Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

2 Va^raap." 1977. augusztus fii Franciaország nem szállít fegyvert Dél-Afrikának • Nairobi (AFP) Franciaország a jövőben nem ad el fegyvert Dcl-Afri­kénak, mint ahogy mór hosszú ideje nem szállít fegyvereket Rhodesiának sem. A köztársasági elnök tavaly ősszel hozott dönté­se alapján Párizs csatlako­zik az ENSZ-nek a két dél­afrikai ország ellen meghir­detett fegyverembargójához — Jelentette ki szombaton Nairobiban megtartott sajtó­ertekezletén Louis de Gui­ringaud francia külügymi­niszter. Hozzáfűzte, hogy az utóbbi időben más afrikai országok, köztük Szomália és Kenya is fegyvervésárlósi kérelemmel fordult a francia kormányhoz. Párizsban je­lenleg tanulmányozák a szomáli kérést, de ha telje­sítik, akkor is csak kis mennyiségű „védelmi fegy­ver" szállításáról lehet szó. KSx»l-K»M Genf helyett New York? A Cyrus Vance most véget ért. tizenegy napig tartó közel-keleti látogatásához legfeljebb Washingtonban és Tel Avivban. továbbá a közös érdekeket háttérbe szorító egyes arab politikusok környezetében fűztek reményeket. A tér­ség antiimperialista erői kezdettől fogva nem rejtették véka alá véleményüket: nem Sok jót várnak a nagy garral be. harangozott és céljaiban a klsslngeri kis lépések politika. Jához hasonlítható, ujabb közvetítési kísérlettől. Most. hogy a látogatás befejeződött, megvonható az előzetes mérleg. Cyrus Vance tárgyalásai­nak minden mozzanatát,' úti­poggyászának pontos tartal­rrtát nem ismerik, de bizo­nyára sok minden belekerült abból a csomagból, amit Be­gin izraeli miniszterelnök vitt magával július végi első hi­vatalos washingtoni útjára. A Fehér Ház bennfentesei sze­rint akkor a várakozással el­lentétben elmaradt Carter és Begin közötti nagy csata. Székek helyett bibliai idéze­tek, továbbá a megszállt arab területek ugyancsak bibliai elnevezései röpködtek a le­vegőben. Minden bizonnyal azért, mert teljes volt az egyetértés. Olyannyira, hogy a Begin által Carter elé te­regetett térképeken Júdea és Szarná ria néven emlegették a szerintük „bibliai terület­nek" számító Ciszjordániát. Akárcsak Washingtonban Carter és Begin, ezúttal Tel Avivban Dajan és miniszter­elnöke, továbbá Vance kitű­nően megértették egymást. Jellemző, hogy amikor az új­ságírók arról faggatták az amerikai külügyminisztert, mi az álláspontja a paleszti­nai küldöttségnek a genfi bé­keértekezleten való részvéte­léfői, ő szó szerint idézte Begin szóvivőjét. „Ha az ara-, bok ragaszkodnak ahhoz, hogy a PFSZ képviselője is jelen legyen Genfben, nem lesz genfi értekezlet." Ez aztán világos beszéd. Ezt nevezik Tel Avivban és Az újjáépítés hétköznapjai a megrendült város A földrengés sebhelyei még láthatók Bukarest köz­pontjában. Homlokzatukat vesztett sarokházak, megüre­sedett házhelyek, g az utcai forgatagban fel-feltűnő gvészruhák jelzik a — HIÁNYT. Emberek és laká­saik pusztulását A főváros élete — Öt hó­nappal a földrengés után már a megszokott, egészséges ritmussal lüktet. A legtöbbet szenvedett Maghieru és Vic­toria főutak ls a nyár tarka, nyüzsgő utcaképével fogad­nak Csak egy-egy hiányzó épület üressége előtt látni kisebb csoportokat, hallgata­gon állva, vagy élénken ma­gyarázva. A túlélők jussa mindkettő. Az életöröm ís. Meg az em­lékezés is. A földrengés okozta pusz­títás nagyságáról az adatok nyújtanak általános képet. Pénzben kifejezve az. orszá­gos károk meghaladják a 10 milliárd lejt. Több tízezer lakás ment tönkre, 167 ter­melőüzem, 1200 kereskedelmi egység. 47 kórház. .76 kultu­rális intézmény, 250 iskola rongálódott meg. Mindennél többet mondó adat: mintegy harmincötezer család maradt hajlék nélkül. A legsürgősebb feladat a fedél nélkül maradt csalá­dok elhelyezése volt. A Ro­mán Kommunista Párt. Po­litikai Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy minden anyagi kárt az állam visel, vagyis az ország egész társa­dalma. A családok ingyenla­kást, bútorzatot, szükséges ruhaneműt és zsebpénzt kaptak. Az első hónapban megtörtént, hogy nemcsak váltott műszakban dolgoztak és tanultak a különböző szállók lakói, hanem vál­tott műszakban is aludtak az ágyakon. Az újjáépítés és a megron­gálódott épületek helyreállí­tása az egész országot moz­gásba hozta. A párthatározat előírta, hogy az éves lakás­építési tervet nemcsak tel­jesíteni, de mintegy tízezer lakással túlteljesíteni tarto­zik az építőipar. A fővárosi építő-szerelő központ ötvenezer munkása, nagyszámú, a megyékből ér­kezett munkacsoport dolgo­zik hónapok óta feszített tempóban. Az első ütemben 354 magasépület javítását végezték el. A kerületi la­kásgazdálkodási vállalatok szakemberei 4500, négyeme­letesnél kisebb épületet hoz­tak rendbe, mintegy tizen­háromezer családnak adván vissza otthonukat, összessé­gében a megrongálódott la­kások 40—45 százalékát már kijavították. A tervezők negyven szak­bizottságot alakítottak a bu­karesti, kolozsvári, iasi, te­mesvári kiváló szakembe­rekből. Június első napjai­ban mutatták be a Maghieru és a Balcescu főutak újjá­építésének tervrajzát. A ter­vezők az év végéig elkészítik a többi tervet is, melyek kettős követelményeknek kell, hogy megfeleljenek: 1. Az épületek jól illeszkedje­nek a korszerű román építé­szeti koncepcióba és 2. El­lenálljalak a 8,5-ds földren­géserősségnek. Van azonban a helyreállí­tásnak egy másik területe, melyen sokkal nehezebb az „újjáépítés". 8 ez: az em­beri lélekben keletkezett megrendülés csillapítása. Akik családot, testvért, szü­lőt, rokont, barátot veszítet­tek — örökös sebhelyet vi­selnek. Es azok, akik „csu­pán" átélték az ellentétes mozgású, rázó-ringató föld­lökéseket — megismerték a legnagyobb félelmet. Átélték életük leghosszabb percéi, érzékelven a percnyi idő végtelenségét. Sokan utórengést vártak (különböző rádiók híresztel­ték), egy hónapra rá volt is valami — ám tartós utóren­gés az emberi lelkekben ját­szódott le. Itt az „újjáépítő" elsőborban az idő. A földké­reg belső nyugalmában el­telt évek hozzák meg az emberi lélek belső nyugal­mát. Érthető, hiszen az rendült meg, amit legbiztosabb pont­nak vél az ember: az anya­föld. Balogh ödön Washingtonban előzetes fel­tételek nélküli tárgyalási készségnek. Másszóval, mind az izraeli, mind az amerikai kormány kész a genfi tárgya­lóasztalhoz ülni, ha... ha az' arabok nem követelik vala­mennyi megszállt terület visszaadását; ha a paleszti­nai nép nem tart igényt ön­álló nemzeti államának meg­teremtésére és végül, ha el­állnak attól a