Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-10 / 213. szám

67 Szombat, 1977. szeptember ltf: ...A gyámhatóság a szülőket egjmtt hallealja meg, hogy közösen egyezzenek meg a Jdtlikfás gyakoriságában, idejében és helyében. Ha a szülők nem tudnak megegyezni, akkor a hatóság határoz. Maximálisan 3ti óra illeti meg havonta a szülőt, s élhet még a rendkívüli, évente egy hónapi időtartamra megállapított láthatás jogával. Ha a gondozó szülő indokolatlanul, s többször is lehetetlenné teszi, hogy volt élettársa érvényesítse jogát a hatóság figyelmezteti. Amennyiben ez sem vezet eredményre, bírságolhatja és társadalmi aktívát jelölhet ki a célból, hogy meggyőződ, lön. hogyan zajlik a iáthatás. A láthatás helyének megállapításakor — s általában a jogszabály érvényesítésekor — elsősorban a kiskorú érdekeit kell szem előtt tartani... 11/1974. (VI. 24.) OM rendelet alapján.) Az apa — Lassan három éve, hogy elváltunk. Feleségem diplomáján még alig száradt meg a tinta, megindította a bontópert. Nem tudjuk megérteni egymást — mondta. — A gyerekeket és a lakást neki ítélte a bíróság. Kicsik még a fiúk, óvodások, az anyjuk jobban tudja gondozni őket. Kilenc hónapig nem is láthattam a gyerekeket. A láthatásra kijelölt napokon nem voltak otthon. Volt, hogy hiába kopogtattam, ki sem nyitották az ajtót. Egyszer benéztem a konyhaablakon; láttam, a gyerekek az asztal alatt kuporognak, és sírnak. A feleségem nagyon erélyes. Késóbb a hatóság intézkedései eredményt hoztak, de csak átmenetileg. Néhány vasárnap délutánja a miénk volt: enyém és a fiúké. ílámcsimpaszkodtak, hozzámbújtak és faggattak: miért nem jössz haza. A nagyobbik többször megkérdezte: apa, te tényleg állat vagy? Anya mondta. Az anya — Másokkal ls előfordul, hogy ráébrednek, tévedés volt a házasság. Vagy nem értik meg egymást. Hát mi is elváltunk. A gyerekeket valóban nem adtam oda ' az apjuknak, féltettem őket. kicsik még. Betegesek, rendkívül érzékenyek. Egyébként is rossz hatással van rájuk, ha találkoznak a volt férjemmel. Félnek tőle. Itt van, nézze meg az igazolást, ez a pszichológus véleménye is. Az ötéves kisfiú — Apu egyszerre kettőnket lovagoltatott a térdén. Sokszor felborultunk, és annyit, de annyit nevettünk. Most nem jön haza, anyuka és nagymama mondta, hogy már nem szeret bennünket. A versenyautót és a rakétát anyu kidobta, pedig apu megengedte, hogy a strandra is levigyük. És a meséskönyveket is kidobta anyu, amit akkor kaptunk, amikor a rakétát. Meg akartam mondani apunak, hogy máskor nála hagyjuk a játékokat. De nem találkoztam vele. Anyu azt mondta, hogy nem törődik velünk, és nem is jön értünk. Vasárnap mindig elvisz minket a nagymama, és nála kell lennünk. Pedig ő gitározni sem tud, apunak zongorája is van, és megtanított engem szájharmonikázni. Én harmonikázok, apu a poharakon dobol, ha rájuk üt, mindegyik másképpen szól, az öcsém figyel és nevet. Én szeretem anyut, és nem akarom megbántani és felbosszantani sem. Nem merem megkérdezni, hogy miért haragszik apura. A házfelügyelő — Évek óta ismerem őket. Amikor megszülettek a gyerekek jó ideig a férj volt az első, aki hajnalban kilépett a kapun, futott az anyatejért. Sokan irigyelték is az asszonyt, a férfi járt bevásárolni, és ő hozta, vitte a gyerekeket a bölcsődébe. A gyámügyi előadó — Ebben a láthatási ügyben annyi papír gyűlt össze, hogy az aktát kézbe venni is nehéz. A bíróság meghatározta, milyen időközökben és hány órát tölthet együtt az apa gyerekeivel. Majd egy évig hiába ment értük a kijelölt napokon, egyszer sem tudta elhozni őket. Ezt írásban rögzítette, bejelentései itt sorakoznak egytől egyig az aktában. Az anyát figyelmeztettük, mire ó orvosi igazolást hozott arról, hogy a gyerekekre rossz hatással van az apjukkal való találkozás. Ezért nem adja át őket. Teltek a hetek, a hónapok, beadvány beadványt követett, bírósági tárgyalások váltották egymást. Közben bírságoltuk az anyát, ezzel nem sok eredményt értünk el. A láthatások rendre elmaradtak. Társadalmi aktívát kértünk fel, menjen el az apával a gyerekért, s győződjön meg róla, hogyan zajlik a láthatás. Be sem engedték őket, az anyai nagyszülők magukból kikelve dühöngtek, szidalmaikat engedje meg, hogy ne idézzem. A jegyzőkönyvből elolvashatja. A szülőiekéi többször elbeszélgettem, próbáltam az anyát méggy<5zni arról, hogy a ctvakodások, pereskedések a gyerekei rovására mennek. Megállapodtunk, változtat viselkedésén, ennek ellenére minden folytatódott tovább. — Egyszer mégis megtört a jég, több alkalommal átadta a gyerekeket az apának. Láttam őket egy vasárnap, a Virág teraszán ültek, a kisfiúk fagylaltot majszoltak, nevetgéltek. Az apa szeretett volna élni a törvényben biztosított rendkívüli láthatás lehetőségével is. Két hétre a hegyekbe, nővére családjához utazott volna a gyerekekkel. Beszerezte a környezettanulmányt, szabadságot is kért, barátja felajánlotta, kocsival elviszi őket. Amikor a gyerekekért elment, zárt ajtó fogadta. A szabadságot egyedül töltötte. Az anya azzal érvelt, hogy a gyerekek megbetegedtek. Csatolta az orvosi igazolást is. A beadványok azóta megszaporodtak, az elmaradt láthatásokat újabb orvosi igazolások magyarázták. Itt vannak az iratcsomóban, ha átlapozza, láthatja azt is, hogy az anyával szemben többször szabtunk ki bírságot. Jól kereső orvos, gyanítom, úgy gondolkozik, inkább fizet, de a gyerekeket nem adja. Fenyegetőző szülők Hasonló ügy több is akad a tanácsok gyámügyi előadóinak iratszekrényében. Sok, évről évre húzódik anélkül, hogy sikerült volna a viszalykodást megszüntetni. Az esetek túlnyomó többségében értelmiségiek, diplomás emberek harcolnak egymással. Szívósan, végtelen kitartással fáradoznak azon, hogy egymásnak kellemetlenségeket okozzanak. Akadnak, akik ügyvédet fogadnak, s rábízzák, tegyen meg mindent, hogy a volt élettárs — legtöbb esetben a férj — ne szerezhessen érvényt láthatási jogának. A gyámügyi előadó szobájában gyakran olyan durva hangnemben, s annyi gyűlölettel beszélnek egymásról, hogy pillanatig sem lehet kétséges: tetteiket a bosszú irányítja. Válás után — úgy vélik — leghatásosabb fegyver a gyerekkel való manipuláció. Tudják, nagyobb fájdalmat mással nem okozhatnak. A volt élettárstól elzárják a gyereket, s uszítják ellene, ráaggatnak minden rosszat, ösztönösen vagy szándékosan azon fáradoznak, hogy elidegenítsék őket egymástól. A variációk száma — az ügyiratok tanúsága szerint is j — végtelen. Előfordul, hogy a szülő „gyermeke érdekében" befolyásos emberek támogatására hivatkozik a gyámügynél, volt aki megfenyegette az előadót: állásába kerülhet, ha nem hoz a láthatási ügyben számára kedvező határozatot. Hallottam előadóról, akit úgy megviselt á szülök évek óta húzódó könyörtelen harca, hogy az idegklinikára került. A kislány — a szülők pereskedésének „tárgya" — az ideggondozó intézet gyakori vendége. Pszichológus és pedagógus mondja — Korának megfelelően értelmes, de érzelmileg sérült magányos kisfiú. Apjához sok közös élmény fűzte, édesanyja megfelelően gondozza, de érzelmileg nem tudott kellően kötődni hozzá. A szülők közötti viszálykodás nagyon megviselte a gyereket. — Ügy ül a padban, mintha észre sem venné a körülötte nyüzsgő gyerekeket. Ha szólítom, összerezzen, látom, figyelme messze kalandozik az óráról. A közös játékoktól távol tartja magát, barátai nincsenek. Tart mindenkitől. Szóra bírni nehéz: magányos, rendkívül zárkózott gyerek. (Pedagógus mondja a második osztályos kisfiúról.) — A szülők felnőtt, értelmes emberek. Legtöbbjük tanult, diplomás. Gyötrelmes házasság után, elváltán akarnak új, nyugodt életet teremteni maguknak. Mégis — „a gyerek érdekében" — folytatják olt, ahol abbahagyták, s nem akarják észrevenni, hogy gyűlölködésük malmában felőrlődnek a gyerekek. Talán ők csodálkoznak majd legjobban, ha évek múltán kiderül: viszálykodással, perpatvarral megőrzött „szemük fénye" kiábrándult, csalódott, célját nem találó fiatal. A gyámügyi rendelet érvényesítését ügyeskedéssel, „kiskapuk" felkutatásával el lehet gáncsolni. De, ha szeretjük gyerekeinket — nem érdemes. Ladányi Zsuzsa Növekvő export A gyorsabb és a hatékonyabb exportügyintézés érdekében közös irodát nyit Budapesten a Chemolimpex és a Borsodi Vegyikombinát. A Chemolimpex és a BVK közös irodájának létrehozását az indokolta, hogy a gyár exportja rövidesen többszöröse lesz a jelenleginek. A Borsodi Vegyi Kombinátban ugyanis rövidesen felépül a 11 milliárd forintos költséggel létesülő új műanyaggyár. Ölést tartott a városi KISZ-bizottság A KISZ Szeged városi bizottsága egész napos ülést tartott tegnap, pénteken. A testület meghallgatta a Csongrád megyei tanács, a városi tanács, a biológiai kutatóközpont és a DÉMÁSZközpont KISZ-bizottságainak szervezeti életéről, az alapszervezetek aktivitásáról és fegyelmének helyzetéről szóló jelentést. A nyári, szegedi belvízvédelmi tábor, valamint a szegedi ifjúsági ház munkájáról szóló jelentés is szerepelt az ülés napirendjén. Megtárgyalták az elmúlt év politikai képzésének tapasztalatait, tájékoztatót hallgattak meg az úttörőcsapatok nyári táborozásáról. illetve a XI. Szegedi Ifjúsági Napok megrendezéséről. Javaslatokat fogadtak el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére a város KISZszervezeteinél, és megbeszélték az őszi Edzett ifjúságért sportnap előkészületeit. Munkásmozgalom Csongrád megyében A levéltár helytörténeti kiadványa oldal küzdelme az 1939-es választások elölt Szegeden címmel. Megállapítja, hogy a választásokra olyan politikai légkörben került sor, melyet országosan és Euró-' Éppen tíz éve hozott határozatot az MSZMP Csongrád me- cokról számol be A. Sajti gyei bizottsága a megye forradalmi munkásmozgalmának tör- Enlkő:^ SZDP és a jobb téneti feldolgozásáról, a dokumentumok közreadásáról. En- ' nek következtében megpezsdült a helytörténeti kutatás; eredményeiről ad számot a megyei levéltárna1: Farkas József szerkesztésében minap megjelent kiadványa: Tanulmányok Csongrád megye történetéből (1919—1945). A megyei levéltár azt tervezi, hogy évente publikál újabb köteteket. szolgálva megyénk haladó történelmi hagyományai- pa-szerte a fasizmus és a nak megismerését. Ezúttal az ellenforradalmi rendszer dol- jobboldal általanos elöretögozó tömeaeinek helyzetét, kiszolgáltatottságát és harcát résével jellemezhetünk- Ez a mutatják be a tanulmányok. korulmeny Szegeden is kedvező légkört teremtett a heBárány Ferenc nagyobb munkáshatalom sorsa lénye- íyi jobboldal megerősödésélélegzetű dolgozatának rész- gében a megszületése után hez, letét publikálja A munkás- öt nappal eldőlt. A Vihar hatalom felszámolása és az sarok e legtöbb ip'ari mun ami egyértelműen tükröződött a választási eredményekben. A jobboldal konkást foglalkoztató városát el- centrált támadásával az zárták a vidéktől, ami érzé- SZDP helyi szervezetei csak ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban címmel. Írásának első fejezeté- kenyen érintette a szocializ- elszigetelten és rendkívül neben a megszállók szerepét mus erőit. A megszálló bur- héz viszonyok között vehetelemzi az ellenforradalom ki- zsoá intervenciós csapatok a ték fel a harcot. A párt telbontakozásában. Mint isme- saját ellenforradalmi mun- jes felmorzsolása mégsem siretes, 1919. augusztus 1-én kásellenes tevékenységük került, szenvedett végleges katonai mellett biztosították, segítet vereséget a Tanácsköztársa- ték a magyar ellenforradal ság, ám az ország nagy terű- mi erőket, lehetőséget nyújletén, így a Viharsarokban tottak szerveződésükhöz. Szeis, már korábban hozzáláttak a munkáshatalom felszámolásához a fegyveres intervenció nyomán. Szegeden a Huszonöt éves Az 1930-as években Sze- saját nevükön működtek, geden is megalakult a ..Ma- hanem kerületi, vagy üzegyar Amatőr Bélyeggyűjtők mi körökké alakultak át. A Egyesülete. Hozzájuk tar- bélyeggyűjtés 1952. év előtt toztak a környező városok inkább kedvtelésből állott. gyűjtő körei is. csak ezután vált társadalmi A felszabadulás után csak mozgalommá. A régi meglaíanéfedtüiifa fiíateUsta SSStSSSF^S*. helLe« * bélyeggyűjtő körök szervezése kezdődött meg, először a városokban, kevés helyen községekben. Megnövekedett a vállalati és üzemi körök száma nemcsak a városokban. hanem a közsébélyegkörök gyárakban, üzemekben, termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. Ma több mint 150 ezer felnőtt és közel 30 ezer ifjúsági gyűjtő gyönyörködhet az évről évre megjelenő különböző színű és nagyságú bélyegekben. Komoly Pál élet. 1945 szeptemberében megalakították a Munkásbélyeggyűjtők Központját. 1946 tavaszán megalakult a Bélyegbarátok Országos Egyesülete. Ekkor már három egyesület működött. ,, .... ... , mert a MABÉOSZ a kisebb _.M^kod_nfk klubok és körök bélyeggyűjtő egyesülete volt. Később jött létre a MAFKIT (Magyar Filatelisták Központi Tanácsa), és ezen belül a három szervezet is megtartotta önállóságát. A Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Országos Szövetsége, a Munkás Béjeggyűjtők Központja és a Bélyegbarátok Országos Egyesülete már korábban kezdeményező lépéseket tett egységes béjeggyűjtői szervezet létesítésére. Ez azonban csak 1952-ben oldódott meg. ekkor jött létre az egységes magyar filatelista szervezet a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége. Több kisebb filatelista egyesület jutott arra az elhatározásra, hogy egységes szervezetet hozzanak létre, és egyesítsék erejüket a magyar bélyeggyűjtés fejlesztésének érdekében. 1952-ben mondták ki a MABÉOSZ megalakulását, és ettől az időtől a régi klubok, körök már nem a A helytörténeti munkák-, ban eddig az antifasiszta ellenállás és partizánmozga-i lom vizsgálata hazánk 1944ged » politikai élet szerve- es területének néhány fontos zettsége tekintetében kivét©- vidékére koncentrálódott, les helyzetben volt a Vihar- Egy-egy regionális terüle* sarok többi városához ké- ellenállásának elemzése mepest, ahol a megszállás mi- lyebb és eddig fel nem isatt a politikai pártok nem mert összefüggések feltárásaműködhettek. Bárány Ferenc hoz segíthet. Ilyenre vállaldolgozatának második részé- kőzik Perneki Mihály: A délben a magyar ellenforradal- magyarországi antifasiszta mi rendszer intézményeinek ellenállás történetéhez (1941 kiépítéséről, a megtorlásról —1944) címmel. Bács-Kiskun, és a dolgozó tömegek ellen- Békés és Csongrád megye állásának kezdeteiről számol területéről mutatja föl az anbe. tifasiszta ellenállási mozgaAz 1930. évi népszámlálást lom objektív és szubjektív a tőkés világ nagy gazdasá- feltételeit, különböző formági krízisének idején, s fél it, eredményeit, hibáit. Küévvel az országgyűlési vá- lön fejezetben vizsgálja az lasztások előtt tartották Ma- ellenállás helyét a magyar gyarországon. A parlamenti antifasizmus és partizánharc választások előtt elrendelt és történetében. Megállapítja, megtartott népszámlálás mó- hogy (különösen a Viharsadot adott arra is, hogy fel- rokban a dolgozó nép namérje a lakosság osztályai- gyobb hagyományokkal rennak és rétegeinek politikai delkezve) Dél-Magyarorszáhangulatát. Sárközi István gon az antifasiszta ellenállás írása a tanítók jelentéseit igen jelentős és széles tárvizsgálja a lakosság életvi- sadalmi bázisra támaszkoszonyairól, ebben az idő- dott. Volt olyan aktív mag, szakban, Csongrád megyében, amely politikailag felkészült 1938 augusztusában a kor- az új helyzetre, mány elérkezettnek látta az A levéltári kiadvány még időt arra. hogy felszámolja két dolgozatot közöl. Takács az osztályharcos alapon álló Edit Szentes közigazgatásámunkásszervezeteket, és he- nak alakulását vizsgálja 1944, lyükbe az államosított jelle- október 8. és 1945 júniusa gű pszeudo-munkásszerveze- között, Cecsényi Lajos pedig teket állítsa. Egyre nagyobb áttekinti megyénk eddigi nyomás nehezedett a szegedi munkásszervezetekre is. A rezsimmel folytatott harmunkásmozgalom-történeti kiadványait. N.L NDK együltműköiiés Együttműködési szerződést kötött a 14. Volán és a berlini Autotrans kombinát a fuvarozás számítástechnikai szervezésére. A székesfehérvári vállalat többek között az R—10-es kisszámítógép telepítésének és karbantartásának tapasztalatait adja át, az NDKbeli cég pedig a konténerfuvarozás szervezését, és az ügyfél-nyilvántartó rendszer számítógépes programját bocsátja a Volán rendelkezésére. A szerződés tartalmazza a két vállalat műszaki információs rendszerének és különféle számítógépprogramjainak egyeztetését is. A két szállítóvállalat számítástechnikai együttműködését öt évre szóló egyezményben rögzítették, 1982-ig kilenc témában nyújtanak segítséget egymásnak a fuvarozás korszerű szervezésében (MTI) Bálin! József iKanadában Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke dr. Peter G, Kirkham-nek, a Kanadai Statisztikai Hivatal elnökének meghívására, tapasztalatcsere, valamint további statisztikai együttműködés kialakítása céljából pénteken Ottawába utazott. Kanadai látogatása után megbeszélést folytat New Yorkban S. A. Goldberggel, az ENSZ Statisztikai Hivatala igazgatójával. (MTI)