Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-10 / 213. szám

4 Szombat, 1977. szeptember ltf: tijbőB A szemoscirok-termetésröl Egy elfelejtett takarmány- termés tartalmaz sok vizet a solja a terméseredményt. növény, u szemes cirok ter- betakarításkor. Egy hektáron a 460—500 ezer mesztése kezd ismét elter- A vetésre a kukoricater- csíraszám az optimális Fb­jedni a mezőgazdasági nagy- . .. ,, csíraszám az optimális. Eb­üzemekben. Ügy is lehetne ^"'eane1 alkalmazott vető- bői legkevesebb 400 ezer bu­mondanl, a szemes cirok lesz gépek megfelelőek. Időben ga fejlődik, ami 13—15 az elkövetkezendőkben a a*"1 okoz ennek használata grammos bugasúllyal 50—60 rosaz földek növénye. Jó szá- fennakadást, mert a szemes mázsa termést biztosíthat rasságtűrő képessége miatt a cirok vetesi ideje későbbre laza homokon és az enyhén «lk. mint a kukoricáé. A AkBto« felhasználásánál szike., rosszabb vizgazdálko- betakarítást a gabonakom- abból kell kiindulni, hogy dású talajokon is eredmé- bajnok végezhetik el, ezt le- rendkívül vitamindús takar­nyesen termeszthető. Kitér- hetévé teszi a törpe és jó Bmdtatt kedvező a jedt járulékos gyökereivel szárszilárdságú növény. Ez a tápértéke is. Nagy a nyers­több vizet tud felvenni, mint mu"ku megelőzi a kukorica- íeherje tartalma -11-12 a kukorica. Előnye még a tőrest ezért a szárítóbei en- «-«- - '' kukoricával szemben, hogy dezesekkel rendelkező ter­összlevélfelülete sokkal ki- meloszövetkezeteknél sincs sebb, így kevesebb vizet torlódás, használ fel. Minden olyan területen, ahol a kukorica, e|SQ e v a rozs, a zab, az árpa, a ta­százalék. Ezért az ócsai té­eszben etetési kísérleteket is végeznek. Főleg takarmány­keverési recepteket állítanak össze, s ezzel a baromfi mel­lett a sertést és a hízómar­hát ls etetik. Az eddigi ered­ménnyel bizonyítják, hogy a karmánygabona termelése Az ócsai Vörös Csillag kukoricát lehet helyettesíteni gazdaságtalan, a szemes cirok Termelőszövetkezet vezetése- a szemes cirokkal. Indokolja . ... . .. . ' . , .' ,._ _ vei és szervezésével ez év a kisérletet az is, hogy a kö­Kinzetoiio. A taiaj lapanya- Jnnuárjában megalakuH a les beltartalmi értéke jó, elő­gát jól hasznosítja. Az ópusz- HYBAR szemes cirok terme- nyös a tápanyag-hasznosulá­taszeri Árpád vezér Terme- lési rendszer. Már az első sa, és gyors az emészthetősé­lőszövetkezet például nz Idén évben 8 megyéből 68 gazda- ge. A szemes cirok vetéste­„, ... • L i, „ ság lépett be, s összesen 10 rületének megnövekedésével mar 114 hektáron termeli a eyer hektar a vetésterület., tehát lehetővé válna kukori­kölest rossz, homokos fol- Ebből Csongrád megyében caexportunk növelése, dön. Ugyanitt az elmúlt év- 1800 hektáron termelik a kö­lest. A rendszer tervel sze- D , . .. rint jövőre 25 ezer hektár, Bevált faj tak ben a zab 9 mázsát termett, míg a mostani kilátások — a szakemberek becslése alap­jan — 40—50 mazsa köles hektáronként Gépesített termelés 198l-re pedig 80 ezer hektár A cirok tápértékének .. „,. és lesz a szemes cirok termőte- minőségének javításával a rülete. Erre az időre a vetés- Szegedi Gabonatermesztési területet megyénkben is 5—6 Kutató Intézet is_ f oglalkozik, ezer hektárra kell növelni. Főleg a szegedi járás gyen­Az intézetben fajtatenyész­tett Hybar Mv 242 és Hybar 456 szemes cirok hibridek ki­kai fajtát részben kipróbá­lásra, részben pedig üzemi kísérletként termelteti az ország különböző termőterü­Idén A nemes cirok termelésére «e termőhelyadottságú ter rm , vállalkozó nagyüzemeknek -^ezetei jöhetnek ^ ^^LsTll nem okoz gondot a gépesítés, "ám.tásba állított be üzemi fajtakísér­mert speciális eszközigénye A termelesl technológia letekel A ^ gabonaku_ nincs. Ahol egyébként is fog- kidolgozása, es szakmai ta- tató üj {ajtáit ég n amerj_ lalkoznak a kukorica és a nácsadás mellett a rendszer gabona termesztésével, ott az értékesítésben is részt megtalálhatók a szükséges vállal. A gondos talaj-előké­gépek. Talán csak a szárító szités, a helyes sor- és tőtá­nélkülözhetetlen. A köles volság megválasztása, a meg- Ezek közül az érése nem egyöntetű, különö- teleld tápanyag-visszapótlás több fajta vizagázott jó sen a sarjhajtásokon levő és a növényvedelem befolya- ménnyel A nagyüzemi mezőgazda­ság eddig nem foglalkozott a szemes cirok termesztésével. A termelési kedv az utóbbi években nőtt meg. Már ku­tatóintézetek. gabonaforgalmi vállalatok és termelőszövet­kezetek vesznek részt az eredményes termesztésben. Az elfelejtett takarmánynö­vény termelési technológiája után máris számos nagyüzem érdeklődik. Bizonyítja ezt a közelmúltban Ópusztaszeren, az Árpád vezér Termelőszö­vetkezetben rendezett sze­mescirok-termesztési bemu­tató is, melyen Csongrád me­gyéből több mint félszáz ér­deklődő szakember vett részt. Radics Ferenc Mitől topis a farmer? Ruházkodási, üzletpolitikai szakemberek országos esz­mecseréjén Hódmezővásár­helyen. a dlratfcPtöttám­mlnt Ádám. Eva és Luci­fer. Az emberiség egész tör­ténetén farmerben vonul­tak végig Az. ember tra­gyártás üzemeben hangzott gédiája ktsszínházl bemu­el: „Divat a toplsság". Szak- tatóján. Talán ez volt a jel­emberek elmondották, hogy adás. hogy a Szegedi Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­far­még­pedig az egész ország ellá­mennyiségi és igényével. Jó­részt megvannak hozzá a megfelelő szövőgépek, a jó minőségű pamutfonalak. Kezdetben azonban itt is , \ problémát jelentett: nem tudták garantálni, hogy az anyag gyorsan kopottá, to­pissá váljon. Márpedig nem tehetik kl a vásárló­külföldön akadnak olyan ci pőgvárak, amelyek külön lalat felkészüljön a ..antlkoló", vagyis koptató merszflvet-gyártására üzemrészt rendeznek be, hogy kellően csámpás ci- tásának pök kerülhessenek a kira- minőségi katokba. A HODIKÖT is ért már el sikereket eleve „mútopisra" kialakított kötött holmik­kal: nagyüzemileg varrtak a vadonatúj, szin­tetikus akrilból kötött ruha­darabokra, más ruhafélék­nél pedig belekötötték afolt- karóly^Tortúrának^hön' mintát az anyagba. Az ilyes- maguk antikolJák M anya mi tehát már a hazai nagy­vállalatainknak is mind­inkább gondot okoz. Egyes textilgyárakból rött" ruhaanyagok got.. A tizenévesek nemrég tégladarabbal dörzsölték a . - szövetet, hogv színéről le­, J kopjon a kék festék. Ezért a Kerülnek vállalat szakemberei kidől ki. « a belőlük készült di- gozták nz úgynevezett ké­vatruhákat pillanatok alatt regfestég technológiáiét. Ez elkapkodják. alig használt. Ugyanakkor azt jelentl> hogy a festék alig kopott a fona]at nem teljes kereszt­drága szintetikus anyagból metszetében, hanem csak készült ruhák tömege, fii- í(,Iületén színezi aránylag rövid a „kilós boltokban". Hova­tovább a kispénzűek lesz­nek a „jólöltözöttek", a gyű­rött ruhaviselet pedig va­lamivel Jobb módra vall majd. Ez már valószínű túlhajtása a természetes anyagokhoz — a természe­tes viselethez való vissza­térés törekvésének. Jelenleg talán a legtöbb ilyen ellentmondásos prob­léma az Igencsak reflektor­fénybe került farmeranya­goknál, illetve a farmer­gyártásnál jelentkezik, gon­dot okozva az egész ország mokszínű ipán os kereskedelmi val ••pH WJU lalataínak. Eljutottunk odú- ponta már mintegy kétezer lg. hogy az ilyen ruha vise meg. Így használat után előtűnik a fonal vilá­gos. natúr színe, a kopásnak kevésbé kitett helyeken pe­dig megmarad a kék. így lesz a farmernadrág ..pati­nás", ha úgv tetszik — to­pis. A különleges festési technológiához a legmegfe­lelőbb. Indigószerű kék fes­téket Svájcban találták meg. ottani cégtől hozatják meg­lehetősen költségesen. A terv szerint hamarosan ke­kl színű, valamint úgyne­vezett légiós, vagyis ho­farmerokkal is megjelennek a piacon. Na lését nem tekintik hóbortnak. Szegeden kisebb szószólói akadtak, djvat. négyzetméter ilyen anyagot nem gyártanak Szegeden. Dobó Balázs A bőség zav&ra Ki hitte volna? — teszik föl önmaguknak is a dést sok gazdaságban. A TOT elnöke arra a kor- tája. Ne legyünk azonban kér- mányhatározatra utalt, ami- igaztalanok: szeptember így nek megalkotását egy, i Ker- elejétől a kereskedelem af­szeptember elején. Egy esz- tészeti Egyetemen tartott ta- féle szezon végi vásárokat tendeje gondolt-e volna rá nácskozás előzte meg. Ha- rendez, utcai és vasárnapi, bárki is, hogy ilyen példát- vasi Ferenc miniszterei- rég látott olcsóságú, ha nem lan gyorsasággal 180 fordu- nök-helyettes jelenlétében, is filléres, de forintos ki­Maga a határozat, ugyan árusítást Ha- csak egyike volt azoknak. Mert azzal nem sokra me­„ ame>y<* kedvezőbb kózsazT gyünk. ha állami pénzen, moterület, s ennek kóvet- dasági környezetet, anyagi dotációból megveszik uevan — i„„_ ^uií.ui.., „ uoiacioDoi megveszne ugyan lattal módosul a zöldségter­mesztés helyzetképe? nyatló hozamok, apadó kezményeként minden ko­rábbit meghaladó fogyasztói árak jellemezték ezeket a föltételeket biztosítottak a mezőgazdaság némely meg­torpant ágazata — a sző­portékákat, s lám — 1977. 16- és gyümölcstermesztés, a nyárutóján a bőség zavara val küszködnek a termelők és a kereskedők. Szabó István, a Termelő­szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke így nyilat­szarvasmarha-tenyésztés — Nem föllendítéséhez, mégis, alig kétséges: a zöldség révén érintkezik mindennél köz­vetlenebbül a mezőgazdaság­gal a lakosság, a piac. a „ „. kozott erről a minap: Ha vásárcsarnok az a jelképes ^OalyTkötelezettségünknek valamin, úgv a zödség pél- szeizmográf, amely a leg- nem voitunk Képesek ele­mire jobban érzékelteti, megvan-e get tenni. Van tehát mit pó a zöldséget a termelőtől, még el is szállítják a gyorsan romló árut, de valahol az­tán átadják az enyészetnek. mondhatja ugyanis senki, hogy nincs szükség ennyi zöldségre. Ismeretes, hogy hosszú távú egyezmé­nyünk van a Szovjetunió­val zöldségszállításokra. s fiáján jól lemérhető, képes parasztságunk, ha megfelelő termelési biz­tonságot. kellő anyagi ér­dekeltséget tapasztal. Mert mostanság a bőség zavará­val birkóznak a zöldség­termesztők. Az országot jár­va szép számban hallok pa­naszokat „paradicsom-dugók- e§V ról", és így tovább. Márpe­dig. ha ebben a lélektani pil­lanatban nem veszik át a terményt a felvásárló szer­vek, abból újabb termőte­rület-apadás következhet, nem szólván az örvendetesen föléledt termelői kedv el­romlásárór'.-w. a termelői kedv? tolnunk, s az említett egyez­Nos, az idén megvan, s mény az egyik J*g,,óbb ga" * . . ranciaja a termelesi kedv remelhetoen fonn is tartha- fönntartásának. Ebben nagy tó. Hiszen a TOT elnöke szerep hárul a konzervgyá­korántsem véletlenül — gaz- rákra is, amelyek teljesítő­dag tapasztalatok birtoká- képessége sajnos nem bízó­ban — int: bekövetkezhet nyul elégségesnek. újabb kedvromlás. Van mit tennünk a ter­amennyiben nem vásárol- melésföldolgozás harmóniá­ják föl maradéktalanul a jának megteremtése érde­paradicsomot, a paprikát a kében. Ezért jut az idén kereskedők. több pénz, a tavalyinál 11 Csongrádból is érkeztek milliárddal nagyobb beru­elkedvetlenftő hirek értéke- házás az élelmiszeriparnak, sítési ügyekben, pedig ez a benne is elsősorban a zöld­vidék az ország egyik leg- ségfeldolgozásnak. nagyobb zöldségtermesztő Keresztényi Nándor Hűvös, napfényszegény augusztus Augusztusban tovább foly- magasabb hőmérsékletek, eső hullott. Ugyanezen a na­fátódött a változékony és hú- amelyeket országszerte 9-én pon a Dél-Alföld több he­vös időjárás. Az 5—10-e kö- vagy 10-én mértek, mindösz- lyén mértek jelentős csapa­zötti mérsékelten meleg, szá- sze 28—32 C-£ok között ala- dékot, így Makóról 24 mm-t, raz időszakot és a hónap kultak, a 6—10 C-fok közötti Kistelekről 23 mm-t jelentet­utolsó négy napját nem szá- minimumok pedig 25-én vagy tek. A csapadék havi össze­mftva, az óceáni légtömegek 26-án léptek fel. A tartós hú- gei a záporos esők miatt uralma miatt időjárásunk az vös idő miatt a hőmérséklet eléggé változatosan alakul­évszaknak megfelelőnél jóuoí havi középértékei az ország tek: így az Északi-közép­húvösebben alakult, gyako- északi részén 2—2,5, másutt hegység térségében, az Al­riak voltak a záporok, ziva- 1—2 C-fokkal alacsonyabbak föld északkeleti részén és a tarok, és országszerte sok voltak a sokévi átlagnál. Balaton környékén 100 150 jégesőről érkezett jelentés. A hónap folyamán gyako- „ ' •' Különösen hideg volt az 1- riak voltak a szeszélyes te- mm közotti értekeket mer" 3-a és a 21—2S-a közötti sza- rületi elosztásban hulló zá- tek- míS a Dunántul délke­kasz, amikor a hőmérséklet porok. Így 9-én és lu-én el- leti részén, a Duna—Tisza napi közepei 4—6 C-fokkal sősorban a Dunántúlon és az közének egyes területein és maradtak a sokévi átlag ország északi területein, 13— Orosháza környékén mind­alatt. Az augusztusban szo- 15-e között pedig a Tiszán- össze 15—25 mm-es havi katlanul hideg időre jellem- tulon jegyeztek fel több he- összcsapadék fordult elő. A ző, hogy például Szegeden lyütt felhőszakadást, ame- lehullott havi csapadék az 2-án és 24-én a napi közép- lyek során néhány óra le- ország területének mintegy a hőmérséklet még a 16 C-fo- forgása alatt 30—70 mm-es felén megnaladta a sokévi kot sem érte el, és még a csapadékok is lezúdultak, átlagot, hőmérséklet csúcsértéke is 20 Szegeden a 13-án átvonult C-fok alatt maradt. A leg- nagy zivatar során 33 mm A lakás karbantartásáról Lakáskarbantartással kap- ségekben és ezek berende- rendelkezéseket az épület­csolatos vitája van N. B.- zéseiben, továbbá a lakásban hez. illetőleg a lakáshoz tar­né szegedi olvasónknak. Ar- és a lakásberendezésekben a tozó melléképületekre, egyéb ra kíváncsi, hogy a lakás- saját vagy vele együtt lakó melléképítményekre, ezek ban levő cserépkályha át- személyek magatartása foly- berendezéseire és a kerítés­rakása a háztulajdonost, tán keletkezett hibák ki- re is megfelelően kell al­vagy a bérlót terheli-e? javításáról és az eredeti ál- kalmazni. A szóban forgó Kéri: ismertessük, hogy me- lapot helyreállításáról, il- cserépkályha átrakása kar­lyek a bérlő kötelezettségei letőleg a kár megtérítéséről, bantartási munka éppen a javításnál és karbantar- és végül a lakás tisztán tar­tásnál. tásáról. Az érvényes lakásügyi jog- Nem köteles a bérlő ki­szabályok szerint: a lakás javítani azt a hibát, ame­bérlőjének kötelessége gon- lyet €lemi csapás vagy a doskodni a lakás burkola- háztulajdonos mulasztása tainak, ajtóinak, ablakainak okozott. A lakás burkolatai, és berendezéseinek a kar- ajtói és ablakai. valamint bantartásáról; az elektro- berendezései karbantartása mos vezetéknek a lakáshoz körében a bérlő kötelessége tartozó fogyasztásmérőtől szükség szerint: a padlóbur­kolat védőkezelése; a falak festése, a tapéta cseréje; az ajtók, ablakok és a lakásbe­rendezések mázolása; a zá­rak és a vasalások cseré­je. A karbantartásra, felújf­kezdődő szakaszén keletke­zett hibák kijavításáról, a kapcsolók és csatlakozó­aljak cseréjéről; az épü­letben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyi- tásra és cserére vonatkozó úgy, mint a lakás belső fes­tése és mázolása. Az ilyen karbantartási munka a bér­lőt terheli. Ha már nem rak­ható át a cserépkályha, ak­kor a lakásberendezés fel­újításával és cseréjével kapcsolatos rendelkezés al­kalmazandó. A rendelkezés szerint a határozatlan ide­jű lakásbérleti jogviszony esetén a lakásberendezés felújításával és cseréjével kapcsolatos költség ötven­ötven százalékos arányban oszlik meg a háztulajdonos és a bérlő között. Dr. V. M. A Dél-Alföld csapadéka is elég változatosan alakult, amint azt a következő havi összegek szemléltetik: Bács­almás 30 mm (62%), Kiskun­halas 65 mm (180%), Kis­kunfélegyháza 54 mm (121%), Kistelek 51 mm (111%), Szen­tes 50 mm (98%), Szeged 67 mm (144%), Makó 48 mm (92°,',,), Mezőhegyes 30 mm (70%), Orosháza 21 mm (41%). Szegeden a havi középhő­mérséklet 20,1 C-fok volt, ez a sokévi átlagnál 1,1 C-fok­kal alacsonyabb. A legmaga-, sabb hőmérsékletet, 31,7 C-fo­kot 10-cn jegyezték fel, a legalacsonyabb hőmérsékle­tet, 8,0 C-fokot 26-án regiszt­rálták. A gyakori csapadékos és borús időjárás miatt a napfényellátottság ország­szerte rendkívül mostohán alakult, az augusztusban szo­kásos napsütésnek mindössze 05—80 százalékát kaptuk. Szeged 233 órás havi napsü­tése a sokévi átlagnak mind­össze a 78 százalékát érte el. Dr. Péczely György egyetemi tanár

Next

/
Thumbnails
Contents