Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-06 / 209. szám

A H U N K ÁS PÁR T m A MAG Y A R SZ O C I A L 67. évfolyam 209. szám 1977. szeptember 6., kedd Ára: 80 fillér I / t ^ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Kádár János fogadta Osvaldo Dorticost Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára hétfőn, a KB székházában fogadta dr. Osvaldo Dorticost. a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Kubai Köztársaság minisz­terelnök-helyettesét, aki az MSZMP KB és a kormány meg­hívására baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A' szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vettek: Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Huszár István mi­niszterelnök-helyettes. a Politikai Bizottság tagjai. Jelen volt Jose Antonio Tabares del Real, Kuba budapesti nagy­követe. (MTI) Több tízezren az Árpád-ünnepen LosonczS Pál az ünneplők k&zőtí Gyorsítják az építést, kímélik az embert Ötletek a házgyárban A honfoglalás és a földosztás kettős emlékére a Hazafias Népfront Csong­rád megyei bizottsága, a megyei ta­nács és Ópusztaszer község tanácsa által rendezett Árpád-enilékünnepsé­gek sorában kiemelkedő a vasárnapi: a szép szeptemberi ünnep több tízez­res közönsége a résztvevők között üd­vözölhette Losonczi Pált. az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az El­nöki Tanács elnökét, a Pusztaszeri Or­szágos Emlékbizottság elnökét is. Jáhni László, a járási pártbizottság el­ső titkára és Kecskeméti Gáspár, a községi tanács elnöke, a szegedi járás, illetve Ópusztaszer dolgozói nevében köszöntötte a felesége és megyei ve­zetők társaságában érkező vendéget, és Dr. Márta Ferenc beszéde Számos elgondolkodtató adatot, s összehasonlítást le­het olvasni arról, hogy a korszerűtlen anyagmozgatás mennyi embert és időt von el a konkrét termelőmunká­tól. Kedvezőtlen a helyzet az építőiparban is: az anyag­mozgatás, -szállítás a leg­nehezebb és legalacsonyabb színvonalú tevékenységek közé tartozik. Pedig kor­szerűsítésével nem csupán az embert lehetne kímélni és az élőmunkát mérsékel­ni; rövidíthető az épületek kivitelezési ideje is. A Dél­magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat házgyá­rában az összes munkaidő hozzávetőleg harminc szá­zalékát veszi el a belső anyagmozgatás. amelynek színvonala alaposan elma­rad az alaptechnológiáétól. Elengedhetetlenül fontos tehát a korszerűsítés. Erre két, egymást kiegészítő for­mát jelöltek meg a válla­latnál. Az egyik, hogy a ház­gyár rekontsrukciója során — hosszú távú terv alap­ján — teremtsék meg a le­hetőséget. Az Anyagmozga-. tási és Csomagolási Int­zet szegedi tanácsadói már ellátogattak a DÉLÉP ház­gyárába, s az ottaniakkal közösen mérik föl, milyen mód kínálkozik a konténerek alkalmazására, az egység­csomagok összeállítására. A csomagok feladásóra és fo­gadására jó helyet kell épí­teni a házgyárban, illetve a készülő házaknál. A tervet az ACSI szakemberei, a DÉ­LÉP tervezői, anyagosztá­lyának dolgozói és a ház­gyáriak együttesen készí­tik el. Az anyagmozgatás fejlesz­tésének második módja jó­val szerényebb, a mostani lehetőségekhez igazodik. Vagyis csekély anyagi rá­fordítással próbálnak szaba­dulni a legnehezebb. leg­körülményesebb szállítási munkáktól. Az elmúlt évek­ben számos ötletet valósí­tottak meg a házgyári szak­emberek — elsősorban a fia­talok. A kivitelezésben oda­adó társak a szocialista bri­gádok tagjai, akik gyakran szabad idejükből is áldoz­nak, hogy megkönnyítsék társaik munkáját. Jó néhány szállítótartályt és kocsit hulladékanyagból hegesztet­tek. Így aztán akkor sem kellett bánkódniuk, ha az első darabok nem tökéletes­re sikerültek. Ha példáöl munka közben derült ki, hogy kicsit rövid a fogan­tyú. vagy jobb ]eU volna más szögben hegeszteni a lá* bakat. Egyszerűek, de a célnak jól megfelelnek azok a tar­tályok, amelyekben egyik munkástól a másikig, vagy gépek között lehet szállítani a panelek kapcsolóelemeit, csavarjait és sok más kisebb alkatrészt. Jó ötletek szü­lettek az ajtók és ablakok szállítására is. Az egyik ko­csira, amely daruval emel­hető, két tucatnyi ajtólapot tehenek festés után. A komp­lett ajtókat korábban a te­herautó platóján sorba szab­ták, úgy vitték az épülő házakhoz. Most praktikus ko­csira rakják az ajtókat, úgy emelik autóra, de négyszer­ötször annyit, mint koráb­ban. Sok baj volt régebben az Orosházáról faládában ér­kező ablaküvegekkel. Nehéz volt szétszedni a ládákat, veszendőbe ment a drága fahulladék és a tömítőanyag. A házgyáriak úgy próbál­tak segíteni, hogy olyan cél­ra is összeállítottak egy ko­csit. Jól sikerült, csak éppen nem felelt meg az üveggyá­riaknak, mert sehogyan sem illett a technológiájukhoz. Végül az orosháziak aján­lottak elfogadható szállító­eszközt, amelybe ötször any­nyi üveglap fér. mint koráb­ban a ládába. így ellenőriz­hető az üveg állapota, ke­vesebb a törés. Emellett ol­csóbb a csomagolás, a ko­csit daruval és targoncával föl lehet emelni, végül nem kell bajlódni a csomagolási hulladékkal. Mostanában azt a munkát tartják legjelentősebbnek a házgyáriak, amelyet a Dél­mag elnevezés takar. Ko­rábban külön-külön hord­ták a csöveket. vezetéke­ket az úgynevezett vizes blokk előállítási helyére. Ott raktározták, onnan vettek ki annyit, amennyi kellett, s fáradságos munkával be­építették a térelembe. A Délmag lényege: szabás után a végső elhelyezésnek meg­felelően egymáshoz rögzítik az összes alkatrészt és ösz­szeszerelik a fedőlappal. Az együttest daruval viszik a térelem fölé, és egyszerű­en beleengedik. Ezáltal gyor­sabbá, könnyebbé és lénye­gesen pontosabbá vált a munka. A látványos újdonságo­kon kívül még számos ki­sebb jelentőségű, de hasz­nos ötletet valósítanak meg a házgyári szakemberek. Vagyis a sok gondot meg­oldó beruházásig is segíte­nek megukon. Szárúk József kísérte el az Arpáíl-liget ünneplői kö­zé. A hagyományos ünnepségre érkező, ket kilenc órától térzene szórakoztat­ta, 10 órakor kezdődött a politikai nagygyűlés. Az Elnöki Tanács elnöke mel'ett az elnökségben foglalt helyet Tóth Szilveszterné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, dr. Komó­csin Mihály, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács el­nöke, dr. Koncz János, a megyei párt­bizottság titkára, Szabó G. László, megyei tanácselnök-helyettes, a Pusz­taszeri Országos Emlékbizottság titká­ra, dr. Kelemen Miklós vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Antalffy György, Juratovlcs Ala­dár és Bibók Istvánné országgyűlési képviselők, Prágai Tibor, a szegedi városi tanács elnökhelyettese és dr. Szökefalvi-Nagy Béla akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának alelnöke is. Nagy Ist­ván, a Hazafias Népfront megyei el­nöke köszöntő szavai után ünnepi be­szédet dr. Márta Ferenc akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára mondott. A Himnusz el­hangzása után Kovács János színmű­vész, a Szegedi Nemzeti Színház érde­mes művésze Váczi Mihály Ezt! Itt! Most! című versét adta elő. Aa ünnepség szónoka elő­ször arról beszélt, hogy több olyan történelmi emlékhelyet tartunk számon hazánkban, melyekhez különösen erős szálakkal kapcsolódunk. Meg­ismerésük olyan érzelmi, gon­dolati visszhangot kelt ben­nünk, hogy úgy érezzük: ezeknek az emlékeknek az üzenetét, jelennek szóló mon­danivalóját csak mi érthet­jük meg igazán, hiszen élmé­nyeink elválaszthatatlanok attól a tudattól, hogy magya­rok vagyunk, magyarnak szü­lettünk. Utódai, örökösei, folytatói vagyunk azoknak a nemzedékeknek, akik ezeket a műveket megalkották, és tevékenységükkel, munkájuk­kal, összegyűjtött és tovább hagyományozott tapasztala­taikkal, új ismereteikkel megalapozták a következő nemzedékek életét is — majd így folytatta: <— Emlékhelyeink között is megkülönböztetett figyelem fordul arra a vidékre, amely itt terül el körülöttünk. Ha­zánk történelmének kiemel­kedő jelentőségű eseményei zajlottak le ezen a tájon, me­lyek egy-egy új korszak kez­detét jelezték népünk törté­netében. Több mint ezer év­vel ezelőtt — 896-ban — ez a hely volt az első magyar országgyűlés színhelye, ahol „az országnak minden szo­kástörvényét, meg valameny­nyi jogát is elrendezték", el­indítva ezzel a magyar ál­lam megalapításának folya­matát. 1945. március 29-én pe­dig itt az emlékmű szomszéd­ságában kezdődött meg je­lenkori történetünk nyitánya­ként a földosztás. A népünk életében sors­döntő változásokat hozó két történelmi esemény adja meg Pusztaszer különös jelentősé­gét. A honfoglalás számunk­ra Magyarország létének kez­detét jelenti. Egy akkor már több évezrede a „népek or­szágútján" vonuló nép meg­telepedését, az új haza meg­találását olyan történelmi időszakban, amikor ez a lé­pés egy nép fennmaradásá­nap feltétele volt. A hagyo­mány szerint őseink közös tanácskozáson, kollektív böl­csességgel döntöttek. Felis­merték a legfontosabb tenni­valót és megvalósították ezt az összefogást, amely a tett végrehajtásának nélkülözhe­tetlen feltétele volt. Első em­lékünk ez a hagyomány, a nemzeti összetartozás, a nem­zeti közösség érzésének meg­nyilvánulásáról. Az összefo­gás, a közösség vállalása, az egymáshoz kapcsolódás tette a honfoglalást történelmünk egyik sorsdöntő eseményévé. Megvalósulása nélkül minden bizonnyal a magyarság is ar­ra a sorsra jutott volna, mint (Folytatás a 3. oldalon.) Enyedi Zoltán felvételei Az ÉDOSZ tánckara A résztvevők egy csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents