Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

4 Vasárnap, 1977. október 2: BNV-siker után i Fesztivál, Szeged és a többiek Nemrégiben zárult az őszi BNV, amelyen idén tizen­kettedik alkalommal rendez­ték meg az Otthon '78 kiél­Iftást a hátai bútoripar leg­újabb tormékelből. Szebbnél szebb, beköltözésre-klpróbá­lásra ingerlő szobák minden­felé, jelezve a gyártókat.: Kanizsa, Szatmár, Cardo bú­torgyár, Budapesti Bútoripa­ri Vállalat éa a többi. S a neves, nagy cégek kiállítási területei között gyakran mcg-megálltak az emberek egy kisebb, sarokban elhe­lyezett két szoba előtt, ame­lyek fölött ez a felirat állt: „Alföldi Bútorgyár." A tavalyi szegedi nemzet­kőzi Vásáron közönségdíjat nyertek Stella Lux nevű Ülő­garnitúrájukkal. Az Idei BNV-n új termékeikkel, a Szeged és a Fesztivál szek­rénysorokkal, valamint az A—77-es ülőgarnitúrával Je­lentkeztek. S már elkészült legújabb gyártmányuk is, az Alföld szekrénysor. Vala­mennyire Jellemző a modern, ízléses kivitel, s az, hogy — a viszonylag kis méret elle­nére — igen kényelmesek és tetszetősek. Az Alföldi Bútorgyár dol­gozói az egész országot el­látják bútoraikkal, s az 50-es évek elejétől, a kezde­tektől szép utat jártak be máig. Saját erőből 1070-től 73-ig 30 millió forintos re­konstrukciót hajtottak vég­re, ez az V. ötéves terv első évében több mint 30 millió forinttal növelte a termelési értéket. Ami egyébként 10(13­ben még 70 millió forint volt — tavaly, 1076-ban 336 mil­lió. A magyar bútoriparban elérhető legkorszerűbb tech­nológiával dolgoznak, évente 10—11 eíer komplett garni­túra hagyja el az üzemet, ami naponta 40 elkészülését jelenti. A vásáron 210 millió forint értékbon írták alá a jövő évre szóM szerződést a BÜTORERT-tel, ami teljes egészében a lakosság bútor­ellátásának fejlesztését szol­gálja majd. Nagy előny, hogy a gyárban a kárpitosmunka is „helyben van". Idén 205 millió forint érté­kű bútor került ki tőlük, jö­vőre a „szóló" termékek kö­zül máris 5300 darab könyv­szekrényt, 12 ezer darab ágyneműtartót, 3300 dohány­zóasztalt, 10 ezer széket és 5 ezer ülőkét rendeltek. Nyolc­féle lakószobájuk között kü­lönösen népszerű a Stella­bútorcsalád, valamint az A—69/B-s garnitúra rendkí­vül praktikus egy- és két­személyes heverői. Gondot egyelőre az anyagellátás je­lent: a szállítási határidők­ben bizony gyakran vannak eltolódésok. Egyébként a BNV-n kiállított lakószobák, illetve szekrénysorok korlá­tozott számban már 1B78 első félévében, nagyobb meny­nylségben u jövő év máso­dik felében lesznek kapha­tók. A hajdani, felszabadulás előtti kisüzemből napjaink­ra nemcsak a város és a me­gye, de az egész ország bú­torellátásában igen jelentős szerepet Játszó, korszerű gyár vélt, s ha egy-egy fia­tal házaspár berendezni ké­szül új otthonát, egyre gyak­rabban érdeklődnek — az Alföldi Bútorgyár nevével fémjelzett garnitúrák Iránt. D. L. Három kultúrház, három osemény Hétfőn, az esti órákban ér­dekes programok várják az érdeklődőket Szeged műve­lődési házaiban. A Bartók Béla Művelődési Központban ÚJlaky Károly és Slpeky Ti­bor mutatják be Halál Fi­renzében című Thomas Mann-estjüket, melynek mottója: Hit, szépség, mű­vészet. Az előadás 7 órakor kezdődik. A szomszédos Ju­hász Gyula Művelődési Köz­pontban egy órával előbb kezdődik dr. Trogmayer Ottó múzeumigazgató elő­adása az ópusztuszerl Nem­zeti Park és a Feszty-körkép cfmmel. Itt Klsterenyel Er­vin restaurátor a közremű­ködő. Ugyanebben uz Idő­ben a vasutasok művelődési házában az. utazást, n föld­ratzot kedvelők a Loire­Völgyi kastélyokról hallhat­nak vetítettképes előadást. Az útikalauz dr. Keszthelyi Béla. Régi ízek, újdonságok Vendéglátó napok: október 1—23-ig Tegnap megnyitották Szegeden is a múzeumi hónapot MMM Kalocsai flekken, kunsági tokány juhtúrós galuskával, pirított csirke parasztosan, fácán roston, batidal pecse­nye — és még sorolni lehet­ne azokat