Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

14 Vasárnap, 1977. október 2: Sorok a tanyákról M

ostanában a külterületen élők sorsával sokan foglalkoznak. Társadalmunkban a várostól, falutól messzebbre U ellátnak. A tanyalak gondja mindnyájunk gondja. Az ott élőkért fogunk össze, s azon igyekszünk, hogy a múltból örökölt hátrány minél előbb eltűnjék, s úgy éljenek a határban is, ahogy élni kell. Államunk támogatja, ösztönzi a tanyai lakosság életkörülményeinek javítására tett kezdeményezéseket. Jó néhány intézkedés látott napvilágot, s remélhetőleg ezután sem kerül ki fókuszunkból a tanyák ügye. A külterületi lakosság helyzetének jobbításáért munkálkodik a Hazafias Népfront ls. Nemrégiben bizottsági ülésen hangzottak el vélemények, javaslatok a tanyák érdekében. A kívülállónak bármennyire is romantikus a tanyai élet, a tanyák sorsát a táblásítások, a nagyüzemi parcellák, a hatalmas gépóriások léte megszabja. Igaz, hogy Jó pár évet, évtizedet lelapozunk a naptárból, mire végleg eltűnnek a tanyák. Hiba lenne viszont, ha mesterségesen, adminisztratív úton siettetnék pusztulásukat, mert ez bizonyos hátrányokat, feszültségeket okozna a társadalomnak. Nem ls teszi ezt' egyetlen tanács sem, hiszen határozataik, Irányelveik mind a külterületen élők javát szolgálják. A tanyákra még sokáig számítanak. Ahová kell, oda adnak segítséget, ahová nem érdemes, ott a sorsára hagyják a tanyát Csongrád megye népességének 15,3 százaléka — több mint 7 ezer ember — lakik külterületen, 2 ezerrel kevesebb, mint 1970ben. Az elmúlt hat évben közel 20 ezren költöztek belterületre. A hetvenes évek elején még 28 ezer 897 tanyát tartottak számon, a tavalyi adatok már arról Informálnak bennünket, hogy 1890-et „felfaltuk" a nagyüzemek. A közben eltelt idő alatt 1608 tanyából elköltöztek, s azóta elhagyottan romosodnak. A szegedi járásban közel 6 ezren élnek a határban, a megye tanyán élő lakosságának 56 százaléka. Sorsukat jobbára a homok formálja, és sokuknak a homok ad megélhetést Nincs éppen nagy bajuk vele, mert Jóval a megyei átlag alatt van a belterületre költözők száma, ami azt jelenti, hogy itt jobbak a feltételek, mint máshol, többen képzelik el még most is a jövőjüket falutól, várostól távol. Sokan közülük „kétlakiak", a nyarat a tanyán, a telet a faluban töltik. Az elmúlt hat évben 489 új tanyát is építettek, szabályellenesen. Rájuk a visszavonásig érvényes, úgynevezett fennmaradási engedélyt adtak ki. Ahol már villany és víz is van, ott könnyebb az élet, és ilyenkor nem állhatja útját a fejlődésnek az elavult szabályozás. Talán ezért is maradt meg ez az „öszvérmegoldás", lehet az is, hogy akinek k.nyeret, megélhetést ad a tanya, az még a törvénnyel is kikezd. Alakul viszont egy újfajta tanyai élet, ami napjaink divatja. Ez a hobbi- vagy víkendtanya. Sokan, akik nem a mezőgazdaságból élnek, pihenésre, üdülésre vásárolnak maguknak külterületi páskomot, ahol csendet, nyugalmat, kikapcsolódást keresnek. A hét végén a szabad idő hasznos eltöltése a cél, nem pedig a haszonszerzés — ezért szálltak síkra a felszólalók a népfrontülésen, ahol a megyei elnökség mellett működő város-, községpolitikai és gazdaságpolitikai bizott- / ság a tanyákon élők helyzetével, jövőjével foglalkozott. A vitában a többség a külterületi települések Javára szólt, hangsúlyozva a megfelelő megkülönböztetést tanya és tanya között. Ugyanis más az, ha valaki ott- él, és megint más az, ha valaki haszonszerzésre használja azt. Volt rá példa, hogy egyesek bértanyákat tartottak fenn. Napszámosokkal dolgoztattak, évenként több tízezer forintot zsebeltek be, pedig nem fogták érte egyszer sem a villa nyelét. Nyilvánvaló, ők is a tanyáról élnek, csak másként ítéli meg a társadalom. Nem lehet egy kalap alá venni azokkal, akik hajnaltól sötétedésig törikzúzzák magukat sorsuk jobbulásáért. Egymaga a tanyai ember nem tudna kilábalni múltból örökölt hátrányából, ezért szüksége van segítségre, kapaszkodóra, amit a társadalom meg is ad. Államunk a tanácsokra bízta ezt a nehéz feladatot. A szakigazgatási szervek sokat tettek az asztalra. Elég, ha csak a villamosított külterületi lakások arányának növekedését nézzük. Az összes tanyák egyharmadában már ég a villany, s a megyei felmérések szerint 1983-ig még 7 ezerrel növekszik ez a szám. Ennyit tartanak indokoltnak a Csongrád megyei tanácsnál is. Kétségtelen, a villany, az elektromosság a legnagyobb segítség a tanyákon élőknek, de ha már van petróleum nélküli lámpás, akkor már nagyobbak az Igények. Kell háztartási gép, mezőgazdasági kisgép, és kell víz, hogy legyen fürdőszobás lakás a belterületen kívül élőknek is. A viz még gond a tanyákon. Ami van, egészségtelen, Ivóvíznek nem alkalmas. Sokfelé még ásott kutak vizét isszák, s ez az ott élők egészségére ártalmas lehet. Altalános megoldásként kínálkozik, ami már sokfelé gyakorlat, fúrjanak kutat a tanya közelében. Mindez persze költséges, hiszen ha már ott a villany, akkor is belekerül Jó tízezer forintba, mire iható vizet hoznak fel a csövek. Ahol meg nincs villany, ot't még drágább, mert a szivattyút motorok hajtják, és ez viszi a pénzt. A palackos ivóvízzel való ellátás volna a megoldás, de még ez gyerekcipőben jár nálunk. Ha már van összkomfort a tanyán, felbomlik a zárt közösségi élet, az emberek nemcsak piacra vágyódnak, hanem szórakozni, kikapcsolódni ls. Ehhez jármű kell, amivel mozoghatnak. A szegedi járásban Üllés—Rúzsa, Bordány és Zákányszék között mintegy 13 milíió forint értékű pormentes utat építettek. Könnyít a kint élőkön a mezőgazdasági nagyüzemek úthálózata is. A szegedi Járásban sok gépkocsi a tanyai lakosok tulajdonában van, az öszszes tanyai gépkocsik 38 százaléka. Bár 385-re emelkedett a tanyás területeket érintő autóbuszok száma, mégis a „fő piacoló" a személygépkocsi. Napjaink előnye, hogy nem. mindig a parasztember jön a városba vásárolni, hanem olykor kimegy a bolt is eladni a földekre. Sok még a tennivaló e téren — hangzott el a tanácskozáson —, de már az eredmény Jelentős. A tanyaiak érdekében a kereskedelmi hálózat technikailag ls fejlődött. Ma már a vegyes boltok zömében, az italboltok többségében van hűtőgép. Gond viszont, hogy ezek a kedvezmények sem tudják megfogni, tanyához kötni a fiatalokat, és ez meghatározza a tanyák jövőjét. Cél az, hogy a jövőben minél többen, minél hamarabb beköltözzenek a belterületre, hogy gyorsabban felszámolódjanak a kedvezőtlen körülmények, de addig ls, amíg ez a folyamat tart, nagyobb figyelmet fordít a társadalom a tanyákon élőkre. Csak egyet ragadunk ki a tenni akarás példái közül, amelyet a népfront ülésén is többen említettek: jó lenne, ha minél több egyedül élő, idős tanyai ember kapna naponta meleg főtt ételt. 1970-ben csak hárman láttak el gondozónői teendőket, tavaly már 28-an járták a tanyavllágot, hogy segítsenek a magukra maradottakon. Mindez a társadalom tenni akarását mutatja, amiből kiveszi a részét a Hazafias Népfront is. MAJOROS TIBOR A barátságért Odesszában A

Szovjet—Magyar Baráti Társaság Odessza területi szervezete fontos feladatának tekinti Csongrád megye és Szeged MSZBT-szervezetei között 20 éve létrejött kapcsolat ápolását. A társaság munkájában aktívan részt vesznek az odesszai terület ipari és mezőgazdasági üzemei, közép- és felsőfokú tanintézetei, intézményei és hivatalai. A baráti kapcsolatok erősítése terén különösen kiemelkedő munkát végeznek a műszövetgyár, a Leninről elnevezett konzervtröszt, a kábelgyár, a Mecsnyikov I. I. Egyetem, az Usinszkij Pedagógiai Főiskola, az Élelmiszeripari Intézet, az 58. sz. középiskola, a Filatov Szemészeti és Szövettani Intézet, a „Rosszija" kolhoz és több más intézet alapszervezetei. A baráti kapcsolatok hatékonyságának növelését szolgálja a testvérvállalatok munkamódszerének tanulmányozása és átvétele, a felsőoktatási intézmények tanszékei közötti együttműködés továbbfejlesztése, a kutatói, oktatói és hallgatói csoportok cseréje, a társintézetben végzett munkája, valamint a tudományos kiadványok, publikációk és módszertani irodalom kölcsönös megismerése. Említésre méltó az az őszinte személyi és munkakapcsolat, amely az Odesszai Műszövetgyár és a Szegedi Textilművek dolgozói között jött létre. A két gyár kollektívája évenként kicseréli tapasztalatait. A termelés hatékonyságának növelése érdekében többek között a következő kérdéseket vitatták meg: a termelő* munka tudományos megszervezése, a munkatermelékenység növekedésének módjai, a termelés technológiája, a fiatal szakemberek képzése, új fajta szövetek termelésének bevezetése, az úttörőtáborok munkájának megszervezése, a termelés és az iskola kapcsolata stb. Az Odesszai Műszövetgyár Mitkov művezető komszomolista szövőbrigádja szocialista versenyre hívta ki a Szegedi Textilművek Dimitrov brigádját. A testvérvállalatok, egymás vállalásaival is megismerkedtek. Az Odesszai Kábelgyár kollektívája szoros termelési kapcsolatot tart fenn Budapest és Szeged kábelgyári dolgozóival, rendszeresen kicserélik a munka termelékenysége további növelésében, a káderutánpótlás megszervezésében, a munkások és vezetők politikai és gazdasági felkészítésében és a szociológiai kutatásokban szerzett tapasztalataikat. Termékeny kapcsolatok alakultak ki a Vörös Zászló renddel kitüntetett Odesszai Egyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem között. Ezek a kap. csolatok a 2 évenként megkötött szerződések alapján fejlődnek tovább. A munka értékelése azt bizonyítja, hogy mindkét felsőoktatási intézmény számára hasznos az a tevékenység, orr.-ilyet a kémia, a tudományos szocializmus, a mikrobiológia és a fizikai földrajz tanszékek folytatnak. A két intézet között rendszeressé vált a kutatók és az oktatók cseréje. Az odesszai és a szegedi tanárképző főiskolák közötti kölcsönös kapcsolatok 1988-ban kezdődtek. A pedagógia, pszichológia, a matematika, a biológia és a testnevelés tanszékek között különösen gyümölcsöző az együttműködés. Mint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola vendége, megismerkedhetem a magyarországi általános iskolai tanárképzés főbb vonásaival, a gimnáziumi és főiskolai oktató-nevelő munka időszerű problémáival, s arra is lehetőségem nyílik, hogy néhány pedagógiai előadást tartsak. Ez év októberében tapasztalatcsere céljából a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola két oktatója utazik az odesszai Usinszkij Pedagógiai Főiskolára. A társaság tevékenységében kiemelt helyet foglal el az odesszai felsőoktatási intézményekben tanuló magyar hallgatók eszmeipolitikai nevelése. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük a közös ünnepi megemlékezéseket, a szovjet hallgatók számára rendezett „Ki tud többet Szegedről?" vetélkedőket, az odesszai Szeged utca ünnepét, a magyar hallgatók találkozásait a kijevi magyar konzulátus munkatársaival, valamint a Magyar Népköztársaság állami és pártszerveinek Odesszába érkező képviselőivel. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság Odessza területi és a Csongrád megyei testvérszervezelei között létrejött baráti kapcsolatok állandóan erősödnék. A társaság a legjobb kollektívák tapasztalatainak összegezését és népszerűsítését folyamatos feladatának tekinti. Harmadízben vagyok' Szegeden, 1967-ben abban a szerencsében részesültem, hogy kétszer látogathattam el Szegedre: először az Odessza terület pártküldöttsége tagjaként, másodszor pedig, mint a tanárképzés kérdéseivel foglalkozó szimpózium résztvevője. A tanárképzés kérdései nálunk is időszerűek, mert a pedagógusfoglalkozás a legnépesebbek egyike. Meggyőződésem, hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán olyan tapasztalatokat fogok szerezni, amelyeket ml ls Jól felhasználhatunk pedagógiai gyakorlatunkban. H. R. ILJICSNYINA professzor, az SZMBT Odessza területi szervezetének elnökhelyettese Aexperb o raob, npHHsrrbiti eAKHornacHO ha mc^ashIm pocdAcxaro ChfcaAa Costorork Pa6o ConAaTCKMXfe h KpecTbUHCKiix* Aenyn 26 OKTII6P* 1917 r. • ••Ma. _ •timttsti tUi i i?prra«ota«-k o »««T»n n !VTXB rryti+T ÜTÖTT AZ ÖRA. Jelképnek ls tekinthető az óra számlap- CSOPORTKÉP GYŐZTESEKKEL. Az Októberi Forradalom A BÉKE DEKRÉTUMA. 1917. november 9-én (régi időja, s az idő, ami arról leolvasható. Ütött a cárizmus utolsó főhadiszállásának, a Szmolnij palotának lépcsőjén készült számítás sze-int október 27-én) a szavjetek lapja, az Izórája. Munkások, parasztik és katonák rohammal vették be* ez a kép. Putyilov gyári munkások és katonák állnak a vesztylja elsó oldalán közölte a békéről szóló dekrétum a Téli Palotát iikeres akció után a lépcsőkön szövegét