Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

PSntefc". 1977. július 15. 3 Aratok vacsorája Rendhagyó, a múlthoz képest szimpatikus röp­ünnepségen vettem részt szerdán este a szegedi Üj Élet Tsz-ben. Nem a meg­hívott vendégeket, hanem elsősorban azokat tisztel­ték meg egy szerény va­csorával, akik gépeikkel aznap learatták és elcsé­pelték a közösség utolsó hektár gabonáját is, s ez­zel a város közös gazda­ságainak versenyében má­sodikként fejezték be a nagy munkát. A bokorközi erdő feke­tefenyői alatt kecskelábas asztalokon terítettek a bú­zaföldről éppen csak oda­érkező kombájnosok tisz­teletére. Az elnök jól tud­ta, hogy igen elfáradtak hajnali négy óra óta a har­mincnégyfokos hőségben, ezért nem kezdett el hosz­szan szónokolni. Mondan­dóját rövidre fogva 5—6 perc alatt hangsúlyozta a lényeget. Anélkül, hogy a meghívottak nevét és rangját ismertette volna, üdvözölte az utóbbi he­tek győzteseit, s a tagság nevében megköszönte ne­kik az öntudatos helytál­lást. Először Kószó An­talt dicsérte, akinek több mint 4,5 ezer mázsa búza a teljesítménye, s aki ezért jutalomképpen őszre a Szovjetunióba utazhat, és részt vehet a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának ünnepségein. Fodor László, a második helyezett meg­látogathatja a lipcsei vá­sárt, a versenyben har­madik Farkas Imre pedig 1000 forint pénzjutalom­ban részesül. így kellezt csinálni, mert az érdem elsődlegesen mindig azoké, akik a ter­veket valóra váltják, s elő­teremtik a közboldogulás­hoz szükséges anyagi ja­vakat. E követendő po­hárköszöntőben annak a Kádár-interjúnak hatását éreztem, amelyet június végén adott a Frankfur­ter Rundschau című nyu­gatnémet lapnak, hazánk fejlődéséről: „... az elis­merés a magyar munkás­osztályt, a szocialista út­ra lépett magyar paraszt­ságot, a nagy felelősséget tanúsító magyar értelmi­séget, népünket illeti." S maga a vacsora is a szövetkezeti aratók tisz­telete jegyében történt. A legelső tál ételt a kom­bájnosoknak szolgálták fö\ akik erejüket nem kí­mélve járultak hozzá a ke­nyérnek való betakarítá­sához. S miközben fo­gyasztották az ízletes bir­kapörkö'tet, éppen a fá­radt emberekre való te­kintettel, a vendégek sem tartották illendőnek, hogy sorban egymás után föl­szólaljanak, s ezzel még hosszabbra nyújtsák a 16 I órás munkanapot. Lám, tudunk mi szépen, tartalmasan is ünnepel­ni! F. N. I. Új szakmunkásokat Kiváló Orvos Dr. Egyetemi tanár, az orvos­tudományok doktora, két és fél éve a SZOTE Szülészeü és Nőgyógyászati Klinikájá­nak igazgatója. Annak az in­tézetnek, amelynek falai kö­zött immár 30 éve dolgozik. Sas Mihályt magáról, az, orvosról, az emberről fag­gatnám. arról, szerinte mivel érdemelte ki a Kiváló Orvos címet Nehezen áll kötélnek, hiszen mit is tud mondani önmagáról bárki. „A munká­ról szívesen beszélek" — mondja, és akkor gyújt rá, az első cigarettára. „A mai orvostudomány hajlamos ar­ra. hogy a kutatást értékelje mindenekelőtt Ennek elle­nére — tudom, nem sláger amit mondok — a gyógyítást tartom az elsődlegesnek. A tanítás, a vezetés, a kutatás csak ezután következhet. A beteget nem érdekli semmi más, csak az, hogy meggyó­gyuljon." Ez Sas professzor hitvallása, s közben bevallja, a gyógyításra el kell lopnia az időt. Mert feladata a kli­nika igazgatása is, s végső soron ezzel szintén a bete­gek érdekét szolgálja. Az egészségügyi integráció na­gyobb terhet ró a klinikára az eddiginél, sok a beteg a fölvételi lehetőségek pedig korlátozottak. A járóbeteg­rendelést fejlesztették hát tovább: jenleg hat különféle speciális ambulancia fogadja a gyógyulásra várókat. Ta­valy 10 ezren feküdtek a klinikán, s 43 ezer bejáró beteget kezeltek. Amíg beszélgetünk, komoly dolgokról esik szó, arcán Tájékoztató a tanszer­ellátásról A kis- és nagykereskede­lem összehangolt felkészülé­se, a raktárakban és a mán üzletekben levő készlet azt' jelzi, hogy a tavalyinál ked­vezőbb a másfél hónap múl­va kezdődő iskolaév tanszer­ellátása — közölték az APISZ és a Pl ÉRT közös sajtótájékoztatóján csütörtö­kön a Fészek klubban. A papír- és írószer-keres­kedelem vezetői számot ad­tak arról, hogyan készültek fel a több mint 1,3 millió is­kolás és a mintegy százezer tanuló felnőtt tanszerellátá­sára. A kereskedelem és az iskolaszezon 200 millió forin­tos forgalmához gondosko­dott elegendő papír- és író­szerről, csaknem százmillió forint értékű árut importból szerzett be a hazai hiány pótlására. A diákok ellátá­sához szükséges 32 millió fü­zet már rendelkezésre áll. A sokfajta közül egyedül a fő­iskolások, az egyetemisták spirál tanulmányi füzete ke­vés. de ha a boltvezetők az iskolások részére tartalékol­ják ezeket, akkor kielégíthe­tők az igények. A füzetek megóvására S30 tonna isko­lakék csomagolópapír és hat­millió műanyag borító jut. Fajtában és árban egyaránt választékos és bőséges a go­lyós- és töltőtollkínálat. Tévés­megállapodás Csütörtökön a Margitszige­ti Nagyszálló különtermében Nagy Richárd, a Magyar Te­levízió elnöke és. Nivaldo Herrcra, a Kubai Rádió és Televízió elnöke az 1977— 79-es évekre szóló munka­tervet írt alá. A munkaterv — többek között — egymás országát bemutató műsorok rendezését, nemzeti estek megszervezését, rendszeres filmcseréket, valamint a Világifiúsági Találkozó köz­vetítését tartalmazza. Ellenőrzik a szőnyogkcs zítö gép munkáját Fejlődő szőnyeg­gyár Az országban csupán a Soproni Szőnyeggyár készít faltól-falig szőnyegeket. Tíz év alatt mintegy tizennégy­szeresére emelték termelé­süket A fejlődést az új berendezések tették lehető­vé, s biztosították azt is, hogy szigetelt, habhátas sző­nyegeket is gyártsanak a házgyári lakások részé­re. Újdonságok a füvészkertben Az a két vörösbarna in­formációs tábla, mely Hortus Botanicus feliratával az új­szegedi látványosságok egyi­kére hívja fel a figyelmün­ket, nemsokára társakat kap: a Vakok Intézeténél le­vő útkereszteződésben, a gátőrház előtti elágazásnál és a Lövölde úton a téesz) bejáratánál „vezeti" majd az idegeneket az egyetemi fü­vészkertbe. A JATE növénytani tan­székének botanikus kertje — e kifejezés fordítása a latin felirat — dr. Horváth Imre egyetemi tanár vezetésével a biológus hallgatók elméleti képzése mellett a tudomá­nyps gyakorlati oktatásnak is műhelye, s egyúttal a ter­mészetbarátoknak, a sétálni vágyóknak is tartogat látni­valót, érdekességeket, dél­előtt 10 és délután 5 óra kö­zött. (A látogatók szakava­tott kísérővel is megnézhetik a botanikus kert ritkaságait, délután 4 órakor indulhat­nak az utolsó, idegenvezető kalauzolta sétaútra.) Az egyetemi tanács két évvel ezelőtt úgy határozott, hogy a botanikus kertet esz­tétikai szempontok figyelem­bevételével fejlesztik tovább, tekintettel a megnövekedett idegenforgalomra. Hemmert János festőművész vállalko­zott a. dekorációs elemek: megtervezésére. Tavaly ta­vasszal lett készen Györffi Istvánnak, az 1921-ben létre­hozott, 17 hektáros füvész­kert alapítójának emlékét őrző, pecsétgyűrű formájú, rézdomborításos „emléktáb­la", s a kert információs tér­képe, melyet székely kapu formájú ácskompozícióra erősítettek. A Vidám Park raktárából került új helyére Tápai Antal Tavasz című szobra, a bronz leányalak most a lótuszos tó kis szige­tét díszíti. A botanikus kertet jelző táblákra a súlyom (Trapa natans) stilizált rajza ker-ült, ez lett a füvészkert emblé­mája. Az első elgondolás szerint a kert különleges nö­vénye, a lótusz lett volna a jelvény alapja, hiszen színes levelezőlapon is látható a rózsaszínű vízi növény, de a biológus szakbizottság javas­latára az egyetemi tanács végül is úgy döntött: legyen magyar növény a kert jel­képe. A súlyom az áradásos területek fekete tüskés vízi növénye, melynek termése akárhogy is fordul, egy tüs­kéjébe mindig könnyen bele­léphet az arrajáró. A fü­vészkerti mesterséges tóban is található ilyen rózsaszín virágú súlyom. A dekoratív jelzőtáblák egyébként a DÉLÉP tanműhelyében ké­szültek — társadalmi mun­kában. A bokrok és fák, a szik­lakerti és hegyvidéki növé­nyek, valamint a rózsák gyűjteményéből álló bota­nikus kert egyik érdekessé­ge az úgynevezett fitotron. A biológiai kutatólaborató­riumban a külső környezet­től független, mesterséges életkörülmények között kí­sérleteznek a kutatók, az idén azt vizsgálják, milyen élettani változásokat okoz a rövidebb-hosszabb megvilá­gítás a növények fejlődésé­ben. A botanikus kert mindig sok nézelődőt vonzó növé­nyei, a kaktuszok kinőtték régi helyüket. Az idén ké­szült el két új, alumínium­bordájú, alagútszerű épít­mény, amelyekben nyáron a szabad ég alatt, télen fólia­sátorban fejlődhetnek a nö­vények. jén nincs elég munkáskéz a kertészetekben és esetenként a szántóföldeken sem. A nyugdíjasok bevonása a nagy nyári és őszi munkák­ba nem ellenkezik a külföl­dön kialakult mezőgazdasági termelési gyakorlattal sem, s hazánkban is széles körben foglalkoztatták eddig is a nyugdíjasokat, például a szü­reti munkáknál, vagy a pap­rika-paradicsom szedésénél. Az adatok szerint évente át­lagosan 110 ezer idős mező­gazdasági dolgozó, és más területeken nyugalomba vo­nult ipari munkás is segíti a szezonmunkát. A számítá­sok szerint számukat idén 40 —50 ezerrel lehetne növelni, s ily módon a téeszek és az állami gazdaságok munka­erő-utánpótláshoz jutnának. Somogyi Károlyne telvetele Magas- és Mélyépítő Válla­lat hatezres közössége A szegedi 624-es számú, va­lamint a vásárhelyi szak­munkásképzőben végzett fiatalokat már fogadták a DÉLÉP-nél, a 600-as Móra Ferenc Ipari Szakmunkás­képző Intézet később vizs­gázott száz fiataljának ün­nepélyes fogadására pedig tegnap, csütörtökön délelőtt került sor a vállalat Bocskai utcai központjában. Kőmű­ves-, ács-állványozó-, szo­bafestő-mázoló-, fapadlózó­műanyagburkoló-, villany­szerelő, csőhálózat-berende­zés szerelő-, szerkezetlakatos és hegesztő szakmunkásokat köszöntött Martonosi Im­re szb-titkár. Hofgesang Pé­ter, a szakmunkásképző igazgatója búcsúztatta a fiatalokat, s kérte: állja­nak helyt minőségileg im­már megváltozott munká­juk során is. A DÉLÉP ve­zetői nevében dr. Kövér Bé­la személyzeti főosztályve­zető köszöntötte az új dol­gozókat, a hatszáz fiatalt számláló vállalati KISZ­bizottság munkájáról, fel­adatairól Cserhalmi László titkár szólt. Végül, az új szakmunkások átvették bi­zonyítványukat, s jutalmat kaptak. Korlátozás nélkül Nyugdíjasok a mezőgazdaságban Az egyik kaktuszházban láthatók az áloék és agavék, a másikban az igazi kaktu­szok. Az átültetés viszontag­ságaitól védik a pálmákat is és az új helyhez való alkal­mazkodást segítik a kutatók azzal, hogy a majd tíz méter \ magas építményt lila mű- .i anyaghálóval fedik le — így kínálva érdekes témát a szí­nes filmek, diaképek készí­tőinek is. A látványt érde­mes lénne postai forgalomba kerülő levelezőlapokon is megörökíteni. P. K. ' Százhatvan új, fiatal szak­munkással gazdagodik a na­pokban a Dél-magyarországi Pénteken életbe lép az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a kézi munka igényes növények betakarí­tási munkáiban részt vevő nyugdíjasokat november 15-ig nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztassák a mezőgaz­dasági üzemek a kézi munka igényes növények betakarí­tásánál. A rendelkezéssel kapcsolat­ban Szabó Ferenc MÉM-fő­osztályvezető elmondotta: a kézi munka igényes növé­nyek betakarításának és szü­retének meggyorsítására, a veszteségek csökkentésére született az idevonatkozó kor­mányhatározat, amely első­sorban azt veszi figyelembe: a mezőgazdasági nagyüzemek minden igyekezete ellenére a legnagyobb munkacsúcs ide­/ Sas Mihály mégis — mindvégig ott buj­kál valami „világrasegítő", jóságos mosoly. S hogy a nyugalom, a kiegyensúlyo­zottság mögött töprengések, gondok feszülnek, onnan sej­tem, hogy végnélkül parázs­lik kezében a cigaretta. Hogy olykor érez-e önma­gával kapcsolatban elége­dettséget, a kérdésre csóvál­ja a fejét. „Tudja, ez olyan munka, amelyben nincs megállás. Az elégedettségnek mindig útját állja egy újabb feladat. Eredményeink azon­ban olyanok, hogy a mun­kánkról készített jelentéssel sehol a világon nem kellene szégyenkeznünk, s ez vitat­hatatlanul jó érzés, ötszáz olyan gyermek látott napvi­lágot a klinikán, akik gyógy­szeres kezelés után szülét-1 hettek meg. Eredmény az is, ! hogy először nálunk indult be a perinatális intenzív centrum." Mint vezető azt vallja, egy ember nem tud klinikát csi­nálni. Koordinátornak — jó­hiszemű koordinátornak — tartja magát. Ügy érzi, a jó légkör megteremtésének ez egyik feltétele. Gyógyítás, tudomány, taní­tás, vezetés. Nem sok ez egy embernek? — teszem föl a kérdést. S a válasz: „Pasz­szióból csinálom." És ez a mondat mindent megmagyaráz. A rövid éj­szakákat. a gyógyításra lo­pott időt, azt, hogy a mozi és a színház ritka program az életében, s hogy a könyv­olvasásban nagyon váloga­tós. És ez a felelet a család­tagok szemrehányására is. hisz a férj, az apa szinte csak vacsorázni és aludni jár haza. „A lemondásokért a pasz­szió öröme kárpótol és az a tudat, hogy csaknem nyolc­vanezer gyerek világrajötté­ért valamiképpen én felel­tem." CH. A. i'

Next

/
Thumbnails
Contents