri kultúrközpontban hogy a szövetkezetek közmegtartott sajtótájékoztatón, művelődési tevékenységében Az országos megnyitót októ- a könyvterjesztés már töber 21-én Szabolcs megyé- megméretű mozgalommá ben, Mátészalkán tartják. vált. Jelenleg 166 könyvesA falusi könyvterjesztés boIt és mintegy 5000 bizokiemelkedő, ünnepi hangula- mányos gondoskodik arról, tű rendezvénysorozatán az el- bo6y falun, tanyákon, a legmúlt évben az ország fal- klsebb településeken is vaiban kisebb településein könyvhöz juthassanak azemösszesen 21,7 millió forint ér- herek- A szövetkezeti könyvterjesztéssel foglalkozók munkájának eredménye, hogy az elmúlt esztendőben a szöve'kezeti könyvforgalom már meghaladta a 265 millió forintot. Az őszi megyei könyvhetek idején 600 író-olvasó találkozót, ezenkívül többhelyütt irodalmi esteket, könyvbemutatókat rendeznek. A szövetkezeti könyvterjesztő-hálózat fokozott figyelmet fordít a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését segítő, valamint a termékforgalmazás . technikai, műszaki feltételeivel foglalkozó szakkönyvek kínálatára is. (MTI) Ne az iparosított házgyári technológia, hanem az építeszek legyenek az irányítók a tömeges lakásépitésben — fogalmazták meg az európai szocialista országok fővárosainak főépítészéi azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden tartottak a fővárosi tanácsnál. A házigazda Pongrácz Pál, Budapest főépítésze elmondta, hogy október 21-ig a magyar főváros ad otthont Berlin, Moszkva, Prága, Szófia és Varsó főépítészeinek, hogy megvitassák Budapest altalános rendezési tervét. A szakemberek véleménye szerint, az európai szocialista országok fővárosait hasonló problémák, gondok foglalkoztatják, és a tanácskozás a tapasztalatcsere mellett, jó alkalmat kínál egymás fővárosainak közelebbi megismerésére is. Pongrácz Pál hangsúlyozta: a városrendezők elsődleges célja az, hogy a történelmi városok arculatát — mint amilyen Budapesté is — elsősorban a városrendezés sajátos eszközeivel formálják. (MTI) Új áruház Békéscsabán Békéscsabán felépült az mos belkereskedelmi miUniverzál kiskereskedelmi niszter adta át rendeltetésévállalat háromszintes, több nek. Az épületkomplexummint hétezer négyzetméter ban kapott helyet a Békés alapterületű áruháza. Az mefye}, Élel™szer Kiske.. , . , . . reskedelmi Vallalat tóbb uj kereskedelmi egyseget mint ezer négyzetméter alapkedden délelőtt Sághy Vil- területű ABC-áruháza is.