Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-25 / 226. szám
MAG Vasárnap, Í977. szepíemEer 23: Épületek doktora — Milyen szép lett ez a ház! Észrevetted valaha is, milyen gazdagon díszített? Figyeld csak: kijavították a széttöredezett rozettákat. az eresz alatt futó díszszalagok és pótolták a hiányzó oszlopfőket. Meg sem lehet különböztetni, melyik &z új és melyik az eredeti. — Vajon kinek a keze munkáját dicsérik? Varga István, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat épületszobrásza — véletlen tanúja a beszélgetésnek — szót sem szól. Megelégszik azzal a jóleső érzéssel, hogy tetszik a munkája. Tekintetével végigsimítja az épületet, ö tudja jól. hol hiányoztak a díszek a homlokzat eresz alatti koronájából. évekre visszamenőleg is jól emlékszik, melyik házra hány oszlopfőt, hány balusztert, gipszből formált, baba alakú díszt készített. A • virágmotívumokból, tölgyialevelekből. csavarodó indákból megmintázott rozettákrúl ls meg tudná mondani, melyik az övé, H melyik n régi mesteré. Az utcai járókelők szemében mind egyformák, hasonlítanak egymásra. mint egyik tojás a másikra. Eredeti szakmája kőműves. Hosszú évekig 6 Is ugyanazt a munkát végezte, mint azok. akiket az állványok magasában vakolókanállal látunk dolgozni. A díszekkel akkor találkozott először. amikor a felújítóbrigádba került S tanulta, vagy sem. ezt a fajta munkát is vállalnia kellett A felújításoknál ugyanis alapkövetelmény. hogy a házak ne veszítsék el eredeti külsőjüket, jellegzetességüket Hadd gyönyörködjenek ma ls a régi mesterek munkáiban, s hadd lássák majd évtizedele múltán az emberek, milyen volt a történelmi Belváros. Jóleső érzés a különös gonddal épített egyedi tervek alapján, dús fantáziával készített épületek között elbámészkodni. Főképpen annak, aki a házgyári panelekből összerakott kockaházak ablakaiból néz ki az utcára minden reggel. Munkatársai ÍMflgyeltek r*. Varga István kivételes tehetségKe! restaurálja, pótolja a tönkrement vagy hiányzó díszeket Precízen. nyugodtan dolgozott s úgy Wleszeretett a munkába, hogy már azt sem bánta, keze nem jár olyan gyorsan, mint a többleké. Türelem és kitartás nélkül / az effajta tevékenység aligha vezet •redményiv Mondhatnánk, terJón. társa!, a házakon dolgozó kőművesek nem várakozhatnak rá. Műhelyében alig akad talpalatnyi szabad hely. A falakra felerősített díszítőelemek, akár a kiállítás darabjai. Elég rájuk pillantani, a laikus is azonnal megítélheti. a minták számtalan variációban egyesülnek. Itt láthatjuk, amit utcán jártunkban észre sem veszünk, ahány ház, annyiféle díszítés, nincs két teljesen egyforma erkélytartó, oszlop, homlokzatot ékesítő rozetta. — Éppen ez a szép. ezért érdekes a munkám. Pedig sokszor fejtörést okoz, hogyan készítsem el a gipszmásolatot. A sok kis kiemelkedő rész, virágformák; csavart motívumok miatt egyegy mintadarabot gyakran tiavagy húsz részből kell megöntenem. A gipsz ugyanis igen könynyen megreped. Több apró mozaikból állítom össze az egészet, s úgy kell ügyeskednem, hogy ezt nagyítóval se lehessen észrevenni. Varga István Immár évek óta nem görnyed, kapaszkodik az állványokon. munkabérét nem befolyásolja, hogy hány négyzetméternyi felületet vakolt be, javított ki. Akadnak, akik irigylik ezért. Pedig csak egy napra kellene odaáilniuk vele a munkaasztal mellé. Könnyen elismernék, ez a munka sem könnyebb, mint a kőműveseké. Tavaly 60 mázsa gipszet használt fel, hány mintát. s a séma alapján hány különböző díszítőelemet készített, megszámolni is képtelenség. S nem mérhető az sem. pontosan mennyi időt vesz igénybe, míg egy-egy darab a szállítóállványra kerül. Sietni, kapkodni nem lehet őt is kötelezi a teljesítmény: a legkisebb díszítólécet, csöppnyi erkélyt csinosító oszlopot is úgy adja kl a keséből, hogy arról bárki elmondhatja, szebb nem is lehetne. Az elismerés munkája Igazi Jutalma. Dicsérik is sokan, ismeretlenül, egy-egy újjávarázsolt épület láttán. — Sokáig én !s űgy Jártam-kéltem a városban, mint a legtöbb ember, tudtam az utcák, terek nevét de a szép házakat csak a színes prospektusokban csodáltam meg. Most már tudom, ezért nem kell külföldre utazni, látnivaló körülöttünk is akad bőven. Gyakran tréfálkoznak velem az Ismerősök: akér a holdkóros, mindig magasba emelt tekintettel járok. Munkám a legfőbb szórakozásom, és ott fönn. a homlokzatot ékesítő díszek között sok az enyém. LADÁNYI ZSUZSA Nagymama a benzinkútnál nifszctcH1 munkamegosztásnak; hovatovább kiderült. 6 a díszek legügyesebb mestere. A vállalat vezetősége úgy döntött, ne ls foglalkozzon mással: műhelyt kapott. ellátták a szükséges anyagokkal. szerszámokkal. Immár évek óta önállóan dolgozik. Keze munkáját megcsodálhatjuk jó néhány házon, például a Dóm tér sarkán. a szerb templommal szemben, a Somogyi utca 6. szám alatti épületen, a Klauzál térKelemen utca sarkán levő lakóházon. — Ügy teszek, mint a harkály, a beteg fák doktora. A felújítás kezdeten, amikor már körülállványozták az épületet, felmászom a deszkákon. Minden díszt alaposan meRnézek. Ilyenkor kiderül. ami lentről épnek látszott, megrepedt, hiányos. Leemelem a helyéről: majd a műhelyben kijavítom, s a restaurált darabot mintának használva, újakat készítek. A többit végigkopogtatom, a hang után a rejlett hibákat is könnyű felfedezni. Amikor kész a „diagnózissal", füzetébe jegyzi, egy-egy házra hány fajta és hány darab díszt kell készítenie. Fontos, hogy a munkával kellő ütemben haladMennyi szép emléket hagy maga után a nyár, a szabadság, az utazás! De nem mindenki számára. Eddig — ez közismert — sok szabadságra utazó francia kitette kutyáját macskáját az utcára arra az időre, amíg távol van. Ujabban (igaz, csak itt-ott fordul elő az ilyesmi) találkozni olyan nagyszülőkkel ls. akiket hasonló kutyasors ért Egy orvos a Francé Inter Rádióban elmondta. hogy a kórházban, ahol dolgozik. tizenhét hirtelen hajléktalanná vált nagymama és nagypapa jelentkezett ezen a nyáron, segítséget kérve. Kialakulóban vannak a módszerek. A papa, a mama és a gyerekek nyaralni mennek. Bepakolnak a kocsiba, beültetik a nagymamát vagy a nagypapát is. Egy benzinkútnál megállnak, tankolnak, kávéznak, a nagyszülőt beküldik a mosdóba, hiszen még hosszú út áll előttük. Mire az öreg leljen, a kocsi eltűnt Mit tehet? Felkeresi a legközelebbi rendőrőrszobát onnan elviszik valamilyen menhelyre, ahol legalább tető lesz a feje fölött és naponta háromszor enni kap. amíg a család vissza nem érkezik. Mit mond ilyenkor az itthagyott nagvmamának csokoládébarnára sült fia, leánya és az unokák? Nem tudom elképzelni. S mit tehet a szegény, idős aszszony. vagy férfi? Nem engedheti meg magának a megsértődés luxusát nem csaphatja be büszkén az ajtót és nem távozhat emelt fővel. Nincs hová. Legfeljebb a menhelyre. S ha rejtély számomra, hogy mit mond a visszatérő család a nagyszülőnek, még kevésbé tudom elképzelni, hogyan magyarázzák eljárásukat a kisgyerekek Zelei Miklós Elmerült csillagfénnyel kihímzett emlék szövetei már elleplezték bedőlt kutakban maradt béke lehet csöndjének menedéke rongyba csavart elásott szélben lapul a földmély melegében kemenceszag elmerült álom pitymallik kenyérként a tálon. Károlyi Amy Mögött A szavak mögött valaki áll leheli nyakamba láthatatlan púpos, jókedvű, egyenes, sír a szavak mögötti szavakban Nincsből és van-ból elkeverve áramként bujkál az erekben púpos. Jókedvű, egyenes, sír nem én írok, ő ír helyettem A szavak mögött valami zúg susog kitartón és szüntelen mint hogy ha fájás megszakad így döbbenek rá kis szünetben A szavak mögötti veremben ülök egyedül, ülünk ketten ülünk sokan pince-torokban a szavak mögötti szavakban. Műemlék cukrászda előtt akik természetesen mindezt jól látják, s egyébként ls árgus szemekkel figyelik a szülő magatartását Vagy nem is magyarázkodnak, iskolának szánják ezt a színjátékot? Tanulja meg a gyerek, hogyan viselkedjen húsz-harminc év múlva. TATÁR IMRE A Vörösmarty, a szép, műemlék cukrászda a Belváros egyik legjellegzetesebb színfoltja — még ma ls Zserbónak nevezik a pestiek —, Jövőre lesz 120 éves, 1858-ban nyitotta itt meg cukrászdáját Kugler Henrik, akitől 1884-ben Gerbeaud Emil francia cukrász vette át és fejlesztette naggyá. A százéves évfordulón a cukrászda megkísérelte, hogy ismét felvegye a Zserbó nevet de a Gerbeaud-örökösök ehhez nem járultak hozzá, és egészen a hágai nemzetközi bíróságig mentek, hogy megtiltsák a Vörösmarty téri cukrászdának a régi, patinás név használatát. Kevesen tudják, hogy a cukrászdát magába foglaló háztömböt a régi pesti zsargon Schneider Vierecknek, vágó négyszögnek nevezte, ugyanis négy vágó ember lakott illetve tartott üzletet a négy sarokházban, egy sebész, egy szabó, egy hentes és egy bankár, bár az utóbbi csak képletesen vágta meg klienseit A cukrászda 1973 óta védett műemlék, számos berendezési REICH KAROLY GRAFIKÁJA tárgya majd 100 esztendős. IlyaJ nek a bronzveretes lábakon álló márványasztalok, a kandallók és a híres földgömb órák, amelyeket a 120. évfordulóra ismét működőképessé tesznek majd. Az sem köztudott hogy a cukrászda alatt kiterjedt borospince húzódik, itt annak idején nem bort hanem a házi üzemben készült speciális szörpöket tárolták hordókban. Ma raktárnak használják. A cukrászda speciális tortái, süteményei Európa-hírűek, egyik híres készítménye, a Zsardinett, csaknem 80 éves múltra tekinthet vissza. A különleges gyümölcsformákba préselt banánt barackot és déligyümölcsöket tartalmazó parfék06ár reprezentatív fogadások ínyenc asztaldísze, s speciális mélyhűtőkben külföldre is szállítják. A patinás cukrászdában számos híres politikus, művész es más egzotikus személy fordult meg fennállásának 120 éve alatt. Járt itt 1912-ben Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke. a walesi herceg, a kapurtalal maharadzsa, a némafilmek híres sztárja. Psilander Waldemár és Pola Negri, sőt egy alkalommal, a húszas évek közepe táján teljes harci díszbe öltözött torreádorok fogyasztották itt uzsonnájukat. Néhány szót az egykori zserbókisasszonyokról. A patinás cukrászda alkalmazottjának lenni valamikor komoly rangot jelentett, és a szigoráról híres madame Gerbeaud, aki több mint fél évszázadig uralkodott az ódon, de mégis meghitt termekben, alapos gonddal választotta ki a felszolgálószemélyzetet. A csinosságon, udvariasságon és szolgálatkészségen kívül megkövetelte a négy polgári iskolai végzettséget, a francia vagy német nyelvtudást, maga ellenőrizte a híres zserbókisasszonyok egyenruháját, sőt nem egyszer az alsó fehérnemű tisztaságát ls. Tegyük hozzá, hogy a „mai zserbó-kisasszonyok" legtöbbje vendéglátóipari szakközépiskolát végzett, és mindegyik „kötényében hordja a marsallbotot". Példa rá a cukrászda igazgatója, Ágoston Mária, a szakma legfiatalabb vezetője, aki maga is mint a cukrászda felszolgálója kezdte vendéglátóipari pályafutását A 120. évfordulóra jelentős felújítással készül a Vörösmarty cukrászda, stílusának megfelelő belső garnitúrát, ülőberendezéseket kap a patinás, meghitt élő múzeum. FÉNYES TAMÁS