a finom ételeket, amelyeket három héten ke­resztül lehet kóstblnl az ét­termekben. Ugyanis a Csong­rád megyei Vendéglátó Vál­lalat a tizenhetedik ulkalom­mal rendezi meg a már ha­gyományos őszi vendéglátó napokat a megyében. A nagyszabású rendezvény­sorozatot Dékány László, a vállalat igazgatója nyitotta meg tegnap, szombaton a Hági étteremben. Többi kö­zött hangsúlyozta: el szeret­nék érni a három hétig tar­tó rendezvényekkel, hogy a színvónalos szórakozás mel­lett a vendégek megismer­jék azokat a régi ételeket is, amelyek már lassan feledés­be merülnek. A vendéglátó napok jó alkalmat nyújta­nak ahhoz, hogy az étter­mek a választék bővítésével tovább javítsák a szolgálta­tás színvonalát. A gazdag program lehetőséget nyújt ahhoz is, hogy a vendégek megismerkedjenek az egész­séges táplálkozás követelmé­nyeivel, a kímélő ételekkel és átalakítsák gasztronómiai szokásaikat. A korszerű táp­lálkozás étrendjét nemcsak u Vendéglőkben, hanem az üzemekben is népszerűsítik, mégpedig úgy. hogy hideg­konyhai termékeket mutat­nak be. A vállalat igazgatója szólt arról, hogy az odesszai hót keretében október 5— 12-ig a megye négy városé-­ban az orosz konyha specia­litásaiból adnak ízelítőt. Emellett az orosz népzenével is megismerkedhetnek a ven­dégek. A vállalat kifejezett célja, hogy olyan készítmé­nyeket mutassanak be, ame­lyekkel könnyebbé teszik a nők otthoni munkáját, mert kevesebbet kell főzni-süt­niük. A szakácsok, a legjobb szakemberek és természete­sen az ízek versengése nem hiányzik u rendezvények hosszú Sorúból. Egymást érik a magyarnóta-estek — va­csorával egybekötve , a cukrászsütemény-, hideg­konyhai bemutatók. Nem hiányoznak majd a neves művészek, a jó zénészek sem. Nehéz lenne felsorolni a 150-féle rendezvényt. De biz­tosan nagy érdeklődésre tarthat számot a Hágl étte­rem orosz ételspecialitásai, a Lila Akác étterem, a Kem­ping csárda vad-, illetve székelyvacsorája, a Sárkány étterem disznótorosa, a biszt­rók és néhány ÉLIKER-bolt cukrászati, hidegkonyhai be­mutatója. Az ENSZ Kulturális Bl­zottsága kezdeményezésére 16. alkalommal rendezik meg hazánkban a múzeumi és műemlékvédelmi hónapot. A rendezvénysorozat célja a művészeti és a kultúrtörté­neti gyűjtemények bemuta­tása, a közönség elé tárása, hogy minél nagyobb töme­gek gazdagodjanak általa. Ez az esemény arra Is lehe­tőséget ad, hogy fölmérjük eddig elért eredményeinket, s megtervezzük a jövendő feladatait. Annak ellenére, hogy me­gyénkben és városunkban nincsenek kiemelkedő ide­genforgalmi látványosságot jelentő műemlékek, közép­kori épületeink nagy része pedig ma is a föld alatt rej­tőzik; az eddig feltárt két objektum: Pusztaszer és Csengele ásatásainak ered­ményei már bizonyították, hogy ezeken az ásatásokon érdemes tovább munkálkod­nunk mindannyiunk haszná­ra és épülésére. Az elhatá­rozások szerint tovább foly­tatódnak az ásatások, és to­vább folytatódik a tanyai népélet tárgyi emlékeinek gyűjtése is. A Móra Ferenc Múzeum a művelődési lehe­tőségek új, gazdagabb for­máit kínálja az érdeklődők­nek. Ezt bizonyítja a múzeu­mi hónap alkalmából meg­nyílt kiállítás is, melyen Sze­ged jelenének és múltjának képzőművészeti bizonyítékai kerülnek a falakra. Ebben a teremben rendezik meg a múzeumi hónap hangverse­nyelt is. Ügy gondolják: ze­ne és kép. hang és látvány együtt segít majd kibonta­koztatni emberi gondolatain­kat, törekvéseinket. A mú­zeumi hónap keretében em­lékezünk meg a magyar mu­zeológia 175. évfordulójáról ls. Ennek az ünnepségnek a Jelentőségét növeli, hogy a nagy költő, Ady Endre szü­letésének centenáriumáról ls megemlékeznek a múx zeumok. A fentiek hangoztatásával Szabó C. László, a megyei tanács elnökhelyettese nyi­totta meg tegnap este a'sze­gedi Móra Ferenc Múzeum­ban az idei múzeumi hóna­pot. Méltatta a Nagy Októ­berig Szocialista Forradalom 60. "évfordulóját, amely tu­lajdonképpen ezt a rendez­vénysorozatot is meghatároz­za. A megnyitón ott volt Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyet­tese. F,F. Gerencsér Miklós: A holnap elébe 4 Ady Endre élettörténete 2. A kollégium tanárai — Kincs Oyula. Nagy Sándor, Both István. Púris MIkJós, Kupus Snmu, uklket Ady élete végéig gyengéd szeretettel dicsőített — szuoadelvű szel­lemben hagyták élni diákjaikul. Mindössze egyszer fordult komolyra a dolog, u megengedhetőnél nagyobb mértékű kocsmázás miatt. Ekkor kicsapntással ijesztettek rá Adyra. Amit nyújthatott a gimnáziuma, azt mind elsajátította, márpedig Ziluhon nem volt alacsony a mérce. A kötelező leckék mellett — a rengeteg szórakozás dacára — Ady mo­hón olvasta végig az összes magyar klasszikust, költőket, prozaírókat egyaránt. Már az első zilahi tanévben vezér­egyénisége lett az önképző körnek. Szellemes, mindamellett kíméletlen bírálataival fölényes tekintélyt szerzett, de per­sze ellenségeket is. Költeményei — melyek Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Sándor modorában íródtak — megjelentek a „Szilágyság" című vármegyei lapban. Hosszú poémút irt klasszikus, időmértékés verselessel: Ballada Múrkó szerb királyról. E munkájúval végképp meg­alapozta vezérpoéta tekintélyét, és a hetedik gimnáziumi tanévet — diákéletében először és utoljám — színjelesen végezte. Nagy ambícióval szépirodalmi diáklapot indítot­tak. „Ifjúság" elnevezéssel, ezt a lapot szinte teleírta, s a klasszikus költők hatására Múzsafynak nevezte magák A „Szilágyságába, az Igazi újságba változatlan szorgalommal írta verseit, aminek köszönhetően elismert helyi költőként tartotta számon a közvélemény. Cseppet sem állítható, hogy Ady Endre zilahi diákos­kodásának extrém vonásai példaképül szolgálhatnának a középiskolások számára. De Igen is példát lehet venni aka­raterejéről, szorgalmáról, a komoly kötelességek iránti fe­lelősségtudatáról. Mert ha bohémül kocsmázOtt is, felnőtt módjára fogta fel az életet: dlákoskodásával egyidöben ta­nulta meg a kenyérkereső munkát. Kész férfiként érettségizett 1896-ban, a millennium évében, Magyarország fennállásának ezredik évfordulóján. „ Kíméletlen választás tfé került • jövőjére néző fiatal­ember. Vágyai szerint homlokegyenest más életre kívánko­zott. mint aminőt szülei akartak neki. Apa és anya Jó­előre megérlelt óhaja volt, hogy Bandi fiuk végezze el a Jogot, s ebbéli felkészültségével csináljon közhivatalnoki kerriert. A fiú ezzel szemben mitől sem irtózott jobban, mint a nyárspolgári kilátásoktól. Egyetlen mondatban igy fogalmazta meg Ady a keserű ellentétet: „jogásznak kellett mennem Debrecenbe, mert így leendett volna belőlem apám kedve szerint valamikor fő­szolgabíró, alispán, sőt mi tudom én mi, ám igen gyönge Jogászocska voltam." Az 1806—97-es tanév úgyszólván csak korhelykedések­kel telt el Debrecenben, a jogakadémia hallgatói körében általános divat volt a lumpolás. Tanulni egyáltalán nem ta­nult, legalább is az akadémián. Az olvasással valószínű nem hagyott fel a korhelykedéssel múló hónapok alatt sem. Irói­köítől ösztöne néha kiragadja a mámora önfeledtségből, szórványosan küldözget verset, novellát Zilahra, a „Szi­lágyság"-nak, amely közli az írásokat, Ida álnévvel. Mi sem nyilvánvalóbb, Ady nem állhatott oda vizsgáz­tató professzorai elé. 1Í197 nyarára a szülői házba ment va­kációzni, némi bűnbánattal nekilátott pótolni az elmulasz­tottakat. Ügy ahogy, átrágta magát az első évfolyam tan­anyagán, és szeptember 7-én akként bántak vele a vizs­gáztatók, ahogy Jóindulatból szokás a legbutább diákokkal: csüggedten és nagylelkűen átengedték. De nem akart Deb­recenben maradpj. Budapesten viszont szívesen tanult vol­na tovább. Ebbe pedig Ady Lőrinc, a fia miatt sokat ag­gódó apa nem egyezett bele — mert mekkora veszedelem fenyegetné a bohém Ifjút a rosszhírű fővárosban, ha még n szolid, kálvinista Debrecenben is magúval ragadja a könnyelműség? Végül ts a véletlen kínált megoldást a kétféle elképze­lés kibékítésére. Valamely közeli Ismerősük küldött levelet Temesvárról, uzt ajánlva, hogy Bandi vállaljon állást a bá­náti nagyvárosban. Berszerzi írnoknak a királyi ítélőtáblá­hoz, ahol ellátást, szállást és napi 90 krajcár díjazást fog kapni. Jártasságot szerez az igazságszolgáltatás gyakorlásá­ban, s mint távhallgató, nyugodtan, biztosan készülhet vizs­gáira, mígnem a jogászi diploma birtokába Jut. Így már a szigorú apa sem ellenezte, hogy a debrece­ni akadémia helyett a Budapesti Jogtudományi Egyetemre iratkozzon be, a második évfolyamra, hiszen úgyis csak vizsgákra kell majd jelentkeznie temesvári munkahelyéről. Ady tehát 1097. szeptember első felében Budapestre utazott leckekönyve láttamoztatásárn és az esedékes tandíj befizetésére. De barátok és alkalmi ismerősök társaságában megfeledkezett úticéljéról — szórakozott éjszakáról éjsza­kára. így a tandíjjal együtt a hirtelen kölcsönt is elverte, majd ugyanerre a sorsra jutott a hazulról kapott gyorsse­gély. Mély megdöbbenést váltott ez ki az érdmindszenti atyából, aki maga is szeretett ugyan mulatozni, de csak ott­hon, házilag. Bandi fiát ennek megfelelően — a tandíj har­madszori törlesztésével egyidöben — távirati parancssal szigorúan Temesvárra irányította. Ínség, sivárság, magány volt az osztályrésze. A kará­csonyt fűtetlen szobábun, elhagyatottan, lázas betegen töl­tötte. Mindjárt újév után, panuszos hívására érte utazott az édesanyja, ék zaklatott aggodalommal vitte haza fiát. aki ugyan már elmúlott 20 éves. de „Ides" mindig akkora gyengédségben részesítette, mint csetlő-botló, fejlődésében visszamaradt kis púja korában. * Temesvári sanyarúságéból hamarosan talpra állt egészségileg. Erőteljes fizikummal utazott márciusban Bu­dapestre, hogy apja meghagyása szerint rendezze joghall­gatói kötelességeit. Nem tudott szótfogadni. Megint előke­rültek a tavaly szeptemberi cimborák, és a kiskocsmák lá­togatásával gyorsan fogyott a pénz, gyorsan múlott az Idő, 1898. március végén belátta, hogy ez Így nem mehet to­vább. Utolsó 10 koronáján vonatjegyet váltott, de nem ha­za, hanem Zilahra. Állhatatlan viselkedése miatt egyelőre nem mert az apa szeme elé kerülni. Zllahon, az Alma Mater szeretett városában azonnal magára talált. Itt Jól ismerték, képességeit sokra tartották, társasági tekintélyét szolidárisán becsülték. Egyik barátja, Végh Miklós otthont adott nekt, Z, Kiss Ernő ügyvéd pe­dig dljnokként alkalmazta, havi 30 forintért. Elszánt lelke­sedéssel írt cikkeket, verseket a „Szilágyságának, amely már gimnazista korában fölkarolta próbálkozásait, s amely szívesen közölte Temesvárról küldött alkalmi tudósításait is. E hírlapírói és költői munkálkodásnak köszönhetően, n helyi lekintélyek sorába emelkedett, önbecsülésének igen .161 esett a tollával kivívott hírnév. Egyelőre remekül érezte magút szülőmegyéje székhe­lyén. Dolgainak ideiglenes rendbejötte az' apai neheztelést Is eloszlatta. A szemrehányások veszélye nélkül térhetett haza Erdmindszentre 189K nyarán. Újabb tanakodások kö­vetkeztek leendő sorsa felől, mert hiszen a zilahi egziszten­cia csak átmeneti megoldást jelentetett. Ismét fejet hajtott a szülők akarata előtt, beletörődött, hogv folytassa a Jogot, mégpedig az eredetileg kiielölt helyen, Debrecenben. Köz­ben katonai sorozásra idézték. Alkalmatlannak bizonyult: az ecsedi tán okozta hűlés végleges nyomott hagyott ízüle­teiben. Csendes érdmindszenti nyaralását arra használta fel, hogy sajtó alá rendezze a szilágysági előfizetőknek beígért első verseskötetét. Terve szerint a kötetnek Debrecenben kellett meelelenni, llven kilátással — bár az előfizetőktől összegyűjtött nyomdaköltséget mér elköltötte — szívesen tért vissza 1898 szeptemberében a hajdúsági cívis köz­pontba. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents