Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

12 Vasárnap, 1977. július 10. Metszés és ritkítás a málnásban kiskert Ezekben a napokban fejeződik be a málna érése. A szüret elmúlásával azonban nem szabad elhanyagolni a további ápolási munkákat, mert ezzel a következő évi termést befolyásolhatjuk lényegesen. A málna évelő gyökérzetű, és kétéves föld feletti hajtásrendszerű félcserje. A növekedésére jellemző, hogy a hajtásrendszere állandóan megújul. Az előző évi sarjak hozzák a termést a második évben, és aztán elpusztulnak. Ezért minden tövön egy- és kétéves hajtásokat találunk. Vannak zöld sarjak, és megfásodott termővesszők. A szüret után a letermett termővesszők elszáradnak, elpusztulnak. A sárguló, majd száradó lombozat arra utal, hogy a termővesszők rendeltetésüket betöltötték, a növények számára a továbbiakban feleslegessé váltak. Fontos feladata tehát minden kiskerttulajdonosnak a letermett termővesszők eltávolítása. Azért is szükséges e munka mielőbbi elvégzése, mert először a vesszők háncsrésze szárad el, a vizet szállító farész viszonylag később. így e termővesszők feleslegesen használjak el a talaj vízkészletét, a zöld sarjak növekedését gátolva. Ennél nagyobb veszélyt jelent azonban az, hogy a letermett vesszők könnyen fertőződhetnek a különböző gombabetegségektől, a pusztuló vesszőkön a kórokozók elszaporodása is gyorsabb. Ezekről pedig a fiatal hajtásokra terjedhet át a fertőzés, ami már károsan befolyásolja a következő évi terméseredményünket. A letermett vesszőket metszőollóval vágjuk le a tövekről, lehetőleg a talaj felszínéhez közel. Nagyobb csonkok is lehetnek a küA termővesszők levágását célszerű egybekapcsolni a málna ritkító metszésével. A málnafajták minden esztendőben nagyszámú tő- és gyökérsarjat fejlesztenek, ezek egy részét el kell távolítani. Ezzel is a következő évi termést tudjuk befolyásolni. Emellett az időben elvégzett ritkítással a tövek szellősebbé, levegősebbé tehetők, ez pedig a leghatásosabb védekezés a gombafertőzések és rovarkártevők ellen. A nem ritkított, sűrű ültetvényeknél a sarjak alsó, beárnyékolt levelei idő előtt elpusztulnak. Az ilyen legyengült, vagy elpusztult levelek könnyen fertőzési gócokká válhatnak. Természetesen a málna metszésének és ritkításának legfőbb célja a termőfelület szabáw S6JÖ& Wnböző betegségek terjesztői. Minden kiskerttulajdonosnak javasolható, hogy a levágott veszszóket mielőbb szállítsa el az ültetvényből. Helytelen az a módszer. ha a sorok között hagyjuk. Az sem jó, ha a kert végében tároljuk, vagy komposztáljuk. A legegyszerűbb és legjobb, ha az összegyűjtött vesszőket mielőbb elégetjük. I Alaptörvény A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége alkotmányának (alaptörvényének) tervezetéből idézünk egy megállapítást VÍZSZINTES: X. Az idézet első része (zart betűk: T, L, R). 14. Amerre a nap felkel, lő. Túlságosan fösvény. 16. Szóöszszetételekben olajjal való kapcsolatot jelent 17. Humoros jelenet. 19. Ragadozó madár, névelővel. 20. Hangutánzó szó (kecske). 21. Az idézet harmadik része (zárt betűk: T. Y). 22. ZST. 23. Mája egynemű betűi. 24. Az egyik képzőművész, névelővel. 27. Dél-afrikai Köztársaság gépkocsijainak jelzése. 28. Műszaki katona. 30. Kó..., ázsiai ország. 31. Elment ... hegyezni. 33. A francia Riviéra fővárosába való. 35. Az USA egyik állama. 36. Kertész Akos regénye. 37. Idő előtt (—'). 38. A gabonafélék termése, ford. 41. Üszkálás. 43. Tisztítás. 44. Sas betűi. 46. Európa legnagyobb folyója. 47. UUU. 48. Az idén befejezése. 51. Ellentétes kötőszó, ford. 52. Svéd, francia, olasz gépkocsik jelzése. 54. A mesék népszerű alakja, névelővel. 55. Csak részben látta. 56. Takaró. 58. Parancsot ad a pusztításra. 59. Hosszabb időt eltölt az életéből. 60. Könyvnek a tábla és címlap közötti része. 62. Alatta már semmi sincs. 64. Bizalmas, meghitt. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet második része (zárt betűk: I, L, V," Ö). 2. Emlékezetéből eltűnik. 3. Nagy mesemondónk utóneve. 