Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

VILÁG PRQJLpTÁRJALEGYESÜLJETEK! - ggj? 67. évfolyam 196. szám 1977. augusztus 20., szombat Ára: 1,20 forint MAGYAR SZ O C I A L I S TA M U N K Á S PÁ RT LAPJA Jog9 kenyer, hatalom írta Takács Imréné, országgyűlési képviselő A ugusztus 20-a régi ünnepe a magyar népnek. Hangulatát a hagyomá­nyok, az alkotó gondolatok, a be­teljesülések, a jogos büszkeség, az új irán­ti törekvés tölti meg. Mintegy tíz-tizenegy hónap verejtékes munkája, napok, hetek aggódása után mag­tárakba kerül a gabona. Igaz a népi mon­dás: nagyothalló a molnár! — hiszen a gépek zaja teszi azzá, s ez a zaj adja hí­rül, készül az új búzából őrölt finom liszt. Üj kenyér kerül az asztalra. Köszöntjük ilyenkor a téeszparasztot, az állami gazda­sági dolgozót, aki megtermelte a búzát. Kö­szöntjük munkásosztályunkat, aki ellátja a mezőgazdaságot termelési eszközökkel, korszerű technikával. Megemlékezünk országalapító István ki­rályunkról, akinek elévülhetetlen érdemei vannak népünk fennmaradásában, a hala­dó nemzéti törekvések szolgálatában. E napon ünnepeljük a Magyar Népköz­társaság Alkotmányát, a munkásosztály vezetésével megvalósult néphatalom alap­okmányát, amely biztosítja szocialista tár­sadalmunk teljes felépítését. Alkotmányunkról a hétköznapokon ke­vés szó esik. ezért lehet ez így, mert min­den, ami politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális téren történik, az alkotmány szellemében formálódik, megfelel alapel­veinek. Az alkotmány tehát mindennap­jainkban munkál. A reáépülő törvények biztosítják, hogy országunk minden becsü­letes állampolgára egyformán foglaljon he­lyet a jog asztalánál. Szocialista társadal­munkban nincsenek előjogok. Az emberi értékmérés egyedüli mércéje a végzett munka, amelyhez a jogot éppen az alkot­mány biztosítja. Az alkotmány e paragrafusa a fiatalok­nak már nem villantja emlékezetükbe a munkanélküliséget, a mindennapi kenyér hiányát Az 1949. évi XX. törvény vissza­vonhatatlanul lezárta történelmünknek azt a korszakát, amelyben a jogfosztottság, a kizsákmányolás volt a munkás- és a pa­rasztemberek sorsa. Az ember — aki minden polgári alkot­mánynak kiinduló pontja volt — az el­múlt években több mint két évtized alatt tényleg a törvények törvényénele, az al­kotmánynak a középpontjába került. így foglalhatta el méltó helyét a munkában, a közéletben a nő is. Pártunk 1970. februári nőpolitikái határozata óta pedig már egy­re kevésbé csak „statisztikát szépítő" té­nyező. Megtalálhatjuk őket a szocialista termélés valamennyi posztján, s véleményt nyilvánítanak a kis közösségektől kezdve népünk legfelsőbb fórumáig, az országgyű­lésig. Előbbre viszik az országos gondok megoldását, munkádtól miniszterig. A Horthy-rendszer Idején az akkori ma­gyar parlamentben egyetlen munkás kép­viselő sem volt. Szocialista parlamentünk­ben az 1975-ös választások alkalmával 81 munkás-. 48 parasztképviselőt választottak meg közvetlenül a termelésből, s 101 kép­viselőnő kapott bizalmat választóitól. S olyan fontos törvények megalkotásának le­hettek részesei, mint a társadalombiztosí­tási törvény, amely kimondja: minden ál­lampolgár jogosult ingyenes egészségügyi ellátásra; vagy a honvédelmi törvény, mely a honvédelmi képesség és készség fejlődése alapján szélesebb társadalmi ala­pokra helyezi honvédelmünket; vagy az államélet és a szocialista demokrácia fej­lesztésének erősítése érdekében hozott, köz­érdekű bejelentésekről, javaslatokról szóló törvény. A szocialista államrendszerre az jellem­ző — mutatott rá Lenin —, hogy a tör­vényhozó munkát egyesíti a végrehajtással. Hiszen a népünk legfelsőbb államhatalmi, népképviseleti szervébe választott képvi­selők nemcsak meghozzák a törvényeket, hanem mindennapi tevékenységükben gon­doskodnak is törvényeink gyakorlati meg­valósításáról. Azzal, hogy dolgoznak, el­lenőrzik is a törvények végrehajtását, s vállalják a felelősséget választóik előtt Az államélet e mechanizmusa a szocialista demokrácia nagy fölényét mutatja és biz­tosítja mindenféle burzsoá demokráciával szemben. Nehéz eldönteni, hogy a képviselőnek melyik a legnehezebb feladata, a törvény meghozatala vagy végrehajtása. Több mint két évtizedes munkánk eredményei — amelyek hatására az 1972-ben módosított alkotmány dekralálhatta, hogy „a Magyar Népköztársaság szocialista állam" — azt mutatják, hogy jól élünk jogainkkal, s ele­get teszünk kötelességeinknek. Pártunk vezetésével a szocializmus teljes felépíté­sén munkálkodunk, amely egész társadal­munk közös ügye lett. Alkotmányunk ünnepe hagyományosan olyan alkalom nemzeti ünnepeink sorában, amikor elsősorban belső fejlődésünk érté­kelésével, feladataink meghatározásá­val foglalkozunk. De túl is kell hogy nézzünk határainkon. Európára és az egész Világra a béke és a haladás erőinek térnyerése jellemző. A Szovjetunió Kom­munista Pártja XXIV. kongresszusán el­fogadott, s a XXV kongresszusán meg­erősített békeprogram, amely az enyhü­lés megszilárdítását, kiterjesztését szolgál­ja, egyre nagyobb mozgósító erő a földke­rekség népei számóra. Két éve, hogy Hel­sinkiben Európa kormányai felelősséget vállaltak: „Földrészünket a béke és a biz­tonság kontinensévé tesszük, s az európai béke megszilárdításával az egész világ na­gyobb biztonságát kívánjuk előmozdítani." A béke azonban még nem biztosított, a fegyverkezési hajszát a legreakciósabb imperialista körök ma is folytatják. Ép­pen a helsinki záróokmányt aláíró kormá­nyok egyike, az USA jelentett be nap­jainkban új, az eddiginél szörnyűbb tömeg­pusztító fegyvert. Borzadva ismerkedünk a szóval: „neutronbomba", s mindez arra int, hogy a nemzetközi haladásért, a bé­kéért, a biztonságért a szocialista építés egész történelmi folyamatában mindennap meg kell küzdenünk. Az alkotmány ünnepén tisztelettel em­lékezünk meg a két alapvető osztály tör­ténelmi szövetségéről, a hatolom pilléréről, amely mind erőteljesebb, szilárdabb, s mindazoknak a munkájáról, akik az al­kotmány előírásainak megvalósulását szol­gálják mindennapos tevékenységükkel. A tanácsok, a közhivatalok, az államigazga­tási szervek dolgozói, a közrend és -biz­tonság védelmezői, egyre felkészültebben látják el fontos feladatukat. A z alkotmány napjának állandó, is­métlődő záróaktusa az új kenyér megszegése. Az új kenyér ünnepén emlékezzünk a múltra és lássuk a jelent, örüljünk eredményeinknek, szocialista ha­zánkban a munkások, a mezőgazdaságban dolgozók és az értelmiségiek közös erőfe­szítéseként elért anyagi sikereknek, annak, hogy ezáltal jelképes ereíűvé változtattuk a korábbi értékmérőt: vajon jut-e minden család asztalára elegendő kenyér. A büsz­keség érzésével örüljünk a szocialista épí­tés eredményeinek, a szocializmustól kapott jobb életnek, annak, hogy alkotmányunk paragrafusai nem holt betűk, hanem min­dennapos életünk kifejezői. rnnmtimmnngn: Jubileumi verseny Ipari és mezőgazdasági doigezék munkasikerei Vállalatok, ipari és mező­gazdasági szövetkezetek egész sorában születnek jó gazda­sági eredmények, amelyekhez sokban hozzájárulnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalások. A jubileumi verseny első féléve után kiderült, hogy a szocia­lista brigádok kezdeménye­zései jól segítik a termelő­munkát, társadalmi munká­jukkal pedig számos gyer­mekintézményt gazdagítanak. éjjk Kiemelkedő eredmények születtek a Nagyalfödi Kuta­tó és Feltáró Üzem szegedi üzemegysége 39 brigádjónak idei munkaversenye során. Az első félévben 70 ezer 982 méternyit kellett fúrniuk a terv szerint, ezt azonban 6 ezer 773 méter 50 centivel túlszárnyalták. A fúróbrigá­dok közül főként hármat kell kiemelnünk. Az András Pál vezette Rákóczi brigád több mint 16 ezer métert fúrt be­rendezésével, ezzel teljesít­ményük 135 százalékos. A Gagarin brigád, Fridrich Im­re vezetésével 15 ezer 163 mé­ter fúrással 124 százalékos teljesítményt ért el. Csaknem tíz százalékkal teljesítette túl tervét a Lenin brigád, amely­nek vezetője Rózsa Gábor. A fúrás hossza 11 ezer 866 mé­ter. A szegedi üzemegység gé­peinek m'ásik nagy csoportjá­val, a lyukbefejező berende­zésekkel is túlszárnyalták a várt eredményeket. Hegedűs Gábor közössége 137, Szűcs Győzőé 127 százalékra telje­sítette tervét. Kitettek magu­kért a kútjavítók is. A nagy értékű berendezé­seket kiszolgáló részlegek kö­zül kiválóan dolgoztak a gép­műhelyben. Vállalásához hí­ven jelentősen csökkentette a gépek állásidejét a Münnich Ferenc szocialista brigád. A ,fúröberendezes ek javítására előirányzott három százalék­nyi állásidőt alig több mint egy százalékra szorították le. Ennek jelentősége úgy kép­zelhető el, ha tudjuk: egy fú­róberendezés napi kiesése jó tízezer forintos kár. Gyakran kellett sáros tere­pen dolgozniuk a szállítók­nak. Ennek ellenére jelentős zavar nélkül ellátták a be­rendezések kezelőit anyaggal, szerszámmal, szerelvények­kel, csövekkel. Büszkék le­hetnek arra is, hogy a fúró és lyukbefejező berendezéseket gyorsabban tudják elköltöz­tetni egyik fúrási helyről a másikra, mint az üzemben bárhol másutt. A fúróberen­dezéseket átlagosan 4,45, a lyukbefejezőket 3,45, a kútja­vítókat 1,42 nap alatt telepí­tették át. Az első félévben 140 alkalommal kellett ilyen munkát végezniük. A szegedi gumigyárban ér­tékelték a brigádok és az üze­mek versenyét. Utóbbiak kö­zül a szövetüzem első félévi eredményei voltak a legjob­bak, a második helyen a hen­gerüzem, harmadikon a le­mezüzem közössége végzett. A brigádok közül — mint már annyiszor — a Puskás Tivadar szocialista brigád ért el legjobb eredményt, a to­vábbi sorrend: Kandó Kál­mán brigád, DH-Universal szocialista brigád. Legjobb if­júsági közösségnek a Zalka Máté brigád bizonyult, meg* előzve az összefogás és a Dé­ri Miksa brigádot. A dolgo­zók egyéni munkaversenyé­ben a következő sorrend ala­kult ki: Tóth Vince, Vámos István, Nagy Tibomé, Kiss József, Vincze Sándor és Do­bi Sándorné, A mezőgazdaságban dolgod zó szocialista brigádok jó munkájukkal szeretnék ki­venni részüket az ünneplés­ből. Ahhoz, hogy mindez si­kerüljön, a tavasszal a csepe­liek szavára ők is vállaltok többletmunkát. A gyors és szervezett aratás már a jubi­leum jegyében zajlott le, és úgy néz ki, a továbbiakban sem lesz gond. Igaz, hogy au­gusztus közepén még nem jó­solhatunk teljes nyugodtság­gal, hiszen ahogy mondani szokás, a termés még jó né­hányszor kint alszik, de az eddigi eredmények azt mu­tatják, tartják magukat a vállalásaikhoz a közösségek. Így például a szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezet hét szocialista brigádja is. Több mint száz lelkiismere­tes dolgozó odaadó munkája segítette tervük megvalósulá­sát. Ügy számoltak a tavasz­szal, ha búzából learatnak hektáronként 38 mázsát, már jól járnak. Most a félévi ér­tékelés után nagy az örömük, hiszen 3 mázsával többet ter­mettek átlagosan a táblák. Nemcsak a gabonák, hanem a zöldségek is úgy adják a ter­mést, ahogy tervezték. Ezt is az összefogásnak köszönhetik. Különösen a szatymaziak je­leskedtek a kertészetben. A baromfitelepen dolgozik a legjobb szociálisa közösjég, a Marék József brigád. Munká­juk elősegítette, hogy a sze­gedi Móra Tsz a tervezett 85 millió forintos árbevételét l százalékkal emelje, és a kal­kulált költségeket 539 ezer fo­rinttal csökkentse.

Next

/
Thumbnails
Contents