követelésüktől, hogy a PFS7. képviselői tel­jes jogú, önálló küldöttség­ként foglaljanak helyet a tárgyalóasztalnál Genfben. Különös, hogy ez az ame­rikai és izraeli fogantatású ötlet, a külügyminiszteri szintű megbeszélés, némely arab vezető részéről is támo­gatársra talált. Egyiptomi részről legalább is úgy nyi­latkoztak, hogy külügymi­niszterük ott lesz New York­ban. Ez már csak azért is furcsa, mert bizonyára Kai­róban is tisztában vannak vele, hogy így akarják kiik­tatni a tárgyalásokból a pa­lesztinaiakat. Nekik ugyanis ez idő szerint nincs kormá­nyuk, tehát külügyminiszte­rük sincs, következésképpen nem kell őket meghívni a tárgyalásra. Fs nemcsak er­ről van szó. Ezzel az átlátszó manőverrel nemcsak a pa­leszlesztinaiakat, hanem a Szovjetuniót, a genfi konfe­rencia társelnökét is kire­kesztenék a tárgyalásokból. Ez az egyáltalán nem biztató kép rakható össze az ameri­kai külügyminiszter körútjá­nak mozaikkockáiból. Alig­ha tévedünk, ha ezekből azt a következtetést' vonjuk le, hogy Izrael és legfőbb szövet­ségese új módszerekkel kí­vánja megvalósítani a régi célt: az arab országok meg­osztását, szembeállítását egy­mással, a palesztinai nép ki­semmziését és az Egyesült Államok' közelkeletl pozíciói­nak megerősítését, ami egyet jelent gazdasági és katonai jelenlétének növelésével. Kanyó András Találkozók a Krímben öt éve minden nyáron nagy jelentőségű találkozók színhelye a Krím-félsziget. A Fekete-tenger partján tartózkodik, a nyári hóna­pokban itt dolgozik Leonyid Iljics Brezsnyev, aki ilyen­kor „a krimi Kreml"-ből irányítja az első és legna­gyobb szocialista államnak, a Szovjetuniónak és párt­jának, az, SZKP-nak a te­vékenységét. 1972 és 1973 nyarán az európai szocialista országok, pártvezetői, akik közül töb­ben éppen július végén, augusztus elején évi sza­badságuk egy részét töltöt­ték a Fekete-tenger üdülő­helyein. egyszerre ültek a tárgyalóasztal mellé, hogy közösen tekintsék át a vi­lághelyzetet, a szocialista országok együttműködésé­nek kérdéscsoportját, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom előtt álló feladatokat. Az utóbbi évek­ben, így nyár derekán kü­lön-külön találkozott Leo­nyid Brezsnyev a szocia­lista országok pártvezetői­veL Így történt ez az idén is. Utoljára Jumzsagijn Ce­denbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt KP Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnök­ségének elnöke járt a Krímben. Mint emlékezetes. Kádár János július végén folytatott eszmecserét Leo­nyid Brezsnyevvel. A világsajtó nagy jelen­tőséget tulajdonít a szocia­lista országok pártvezetői immár rendszeressé váló találkozóinak. Természete­sen a hírmagyarázók a ki­adott közleményeknek a nemzetközi helyzettel kap­csolatos- megállapításait kí­sérik mindenekelőtt figye­lemmel, akik például aí ugyancsak a héten lefolyt szovjet—bolgár taiálk+zó kommünikéjéből azt r 'ik ki: „a fegyverkezési hajsza fokozását szorgalmazó bi­zonyos imperialista Körök tevékenysége ellenére foly­tatódik és eimélyül a nem­zetközi enyhülés irányza­ta". Ugyancsak hangsúlyt kap a nemzetközi sajtóvissz­hangban, hogy a tanácsko­zásokon mindvégig kif:je­zésre jutott az aggodalom az afrikai országok közötti feszültség, ellenségeskedés láttán. A mégoly szovjetellenes sajtó sem tudott a Krím­ben lezajlott találkozók során olyan jeleket találni, amelyekből a legnagyobb képzelőerő segítségül hívá­sával bárminő ellentétekre következtethetett volna. A reakciós tollforgatók is kénytelenek voltak elismer­ni, hogy a krími találkozó­kat a szocialista országok egységes állásfoglalásai, a nemzetközi porondon való közös fellépéssel jellemez­ték. P. J. Iliin 111:" RADIOTELEX m n ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Joachim Yhombv­Opangót, a Kongói Népi Köz­társaság elnökét az ország függetlenné válásának 17. év­fordulója, a Kongói Népi Ellentmondó hírek az etiópiai harcokról # Mogadishu, Addisz Abe­ba (AP) A Szomalia támogatta szervezet, az úgynevezett Nyugat-szomáliai Felszaba­dítási Front, a szomáliai hírügynökség által közzétett katonai közleményében be­jelentette: egységei az el­telt napokban az ogadeni te­rületen vívott harcokban el­foglalták Oda városát. A front állítása szerint ellen­őrzése alatt tartja Ogaden 90 százalékát, most pedig Bale tartományban offenzí­vát készítenek elő észak— északnyugati irányban. Addisz Abebában azonban bejelentették, hogy a kor­mánycsapatok Ogaden észa­ki részén ellentámadást in­téztek két körzetben: Dire­dawától nyugatra és észak­keletre. A hadműveletek célja az Addisz Abebát Dzsi­butival összekötő vasútvonal két csomópontjának vissza­foglalása a szomáliai geril­láktól. Az ország egyetlen vasútvonala már két hónap­ja használhatatlan: a szállí­tásokat lehetetlenné tették a harci cselekmények, és több, fontos csomópont eleste. Köztársaság nemzeti ünnep® alkalmából. JOSHUA NKOMO SAJTÓÉRTEKEZLETE A zimbabwei nép felszai badító harca döntő szaka­szába lépett. Rhodesia terito letének ma már 75 százalé­kán harci cselekményeket fejlenek ki a Zimbabwe Ha­zafias Front katonái — je­lentette ki Joshua Nkomo. a front társelnöke New York­ban, az ENSZ székhelyén tar­tott sajtóértekezletén. WASHINGTON IS FELELŐS Andrew Young. az Egyeí sült Államok állandó ENSZ-' képveselője, Caracasban pén­teken kijelentette: Washing­ton is felelős amiért Latin­Amerikában ennyi katonai rezsim került hatalomra. Young újságírók előtt mon­dotta. hogy a legtöbb kato­nai diktátort az. Egyesült A1-' lamokban képezték kl kom­munista ellenes politikusnak^ „Következésképpen nagymér­tékben Washington járult hozzá az ilyen helyzet kiala­kulásához" — mondotta a diplomata. A RTBGEOt KŐZLEK EXISS1 VÁLLALAT felajánl meredteire - helyurtnrSl elbontáaatl 105 dh villamosvasúti rácsos felsővezeték­tartó oszlopot ftrdeklMnl lehet: Sr.e(e(ll KOiltkedéal Vállalat Szeged, Zrínyi u. t-í. Telefon: 11-5JS MÜ8ZAX1 OSZTÁLYON. Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 66. S feltehető, hogy a továbbiakban ls olyan en­gedékeny lett volna, ha csak valami gyermekkori őeidegzés az utolsó pillanatban nem eszmélteti föl. s nem teszi gyöngéden, majdnem bocsánat­kérően elutasítóvá. Az ilyen nők szoktak így vé­dekezni : — Drágám, én megértelek.!És megtennék mindent, amit kívánsz, de meg kell értened, hogy ezzel balba keveródöm ... Ugye, megbocsátod. hogy kíméletre kérlek? Elena valóban angyal volt. a legédesebb fal­tából. aki hősiességre is képes szeretetből, s bár a vad szenvedélyt nem ismeri, de alárendeltsé­gében még talán vámpírrá is változik, ha a hely­zet úgy kfvánja. Meghatódva néztem édes-bús szemébe, ha a homokban hevertünk, s hogy má­sok észre ne vegyék, gyöngéden megcirógattam a testét ott, ahol éppen hozzáfértem. Hagyta és boldog volt. Mikor a kabinból kilépett, nyilván csalódottan, én is keserűen rángattam le magamról ruhai­mat, s haragudtam Vinrenzóra. hogy ennyire megfélemlített. Bizonyára kudarcot vallott egy­szer vele szemben, azért venné rossz néven, ha én sikert érnék el. Ez motozott bennem, másra abban a helyzetben alig gondolhattam. Férfias eltökéléssel csuktam be az ajtót magam mögött, s tartottam feléje. De az olasz diákok, látva, hogy én ilyen közvetlen kapcsolatot teremtettem a leánnyal, vérszemet kaptak, s egyszerűen ők is mellénk hengergöztek. S mintha rsak vigyáz­tak volna ránk. egyetlen pillanatra sem hagytak magunkra, még a vízben sem. Ilyen suta helyzetben töltöttem napjaimat, s akárcsak a nápolyi Rosa esetében, most is nap­ról napra halogattam a támadást. Pedig Elena olvatag. érzelmes lány volt, vele igazán köny­nyebb lett volna szót értenem, mint signorina Rosával. aki számítóbb, ravaszabb és óvatosabb volt. s talán éppen azért, mert mohóbb és va­dabb szenvedélyek nyugtalanították. Ekkor azonban történt velem valami, ami Ele­nát, még az eddigieknél is nyíltabb fellépésre, hogy úgy mondjam, nyílt színi vallomásra kész­tette. Magatartása annyira félreérthetetlen lett ebben az én, bolond módon előidézett válságom­ban, hogy napok alatt hfre terjedt kapcsolatunk­nak, s ahogy ezt Vincenzo előre megjósolta, ez elsősorban a leányra vetett rossz fényt Lehet, hogy az én bolond ötletem nélkül ls ide fajult volna a dolog, hiszen váltig bámultuk egy­mást. s az. odasereglett diákoktól már-már egy szót sem valthaltunk bizalmasan, de az is lehet. hogy a reménytelen epekedésbe belefáradtunk volna, s beletörődtünk volna sorsunkba. Hanem nekem furcsa ötletem támadt, és bár ez távolról sem függött össze Elenával. a végén mégis 6 lett a hősnője. A dolog előzménye az volt, hogy n pénzem kezdett nagyon megcsappanni, s mert Positanó­ból Ruth miatt hirtelen távoztam el, anyámat is csak késve tudtam értesíteni, hogy a pénzt Sa­lernóba küldje utánam. De az utazás, s a ven­déglői úri élet különben is többe került, mint amennyire H rendelkezésemre álló összegből fu­totta. így pénztárcám idő előtt kiürült. A szo­bámat még ki tudtam fizetni, hiszen mégis csak ez volt a legfontosabb, de az ebédet és vacsorát, arra való hivatkozással, hogy csomagot kaptam hazulról, s azt kell elfogyasztanom, egyelőre le­mondtam. Enrico ugyan gyanakodott, hogy pénzzavaraim vannak, s felajánlotta, hogy kise­gít. de én nem fogadtam el. s ígérgettem, hogy hamarosan visszatérek korábbi életmódomhoz. Egyszóval, akkor már egy-két napja valóban száraz koszton éltem, s mikor már csak tíz líra lapult a zsebemben, s anyám küldeményére még alig számfthattam. elhatároztam, hogy provoká­lom a sorsot, s kipróbálom, hogy minden fillér nélkül meg lehet-e élni egy aránylag civilizált helyen. Ezért az utolsó ti* lírámat ügy költöttem el, hogy beültem a cukrászdába, s a pénzemet kiadtam az utolsó centesimólg. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents