Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-12 / 162. szám

4 Kedd, 1977. július 12. Milliók szocialista demokráciája millió munkás vitatta meg a népgazdasági tervet, s közülük hatszázezren terjesztették elő hozzá kapcsolódó javaslatukat. Vagy egy máA politikai és gazdasági vagy a lakóterületen; mint hatalom gyakorlása — a szülői munkaközösségi tag az szakszervezeti tanácskozá- iskolában; mint társadalmi soktól egészen a legfelső bíróság ülnöke vagy tagja, népképiviseletig — minden- mint az 1,9 milliónyi szaknapos gyakorlat a Német szervezeti funkcionárius sik példa: 1975-ben másfélDemokratikus Köztársaság egyike, mint „szocialista- millió dolgozó — a foglalállampolgárai számára. Ma brigád"-tag, mint szocialista koztatottak 29 százaléka — az ország minden, negyedik munkaversenyben részt vevő, tett javaslatot a technológia polgára — ilyen vagy olyan mint törvények megalkotásé- javítására, hatékonyabb formában — részt vesz a nak alkotó részese... anyagfelhasználásra, a munAz állampolgárok élnek ls kamódszerek egyszerűsítée lehetőségekkel — ennek sére Minden ötödik'újító fiabizonyítéka például, ' hogy tal volt. (BUDAPRESS—PA1976-ban több mint öt és fél NORAMA) szocialista társadalom formálásában: mint képviselő, bizottsági tag valamely népképviseleti szervben, tanácsban, a Nemzeti Frontban Dr. Zápori Dezső emlékezetére Július 11-én lett volna 80 éves a kommunista orvos, úr. Zápori Dezső, a munkásmozgalom és a szocializmus ügyének osztályharcos nagyszerű egyénisége. Marosvásárhelyen született 1897. július 11-én; hirtelen ragadta el a halál 1968. augusztus 29-én. szegedi szervezetének javaslatára tagja lett annak, az 1944. október 31-én létre hozott hármas bizottságnak, amelyet a Szegeden fellépett kiütéses tífusz és más fertőző betegségek leküzdésére és a város egészségügye zavartalan ellátásának biztosítására alakított meg az új városi vezetés. 1944. decemberétől 1946 januárig a kommunista párt részéről delegált tagja volt a városi törvényhatósági bizottságnak, amelyben mindenkor nagy felelősséggel képviselte a város egészségügyi helyzetét .Tagja volt az egyetemi és főiskolai igazoló bizottságnak, a Sebészeti Klinika Üzemi Bizottságának három éven át volt elnöke. elnöki tisztségét Kiváló orvosi a betegek iránt nuló türelmes és gítőkészsége, a Édesapja szülész-sebész orvos volt. Dr. Zápori Dezső életútja mégsem volt gondmentes. Tizenöt éves volt, amikor édesapja elhunyt. Az apa halála után súlyos anyagi gondok nehezedtek az anyára és négy gyermekére. Dr. Zápori Dezső a marosvásárhelyi református kollégiumban szerzett érettségit 1915-ben. Az I. világháború Idején 3 évig teljesített katonai szolgálatot az orosz, majd az olasz frontokon. A hosszú harctéri szolgálat nem csak érett emberré edzette, hanem világszemléletének, politikai nézeteinek a formálódásában is szerepet játszott. Az 1918-as magyar őszirózsás polgári demokratikus forradalom híre az olasz fronton érte. már. mint tüzérségi bizalmi tért haza szülővárosába. 1919-ben felvételt nyert a Kolozsvári Tudományegyetem orvosi karán, majd 1921-ben Itt, Szegeden folytatta tanulmányalt. Igen nehéz anyagi körülményei miatt csak többszöri megszakítással, 1934-ben szerezte meg az orvosi diplomát. 1934. őszétől a szegedi sebészeti klinika fül-orr-gége rendelésére járt be dolgozni díjtalan gyakornokként. 1940-ben fül-orr-gége szakorvosi képesítést nyert, azonban a magyarországi Horthy-fasizmus úgynevezett zetében főorvos, faivédelmi politikája és tör- tői 1949. végéig vényei miatt nem juthatott fizetéses álláshoz. A munkásmozgalomban 1933 őta vett részt. Fokozatosan megismerkedett a forradalmi munkásmozgalom célkitűzésével és a maríizmus—leninizmus tudonányos elméletével. A harnlncas évek végén tevékeyen vett részt a kommunisták szervezte politikai akciókban. Mint orvos, ingyen gyógyította a rászorulókat és részt vállalva az üldözöttek, a politikai elítéltek anyagi és erkölcsi támogatásában, segítette a Vörös Segély mozgalmat. A Délibáb utca 11. szám alatti lakásukon (nejével, aki köztünk él — született Csongrádi Julianna), ahol magánrendelőt tartott fönn, illegális összejövetelüket. politikai eszmecserét, szemináriumokat tartottak, s a háború időszakában a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adásait hallgatták és terjesztették. 1944. februárjában az ő lakásukon taláikozott a kommunisták egyik szegedi vezetője Gombkötő Péterrel, Marosán Györggyel és Szakasits Árpáddal. A fasizmus és a háború elleni harc kérdéseit vitatták meg. Az 1944. október 18-án megalakított Kommunista Párt szegedi szervezetének egyik alapító tagja. Néhány nap múlva azt a fontos megbízást kapja a kommunista párttól, hogy vegye kézbe az Egyesült Orvos Egészségügyi Szakszervezet megalakítását. A Kommunista Párt főorvoshelyettese munkakörben dolgozott, majd nyugállományba vonulásáig igazgató főorvosi szolgálatot teljesített. Orvosi hivatásának teljesítése mellett cselekvő egyénisége volt Szeged társadalmi-politikai és egészségügyi közéletének. Az 1950. évi tanácsválasztásokon a Szeged Városi Tanács tagjává választották, s e tagsággal járó választott megbízatást 1955-ig lelkiismeretesen végezte és látta el. A szocialista orvosi ellátás nagyszerű harcosa volt. A Délmagyarország 1958. május 23-i számában közölt „Teremtsünk közhangulatot az orvosi etika megszegőivel szemben" című írásában méltatta azokat az intézkedéseket, amelyeket szocialista államunk foganatosított a biztosított betegellátás kiterjesztése és javítása érdekében, és hangsúlyozta az orvosi etika jaOnnét Egyik alapító tagja a Ma üteg- gyar-Szovjet Művelődési vításának"szüksé7ésségét" 7 arsasagnnk, amelynek Dénes Leó volt az elnöke Szegeden. Egyik alapítója a Kommunista Párt szegedi Dr. Zápori Dezső megbecsült egyénisége volt a magyar orvosi karnak. Mint a egyetemi pártszervezetének Vasútegészségügy 1968. évi 3. es 1946-ban a pártszervezet f^an "^lent meltatöltötte be. szaktudása, megnyilváőszinte seszociallsta egészségügy kibontakoztatáséért végzett sokrétű munkája egyre több elismerést váltott ki orvosi hivatásában. 1944. október 13-tól 1950. július 31-ig az OTI szegedi kerületi rendelőinté1945. elejéa Sebészeti Klinika fül-orr-gége rendélésén tanársegédi beosztásban gyógyított. Ezzel egyldőben a MAV szegedi Igazgatóság orvosi rendelőjében fül-orr-gége szakorvosi teendőket látott el, 1950. január 1-től az Igazgatóság Expressz — műanyag fékkel A plzenl Skoda Művekben elkészült a csehszlovák villanymozdony gyártás legújabb büszkesége, a „66 E— CS 200" típusú mozdony prototípusa. Ez a lokomotív távolsági expresszvonatok ideális mozdonya: sebessége 200 kilométer óránként. Vontatómotorjai a legutóbbi Lipcsei Vásáron aranyérmet nyertek. Az új Skoda mozdony 800 tonna tömegű expresszvonat nagysebességű vontatására igen alkalmas. A gyártás során számos új eljárást alkalmaznak. A mozdony féktuskóit például az eddig szokásos vas helyett műanyagból készítik, s így a súlya 1350 kilogrammal csökken. Ez a sínek elhasználódása szempontjából igen lényeges. Az elektrodinamikus fékberendezés jelentősen megnöveli a biztonságot. A vezetőfülke speciális, 24 milliméter vastag anyagból készül, így ütközés esetén biztonságos; a vezető kényelmét zaj- és hőszigetelés, valamint klímaberendezés szolgálja. A sorozatgyártást 1979ben kezdik, s az első példányokat a Szovjetunióba exportálják. Növényvédelem parazitákkal Szófia környékén a kosztinbrodi Növényvédő Intézet kutatói igen jó eredményeket értek el a különféle baktéri um-preparátumok alkalmazásával. A növényi kártevők ellen újabban mind többször alkalmazzák a trichogramma parazitát. A növényházakban pedig igen eredményesen vezették be a kártevők ellen az Akarnak nevezett élősködőt. (BUDAPRESS—SOFIAPRESS) Családi események HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Kovács János és dr. Bálás Gabriella, Máriás János és Benkő Mária Piroska, Éder István és Ottlik Erzsébet Mária, Laczl János és Gyömbér Irén, Szeli Ferenc József és Szomor Judit, Pócsik Géza és Turbuk Margit, Varga István és Nagy Margit, Bán István és Fodor Zsuzsanna, Tóth Endre László és Hódi Ildikó Ágnes, Zsombolyai János és Palotás Mária Magdolna, Tasnádi Mihály és Bakos Márta, Csanádi Zoltán Tibor és Pintér Mária Éva, Korom Sándor János és Tövisfalvi Éva, Réz László és Vad Róza, Borbély Gábor és Tombácz Erika Ilona, Pikó László és Józó Éva Rozália, Tarkó Bálint és Farsang Erzsébet Anna, Szeles Lajos és Kutas Borbála Piroska, Szeles Zoltán és Turbucz Magdolna, Fenyeres Jenő és Kiss Ágnes Aranka házasságot kötöttek. Szöreg: Borbély István és Krajczár Mária, Pap Miklós és Kaposvári Margit házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Héja Károly és Kovács Zsuzsanna, Gregus Ferenc és Vlncze Margit, Csahó József Adám- és Romvári Zsuzsanna, Samu Sándor Tibor és Ruzicska Ildikó, Túri István és Hargitai Mária, Bernát László és Gortva Mária, Szántó László és Zsemberl Marianna, Hoffer Imre és Papp Mária Erzsébet, Márton Miklós és Szabó Irén, Gyuris Zoltán és Nagy Ibolya házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: dr. Házi Lajosnak és Kordás Irén Máriának Ervin, Matuszka Józsefnek és Juhász Agncs Teréziának József Gábor, Szögi Andrásnak és Lévai Évának Andrea, Krasznai Lászlónak és Berek Edit Erzsébetnek Attila János, Talla Gyulának és Malmos Máriának Szilvia, Figura Istvánnak és Adám Juliannának Attila István, Urbanovich Tivadarnak és Hevesi Erzsébetnek Tivadar, Takács Géza Gábornak és Burkus Margit Ilonának Gábor Géza, Lantos Lajos Józsefnek és Csatlós Ágnesnek Tamás Lajos. Masa Imrének és Oltványi Máriának Brigitta, Hegedűs János Tibornak és Varró Ilonának Zsolt, Basa István Sándornak és Balogh Mária Katalinnak Zsuzsanna, Kucska Józsefnek és Hatvani Erzsébetnek Andrea, Kucska Józsefnek és Hatvani Erzsébetnek Erzsébet, Zslbók Istvánnak és Huszka Piroskának Piroska, Kuba Attila Endrének és Kozma Annának Péter, Urbán Ferencnek és Klepács Rozália Juliannának Mária, Sitásában olvasható „Működése során a szocialista egészségügy .. .fejlesztésében a gondjaira bízott területen kiemelkedő munkát végzett".. s mindenkor őszinte segítőkészségével igyekezett megoldást találni a hozzáfordulók ügyes-bajos dolgaiban". 'Kiemelkedő munkássága elismeréséül * számos magas kitüntetésben részesült. 1964-ben, Szeged város felszabadulásának 20. évfordulóján a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki, s még korábban a „Kiváló Vasutas" kitüntetésben részesült, 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrendet nyerte el. Dr. Sárközi István „Úszó híd" Várna és lljicsovszk között A bulgáriai Várnát és a fekete-lengeri szovjet kikötőt, Iljicsovszkot rövidesen a világ legnagyobb kompja, egy „vasúti híd" köti össze. A komp üzembehelyezésével a két ország közötti árucsereforgalom meggyorsul és növekszik. A komphajók 48 óra alatt fogják megtenni — vonatrakományukkal — az lljicsovszk—Várna—lljicsovszk közötti útvonalat. Várnában már megkezdték a különleges komphajókikötő építését. Ha elkészül, minden be- és kirakodást automatikus és telemechanikus berendezések segítségével végeznek itt, s a kikötői berendezéseket minden más hajó igénybe veheti, amelynek saját rakodótere, Illetve hídja v'an. (BUDAPRESS— SOFIAPRESS) pos János Tamásnak és Nadtcsán Editnek János. Rácz Józsefnek és Maróti Máriának Orsolya, Tápai József Ferencnek és Fodor Annának Annamária, Balog Sándor Ferencnek és SchordJe Juliannának Viktória, Kovácsházi Győzőnek és Kaküszi Beatrixnek Szabolcs, Patai Pálnak és Torjai Teréziának Péter, Wlscht Istvánnak és Gyöngyösi Zsuzsanna Irmának Zsuzsanna, Fraóczla Imrének és Illés Eszternek Imre, dr. Nagy Sándor Istvánnak és Neuhauser Krisztinának Krisztián Péter, Garamvölgyi Jánosnak és Kozák Ibolyának Norbert, Gál Andrásnak és Balogh Etelkának Csilla, Polyák Jenőnek és Tart Ilonának Andrea, Pap Bélának és Jójárt Piroskának Aranka, Frank Mihálynak és Vámos Erzsébetnek Mihály, Szekeres Józsefnek és Bakos Margitnak Gábor, Varga András Ferencnek és Balázs Ilonának Zsolt, Hegyes Bélának és Csóka Olga Máriának Bernadett Vera, Bódi Ferencnek és Mándi Vilmának László, Kiss Lászlónak és Kollár Zsuzsannának Erika Zsuzsanna, Pap István Tamásnak és Császár Mária Ilonának Mária Rózsa, Tóth Ferenc Istvánnak és Dobos Veronikának János, Sólya Józsefnek és Csermák Edit Matildnak Eszter Kata, Rácz István Endrének és Nagy Katalinnak Tamás, Herczeg Ferencnek és Bús Juliannának Ferenc, Neményi Béla Péternek és Perjés Edit Margitnak Béla Attila, Fejes Béla Jánosnak és Kara Évának Erika, Székely Imrének és Tassl Julianna Teréziának Mónika nevű gyermékük született. III. kerület Szeged: Saja Istvánnak és Király Annának Magdolna, Vecsernyés Antalnak és Tóth Erzsébet Máriának Tünde Margit, Tóth Tibor Jánosnak és Hegykői Máriának Péter, Schuszter Lajosnak és Szűcs Annának Ferenc Lajos, Balatoni Józsefnek és Körösi Honának József Ferenc, Czene József Lászlónak és Petrács Máriának Krisztina, Harkal Balázsnak és Kapás Erzsébetnek Anikó, Nacsa Ferenc Jánosnak és Nagy Gizellának Beáta nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Salamon Jánosné Bodrogi Teréz, Halász Lajos, Fajka Mária Jusztina, Mándlty Mártonná Gergity Róza, Benedek Pál, Gara István Antal, Móra Balázsné Borbély Rozália, Tóth József, Bodor Sándor, Vadász Boldizsárné Rákasi Matild, Kiss Ferenc, Homoki István Antal, Bárányi Antal, Katona András, dr. Moór Elemérné Bognár Margit, Varga Antalné Márki Rozália, Szélpál Jánosné Bulik Anna, Hetesi Istvánná Balogh Anna, Juhász István, Kósa Lajos, Deák Györgyné Kajtár Erzsébet meghalt. Szőreg: Makra Antal, Gyirfáa Lajosné Rácz Matild meghalt. n. kerület Szeged: Nagy Mihály, Bakoa Mlhályné Lay Emma Zelma, Laczkó Mátyá3, Bullás Imréné Kis Mária, Hajós Ferenc Gyuláné Horváth Rozália, Molnár Mlhályné Krezsó Ilona meghalt. III. kerület Szeged: Gazdag Sándor, Wlndtsch Kornél, Skerlecz Ferenc, Süli Jánosné Schnelder Mária, Szögi Ferencné Engl Etelka, Töth János, Kecskeméti Sándorné Pónyai-Pisurnyl Irma, Korányi Andrásné Smikula Éva, Kasza József, Koszó Imre, Váradl Albertné Bíró Eszter, Bálint János, Halál Pálné Jankó Mária, Báló József Pál, Förgeteg Mihály József meghalt. Á bárd másképpen csicsereg — Első a foci, heti két edzés meg a játék, este disco, és szeretem elmászkálni az Időt. — A financiális javak? — Kettőezerötszáz körül meglesz. Tanuló voltam, láttam, talán borravaló is jön hozzá. Csak a Volán Jönnek a fiatalok sorba a munkaközvetítő iroda ablaka előtt. Gimnazisták, szakközépiskolások és ipari tanulók voltak eddig, most állnak először munkába, közel ezren. Zenei József, a pályaválasztási intézet munkatársa segíti őket az eligazodásban. Körültekintő munkáját így egyszerűsíti le: — Azt szeretnénk, ha tanult szakmájában helyezkedne el mindenki. — Gondolom, nem mindenki oda akar menni, ezért kell a hivatalos irányítás. — Valóban vannak furcsa esetek is. A vasútforgalmiban végzett egyik kislány, de a Kékgolyóba akart menni képesítés nélküli pincérnek. Egy másik közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel hajmosónak akart állni, képesítés nélküli kozmetikusnak egy harmadik. Olyan is volt, aki tanácsot kért: olyan munkahelyet keres, ahol nyáron nem kell dolgozni, mert nyáron nagyon meleg van. Ahogy elintézik hivatalos ügyeiket, néhányat megkérdezek én is. Az elégedett K. Pál a Rózsa Ferenc Szakközépiskolában' közlekedésgépészetet tanult, magyarul: autószerelő, és az autójavítóba megy dolgozni. Lapozgat egyet a nagykönyvben, be van jelentve, szükség van rá, tehát mehet. — Bocsánat, miért éppen az AFIT? — Azért, mert jó hely. Két évig ott voltam gyakorlaton. — Mi a jó benne? — Sokféle az autó. bele lehet jönni a szakmába. Engem a személyautó izgat. — A teherautó nem, és a busz sem? — Ha a Volánhoz akarnának irányítani, oda nem mennék. A nagy darab autókat sokan nem szeretik. — Ki javítja akkor a nagy buszokat? — A jobb állások szeptemberig elfogynak, aki addig nem néz utána, a maradékból választ. Sokan vannak, akik a sport útján jegyezték el magukat a Volánnal, azok rögtön oda mennek. — Külön szempontjai? — Nézze, én fiatal vagyok, nekem a délutáni műszak hátrányos. Szórakozni akarok. — Mivel? M. István villanyszerelő, nagybátyja kíséri. Mindenáron a Volánhoz akarja vinni. Miért? — Mert jó a vállalat. Művezetővel, főművezetővel megbeszéltem, várják. A brigádunkban nincs autó-villamossági szakember, átképezné magát hamar. Mondják az ablak mögül, tanult szakmája sze. rint a DÉMÁSZ lenne jó. — Amikor a tanyák között vezették a villanyt, akkor láttam szerelőt először. Nagyon tetszett akkor, ők hozták a világosságot. — Mire kitanulta, nem tetszik? — Télen-nyáron kinn a hálózaton, tanyák között? Változnak a szempontok. A Volán mindenesetre nem kérte, oda tehát nem mehet. A konzervgyári vasút B Tibor végzett vasutas, hivatalosan vasűtforgalmi munkára képesítették. Még meleg a pecsét a bizonyítványon. — Hova megy? — A konzervgyárba. — Minek? — Vasutasnak. ' — .1