Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-14 / 191. szám
Vasárnap, 1977. augusztus 14. 3 Megkezdődött a Csongrádi rendezvénysorozata Képünkön: a megnyitó ünnepélyes pillanatai. Dr. Somogyi Ferenc beszédét mondja Az idén ti. alkalommal öltözött díszbe Csongrád, hogy köszöntse lakóit, s a Csongrádi Napokra érkező vendégeket. A program tegnap, szombaton reggel zenés ébresztővel, toronyzenével kezdődött, majd a veterán autók és a modern kocsik nemzetközi ügyességi versenyét rendeztél! meg a városi sporttelepen. A megnyitó ünnepségre tegnap' délelőtt II órakor került sor,, a városi tanács épülete előtti zászlófelvonással, majd;a-dalos találkozóra érkezett "kórusok műsora következett Megnyitó beszédében dr. Somogyi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte^ vendégeket, köztük dr. Németh Lajost, a megyei pártbizottság titkárát, Szabó Jánosnét, a megyei tanács elnökhelyettesét, Hunya Istvánt, a MEDOSZ elnökét és Jirzi Smoukot, a Csehszlovák Kultúra igazgatóhelyettesét. A megnyitó után a vendégek megtekintettek a gimnáziumban, az ének-zenei általános iskolában, valamint a művelődési központban rendezett kiállításokat. Nagy érdeklőd ássel figyelték a csongrádiak a tanácsháza előtti úton felsorakozó veterán autókat. (Az autómatuzsálemek egyébként ma, vasárnap délelőtt Szegeden 9 és 11 óra között a Lenin körúton, az Aradi vértanúk tere és a Tisza közötti parkolóhelyen is megtekinthetők.) A Csongrádi Napok délutáni programja autós rallyval, majd országos kubikos találkozóval és vetélkedővel folytatódott. Este az iperi szövetkezeteit kórusainak találkozóját rendezték meg. Befefeződött az anyanyelvi konferencia Szombaton zárónyilatkozat közreadásával befejezte munkáját a Budapesten megtartott III. anyanyelvi konferencia. Gosztonyi János oktatási minisztériumi államtitkár foglalta össze a befejező plenáris ülésen a konferencia munkájának eredményeit, tapasztalatait, az anyanyelvi mozgalom további fejlesztését szolgáló útmutatásait. ^ratkmányason zárult a nySrl ruházati vásár Szombaton véget ért st nyári ruházati vásár. Húsz; harminc és negyven százalékos engedménnyel több mint egymilliárd forint értékű árut kínált, ezek jelentős része elkelt az elmúlt két hét) alatt. Az ország 33 Centrum áruházának nyári vásárán több mint 80 millió forintot takarított meg a lakosság A Centrum áruházak összesen 360 millió forint értékű árut Hétköznapok Öröm a felfedezés? A vendég a felfedezés izgalmával bolyong egy ismeretlen varosban — de nem biztos, hogy mindent neki kellene felfedeznie. Legalábbis jobb volna, ha egy, s más dologban eligazítanák. s nem neki kellene nyomoznia. Ilyen a közlekedés. A tömegközlekedés, amely egyszerűsödött — de nem az utasok számára. Régen a kalauztól lehetett érdeklődni — ma kalauz nincs, es a vezetővel menetközben beszélgetni tilos. Ki is írták, es teljesen érthető is. Marad az utasok jóindulata és jólértesültsége. (Viszont: reklamációnak helye nincs.) Négy-öt busz is elviszi az embert Tarjánba — másmás útvonalon, de ezt az idegen honnét tudhatná? Például: ha kiírnák kis táblákra a megállókba. (Mint az NDK-ban, vagy az NSZK-ban, ahol a megállóknak neve is van.) Vagy egy kis plakát lehetne a buszban a megállók felsorolásával — nemcsak a párizsi metróban, de már Budapesten is ezzel a „korszakalkotó" módszerrel igazodnak el az utasok. .Sok vendége van Szegednek nyáron, más évszakban is akad. Nemcsak illő. kötelező is őket tájékoztatni. Mi folyik? A járdát lezárták, de ott, ahol az állványerdő kezdődik még tábla is figyelmezteti a járókelőket. A nagybetűs részek között egy megragadó mondatrész: „...munkavégzés folyik..." Mi folyik? — kérdez rá az ember, de a kifejezés nyelvi „szépsége" nem sok időre köt le. mert az állványokon az égvilágon semmi se folyik. Munkavégzés? Az kiváltképp nem. fgy aztán a táblán meghirdetett nyakatekert mondatot nemcsak a nyelvhelyességről tanultakkal, de a valósággal is akaratlanul összehasonlítja az ember. Mert ami itt „folyik", azt nemcsak vasárnapra, de munkaidőre is „meggátolták", vagy „berekesztették". Ismerek egy idős ácsot. Az, amikor megjelenik a felvállalt feladat színhelyén, akkurátusan kiteszi a táblát: ..A tetőn dolgoznak." Lehet, hogy ez túl egyszerű, nem is nagyon ele- j gáns szöveg. De amit mond vele. azt ! bárki a helyszínen láthatja. Sz. M. i kínáltak engedménnyel, i ebből 280 millió forint érté kút adtak el. Méteráruból például 130 ezer méter kelb el. Különösen a pamut- és aj seiyemáruk voltak kelendőek. Ugyanakkor a vártnál kisebb forgalmat bonyolítottak le a konfekciótermékekből. A legtöbben Budapesten a Corvin Áruházat keresték fel. ahol 28 millió forint értékű ruházati cikk fogyott el, itt a lakosság megtakarítása több mint 10 millió forint Igen élénk forgalom volt a Divatcsarnokban, a vidéki Centrum áruházak közül pedig a miskolciban. a szegediben, a győriben és tatabányaiban. A budapesti Skálában a múlt évi nyári vásári forgalomnál 30 százalékkal nagyobb volt az idei. Itt az engedményes árualap mintegy 40 millió forint értékű volt, s ebból 23 mii-, lió forint értékűt adtak el. Az áruházak, szaküzletek már a vásár utolsó napjaiban megkezdték a raktárak feltöltését az újonnan érkezett hazai és külföldi importárukkal, egy-két héten belül a kirakatokba és a polcokra kerülnek az őszi divatújdonságok. Bontás — robbantással Szombaton délelőtt Veszprémben a turisták és a helyben lakók ezrei figyelték, miként tűnik el egyik percről a másikra a városközpont egyik régi része, a BajcsyZsilinszky út eleje. Robbantással bontották le ugyanis a szanálásra ítélt szakaszt. A jövőben ezen a részen, a város szívében kap majd helyet a veszprémiek régóta várt uj filmszínháza. szakszervezetek És a termelés A párt, az állam, a szakszervezetek és a KISZ között kialakult munkamegosztás növekvő felelősséget ró a munkásosztály, a bérből és fizetésből élő emberek legnagyobb tömegszervezetére. A szakszervezetek termelést segítő munkájára a növekvő aktivitás, a felelősség mind bátrabb vállalása, a hozzáértés színvonalának emelkedése. a tapasztalatok megfontolt jelzése a jellemző. E munka egyik ellentmondása, hogy a szakszervezetek jogai és kötelességei az utóbbi években gyorsabban növekedtek, mint ahogy ezekkel a tisztségviselők eddig megtanulhattak élni A megnövekedett felelősség további erőfeszítéseket, szorgalmas munkát és tanulást igényel minden tisztségviselőtől. A szakszervezeti mozgalom alapvető tényezője a termelés és szolgáltatás területén dolgozó 110 ezer ember, akik között a szervezettség 96 százalékos. Megyénkben 20 ezer 402 választott tisztségviselő tevékenykedik. A szocialistabrigád-mozgalomban 5 ezer 31 munkáskollektíva vesz részt, 47 ezer 100 taggal. Ebből 4 ezer 196 közösség 46 ezer 200 tagja elnyerte a szocialista címet. A közvetlen termelésben dolgozóknak több mint fele munka-, illetve szocialista brigádokba tömörül. E közösségeknek meghatározó szerepük van a termelésben, a gazdálkodásban és a különböző munkamozgalmakban. A brigádok életének összefogása, munkájuk tartalmi jegyeinek gazdagodása, a szakszervezeti és KlSZ-tevékenység egyik legjelentősebb eredménye, amelyről elismeréssel szólnak a gazdasági vezetők. A TERMELÉS SEGÍTÉSÉNEK FOLYAMATA A szúlcszervezetek termelést és gazdálkodást segítő tevékenysége sokrétű és szerteágazó. Felöleli a tervezést, a tervek megvalósítását, a termelési agitációt és propagandát, a munkaversenyt, az újítási mozgalmat, a gazdasági folyamatok figyelemmel kísérését, a végzett munka elemzését, az új tennivalók megfogalmazását, a jövedelmek és íutalmak munka szerinti elosztását. A propaganda- és agitációs tevékenységben erősödött a termelés—elosztás —fogyasztás szemlélete. Felelősségük így összegezhető: aktív részvétel az anyagi javak megteremtésében és a végzett munka szerinti eloszlásban. A termelést segítő munkának kialakult és megszilárdult mechanizmusa van. A tisztségviselők részt vesznek a megyei pártbizottság és a megyei tanács középtávú és éves terveinek kidolgozásában, megtárgyalásában. Véleményüket, javaslataikat mindkét fórum figyelembe veszi. Állásfoglalásaikban népgazdasági és összmegyei érdekeket képviselnek elsősorban. A középtávú tervekkel mindenütt kidolgozásra kerültek a kollektív szerződések, a munkavédelmi szabályzatok, amelyeknek széles körű megtárgyalásában, illetve ismertetésében a szakszervezeti bizottságok felelősséget és nagy szervező munkát vállaltak magukra. Az irányító szervek mintegy 40 vállalati kollektív szerződésről mondtak véleményt és tettek kiegészítő javaslatokat. (Több vállalat nem csökkentette a jutalomszabadságot. az előírtnál alacsonyabb bérnövelést terveztek, nem ösztönöztek eléggé a teljesítménybérben dolgozásra st.b.) Üj feladat az ötödik ötéves tervtől kezdődően a vállalati szociálpolitikai tervek készítése. Ebben is felelős szerepük van a szakszervezeti bizottságoknak. A tervtárgyaló munkásgyűléseknek igen fontos a nevelő és mozgósító jellegük. .Sajnos. számos terv nagyon terjedelmes, a munkások számára áttekinthetetlen, így tárgyalásuk esetenként formális volt A TERVEK TEIJESÍTÉSE A tervezési munkát követő végrehajtásban nagy tapaszatlatokkal és hozzáértéssel rendelkeznek a szakszervezetek. Ágazati megyei bizottságaink nagyon különböző termelési és közgazdasági viszonyok között irányítják az. alanszervezeteket. Elismerésre méltó, hogy az egyes iparágak középszerveiket megillető jogokkal rendelkező vállalati szekszervezeti tanácsainak termelést segítő munkája mind színvonalasabb. Különösen a kisebb egységekben — műhely, szalag — élénkül a termelést segítő '.szakszervezeti munka. Itt otthonosabban és eredményesebben tevékenykednek a szakszervezeti aktivisták. Ezekben a közösségekben hatást gyakorolnak egymásra az. emberek, számon tartják a végzett munka eredményeit, de Itt jelentkezik legnagyobb mértékben az egyenlősdire való törekvés is. Megfigyelhető számos üzemben. hogy a két éve megválasztott tisztségviselők mind nagyobb felelősséggel foglalnak állást a legbonyolultabb ügyekben is. beleértve a legérzékenyebb termelési és bérezési kérdéseket Véleményükben uralkodóvá válik az élen járó munkások szemlélete: a javakból a többet, a jobbat alkotók nagyobb mértékben részesüljenek. A termelést segítő szakszervezeti feladatok eredményesebb megoldása érdekében nagy figyelmet kell fordítanunk a 6 ezer 300 bizalmi módszeres továbbképzésére. ismeretanyaguk bővítésére. Ezt megköveteli a bizalmiak megnövekedett jog- és hatásköre. Üzemi életünk figyelmet érdemlő további ellentmondása, hogy a vállalati középvez.etök hatasköre nincs összhangban a szakszervezeti bizalmiak jogés hatáskörével. Ez több helyen zavart kelt, vagy a döntések elhúzódását okozza. Erősödik és tartalmában javul a szakszervezetek jelenségeket-problémákat jelző szerepe is. A szakszervezeti bizottságok, az ágazati megyebizottságok megbízhatóan jelzik a dolgozókat foglalkoztató gazdasági és más természetű kérdéseket. (A textilmunkásníík, az egészségügyi dolgozók, az alacsonyabb nyugdíjban részesülők, a pályakezdő fiatalok gondjait és számos más témát.) Jó hatással van munkájukra, hogy a párt- és kormányszervek érdemben foglalkoznak a szakszervezetek észrevételeivel. A VERSENY LENDÍTŐEREJE A gazdaságpolitikai feladatok megvalósításának egyik alapvető eszköze a szocialista munkaverseny. A megyei pártbizottság állásfoglalása alapján a szakszervezetek folyamatosan foglalkoznak a munkaverseny szervezésével. A versenymozgalom minőségi jegyei erősödtek, különösen a XI. pártkongresszus tiszteletére indított verseny óta. Legfőbb eredmény, hogy a dolgozók versenyvállalásai összhangban vannak az ötödik ötéves lerv vállalati célkitűzéseivel. Az üzemi versenyszabályzatok növelik a verseny ösztönző erejét. A szervezésben kedvezően alakúi a gazdaságvezetés. a szakszervezetek és a KISZ együttműködése. Megyénk munkahelyeinek brigádjai újabb vállalásokkal ünneplik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A szervező inunka fontos része a DHmunkarendszer terjesztése, az újítómozgalom fejlesztése. 1976-ban 5 ezer 899 újítást nyújtottak be a dolgozók. Közülük 2 ezer 286-ot fogadtak el és 2 ezer 20-at alkalmaznak a termelő folyamatokban. Csongrád megye űjítómozgalma az elsők között foglal helyet az országban. ÜJABB FELADATOK A termelésre ösztönző és nevelő munka során számos, figyelemre méltó tényezővel találkoznak a szakszervezetek: Az utóbbi években jellemző a szakszervezeti munka területeinek kiszélesedése, a szociálpolitikai tervektől a jogsegélyszolgálaton. a bizalmiak növekvő hatáskörén, a dolgozók szakmai képzésén keresztül, a területfejlesztési versenyig. Ez egyrészről hasznos, másreszt azt a reális veszélyt hordozza, hogy a munka szétaprózódik, a szakszervezetek mindennel foglalkoznak, és a fő feladatok kicsúszhatnak kezükből. Ezért a munka megtervezésének, a fő feladatok napirenden tartásának, a koordinációnak növekvő szerepe van. Nem kisebb a szerepe a gazdasági és gazdaságpolitikai folyamatok gondos elemzésének — a termelésben. a bérezésben és az anyagi ösztönzésben. Nem sikerült eddig a szakszervezeti mozgalomnak sem lényegesen befolyásolnia a munkaerő-vándorlás csökkentését, a munkaidő iobb kihasználását, a teljesítménybérben dolgozók számának növelését, az üzeni- és munkaszervezés gyorsabb előrehaladását. E tényezők legtöbbje további országos rendezést és még következetesebb helvi munkát igénvei. Gazdasági szabályzóink és bérpolitikánk gyakorlata sem ösztönöz a normában dolgozásra. mert az. órabéres jövedelem azonos keresetet biztosít a teljesítménybérrel. Normásképzé.s gyakorlatilag nincs. Olykor a kellő politikai bátorság is hiányzik mind a gazdaságvezetés, mind a szakszervezetek részéről a fegvelmezetlen emberekkel szembeni fellépéshez. A munkaerő mindenáron való megtartása helyenként liberalizmust eredményez. E kérdések megoldása gyakran éles vitákat vált ki a gazdasági vezetés és a szakszervezetek közölt, a szakszervezeteken belül, és helyenként a mozgalmi szervek és egyes munkások között is. Megyénkben sok a gyáregység, a telephely. Tervüket későn kapják meg, ennek véleményezése azután már formális, önálló közgazdasági elemzést nem folytatnak, a végzett munka későn értékelhető. A szakszervezeti tisztségviselők és aa aktivisták ezreinek többsége jól érti a szakszervezetek termelést segítő funkciójának feladatait, ennek érvényesítéséért legjobb tudása szerint dolgozik azzal, hogy megyénk gazdasági eredményeiben benne van a szervezett dolgozók és a szakszervezeti testületek és aktivisták szervező, nevelő munkája, és vállalják az elmaradások miatti kritikát, is. A szakszervezetek a gazdasági életünk egyik, mindjobban funkcionáló tényezője, amely képes a párt. a kormány gazdasági és szociális terveinek megvalósítását növekvő aktivitással és felelősséggel segíteni. DR. AGOíSTON JÖZSEF, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa vezetőti tkára I •