Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

6 Péntek", 1977. július 22. Carter levele L. Brezsnyevhez • Moszkva (MTI) James Carter az USA elnöke csütörtökön levelet intézett Leonyid Brezsnyevhez, az amerikai nép nevében megköszönve az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságait. „Teljes mértékben osztom az üzenetében foglalt, a két ország közötti kapcsolatok további bővülésére vonatkozó reményeit" — állapítja meg levelében az Egyesült Államok elnöke. „A jövőben is készek vagyunk együttműködni önnel a béke megszilárdítása, a kölcsönösen előnyös együttműködés kibővítése érdekében" — hangzik Carter üzenete. Befejeződött a barátságfesztivál Levél Leonyid Brezsnyevhez # Ivano-Frankovszk (MTI) Csütörtökön gazdag Idegen tájakon (2.) megszemléljék a világ legna- országok közösségének testprog- gyobb gázvezetékének épít- véri összetartozását éltető rammal zárult az orenburgi kezéseit feliratokkal díszített teremgáztávvezeték építkezésein a A Kárpátok 2000 méteres ben rendezett nagygyűlésen Szovjet Baráti Társaságok bércei között jól kirajzoló- részt vett Marjai Józsej, haSzövetsége által rendezett dott a csőkígyó vonala. A zánk moszkvai nagykövete is. népek barátsága fesztivál, gáz 75 atmoszféra nyomással Elsőként P. R. Bezruk, az Ivano-Frankovszkban a de- érkezik majd a fogadó- és Ukrán KP KB tagja, az ivalegációk és a gazvezeték épí- elosztóállomasokra. A részt- no-frankovszki területi bitói adtak egymasnak találko- vevők azt is megtudták: az zottságának első titkára szólt zót a városi tanács dísztér- 596 kilométeres magyar épí- a megjelentekhez. Nagy tapsmében. A gázvezeték építése tési szakaszon a szokottnál is sal fogadott beszéde után az internacionalizmus gya- több erőfeszítést igényel Nagy Mária, az MSZBT főkorlati iskolája — e gondola- majd a csőfektetés. Legalább titkára kért szót. tot fejtegették a baráti esz- 150 kilométeres „utat kell — A Nagy Október 60. évmecserén résztvevők. törni" a Kárpátokon át. fordulójának évében szovjet A baráti találkozóval egy- A nap kiemelkedő esemé- barátainkkal együtt büszkén időben Bogorodcsányban, a nye, s egyben a fesztivál zá- tekintünk vissza arra az útszociallsta országok illetékes rórendezvénye az ivano- ra, amelyet 60 év alatt megminiszterei megtekintették az frankovszki színházban meg- tettek — kezdte ünnepi beépülő kompresszorállomást, tartott barátsági nagygyűlés szédét Nagy Mária. Ezután helikopteren útra volt. A magyar és a szovjet Hangoztatta többek között: keltek, hogy a magasból is nép barátságát, a szocialista A szovjet államban, a szov„MMM,^———jet nép vezetőiben, a szovjet kommunistákban a béke biztosításáért küzdő embereket tisztelik világszerte. Lenin céljait váltják valóra azzal, hogy érvényesítik a békés egymás mellett élés politikáját. A továbbiakban meleg szavakat intézett az orenburgi építőbrigádokhoz — a 23 magyar vállalat dolgozóihoz — hangsúlyozva, hogy a magyar közvélemény nagy érdeklődéssel kíséri fáradozásalkat. Elismeréssel szólt a Torony alatt élnek, halnak Az osztrák falvak mindegyikének van valami különleges varázsa. Mégis, ha kedvencet kellene választanom, Hallstadtra szavaznék most, utólag is, sok ezer kilométerrel magam mögött Romantika, báj, meghittség, tó tükrében ismétlődő hegyoldal... Mesebeli, elvarázsolt liliputi város. Fénykép: hegyek satujába szorított tó. Partján útnyi széles síkságot engedélyezett a természet. Kis vendéglő, illatot áMsztó" pékség „ül" a hegy tövében. Az egyszemélyes járdától még a fa törzse sem lop el centimétereket: rátapad a falra, eggyé válik vele a lomb is, akárha odafestették volna. A kikötő fölött temetőkert, közepén templom ceruzahegy-tornyával. Fedett falépcső vezet odáig. A gondosan ápolt sírok mögött melléképület, ablaka lenéz a díszletszerű praktikussággal elrendezett városra. Jöttünkre ijesztő öreg arc vizslant ki az üveg mögül. Elkapom a tekintetem: „Jancsi és Juliska vasorrú bábája". Óvatosan visszanézek, akkor látom a kapu fölötti írást" Csontház. Kicsi a temető, az emberek pedig meghalnak... Mindenkit megillet az anyaföld, de itt a szűkösség törvényt bont: aki már pihent a mélyben, egy idő után tető alá költözik. átadja helyét a később jövőknek. A fukar természet így kényszeríti az embert. hogy Jól szervezze életét és — azon túl — a halált ls. • Salzburg egyenlő Sóvár. Számunkra egyenlő az ünnepi játékok példatára, ahová a szegedi testvérérzelmekkel érkezik. S hiányérzettel távozik, ha az előadások élményét nem tudta magáévá tenni. Az Universltttt Platz parkírozóhely az óvárosban — hely nélkül. Ilyenkor púp az ember hátán a kocsi. Négykeréknyi területet találni — kész csoda. ódon szálloda, két percre a Dom Platztól. A középkori, céhmesterek utcája sikátor, a járműveket innen kitiltották, bár egy autó be sem férne ide. Börtönre emlékeztető, rideg terméskövekből épült lépcsőházban pako"-k le a bőröndöket. A második emeletre szúette csigalépcső vezet föl. A töredezett kockaköveken kong a léptünk. Az egyszerű szoba ablakából a Salzachra látni, a parti sétányra. Szemközt a Kapuzinerberg sötétíti el az eget. Alkonyodik. Hal- és pocsolyaszag leng a levegőben. A szomszédban üvegezett, veranda: hajatlan babafejek sorakoznak a párkányon, üres szemmel bámulnak a folyóra. A közeli harangtoronyból fölcsendül Mozart Kis éji zenéje, és szétárad a barokk épületek között, behatol minden ablakon, be az emberek f'"4be, szívébe. Szülöttére emlékezik a város. Megkerüljük az osztrák földbe betüremkedő NSZK egy darabját, s aznap Kuhl nevű községben lep meg az este bennünket. A vendégvárás fő szezonja még odébb van, de a hegyi falvak alpesi házai már olyanok, mint a fölpántlikázott, eladósorban levő lány. Pirosfejű muskátlik bólogatnak a barnára pácolt erkélyekről. A jó háziasszony dolga végeztével ajtóhoz támasztja a söprűt, a híres osztrák tisztaság jelképét. Altalános készenlét: akárhová kopognánk is be, nem érnénk váratlanul. Találomra megállunk az egyik takaros épületnél. Bebugyolálom a gyereket, hűvös az este itt a völgyben. Jóságos, nagyanyó arcú háziasszony fogad bennünket, Grüss Gott-tal, forró teával és keményített ágyneművel. A mellékhelyiségek is olyan tiszták, hogy mármár kétségbe vonom, hogy ők maguk használják. Sehol egy porszem, sehol a rend szentségét megbontó, oda nem illő, vagy hanyagul ottfelejtett tárgy. Ragyog az egész ház, s boldog a vendéglátó: tiszteletet parancsol odaadása, figyelmessége, amellyel körültoporog bennünket. Reggel vakító fehér kötényt ölt, s otthont teremt a faburkolatú, hangulatos étkezőben: élénk színű szőttest vet át az asztalon, arra hordja fel a vajat, a langyos zsömlét. a friss tejet. Később jó reggelt kíván a ház ura, frissen vasalt vászoningben, fekete nyakkendőben, szappan- és arcszesz-illatot hoz magával. Pipára gyújt, és felkínálja az előző napi, május 1-i újságot. A dátumból azonban annyi érdekes a nyugdíjas vasutas számára, hogy ma viszont vasárnap van. Megkondul a templomharang. órájára pillant, elnézést kér, kezdődik a mise, mennie kell. Kibújik papucsából, fölveszi divatjamúlt, fekete cipőjét. Ha lenézne, önmagát látná benne. „Viszontlátásra" — mondja búcsúzóul, érzem, nemcsak megszokásból. Hosszasan szorítja kezemet, s közben meghagyja asszonyának: írja föl a címet. Hátha valóban lesz „viszontlátás". A teraszról nézzük, mint kisebbedik az országúton a távolodó férfi szikár alakja. — Negyvenkét évig ő hozta haza a pénzt. Abból építettük hét éve ezt a házat. Most rajtam a sor — mondja szelíd természetességgel az asszony, hátat fordítva a toronyban kalimpáló harang hívó szavának. Chikán Ágnes történelmi évforduló tiszteletére indított munkaversenyükről. A nagygyűlésen Faggyas János a magyar építők képviseletében ismertette a versenyfelajánlásokat, majd nagy taps közepette átadta az MSZBT zászlaját a szovjet dolgozók megbízottjának. A nagygyűlésről üdvözlő levelet intéztek L. 7. Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökéhez. Ebben a gázvezeték nemzetközi kollektívája arról értesíti áz SZKP KB főtitkárát, hogy jól haladnak a munkával, az együttműködés során megszilárdult a különböző országok dolgozó között az együttműködés, a kölcsönös segítségnyújtás. Teljesítve a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának és a szocialista országok testvérpártjainak kongresszusi határozatait, már eddig is szép munkasikereket értek el. A levél tartalmazza a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlást, mely szerint a nemzetkőzi munkáskollektíva vállalta az 1977. évi terv november 7-ére való teljesítését. Ezután ünnepi külsőségek között eloltották a fesztivál lángját. Bár ezzel hivatalosan véget ért a népek barátsága fesztivál kéthetes eseménysorozata, a vendégek továbbra is együtt maradtak. Késő estig ünnepi műsor szórakoztatta az egybegyűlteket. A szovjet-magyar gazdasági kapcsalafek 30 éve Három évtizeddel ezelőtt írták alá a Szovjetunió és Magyarország képviselői a két ország első kereskedelmi szerződését. 1647-ben a szovjet—magyar árucsere értéke 30 millió dollárt tett ki, az 1977-es külkereskedelmi forgalom a tervek szerint 3,7 milliárd rubel lesz. A számok dinamikája önmagában is lenyűgöző — több mint százszoros növekedés —, de a matematikai növekedés nem mutathatja a minőségi változásokat, a tartalmi gazdagodást. Magyarország tudjuk, igen nagy mértékben függ a külgazdasági kapcsolatoktól. Országunknak nincs számottevő nyersanyagkincs-, energiahordozó-tartaléka, e létfontosságú árukat külföldről szerezzük be. Ez megadja a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok alapvető jelentőségét országunk gazdasági életében: a legfontosabb nyersanyagok, energiaforrások zömét a Szovjetunió szállítja hazánknak. A szállításokat hosszú távú egyezmények biztosítják, hogy ne legyen fennakadás gazdaságunk érhálózatában, a folyamatos energiaellátásban. Kőolaj-felhasználásunk mintegy kétharmada, elektromos energiánk hatoda a Szovjetunióból származik. Az egész világgazdaságot megrázó energiaválság megmutatta, mekkora jelentősége van a hosszú távra garantált, biztos szovjet szállításoknak. Tegyük hozzá: az energiaegyezmény nem pusztán kereskedelmi megállapodás — több annál. A testvérországok internacionalizmusán alapuló szándék, hogy biztosítsák a közös cél, a szocialista-kommunista társadalom anyagi alapjának megteremtését. A harminc év alatt a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok formailag, tartalmilag sokrétűbbé váltak. Az éves, majd középtávú egyezményeket felváltották a biztosabb alapot adó hosszú távú megállapodások, az egyszerű árucsere megszűnt a gazdasági kapcsolatok kizárólagos eleme lenni, a műszaki-gazdasági fejlődésnek megfelelően a szakosított termék, az ipari kooperáció útján készült cikkek cseréjével gazdagodott. Átfogó egyezményeket kötöttek, amelyek egy vagy több kulcsiparágat is érintettek. Külkereskedelmi forgalmunk több mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le, ily módon legfontosabb kereskedelmi partnerünk. A szocialista integráció keretében napirenden levő korszerű együttműködési formák, a közös vállalkozások, a hosszú távú célprogramok alapjai hazánk szempontjából — ugyanígy a többi KGST-államéból is — a Szovjetunióban hatalmas, biztos piaca, a szinte kimeríthetetlen szovjet energiaforrások. Gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval kölcsönösen előnyösek, megfelelnek mindkét állam, az egész szocialista közösség érdekeinek. A szovjet—magyar árucsere, az együttműködés — miként eddig — a jövőben is, a magyar külgazdasági kapcsolatrendszer, ezen át kiegyensúlyozott fejlődésünk alapvetően fontos eleme. (KS) A KNDK légterében Lelőttek egy amerikai helikoptert e Washington (MTI) A KCNA-nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hírügynökségének jelentése szerint csütörtökön reggel, 9 óra 55 perckor, az amerikai légierők egyik helikoptere átrepült a KNDK-t Dél-Koreától elválasztó demarkációs vonalon és a front keleti szektorán mélyen behatolt a KNDK térfelére. A helikoptert, amely illegális behatolásával megsértette a fegyverszüneti egyezményt, a koreai néphadsereg légelhárítása lelőtte. Az amerikai legénység három tagja életét vesztette, a negyediket elfogták. Washingtonban a nap fen lyamán több hivatalos nyilatkozat hangzott el a csütörtöki helikopterincidenssel kapcsolatban. Carter elnök demokrata, párti szenátorokkal folytatott megbeszélésén azt állította, hogy az amerikai helikopter „navigációs hiba folytán" hatolt be a KNDK területére. Az elnök kifejtette: „Igyekszünk a koreaiak tudomására hozni, hogy a helikopter legénysége hibát követett el. Szeretnénk megakadályozni, hogy az incidens konfrontációvá szélesedjék". Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 42. — Nem — csaptam a markába én is, bár e percben még nem tudtam, hogy úszom meg ezt az estét teljes anyagi összeomlás nélkül. De érdekelt a nemzetközi társaság, s ebbe Ruth is beletartozott. — Ott leszek — ismételtem meg újból, s kikísértem az ügyes üzletembert a szobából. Huncut tekintetű, alacsony növésű, jóvágású kópé volt. Amíg láttam a teraszról, visszavisszafordult, s kedvesen integetett. — Ruth őt is csak hitegette — gondoltam magamban epésen. — Ruth csak azt nem teljesíti, amit megígér. Biztosan nem jön el — vájkáltam magamban némi mazochizmussal. — Bár ne jönne! — dobbantottam erélyesen, s olyan vad elszántsággal indultam el hazulról, mint aki Sorrentóig meg sem áll. De alig tettem meg néhány kilométert, lehevertem a sziklás parton és ábrándoztam. Ügy ahogy egy ifjú szokott, aki szerelemre vágyódik, s jobb híján addig dúdolja és rakosgatja a szavakat, míg valami versféle nem alakul ki belőlük. Mar nem tudom, hogy a vers jó volt-e vagy rossz, de azt éreztem, hogy kissé megenyhített, s egy pillanatra feledtette azt a hiányérzetet, mely, úgy látszik, a múzsák ébresztője. * A Buca di Bacco kis vendéglő volt lent a parton, közel a tengerhez, s aki teraszán üldögélt, zavartalanul élvezhette a víz sós illatát, s a halszagot. Körötte domború tetejű kockaházak sorakoztak rendezetlenül, fölötte pedig, mintha egyetlen több emeletes palota kupolája lenne, a templom, kis terecskéjével. Az öböl lapos partja, ahol halászok és fürdőzők nyüzsögtek állandóan, Positano legzajosabb s legnépesebb része volt, így a Buca dl Bacco sem állt sose üresen, mindig akadt egy-két vendég, aki felhajtotta a maga negyed liter vesuvióját. Az ünnepi alkalomra az ifjú vendéglős maga is kiöltözött, sötét ruhát vett fel, nyakkendőt kötött, s némi ünnepélyességgel forgolódott a vendéglő előtt, hogy fogadja érkező vendégeit. Az asztalokon fehér abrosz díszelgett, s mindegyiken négy teríték, azonkívül kenyér, só, bors és reszelt sajt. Egy kopott pianínót úgy helyeztek el, hogy a teraszra nyíló ajtó közelébe kerüljön, mert a jelek szerint a tánc számára a teraszon biztosítottak kissé tágasabb helyet. Egyébként a teraszon is meghúzódott néhány terített asztal, s. az volt a szerencsés, aki itt talált helyet magának, mert a hőség este sem csökkent, s a tenger felől szállongó enyhe szellő hűsítőén hatott. De a vendéglő belső terme sem volt elviselhetetlen, a kocsmáros minden ajtaját, ablakát kitárta, hogy a huzat felfrissítse, tűrhetőbbé tegye a megáporodott levegőt. Én is felöltöztem úgy, ahogy tudtam, nyáriasan, egyszet"űen, s bár ruhám nem volt a legfinomabb s a legépebb, igyekeztem hanyag s előkelő idegenként viselkedni, aki csak szeszélyből, s leereszkedő fölényből nem csípi ki magát tökéletesen. Így gondolkodhattak külföldi társaim is azzal a különbséggel persze, hogy ők valóban pénzes emberek voltak, és nem tartották érdemesnek, hogy egy positanói kocsma kedvéért kifogástalanul kiöltözzenek. Akadt ott olyan angol is, aki térdnadrágban, kockás ingben jelent meg, s nem egy német, aki még bakancsát sem rúgta le, s úgy csikorgatta a kőpadló recés szögeit, mintha hadgyakorlátra vonult volna ki, Egy lengyel nő nadrágban jelent meg, s férfiingben, amelynek szokatlan hatását még csokornyakkendővel is fokozta. Ez a hölgy különben mindenképpen férfiasan viselkedett, haját elválasztva, rövidre nyírva viselte, szája sarkában halvány bajuszka húzódott meg, s a hangja is mutáló kamaszéra emlékeztetett. Később megtudtam, hogy a hölgy beteges hajlamú, s a positanói fiatal lányok réme. Már a hatóságok is foglalkoztak vele, de végeredményben semmit sem tudtak rábizonyítani. Viszont gazdag nő volt, s fejedelmien költekezett. Én igyekeztem kissé megkésve érkezni, hogy nyugodtan szemügyre vehessem az összegyűlteket. Ruth és az öreg báróné a terasznak a tenger felé eső részén foglalt helyet. Persze, rögtön észrevettem őket, de úgy tettem, mintha körülnéznék, s azon tűnődnék, hogy melyik asztalhoz üljek. (Folytatjuk.)