Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-12 / 189. szám

2 Péntek, 1977. augusztus 12." Széles körű összefogás a fegyverkezési hajsza megállításáért • Budapest (MTI) konferencia résztvevői arra is. Az emberiséget teljes ki­Dr. Sztanyik B. László, szólították föl a jóakaratú pusztulás fenyegeti, ha kép­a Sugárbiológiai és Sugár- embereket, hogy a jövő év telen a hirosimai ás naga­egészségúgyi Intézet igazga- május—júniusában összeülő szaki atombombázás tanulsá­tója, az Országos Béketanács ENSZ leszerelési értekezlet gait levonni, tudományos bizottságának előkészítéseként emeljék fel A konferencia határozatai tagja, aki az OBT képvise- szavukat és kezdjenek akció- kimondják, hogy az elkövet, letében részt vett Japánban, kat a nukleáris fegyverek kező év legyen „az atomfegy­a „Hirosima és Nagaszaki el- teljes eltiltásáért. Rámutatott verek kiküszöbölésére és a len intézett alombomba- a felhívás, hogy a fegyver- közvélemény felrázására tett támadás utóhatásai" címmel kezési verseny rendkívül ve- akciók éve". Világszerte alá­megrendezett tudományos szélyes méreteket öltött. A írósgyűjtést és más akciókat szimpóziumon, valamint az felhalmozott nukleáris fegy- kell kezdeményezni a nuk­atom- és hidrogénbomba- verek hatóereje négymillió- leáris fegyverek teljes eltil­eileni világkonferencián, ha- szorosa a Hirosimára ledo- tását eredményező nemzet­zaérkezett Budapestre. Ta- bott atombomba hatóereié- közi megállapodás előkészíté­pasztalatairól a következő nek. Sőt, az Egyesült Álla- se érdekében, nyilatkozatot adta: mokban elkezdték egy még A tanácskozáson kezdemé­Az 1977. évi atom- és hid- embertelenebb fegyverfajta, nyezték, hogy a Bikini-szigeti rogénbomba-ellenes világ- a neutronbomba előállítását tragédia 24. évfordulóját, 1978. március 1-ét nyilvánít­sát Bikini-napnak, a nukleá­ris fegyverek kiküszöbölését célzó, közös nemzetközi ak­ciók napjának. Javasolják, atomfegvvermentes övezetek létesítését, a világ különböző körzeteiben, az atomfegyver­kísérletek teljes eltiltását, nukleáris katonai bázisok megszüntetését, atomfegyve­rekkel felszerelt hajók közle­kedésének megtiltását. Szovjet—vietnami megbeszélés 4 Moszkva (TASZSZ) Moszkvában csütörtökön Andrej Kirilenko, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára és Konsztnntyin Ruszakov, az SZKP KB titkára találkozott Truong Chinh-nel, a VKP KB PB tagjával, a vietnami nem­zetgyűlés állandó bizottságá­nak elnökével, aki parlamen­ti küldöttség élén hivatalos baráti látogatáson tartózko­dik a Szovjetunióban. A barátság és teljes egyet­értés légkörében lezajlott ta­lálkozón hangsúlyozták, hogy az SZKP és a VKP, a Szov­jetunió és a VSZK közösen törekszik az ázsiai és az egyetemes béke megszilárdí­tására, az államok közötti bé­kés együttműködés fejleszté­sére. Nagy jelentőséget tulaj­donítanak a szocialista álla­mok, a kommunista és mun­káspártok, a békéért é6 a tár­sadalmi haladásért harcoló valamennyi erő internaciona­lista szolidaritása megerősíté­sének. Szovjet részről hangsúlyoz­ták, hogy az SZKP továbbra is következetesen folytatja a Vietnamnak nyújtandó sok­oldalú támogatás és testvéri segítség politikáját Ciprus kettős csatája Eltemették Makariosz érseket, aki a Ciprusi Köztársa­ság megszületése; 1960 óta volt a szigetköztársaság elnöke, és egyben az állami egység és a semlegességre törekvő, füg­getlen politika szimbóluma. A sziget török megszállás alatt álló, északi részén nem vettek tudomást az érsek-elnök ha­láláról. A sziget görög része gyász­ba borult, Kiprianu, az ügy­vivő köztársasági elnök Ma­kariosz ügyének folytatását ígérte. A szertartás után az érsek-elnök kooorsóját a Troodosz-hegységbe szállítot­ták, annak a kolostornak a — Törökország katonai in­vázióval válaszolt. Az egyik ütemben a sziget északi ré­szén megszálltak egy na­gyobb hídfőt,. Röviddel ezután azonban Törökország egy második in­váziót is végrehajtott. Ennek közelébe, ahol Makariosz an- során már a sziget egész nak idején papi tanulmányo­kat folytatott. Már a temetés mutatta a keserű valóságot: a Ciprusi Köztársaság jogilag létezik, de gyakorlatilag a sziget kettészakadt. Még egyértelműbben mu­tatta ezt a kettős politikai harc, amely már akkor meg­kezdődött, amikor Makariosz még ravatalán feküdt. a Szent János-székesegyház­ban. E kettős politikai harc egyik szintje nemzetközi. Amikor ugyanis az athéni fa­siszta ezredesek rendszere 1974-ben puccsot robbantott ki Cipruson, és megkísérelte eltávolítani hivatalából (sőt, meggyilkoltatni) Makarioszt északi felét (a terület har­mincnyolc százalékát) száll­vő demokratikus párt, fli szocialista párt, valamint a sziget kommunistái) a jelen­legi ideiglenes elnök, Kip­rianu megválasztására töre­kednek. A szeptember 10-én sorra kerülő elnökválasztá­son szerintük 1978 február­jáig tartó hatállyal kell meg­választani Kiprianut (eddig tartott volna ugyanis Maka­riosz elnöki mandátuma), A sziget negyedik pártja a konzervatív erőket összefo­gó „demokratikus tömörü­lés". Ennek vezetője, Kleri­desz, Makariosz hivatali ide­jének nagy részében az ál­ták meg. Ezt az inváziót már jam második embere volt. Castro­nyilatkozat # Havanna (Reuter) Fidel Castro, a Kubai Ál­lamtanács és a Miniszterta­nács elnöke nyilatkozatot adott a Church amerikai szenátort kisérő újságírók­nak azon a körúton, amelyet Fidel Castro amerikai ven­dégével szerdán Kuba kö­zépső részén tett. Castro utalt arra, hogy leg­újabban az amerikai kor­mány együttműködik Kubá­val az Egyesült Államokban tevékenykedő Kuba-ellenes csoportok veszedelmes ter­veinek meghiúsításában. „Ügy hiszem, ez a legkeve­sebb, amit az amerikai kor­mány megtehet, hiszen egyet­len ország sem engedheti azt, hogy területén terrorista támadásokat készítsenek elő egy másik ország ellen. Mi ugyanezt tennénk, ha pél­dául észak-amerikaiak cso- Vlal t portja kalóztámadást készí- felett tene elő itt, nálunk, az Egye­sült Államok ellen" — je­lentette kl. A közép-kubai körúton megmutatták Churchnak a rossz emlékű Disznó-öblöt, ahol 1961-ben amerikai tá­mogatással kubai ellenforra­dalmárok szálltak partra, tá­madásukat azonban meghiú­sították. A két politikus egyébként a körúton is folytatta meg­beszéléseit. Ezen — hírügy­nökségek szerint — a két or­szág közötti kapcsolatok to­vábbi rendezése előtt tor­nyosuló akadályokat vettek szemügyre. A hírügynökségek úgy ta­lálják, hogy Church fogad­tatásának szívélyessége, az elhangzott nyilatkozatok de­rűlátó, nyugodt hangneme, kedvező a két ország viszo­nyának alakulása szempont­jából. Fidel Castro egy kér­désre válaszolva, még azt sem tartotta kizártnak, hogy öt éven belül esetleg ameri­kai látogatására is sor ke­rülhet. RÁDIOTELEX MEGBfZÓLEVÉL­ATADAS Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön fogadta Johan Beelaerts van Blokland rendkívüli és meg­hatalmazott. nagykövetet, a Holland Királyság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. GENFI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLET Csütörtökön ülést tartott a genfi leszerelési bizottság. A küldöttek a két nappal ez­előtt előterjesztett szovjet ja­vaslat feletti vitával folytat­ták a tanácskozást­ÜJ EGYEZMÉNY Az Egyesült Államok és Panama szerdán bejelentette, hogy elvben megállapodott a Panama-csatornát szabályozó új egyezményről, amely visszaállítja Panama jogalt a vízi út és a csatornaövezet atomveszély Délről Kommentár népellenes politikáját. Ezt Két heveny válsággóc irá- tette legutóbb az ENSZ nyitja jelenleg a világközvé- apartheidellenes bizottsága, lemény figyelmét Afrikára, amely azonban ezen túlme­Az Etiópia és két szomszéd- nően egy újabb veszélyre is ja — Szomália és az eritreai figyelmeztetett. Nevezetesen szakadárokat támogató Szu- arra, hogy a Vorster-rezsim dán — közötti viszály lénye- fokozódó katonai előkészüle­gét tekintve helyi jellegű, tei immár a nemzetközi bé­bár itt is kimutatható az im- két és biztonságot is fenye­perialista hatalmak beavató getik. A bizottság tagjainak kozása, a tűz még lokalizál- e borúTátó megállapítását ható. azok a komoly aggodalomra Nem mondható el ugyanea okot szolgáltató hírek ala­a kontinens déli részén kl- poztak meg, miszerint Dél­alakult helyzetről, ahol Rho. Afrikában a nukleáris fegy­desiában a néger többséget ver létrehozásán munkáikod­elnyomó fehértelepes rend- nak s előkészületeket tettek szer utóvédharcát vívja, a már az atomkísérletekre is. még érintetlen erejű dél- Az ENSZ-bizottság egyet­afrikai fajüldöző rezsim pe- értéssel fogadta a TASZSZ­dig egész Afrika nemzeti- nak a minap közzétett nyi­felszabadító mozgalmának a latkozatát, amely a szovjet felszámolására törekszik. A kormány nevében felszólítja Dél-afrikai Köztársaság a világ valamennyi álla­agresszív politikája nemcsak mát: tegyenek azonnali és a kontinens, hanem a világ hatékony intézkedéseket a békéjét ls fenyegeti. Az nukleáris fegyver dél-afrikai apartheidnek nevezett dél- kifejlesztésének megakadá­afrikai elnyomó rendszer tu- lyozására. Ez elsősorban lajdonképpen nem más, mint) azoknak a nvugati nagyha­a náci fajelmélet legkövetke- talmaknak szól, amelyek — zetesebb átültetése a gvakor- semmibe véve az ENSZ-nek latba. A különbség csak any- a dél-afrikai rezsim boikott­nvi. hogy Vorsterék a maguk jára vonatkozó határozatait „faji kérdését" nem az „al- — hozzásegítették Vorsteré­sóbbrendú lények" elgázosí- ket katonai atompotenciáljuk tásával. hanem rabszolgasor- kiépítéséhez. Súlyos a fele­ba taszításával és kíméletlen lősség. amelyet ezzel maguk­kizsákmányolásával kíván- ra vállaltak, következményei ják megoldani. elhárításában határozott el­Több tucatnyi nemzetközi len akciókkal kell részt yen­fórum számtalan esetben niük. elítélte a dél-afrikai rezsim Pálfl Viktor semmi sem igazolhatta. Kü­lönösképpen azért nem, mert a görög fasiszta junta meg­bukott és Makariosz vissza­tért a szigetre. Ezzel újra helyreálltak azok a feltéte­lek. amelyek korábban az egységes Cinrusi Köztársaság megalkotását lehetővé tették. A török kormány ennek el­lenére nemcsak fenntartotta a megszállást, hanem általá­nos népességcsere kezdődött. A lakosság mindössze tizen­nyolc százalékát kitevő törö­kök a megszállt területre hú­zódtak — de azt gazdasági­lag nem képesek működtetni. Denktas. a török közösség vezetője, jogilag a Ciprusi Köztársaság alelnöke. Denk­Makariosz és Kleridesz kö­zött azért következett be a szakítás, mert a török meg­szállás után Kleridesz meg­lehetősen egyértelmű vonzó­dást mutatott az amerikai politikai tervek elfogadására. Ez utóbbiak alapja az, hogy Ciprusnak továbbra is angol, illetve NATO-támaszpontnak kell maradnia, és szakítania kell a semlegességi politikával. Az előzményeket Ismerve, . aligha lehet kétséges, hogy Kleridesz köztársasági elnök­ké választása esetén újra mozgásba lendülne az ame­rikai diplomácia, fokozatosan felszámolnák az egységes Ciprusi Köztársaságot. Va­lószínűleg olyan föderatív tas azonban Ankara tamoga- államrendszert hoznának lét­tásával kikialtotta az ugyne- re amely lehetetlenné tenné vezett ciprusi „torok szövet- a Cipruson levő támaszpon­ségi államot". Ezt Torokor- tok felszámolását, és egyben szágon kívül senki sem is- még jnkabb elkötelezi Török­meri el. Makariosz halala országot a NATO-nak. után mind Denktas, mind pe- A Makariosz halála utáni dig a török kormány kijelen- legközvetlenebb politikai tette: az újonnan megvalasz- kérdés tehát az< hogy a két tandó köztársasági elnök többé nem lehet az egész Ciprusi Köztársaság elnöke, csak a sziget görög felének államfője. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy Makariosz ha­lálát Ankara és ciprusi meg­bízottai a sziget kettészakí­lására akarják felhasználni. A Makariosz halála után kibontakozott, viták második csoportja a görög cipriótákat álláspont közül melyik győ­zedelmeskedik. Ha a parla­menti többségnek sikerül Kiprianut a köztársasági el­nöki székbe emelni — ez megnehezíti az amerikai ál­láspont gyors győzelmét. Ciprus tragédiáján azonban ez aligha változtat. A török megszállás megszűnésére semmi jel nem mutat. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a nem­zetközi jogtól függetlenül, a osztja meg. A szigeten négy sziget gyakorlatilag ketté van nagyobb párt van. Ezek kö- szakítva. zül három (a kormányon le- I. E. LonÉÉe érkezett az amerikai külügyminiszter a Alexandria (UP1) nyeiről, elsősorban JeruzsáJ Csütörtökön délután, 11 na- lemben tartott tárgyalásairól, pos közel-keleti látogatását Szadat az egyórás tanácsko­befejezve, Alexandriából Lon- zás után sajtóértekezleten ki­donba érkezett Cyrus Vance fejtette: a merev izraeli ál­amerikai külügyminiszter és láspont ellenére derűlátó, kísérete. Ugyanakkor felhívta vala­Elutazása előtt Vance Ale- mennyi érdekelt fél figyelmét xandriában Szadat elnök nyá- arra, hogy 1978 októberében ri rezidenciáján tájékoztatta lejár a második csapatszétvá­az egyiptomi vezetőket — az lasztási egyezmény hatálya, elnökön kívül jelen volt Mu- Vance rövid nyilatkozatá­barak alelnök és Fahmi mi- ban ezúttal is a szepterrtberrs niszterelnök-helyettes, kül- tervezett New York-i külügy­ügyminiszter ls — közel-ke- miniszteri megbeszélések je» leti látogatásának eredmé- lentőségét hangsúlyozta. Berezeli A. Károly Vándorének vRegény) 64. Este Vlncenzo melegen paskolgatta a kezemet, hogy ilyen sikerem van, de azért vigyázzak, észre ne vegyék, mert Salernóban nem tréfa a szerelem. Hülyén tűnődve üldögéltem odahaza is, s hallgat­tam vagy a tenger lágy mora ját, vagy a szomszéd szobából kihallatszó köhögést. A szomszéd szobá­tól ugyanis egy vékony, s felül beüvegezelt ajtó választott csak el, s így abba a kényelmetlen helyzetbe kerültem, hogy szomszédom minden életmegnyilvánulásáról tudomást kellett szerez­nem. Ez azonban korántsem volt izgalmas él­mény, mert a szomszéd szobában a nonno la­kott, a nagypapa, a vedova édesapja, akit azért hívtak nagypapának, mert a szép özvegynek gyermeke is volt elhunyt férjétől, de az is meg­halt, ötéves korában. A nonnóval különben a vendéglőben is találkoztam, ott üldögélt délben és este, a mindig nyitott konyhaajtó mellett, az asztalnál, s ott költötte el öregesen ételét. A pincér, Enrico, mindig őt szolgálta ki először, nyilván így akart kedveskedni a családnak, amelynek szegről-végről ő is tagja volt. Ez az Enrico sápadt, beteges kinézésű fiatal­ember volt, pattanásos és csempe fogú, de en­gem az első perctől kezdve olyan reverenciával kezelt, mintha óriási borravalókat remélhetne tő­lem. Ez a szorongó gyanú először hűvössé és zárkózottá tett vele szemben, mert nagy borra­valókra igazán nem tellett kis pénzemből, de később beláttam, hogy tartózkodásom és félel­mem alaptalan, Enrico egyszerűen kedves volt, s mintha megtanulta volna az iskolában, hogy az olaszok jelentős százaléka idegenekből él, ve­lem olyan kitüntetően bánt, mint nemzete egyik fenntartójával. Ezt azzal is éreztette, hogy bor­ravalót nem fogadott el, mondván, hogy 6 tudja, hogy egy diáknak mindig kell a pénz. neki vi­szont mindé megvan. Hogy egy olasz, s egy pincér ne fogadjon el borravalót, ez olyan rend­kívüli eset, hogy Enricót is barátommá fogad­tam, és De Stefano. Vincenzo és a tüzes Niccolo mellett ő lett a negyedik társam Salernóban. S ennek a barátkozásnak meg is volt a haszna, mert Enrico kivételes porciókat tálalt föl nekem, s mikor kifejeztem abbéli vágyamat, hogy sze­retném a legtipikusabb olasz ételeket megismer­ni, felváltva tetté elém a töltött polipot, a kagy­lólevest, a borssal, olajjal fűszerezett ánizshagy­mát, s a halak legkülönfélébb fajtáit amelyek közül már ismertem néhányat, de ilyen bőség­ben csak itt kerültek először asztalomra. Aztán a salátaféléket variálta, s a minestrákat. s ha volt egy-egy szabad perce, odarohant s elmond­ta mindről, hogy mi módon készül el. Szóval, Enrico lett gasztronómiai mesterem és tanács­adóm, ugyanúgy, mint Vincenzo az olasz szere­lem dolgaiban oktatott ki önzetlen buzgalommal. Azaz hogy, nem is tudtam, önzetlen buzgalom sugallta-e, hogy annyira óvott Elenától? Ismer­tem a gusztusát tudtam, hogy a széles medencé­jű nők izgatják a fantáziáját s bár Elena távol­ról sem volt olyan megtermett, mint a vedova, azért, Vincenzo szavai szerint, tőle sem riadna vissza, ha a sors elébe tálalná. Ez a gyanakvás csak pillanatokra árnyékolta be hozzá fűződő érzéseimet, s végeredményben rossznéven sem vehettem tőle, ha egy kissé féltékeny, hiszen mégiscsak egy jöttment voltam a szemében, s erősen foglalkoztathatta, hogy Elenát ilyen gát­lástalan megnyilatkozásokra késztettem. Fokozó­dott az olasz diákok riadalma, amikor másnatí kissé késve jelentem meg a parton, s Elena már várt, hogy kabinjukba bevezessen. Én magam is hüledeztem ennyi szolgálatkészség láttán, d« vissza nem utasíthattam, s most már nem is akartam a dolgok menetét feltartóztatni. Fogal­mam sem volt, hogy hol fog ez végződni, egye­lőre tetszett a siker, s felkészültem rá, hogy va­lami módon learassam. No, de éppen ez volt a nehéz. Vincenzo annyit elért, hogy erősen meg­gyávultam, s majdnem olyan maflán viselked­tem, mint Nápolyban Rosa kisasszonnyal szem­ben. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents