Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-18 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 220. szám 1977. szeptember 18.. vasárnap Ára: 1 forint légkörben H árom napot töltött magyar földön a csehszlovák párt­és kormányküldöttség, s ha elemezni kívánjuk az eltöltött idő megoszlását a különböző hivatalos ten­nivalók, látogatások, találkozók, meg a baráti, testvéri lég­körű tárgyalások óráira, megállapítjuk: hallatlanul sok­oldalú és zsúfolt volt a program. Nem is lehet ez más­ként. A két ország legmagasabb rangú párt- és állami vezetőinek immár szinte rendszeres találkozóin összegezni és értékelni kell mindazt, amit a magyar—csehszlovák kap­csolatok sokrétű, az élet minden területére kiterjedő ál­landó fejlődésében nagyobb időszakokban történik. Ezúttal például három nap alatt kellett áttekinteni mindazt, amit a legutóbbi, három évvel ezelőtti hasonló csúcstalálkozó óta történt — de fel kellett vázolni azt is, ami a következő években, részben éppen a most aláírt megállapodások meg­valósulásaként, történni fog. Világos dolog persze, hogy bármilyen jelentős is a most aláírt néhány megállapodás — akár a gazdasági-műszaki együttműködés, akár a kulturális kapcsolatok továbbfejlesz­tése területén — a két szomszédos, testvéri szocialista or­szág viszonyát tekintve csak kiegészítő, bővítő jellegű. Hi­szen a magyar—csehszlovák viszony alapja, lényege az, hogy a két népet, két országot megbonthatatlan szövetségi szá­lak fűzik a szocialista országok közösségéhez, a Varsói Szer­ződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaihoz. Politika, gazdaság, tudomány, kultúra: min­den területen új meg új szálak szövődnek ebben a sokol­dalú kapcsolatrendszerben, s a szocialista közösség erejét tovább növeli a kétoldalú kapcsolatok elmélyülése, erőtel­jesebbé válása is. Prága és Budapest gazdasági kapcsolatai mind jelentő­sebbek (Csehszlovákia a harmadik helyen áll szocialista partnereink sorában a külkereskedelemben) — a kölcsönös kereskedelem 800 millió rubelre növekedett, és reális el­kepzelés az egymilliárdos szint elérése. Általában 7—8 szá­zalékos évi növekedést tervezünk a kölcsönös kereskedelem­ben, s nem ritka, mikor 12—13 százalék a teljesítés. Az árucsere-forgalom hagyományos, megszokott rendjén túl azonban mind több, és jelentőségben is növekednek a gaz­dasági kapcsolatok korszerű formái, a kooperáció, a szakosí­tás. A kölcsönös előnyű együttműködés bővítésének jó pél­dája a paksi atomerőmű építőinek adott csehszlovák tapasz­talatok csakúgy, mint a magyar mezőgazdaság építkezésben elért eredményeinek hasznosítása csehszlovák barátainknál. A két ország közötti gépkocsiipari együttműködés haszna mindkét fél számára nyilvánvaló, s alighanem kölcsönös előnyökkel jár csehszlovák barátaink közreműködése a péti, az ózdi, a leninvárosi rekonstrukciókban vagy építkezések­ben, csakúgy, mint a magyar szállodaépítők tevékenysége Csehszlovákia földjén. Amikor a csütörtöki barátsági nagygyűlésen Kádár János és Gustáv Husák beszédében egyaránt szó esett a szocialista gazdasági rend építésében elért eredményekről és a gondokról, s arról is. hogy a tőkés világ elhúzódó gazdasági válságának hatását le kell küzdenünk, bizonyá­ra sokaknak jutott eszébe, hogy a kapitalista gondok lé­nyegében az energiaválság idején sűrűsödtek meg a leg­jobban. S aztán elégedetten gondolhattunk arra, hogy a szocialista közösség itt is számíthat az összefogás, a köl­csönös segítség, az elvtársi együttműködés kimeríthetetlen erőforrásaira. Nem csak a Szovjetunió pótolhatatlan, nagy­vonalú feltételek mellett adott olaj- és földgázszállításait kell itt említeni, hanem a mi esetünkben éppen a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése is jelentős. A százhalombattai erő­mű építésében is volt csehszlovák közreműködés, és a jö­vendőben a Gabcikovo—Nagymaros-vízlépcsőknél megépülő vízi erőművek jelentenek majd fontos új áramforrást a két ország számára. Megépül az Adria-kőolajvezeték is: Jugo­szlávia. Magyarország és Csehszlovákia közös olajvezetéke olcsóbbá teszi maid az arab világból, vagy más források­ból érkező olaj szállítását. Ha sokat és minden lényeges kérdést érintve tárgyaltak a magyar és csehszlovák vezetők a gazdasági kérdésekről, nem maradt el annak a felmérése sem. hogy mennyiben erősítettük az elmúlt, években az együttműködést más te­rületeken. A két küldöttség vezetői joggal szögezhették le a csütörtöki nagygyűlésen: ideológiai és kulturális, tudo­mányos és műszaki kapcsolataink is elmélyültek, s minde­nekelőtt: testvéri együttműködésünk jó eredményeket hozott a nemzetközi küzdőtéren, a békéért, az enyhülés fenntartá­sáért végzett munkában. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésének új, fellendülő szakaszába lé­pett. Az elmúlt néhány esztendőben még világosabban lát­ták magyar és csehszlovák dolgozók egyaránt: a szocialista Közösség országainak közösen kialakított, egyeztetett világ­politikai lépései jelentős új sikereket hoztak. Kádár János­nak az a megállapítása, hogy a szocialista elvi külpolitika népünk nemzeti érdeke és internacionalista kötelessége — éppen az elért eredményekben igazolódik. K ölcsönös megértés, a proletár internacionalizmus el­vei, őszinte elvtársi légkör, teljes nézetazonosság: ez jellemezte a csehszlovák párt- és kormányküldöttség háromnapos látogatását. A világhelyzet reális áttekintése, a kétoldalú és a sokoldalú szocialista együttműködésből, azaz a szoc'alista inteeráció továbbfeilesztéséből világosan követ­kező gyorsabb fejlődés biztos tudata hatotta át a tárgyalá­sokat és fejeződött ki a két küldöttség állásfoglalásaiban. Ha valljuk, hogy az erőviszonyok a világban a szocializmus és a béke javára változtak és változnak, akkor ebben az is bennefoglaltatik, hogy a szocializmus és a béke megszilár­dításának fontos eleme a testvéri együttműködés a szocia­lista országok között. Kádár János Jugoszláviába utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meg­hívására a közeli napokban baráti látogatást tesz Jugo­szláviában. (MTI) Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkot­mány 22. paragrafusa (2) be­kezdése alapján az ország­gyűlést szeptember 29-én, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Ma­gyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításá­nak és egységes szövegének törvényjavaslatát. Az ülésszak napirendjén — az Alkotmány előírásá­nak megfelelően — szerepel még a Legfőbb Ügyész be­számolója működéséről. Újjászületnek a régi épületek Jó néhány épület előtt nemrég még érdektelenül halad­tunk el, ma már sokszor arra sem sajnáljuk az időt, hogy tüzetesebben is szemügyre vegyük. Egyre szépül a város, házai a külső „kozmetika" után megfiatalodtak, s a belső felújítási munkálatok befejeztével a lakások is kényelme­sebbekké, korszerűbbekké váltak. Az ingatlankezelő vállalat az ötödik ötéves tervben 850 millió forintból gazdálkodik, 500 millió forintot a lakóépületek felújítására, korszerűsí­tésére költ. A Belváros épületei felett eljárt az idő: korhadó, pusz­tuló födémek, hámló vako­latok emlékeztetnek erre. Na meg az, hogy az új lakóte­lepeken elvétve sem találni lakást, melyben széntüzelésű, kéményt feketítő, a levegőt korommal szennyező kály­hával fűtenének. Tarjánban, az Északi városrészben és Odesszában ez ma már épp­oly képtelenségnek tűnne, mintha mosáshoz, mosako­dáshoz üstben kellene mele­gíteni a vizet. Az összkom­fortos lakások bérlői meg­szokták, hogy hideg-meleg víz egyaránt jön a csapok­ból, s természetesnek talál­ják azt is, hogy beépített bú­tor, gáztűzhely, fürdőszoba szolgálja kényelmüket. Ezzel szemben a belvárosi lakások nagy része még komfort nélküli. Azaz, komfort nél­küli volt. A múlt idő hasz­nálatát indokolja, hogy a generáljavítások alkalmával egyre szaporodik az össz­komfortos, gázfűtésre átállí­tott, korszerűsített lakúsok száma. Az öreg, századforduló tá­ján épült házak és a salak­beton felhasználásával emelt épületek túlnyomó többségé­ben teljes födémcserét kell végezni. A munkálatok gon­dos előkészületet igényelnek: pontos tervekre, s megvaló­sításukhoz kivitelezőre van szükség. S természetes az is, hogy azokban az épületek­ben, amelyekben teljes fö­démcserét, általános korsze­rűsítést végeznek, nem lak­hatnak bent a bérlők. A munkálatok kezdetén az IKV váltólakásokba költözte­ti át a lakókat, idén már 245 ..átmeneti" lakással rendelke­zik a vállalat, nagy részük összkomfortos, s az új lakó­Űszi munkák a földeken Diákok is részt vesznek a betakarításban Csongrád megye mezőgaz­dasági üzemeiben jól halad a talaj-előkészítés és a beta­karítás. Az őszi vetések előt­ti szántásokat már 55 száza­lékban elvégezték, s több helyen hozzákezdtek a vetés­hez is. Eddig 2650 hektár az elvetett terület, meiynek nagy része repce, lucerna, vöröshere, és valamennyi rozs. A burgonyát 85—87 száza­lékban betakarították a gaz­daságok. A cukorrépa 9—10 százaléka, a szója 10, a nap­raforgó 30 százaléka már le­került a földekről. Megye­szerte megkezdődött a kuko­ricatörés is. az összes vetés­terület 3—4 százalékán vé­gezték el már ezt a munkát. Lassabban halad viszont a silókukorica betakarítása — eddig 50 százalékban szállí­tották be a szérűskertekbe —, ami a tavalyihoz képest kevesebb. A zöldség betakarításánál még mindig vannak problé­mák. Főleg a csomagoló­anyagok hiányára panasz­kodnak a termelő gazdasá­gok. A paradicsomot egyes helyeken már 80—90 száza­lékban betakarították, de van, ahol csak 30—40 száza­lékban. A kistermelők már jórészt befejezték a paradi­csomszedést. Az utóbbi na­pokban csökkent a feldolgo­zó iparra és a felvásárló üzemekre nehezedő nyomás, de még nem szűnt meg. A dughagymáról termesz­tett hagvma betakarítása már befejeződött. Makó környé­kén a magról nevelt vörös­hagymát szedik. Hamorasan azonban ezzel a munkával is végeznek a termelőszövetke­zetek. Szinte valamennyi fűszer­paprika-termelő gazdaságban az első piros csöveket le­szedték. A továbbiakban a szállítási ütemezésnek meg­felelően folytatiák a munkát. A pritaminpaprika betaka­Molnár Józsei felvétele A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium III/C osztályának diákjai a röszkei Kossuth Tsz-ben szedték a fűszerpap­rikát az elmúlt héten rítusát hátráltatja az egy­re nagyobb mértékű láda­hiány. Sajnos, még az ex­portszállítás is lassult emiatt. Nagyon sok termelő­teljesítette. Megkezdődött az