Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-06 / 209. szám

A H U N K ÁS PÁR T m A MAG Y A R SZ O C I A L 67. évfolyam 209. szám 1977. szeptember 6., kedd Ára: 80 fillér I / t ^ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Kádár János fogadta Osvaldo Dorticost Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn, a KB székházában fogadta dr. Osvaldo Dorticost. a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Kubai Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, aki az MSZMP KB és a kormány meghívására baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A' szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vettek: Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Huszár István miniszterelnök-helyettes. a Politikai Bizottság tagjai. Jelen volt Jose Antonio Tabares del Real, Kuba budapesti nagykövete. (MTI) Több tízezren az Árpád-ünnepen LosonczS Pál az ünneplők k&zőtí Gyorsítják az építést, kímélik az embert Ötletek a házgyárban A honfoglalás és a földosztás kettős emlékére a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága, a megyei tanács és Ópusztaszer község tanácsa által rendezett Árpád-enilékünnepségek sorában kiemelkedő a vasárnapi: a szép szeptemberi ünnep több tízezres közönsége a résztvevők között üdvözölhette Losonczi Pált. az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az Elnöki Tanács elnökét, a Pusztaszeri Országos Emlékbizottság elnökét is. Jáhni László, a járási pártbizottság első titkára és Kecskeméti Gáspár, a községi tanács elnöke, a szegedi járás, illetve Ópusztaszer dolgozói nevében köszöntötte a felesége és megyei vezetők társaságában érkező vendéget, és Dr. Márta Ferenc beszéde Számos elgondolkodtató adatot, s összehasonlítást lehet olvasni arról, hogy a korszerűtlen anyagmozgatás mennyi embert és időt von el a konkrét termelőmunkától. Kedvezőtlen a helyzet az építőiparban is: az anyagmozgatás, -szállítás a legnehezebb és legalacsonyabb színvonalú tevékenységek közé tartozik. Pedig korszerűsítésével nem csupán az embert lehetne kímélni és az élőmunkát mérsékelni; rövidíthető az épületek kivitelezési ideje is. A Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat házgyárában az összes munkaidő hozzávetőleg harminc százalékát veszi el a belső anyagmozgatás. amelynek színvonala alaposan elmarad az alaptechnológiáétól. Elengedhetetlenül fontos tehát a korszerűsítés. Erre két, egymást kiegészítő formát jelöltek meg a vállalatnál. Az egyik, hogy a házgyár rekontsrukciója során — hosszú távú terv alapján — teremtsék meg a lehetőséget. Az Anyagmozga-. tási és Csomagolási Intzet szegedi tanácsadói már ellátogattak a DÉLÉP házgyárába, s az ottaniakkal közösen mérik föl, milyen mód kínálkozik a konténerek alkalmazására, az egységcsomagok összeállítására. A csomagok feladásóra és fogadására jó helyet kell építeni a házgyárban, illetve a készülő házaknál. A tervet az ACSI szakemberei, a DÉLÉP tervezői, anyagosztályának dolgozói és a házgyáriak együttesen készítik el. Az anyagmozgatás fejlesztésének második módja jóval szerényebb, a mostani lehetőségekhez igazodik. Vagyis csekély anyagi ráfordítással próbálnak szabadulni a legnehezebb. legkörülményesebb szállítási munkáktól. Az elmúlt években számos ötletet valósítottak meg a házgyári szakemberek — elsősorban a fiatalok. A kivitelezésben odaadó társak a szocialista brigádok tagjai, akik gyakran szabad idejükből is áldoznak, hogy megkönnyítsék társaik munkáját. Jó néhány szállítótartályt és kocsit hulladékanyagból hegesztettek. Így aztán akkor sem kellett bánkódniuk, ha az első darabok nem tökéletesre sikerültek. Ha példáöl munka közben derült ki, hogy kicsit rövid a fogantyú. vagy jobb ]eU volna más szögben hegeszteni a lá* bakat. Egyszerűek, de a célnak jól megfelelnek azok a tartályok, amelyekben egyik munkástól a másikig, vagy gépek között lehet szállítani a panelek kapcsolóelemeit, csavarjait és sok más kisebb alkatrészt. Jó ötletek születtek az ajtók és ablakok szállítására is. Az egyik kocsira, amely daruval emelhető, két tucatnyi ajtólapot tehenek festés után. A komplett ajtókat korábban a teherautó platóján sorba szabták, úgy vitték az épülő házakhoz. Most praktikus kocsira rakják az ajtókat, úgy emelik autóra, de négyszerötször annyit, mint korábban. Sok baj volt régebben az Orosházáról faládában érkező ablaküvegekkel. Nehéz volt szétszedni a ládákat, veszendőbe ment a drága fahulladék és a tömítőanyag. A házgyáriak úgy próbáltak segíteni, hogy olyan célra is összeállítottak egy kocsit. Jól sikerült, csak éppen nem felelt meg az üveggyáriaknak, mert sehogyan sem illett a technológiájukhoz. Végül az orosháziak ajánlottak elfogadható szállítóeszközt, amelybe ötször anynyi üveglap fér. mint korábban a ládába. így ellenőrizhető az üveg állapota, kevesebb a törés. Emellett olcsóbb a csomagolás, a kocsit daruval és targoncával föl lehet emelni, végül nem kell bajlódni a csomagolási hulladékkal. Mostanában azt a munkát tartják legjelentősebbnek a házgyáriak, amelyet a Délmag elnevezés takar. Korábban külön-külön hordták a csöveket. vezetékeket az úgynevezett vizes blokk előállítási helyére. Ott raktározták, onnan vettek ki annyit, amennyi kellett, s fáradságos munkával beépítették a térelembe. A Délmag lényege: szabás után a végső elhelyezésnek megfelelően egymáshoz rögzítik az összes alkatrészt és öszszeszerelik a fedőlappal. Az együttest daruval viszik a térelem fölé, és egyszerűen beleengedik. Ezáltal gyorsabbá, könnyebbé és lényegesen pontosabbá vált a munka. A látványos újdonságokon kívül még számos kisebb jelentőségű, de hasznos ötletet valósítanak meg a házgyári szakemberek. Vagyis a sok gondot megoldó beruházásig is segítenek megukon. Szárúk József kísérte el az Arpáíl-liget ünneplői közé. A hagyományos ünnepségre érkező, ket kilenc órától térzene szórakoztatta, 10 órakor kezdődött a politikai nagygyűlés. Az Elnöki Tanács elnöke mel'ett az elnökségben foglalt helyet Tóth Szilveszterné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Szabó G. László, megyei tanácselnök-helyettes, a Pusztaszeri Országos Emlékbizottság titkára, dr. Kelemen Miklós vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Antalffy György, Juratovlcs Aladár és Bibók Istvánné országgyűlési képviselők, Prágai Tibor, a szegedi városi tanács elnökhelyettese és dr. Szökefalvi-Nagy Béla akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának alelnöke is. Nagy István, a Hazafias Népfront megyei elnöke köszöntő szavai után ünnepi beszédet dr. Márta Ferenc akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára mondott. A Himnusz elhangzása után Kovács János színművész, a Szegedi Nemzeti Színház érdemes művésze Váczi Mihály Ezt! Itt! Most! című versét adta elő. Aa ünnepség szónoka először arról beszélt, hogy több olyan történelmi emlékhelyet tartunk számon hazánkban, melyekhez különösen erős szálakkal kapcsolódunk. Megismerésük olyan érzelmi, gondolati visszhangot kelt bennünk, hogy úgy érezzük: ezeknek az emlékeknek az üzenetét, jelennek szóló mondanivalóját csak mi érthetjük meg igazán, hiszen élményeink elválaszthatatlanok attól a tudattól, hogy magyarok vagyunk, magyarnak születtünk. Utódai, örökösei, folytatói vagyunk azoknak a nemzedékeknek, akik ezeket a műveket megalkották, és tevékenységükkel, munkájukkal, összegyűjtött és tovább hagyományozott tapasztalataikkal, új ismereteikkel megalapozták a következő nemzedékek életét is — majd így folytatta: <— Emlékhelyeink között is megkülönböztetett figyelem fordul arra a vidékre, amely itt terül el körülöttünk. Hazánk történelmének kiemelkedő jelentőségű eseményei zajlottak le ezen a tájon, melyek egy-egy új korszak kezdetét jelezték népünk történetében. Több mint ezer évvel ezelőtt — 896-ban — ez a hely volt az első magyar országgyűlés színhelye, ahol „az országnak minden szokástörvényét, meg valamenynyi jogát is elrendezték", elindítva ezzel a magyar állam megalapításának folyamatát. 1945. március 29-én pedig itt az emlékmű szomszédságában kezdődött meg jelenkori történetünk nyitányaként a földosztás. A népünk életében sorsdöntő változásokat hozó két történelmi esemény adja meg Pusztaszer különös jelentőségét. A honfoglalás számunkra Magyarország létének kezdetét jelenti. Egy akkor már több évezrede a „népek országútján" vonuló nép megtelepedését, az új haza megtalálását olyan történelmi időszakban, amikor ez a lépés egy nép fennmaradásánap feltétele volt. A hagyomány szerint őseink közös tanácskozáson, kollektív bölcsességgel döntöttek. Felismerték a legfontosabb tennivalót és megvalósították ezt az összefogást, amely a tett végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele volt. Első emlékünk ez a hagyomány, a nemzeti összetartozás, a nemzeti közösség érzésének megnyilvánulásáról. Az összefogás, a közösség vállalása, az egymáshoz kapcsolódás tette a honfoglalást történelmünk egyik sorsdöntő eseményévé. Megvalósulása nélkül minden bizonnyal a magyarság is arra a sorsra jutott volna, mint (Folytatás a 3. oldalon.) Enyedi Zoltán felvételei Az ÉDOSZ tánckara A résztvevők egy csoportja