Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-04 / 182. szám

VItÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 182. szám 1977. augusztus 4., csütörtök Ára: 80 fillér Energiatakarékosság, kevesebb selejt A jubileumi verseny eredményei az öntödében Többször, többféle megközelítésben tudósítottunk az Öntödei Vállalat szegedi gyáregységéről az elmúlt hónapokban. Nagyarányú korszerűsítések, rekonstrukciók kezdődnek, május l-re elnyerték a Kiváló Gyáregység címet, kitűnő, megörökítésre méltó brigádjaik vannak. Azonban egy egészen „hétköznapi" apropó is kínálkozik: eltelt az első félév, s az ezt követő időszak a felmérésé, a visszapillantásé — az öntödében is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított muhkaversenyben az első félévben a termelési terv 1,1 százalékos túlteljesítése volt a cél, 71 ezer 550 forint értékben. A teljesítés 71 ezer 977 forintos — azaz 109 százalék. Ezen Kelül a szürkevasöntvény-termelés mennyiségét 0,3 százalékkal kívánták növelni: 3 ezer 670 torma volt a cél. Az eredmény 3 ezer 940,9 tonna, vagyis 107,4 százalék. Általában vasöntvényekből, új öntőmintákból és késztermékekből egyaránt 100 százalék feletti eredményt mondhatnak magukénak. Természetesen a mennyiséggel együtt a minőség legalábbis azonos fontosságú: a tervezett 7,8 százalékos selejtszint helyett 5.47 a teljesítés — ami több mint 2 százalékos csökkenést mutat. Jelentősek az anyag- és energiatakarékosságban elért eredmények is- Tanulságos lehet az összevetés a tavalyi első félévvel, az újításokkal kapcsolatban. Míg 1976-ban hét újítást fogadtak el. idén 24-eL A hasznosított újítások száma pedig a tavsflyi kettővel szemben idén nyolc volt Az öntödében az év első hat hónapjában a tervezett termelékenységi mutató 995 forint volt fejenként. A regisztrálható tény: fejenként 1135 forint, vagyis 113,9 százalék, ami talán az egyik legbiztatóbb szám a jövőre nézve. Lehet, hogy a felsorolt jó néhány adat túlságosan tömény a bizonyításhoz. Mégis azt kell mondanunk: indokolják mindazokat az eredményeket, amelyek már a szegedi gyáregység mögött vannak, s egyben útmutatást — sokat ígérő útmutatást — jelentenek a következő félévre. Teljes üzem a vetőmaggyárakban II dél-alföldi vetömag az ország sok részébe eljut QZ oka ? Az áramszünetekről — A DÉMÁSZ gondja a városé Is — Fejlesztések Teljes kapacitással dolgoznak a dél-alföldi vetőmaggyárak. A Békés és Csongrád megyei Állami Gazdaságok Területi Főosztályán Takács Ferenc igazgatóhelyet, tes elmondotta: a hódmezővásárhelyi, a mezőhegyesi, a hidasháti, a békéscsabai, az orosházi és a szarvasi állami gazdaság együttesen mintegy 1 ezer 800 vagon búzavetőmagot készít. Az előzetesen szárított, majd többszörösen tisztított búza 50 kilós fémzárolt zsákokba kerül. Jelenleg a legkorszerűbb feldolgozó üzemmel a Hódmezővásárhelyi Főiskolai Tangazdaság rendelkezik, a régi gépsorokat ugyanis újakkal váltották fel a nagyszabású rekonstrukció keretében. Az aratás sikerét bizonyítja, hogy kifogástalan minőségű, jó csírázási képességű szaporító anyagot állítanak elő. Ehhez tartozik az is, hogy a vetőmagtermelő üzemek különleges gondossággal takarították be az értékes termést olyan kombájnokkal, amelyeken ellenőrizhető és így azonnali beavatkozással megszüntethető az esetleges szemszóródás. A legtapasztaltabb kombájnosok ültek az ilyen aratócséplőkön, ügyelve, hogy a különböző búzafajták ne keveredjenek, tehát az egyes területek learatása után gondosan kitisztították a kombájnokat. Természetesen, a szállító járművek vezetőire ugyancsak vonatkozott ez a rendelkezés. Az Országos Vetőmagfelügyelőség minősíti a búzákat laboratóriumaiban végzett csírázási próbákkal s egyéb ellenőrzési módszerekkel. Az új vetőmagból legtöbbet a termelési rendszerek rendeltek. A dél-alföldi vetőmag eljut az ország sok részebe, de zömében a Csongrád és Békés megyei állami gazdaságok és téeszek igényeit elégítik ki. Biztosítva van a jövő évi kenyér vetőmagja, az elkövetkező hetekben folyamatosan megkapják a gazdaságok. T. B. Már-már ott tartunk, hogy a villamos energia létszükséglet. Mint ahogy nem foglalkoztat bennünket a levegő, a víz, a napfény, ha van, éppúgy kevés szó esik a vezetékekben „folyó" áramról is. Létének fontosságára hiánya ébreszti az embereket. Nem kell New York nagyságú város ahhoz, hogy a sötétség fölborítsa a megszokott életrendet, megbénuljanak a gyárak, a háztartások gépei, megálljon a közlekedés, és az erkölcsi kontroll is „megvakuljon". Az üzemzavar réme ellen sajnos egyetlen áramszolgáltató vállalat sincs biztosítva. Hazánk es szűkebb pátriánk határain belül sem. Csakhogy nem minden hiba elkerülhetetlen. Rövidebb áramszünetekről a szegediek is tudnának mesélni. Az utóbbi két évben észrevehetően több áramkimaradás volt, mint korábban. Az okokról, a hibák megelőzésének lehetőségeiről beszélgettünk Hörömpö Józseffel, a DÉMÁSZ szegedi üzemének főmérnökével. Évről évre folyamatosan növekszik a villamos energia iránti igény. Országosan évente 7—8 százalékkal több a fogyasztás, Csongrád megyében azonban 10—12 százalékkal. Mindezt nemcsak e vidék fejlődő ipara, mezőgazdasága okozza, hanem jelentősen befolyásolja a számokat a háztartások gépesítése is. A megnövekedett áramfogyasztás önmagában azonban nem magyarázat az áramszünetekre, hiszen az automata berendezések egyelőre bírják az átlagos terhelést. A két év statisztikája szerint a 26 szegedi üzemzavar közül 17-et külső behatás, rongálás okozott. Az útépítő, mélyépítő vállalatok a Kossuth Lajos sugárút építése közben például háromszor szakították át a kábelt, az új Hungária előtt szintén, az északi városrészben ennél is többször. Kézenfekvő a kérdés: nem alakulhatna ki munkakapcsolat az építők és a DÉMÁSZ között, amellyel az efféle — úgy tűnik — elkerülhető hibákat meg lehetne előzni? A válaszból kiderült: kapcsolat van, de mégsem eléggé sikeres. A tervezők ugyanis föltüntetik a terveken, hol található kábel a föld alatt, de sokszor nehéz a munkások számára a tájékozódás, különösen, ha a környéken minden régi épületet lebontottak már. A DÉMÁSZ többször is ajánlotta, hogy mielőtt a gépek hozzálátnának a munkához, kérjenek a kivitelezők felügyelő szakembereket az áramszolgáltatótól. Es sok múlik az építők munkavezetőjének lelkiismeretességén is. A házak tatarozása közben gyakori, hogy megsérülnek a közvilágítási lámpák falban húzódó drótjai, ez okozza aztán a környéken a sötétséget. A légvezetékeket a markológépeknél valamivel „légiesebb" teremtmények veszélyeztetik. A hibák okait tartalmazó jegyzőkönyvekben nem ritka bejegyzés az sem: madár-, gólyafészek. Előfordul, hogy az „építőanyag"-ként használt drót okoz zárlatot. S amiről megintcsak az emberek tehetnek: a le nem vágott gallyak is gyakran szakítják el — különösen szélben — a vezetékeket. Az idén egyébként a szokatlanul erős viharok okoztak még sok gondot a DÉMASZ-nak. Az energiatörvény, amely előírja, hogy a dróttól 2 méterre ne legyen semmi, állandó hárcban áll a környezetvédelmi törvény előírásaival. Hódmezővásárhelyen például sikerült megegyezniük a villamosszakembereknek a kertészekkel: csak törpe növésű fákat ültetnek, ahol veszélyt jelenthetnek a megnövő ágaR. Szegeden is születőben van egy megegyezés: a DÉMASZ „listát" készít azokról az utcákról, Hegnyílt a jubileumi kiállítás Október fényei címmel a Szovjetunió Lenin-díjjal és Októberi Forradalom Érdemrenddel kitüntetett Központi Forradalmi Múzeumának anyagából nyílt kiállítás szerdán a Budavári palotában, a Munkásmozgalmi Múzeum aulájában. A Munkásmozgalmi Múzeum és a Kulturális Kapcsolatok Intézete által rendezett több mint félszáz nagyméretű tablót, történelmi dokumentumok, korabeli fényképfelvételek és eredeti tárgyi emlékek egész sorát felvonultató kiállítást — melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulója alkalmából mutatnak be hazánkban — Boros Sándor kultur rális miniszterhelyettes nyitotta meg. A kiállítás bemutatja a világ első szocialista államának hatévtizedes társadalmi, politikai, gazdasági fejlődését, a fejlett szocialista társadalom alapvonásait, politikai és állami szervezeteit. A látogatók elé tárja a szocialista eszmék világméretű térhódítását, a szovjet nép küzdelmét a népek közötti béke, barátság és együttműködés megszilárdításáért, és képet ad a Szovjetunió, valamint a szocialista országok testvéri népeinek nemzetközi együttműködéséről. Az augusztus 23-ig nyitva tartó kiállítást Budapest után Varsóban és Berlinben is bemutatják. amelyekben a kelleténél nagyobbak a lombok, a tanács pedig intézkedik sorsukról. Persze úgy, hogy a környezetvédelemnek ne ártson. Milyen tervei vannak a DÉMASZ-nak, hogyan készül föl a vállalat a nagyobb terhelésre, és a gyors hibaelhárításra? Kiemelt beruházásként a megyében 10—15 millió forintot fordítanak gerincvezeték építésére, a korszerűsítésre, új vezetékek bekapcsolására. Húsz-huszonöt millió forintot szánnak a hálózati rekonstrukcióra, vezetékekét cserélnek ki, szaporítják a tappontokat. Annak ellenére, hogy a hálózat állapota országosan is jónak mondható, 13—15 milliót költenek a karbantartásra és a javításra. Az üzemzavarok megelőzése érdekében az idén különleges karbantartási tervet állítottak össze: minden középfeszültségű vezetéket fokozottan ellenőriznek. Máris üzembe helyeztek 27 megszakítót, 10 kilométer vezetéket átépítenek: új' nyomvonalon húzódnak majd a vastagabb drótok. Az év végéig Újszegeden elkészül a 120 kilovoltos vezeték, amelyet az újszegedi, önálló alállomás kiépítéséig is 20 kilovolttal üzeméltetnek. Dorozsma és Domaszék határán szintén 120 kilovoltos táppont épül, így a régi szegedi vezetékek csak a város belterületét látják el 1978-tóL Jövőre az összes 20 kilovoltos vezetéket vastagabbra cserélik, és az elavult oszlopkapcsolók helyett is újakat szerelnek föl. A megfelelő berendezés azonban még nem elegendő a tökéletes áramszolgáltatáshoz. Sok múlik az embereken is. A dolgozók többsége munkaidőn túl is ügyeletes, néhányan még odahaza is készenlétben vannak, szabad idejük túlnyomó részét föláldozva. Sajnos, a munkaerőgondokat ez sem oldja meg A szervezés ésszerűsítésén kívül a vállalat a szocialista brigádok önkéntes felajánlására számíthat még üzemzavar idején. Remélhetően a jövőben ritkábban lesz szükség „riasztásra" szélcsendes időben, felhőtlen ég alatt. S ez az építővállalatok dolgozóitól is függ. Ch. A. Az INTRANSZMAS szakemberei építik fel az NDK-beli IFA Müvek központi aikatrésztároló raktárépületét Ludwigsfel dégen. Az építők a napokban tervezik a csarnok befejezését. A Magyarországon előállított előregyártott elemeket a szállítóeszközből történő kivétel után azonnal be lehet építeni. A raktár felépítéséhez ötven magyar vállalat járult hozzá Árad a Duna Az elmúlt napokban, lényegében 36 óra alatt ? D-jna felső szakaszának és az Inn folyónak a vízgyűjtőjén átlagosan 80 milliméter csapadék hullott, .de néhol meghaladta a 100 millimétert is. A heves esőzés áradást indított el a Dunán, általában 4—5 méterrel duzzasztotta meg a folyó vízszintjét. Az áradás eleje kedden érte el a magyar szakaszt, ennek következtében szerda reggelig a Duna szigetközi szakaszán 180 centiméterrel emelkedett a folyó vízszintje. /