4. JEO. 5 Némán lát. 6. Végtelenül fertőzi! 7. Erőszakos, kíméletlen módszer. 8. Hatáskör, érdekkör. 9. Bács-Kiskun megyei község. 10. Francia kettős magánhangzó. ll.CGA. 12. Kykládok egyik szigete. 13. Kéznél levő mértéked. 18. Esz* lyozása, ezzel a nagyobb terméshozamolt elérése, és az ültetvény jó termőképességének fenntartása. A ritkító metszés után meghagyott termővesszők száma a málna terméseredményét szabályozza. A metszés során a felesleges, új sarjak közül a sérült, erősen fertőzött és gyengén fejlett, vékony sarjakat távolítsuk el. A ritkító metszés során a gyökérsarjakat előnyben kell részesíteni a tősarjakkal szemben, mert a gyökérsarjak életképesebbek. Ugyancsak előnyben részesíthetjük a közepes átmérőjű sarjakat, illetve termővesszöket a vékonyabb és túl vastag átmérőjűekkel szemben, mivel azok rendszerint kevésbé terfnékenyek. Ajánlatos azonban egy-két sarjjal többet meghagyni, számítva a téli veszszőpusztulásra. Általában az az ideális, ha egy tövön öt-hat termővessző található. > A közvetlen szüret után végzett metszés és ritkítás előnye még az is, hogy a sarjak beérése jóval kedvezőbb, a termőrügyek differenciálódása jobb. Szaporítási célra is hagyható meg valamennyi sarj. Ez tövenként négynél több lehetőleg ne legyen. A beérett és megfásodott sarjakat ősszel, vagy kora tavaszszal választhatjuk le az anyatőről. Ezt lehetőleg úgy végezzük, hogy a gyökérzetet minél kisebb mértékben sértsük meg. SZALAY CSILLA A

mind nagyobb lélekszámú települések, a nagyarányú iparosodás, a járműforgalom növekedése egyre súlyosabb terheket ró korunk emberére, és a következő generációkra is. Az ezekből eredő kedvezőtlen hatások — az előrelátóbb ipar- és településtervezés, illetve -építés, valamint a levegőszennyeződést gátló, a zajt tompító korszerű berendezések alkalmazásán kívül, a zöldövezetekkel, fásítással mér*sékelhetők. Hazánkban is törvény kötelez a fák telepítésére és védelmére. Napjainkban nemcsak a fák száma, hanem a hasznosságukra vonatkozó ismereteink is sokat gyarapodtak. A legszembetűnőbbek talán a fák esztétikai hatásai. A fasorok, sétányok tagolják, felosztják a településeket. Feloldják az utcák szigprú, mértani vonalát, az azonos] épületformák egyhangúságát, merevségét. Téralakítók is lehetnek a városképben, háttérként telepítve pedig élő keretet adnak. Egyes épületek, épületcsoportok kiemelése is úgy oldható meg legszebben, ha hozzájuk illő fákkal veszik körül. Még figyelemre méltóbb a fák egészségügyi, környezetjavító szerepe. A tartós és heves szélrohamok ellen szinte csillapító felületeket jelentenek a lombkoronák. Ezek a felére, harmadára csökkentik a szélsebességet. Mérésekkel megállapították azt is, hogy a fák a lombfelületükre eső hangenergiának körülbelül negyedrészét elnyelik, és a többit szétszórják. Fejmagasságban mérve, megközelítőleg ötszörösen nagyobb a zajszint az olyan utcákban, amelyekben nincs fa, mint a hasonló, de fákkal betelepített utcákban. E tulajdonságokon kívül a nagyméretű lombfelület csökkenti a por keletkezését is, mivel a fa árnyéka védi a földet a gyors kiszáradástól. A levelek közül különösen sok port fognak fel a redőzott, szőrözött, ragacsos felületűek. A fák levelein megtapadó pormennyiség a számítások szerint csupán Budapesten körülbelül kétezer tonna évenként. Ez a por a csapadékkal kerül vissza a földre. A porképzőtíés gátlásával és a porfelfogással csökkentik a közismert füstköd veszélyét, és a porral együtt levegőben lebegő mikroorganizmusok, tehát a különféle kórokozók számát is. Olyan anyagokat is termelhetnek, amelyek pusztítják a mikrobákat. A dión kívül többi között a madárberkenye néven közismert Sorbus Barátaink a fák aucupáriáról ismeretes, hogy levelei mikrobapusztítóak. Miközben a lombozat árnyékvetése csökkenti a felszíni felmelegedést, párologtatása növeli a levegő páratartalmát. Egyetlen, alig fél évszázados, terebélyes lombkoronájú hársfa — lombos állapotban — naponta körülbelül három hektoliter vizet párologtat el. Ennek a kettős hatásnak az eredménye, hogy a fák alatt több fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, és legalább tíz százalékkal magasabb a páratartalom, mint a fa nélküli területeken. Ez szinte felbecsülhetetlen a városok némelykor sivatagi klímájában. A környezetünkben élő fákat egyesek a levegötisztító hatásuk alapján a tüdőhólyagocskákhoz hasonlítják. 'Ez legalább annyira találó, mint a településeket övező erdőségek, és más fás-gyepes területek „zöld-tüdő"-ként való emlegetése. Amint a szakemberek megállapították, egyetlen falevél naponta 50—100 milligramm széndioxidtól tisztíthatja meg a levegőt. Ha pedig csupán tízezer levél kifejlődését tételezzük fel egy-egy fakoronán — ennél azonban a valóságban sokkal több van egy terebélyes platánfán, nyárfán —, akkor is fél-egy kg széndioxidot használ fel, azaz „eltüntet" egyetlen városi fa a nappalok folyamán. Ehhez azt számításba véve, hogy egy ember kilégzéssel körülbleül 900 gramm széndioxidot bocsájt ki naponta, tehát hozzávetőleg egy-egy átlagos méretű városi fa, egy esetleg két személy nappali légzését is „kiegyenlítheti". Az elmúlt évek nyarán hazánkban megtartott negyedik dendrológiai tanácskozás többek között elfogadott egy olyan ajánlást ls, amely szorzórendszer és táblázat segítségével teljesen megbízható alapot ad a fák biológiai értékének kiszámításához. A szakemberek a számításoknál a lombozat tömegét veszik alapul, és a szorzőrendszer alapegysége a hároméves faiskolai példány mindenkori ára. Így fajtától, pénznemtől, árváltozástól független a számítás. Ehhez még hozzátartozik az áttelepítés, gondozás költsége, alapul véve azt is, hogy mennyire érzékeny a fafaj az átültetésre. Ilyenformán egy hatvanéves fa nem hat db tízéves fának felel meg, hanem ötven db tízéves fának. A lombkorona terjedelme ugyanis nem lineárisan, hanem exponenciálisan gyorsulva növekszik egy bizonyos határig — állapították meg. Mindenképpen legalább ezerszerese a tüzelőértéknek a városi fasorok és parkfák értéke. Ezek szerint egy három évtizedes hársfa becsült értéke százezer forint körül mozog, vagyis körülbelül egy jó gépkocsi árával azonos. K. L. A jövő hét a múltban Az 1900—1976 között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkívülinek, szélsőségesnek, vagy éppen az évszaknak megfelelőnek, átlagosnak. 11 Középhőmérséklet 21,5 Atl. maximum 26,8 Atl. minimum 16,1 Legmagasabb 36,3 hőmérséklet í Legalacsonyabb a" i hőmérséklet JÜLIUS 12 13 14 15 16 21,3 21,8 26.9 27,4 15,9 16.2 '4.3 36.0 «»Z2 1931 <K2 10,4 f»76 1930 17 22,2 22,6 22,7 22,2 °C 27,8 28.8 28,3 27,6 °C 16,5 16,4 17,0 16,8 °C 35,5 37,4 38,4 39,2 °C 1952 1931 1928 1928 10.0 11,0 12,0 11,8 °C 1907 1929 1929 1929 tendőben. 24. Szárítással való tartósítás. 25. Az idézet negyedik része. 26. Rendetlenkedik. 29. Ház része. 32. Gyűjtemény, kötetek összessége, nemetül. 34. Olasz, román. kambodzsai gépkocsik jelzése. 35. Fordítva fon. 36. Nem ez. 39. Több irányba. 40. Az emberi test vázát alkotja. 42. Kerámiakészítés egyik technológiai része. 44. Gyümölcsbetakarítás. 45. ... zia, DélSpanyolország történelmi vidéke. 46. A sejtek táplálását és anyagcseréjét végző nedv. 49. Becézett női név. 50. Vásároltat. 53. Kor. 55. Telített. 57. Színművész (Lajos). 59. ... tán, vegyi elem. 61. Kéz része. 63. Fordított határrag. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., függőleges 1„ vízszintes 21., függőleges 25. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes megfejtése: Megérett a tiszta búzakalász, le kell már aratni. — A marokszedő. — Aratógazdát. — Borért, édességért. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utalványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utca), ahol azonnal vásárolhatnak is érté: Kása Vilmosné, Szeged, Sziliért sugárút 51/A, Bodola Csaba, Szeged, Oroszlán utca 4., Kiss Mária, Szeged, Hunyadi tér 4/B, Kéri Mihályné, Szeged, Petőfitelep, Irinyi János utca 15., Holló László, Szeged, Tarján, Pentelei sor 1. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 1(X »