almaszedés is, elmondható, hogy az exportszállítás ennél a terméknél is korlátozott. A termelőgazdaságokban szövetkezetben a leszedett segítik a betakarítási mun­piros pritaminpaprikát gú­lákba rakták a szántófölde­kákat az iskolások, akik fő­ként a kertészeti termékek ken. Gondot okoz a vagon- szedésénél tevékenykednek. hiány is. A konzervgyár az igényelt vagonok felét, a ZÖLDÉRT pedig háromne­gyed részét kapja meg. A „onzerviparban tovább­ra is nagy mennyiségű zöld­paprika vár feldolgozásra. Ennek oka az is, hogy a ko­rábbiaknál kisebbek az ex­portlehetőségeink. A külföldi partnerekkel lekötött szerző­A Meteorológiai Intézet szegedi állomásától kapott tájékoztatás szerint az utób­bi naookban hidegebbre for­dult idő egy hétig is eltart­hat. Előfordulhat, hogy ha­zánk egyes részein fagypont alá süllyed a hőmérséklet. Környékünkön várható ki­sebb esőzés is. ez csökkente­déseket Magyarország már né a fagyveszélyt. telepeken található. Az em­berek többsége megértéssel fogadja az intézkedést, de akadnak, akik csökönyösen ragaszkodnak a bentmara­dáshoz, még akkor is, ha fe­jük felett megmozdul a mennyezet. Pedig a felújítás a bérlőnek is érdeke, a mun­kálatok befejeztével korsze­rű. tiszta, tapétázott lakásba költözhet vissza. Természete­sen, ez nem vonatkozik azok­ra, akik például ketten lak­nak az óriási alapterületű, há­romszobás lakásban. Szá­mukra a bérleti szerződés megkötésekor másik, őket megillető alapterületű lakást utalnak ki. Ily módon sok „albérlők tanyáját" lehet megszüntetni. Körülállványozott épüle­tek egész sora mutatja, hogy jelenleg is sok ház felújítása, födémcseréje fo­lvik, például a Széchenyi tér 15., a Dózsa György ut­ca 7., az Attila utca 16—18. és a Bocskai utca 8. szam alatt. Hamarosan megkezdő­dik a munka a Klauzál {tér 7„ a Deák Ferenc utca 28., a Bartók Béla tér 9. és a Horváth Mihály utca 9. szám alatti épületekben. Míg a generáljavitások ál­talában két-három évig is elhúzódnak, a homlokzatfel­újítások viszonylag rövid időn belül befejeződnek. A terv szerint 245 épület kap „új ruhát", a külső felület­re , felhordott szintetikus alapanyagú festék mosható, és igen tartós. A felújítások­nál fontos követelmény, sék el eredeti külsőjüket, ipL sék el eredeti külsejüket, jel­legzetességeiket, s ezáltal őrizzék meg a régi, történel­mi városképet. Ugyanakkor környezetvédelmi szemponto­kat figyelembe véve. s a korszerű lakáskultúra kívá­rialmalnak eleget téve, mégis jelentős változtatásokra ke­rül sor. Az épület külsőre a régi marad, de a levegőt szennyező, széntüzelésű kály­hákat a gáz bevezetésével „nyugdíjba küldik". így egy­re kevesebb kémény áraszt­ja el korommal a várost. A felújításoknak hasonlóképpen veleiárója: a lakások alap­területének ésszerű meg­változtatásával megszüntetik a társbérleteket és a pince­lakásokat. LZs. Elutazott az NSZEP­küldöttség Szombaton elutazott Buda­pestről a Német Szocialista Egységpárt pártmunkás­küldöttsége. amely az MSZMP meghívására, Gün­ter Ehrensbergerrel, a KB póttagjával, a KB terv- és pénzügyi osztálya vezetőjével az élén szeptember 12. és 17. között a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításának tapasztalatait tanulmányozta hazánkban. A küldöttséget fogadta Né­meth Károly, az MSZMP Po. litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Púrdi Imre, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője búcsúz­tatta. Megjelent Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents