Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

2 Csütörtök, 1977. július 7. Kádár János találkozói nyugatnémet vezetőkkel (Folytatás az 1. oldalról.) ben e kapcsolatokban még inkább egyensúly alakuljon ki. A magyar és a nyugutnémet cégek között számos kooperációs megállapodás létesült, szorosak a kapcsolatok a két illetékes miniszter, Bíró fózsef és Hans Friderichs között. Megemlíthetem továbbá, hogy Hans Apel pénzügyminiszter hamarosan Magyarországra látogat, s aláírja a kettós adóztatás megszüntetéséről szóló megállapodást. Mindkét ország gazdasági élete számára hasznos ez az együttműködés, amely — mint n tegnapi és tegnapelőtti tárgyalások nyomán remélni lehet — u jövőben meg fokozódik. Szeretnék még szólni egy harmadik területről ls. Mindkét állam részt vesz — kl-ki a maga módján — azokban a közös erőfeszítésekben. amelyek célja az enyhülési politika megvalósítása, a Helsinkiben megkezdett politika folytatása. Kölcsönösen tudjuk egymásról, hogy mindkét fél minden lóle telhetőt megtesz a közös ügyért, az európai békéért s biztonságért, valamint az enyhütésért. Kádár úr volt szíves meghívni magyarországi látogatásra, s ezt ürömmel elfogudtam. Összefoglalva: szeretnék köszönetet mondani az őszinte, nyílt légkörű, és nagyon lényeges eredményeket hozó megbeszélésekért. Ezek baráti légkörét az is jellemezte, hogy nem hallgattuk el egymás elöl nehézségeinket sem. Így erősödött az a benyomásunk, hogy valóban kölcsönösen mindent megteszünk e nehézségek felszámolása érdekében. Közös nyilatkozat Sajtóértekezlet a kancellári hivatalban Ezt követően Kádár János és Helmut Schmldt válaszolt az újságírók kérdéseire. NÉPSZABADSÁG: Ez az ntazás az ön harmadik látogatása fél éven belül nyugat-európai országban. Miben foglalná össze c látogatás közös tapasztalatait, különös tekintettel most véget ért bonni tárgyalásaira? KADAR JÁNOS: A közelmúltban. szinte gyotis egymásutánban, valóban alkalmam volt három kapitalista országba ellátogatni. A relációk között természetesen vannak különbségek, *de e három látogatásnak van közös mondanivalója is. — Ismerétesek azok a nehézségek, amelyek a helsinki tanácskozást követően az ott elfogadott ajánlások értelmezése körül támadtak, bizonyos kedvezőtlen jelenségek is mutatkoztak. Ugy látszik, még mindig vannak jelentékeny tényezők, amelyek nem tudják elfogadni azt — az egész emberiség, s természetesen Európa népei éltal is oly hőn óhajtott — perspektívát, hogy békés világban éljünk. — Az említett három országban tett látogatásom közös mondanivalója számomra — s ez Itt, az NSZK-ban megerősödött bennem —, hogy polgári berendezkedésű országok vezetőiben is él az a realizmus, amely a helsinki tanácskozást létrehozta. Él az a felismerés, hogy az emberiség lényegében két út között választhat: a háború vagy a béke útja között. — Ml tiszteljük a kapitalista országoknak azokat a reális érzékű vezető államférfiait, akik napjaink bonyolult világában velünk, a szocialista országok képviselőivel együtt, a realitásokból, a Józan ész követelményeiből, s — állítom — népeik alapvető érdekeiből kiindulva, következetesen a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, gyümölcsöző kapcsolatai erősítésének és a népek közeledésének útján akarnak haladni előre. MAGYAR RÁDIÓ: Kaneellár úr, az imént ön már beszélt gazdasági kapcsolatainkról. Hogyan Ítéli meg részletelt tekintve e kapcsolatok kilátásait? HELMUT SCHMIDT: Mindenekelőtt arra utalnék, hogy a két ország kör.t! árucsere az elmúlt évben Jelentős mértékben fellendült. Magyarországnak természetesen erdeke fűződik ahhoz, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok mérlege kiegyenlítettebbé váljék. A korábbi években nem ez volt a helyzet. Az elmúlt esztendőben a mérleg lényegesen javult, és biztos vagyok Abban, hogy e javulás a jövőben még tovább folytatódik. A magyar fél érdekelt abban is, hogy a magyar áruk behozatalának feltételei tovább liberalizálódjanak mind a Német Szövetségi Köztársaságban, mind az Európai Gazdasági Közösség egészét tekintve. Már történtek lépések ebben az irányban. Érdekünk az, hogy e folyamat tovább tartson. Jó lenne megvizsgálni, hogy a magyar villalatok az itteni piacvtszonyok jobb Ismeretében miképpen helyezhetnék el még eredményesebben árucikkeiket. A jövőben ehhez fokozottabb segítséget nyújtanak majd a nyugatnémet importcégek. Már korábban szóltam arról, hogy milyen nagyarányú a kooperáció a két ország cégei között. A magunk részéről különösen kedvezőnek tartjuk, hogy NSZK-beli kis- és középvállalatok részt vesznek ebben az együttműködési formában. Megpróbáljuk elősegíteni nagyobb vállalataink bekapcsolódását is a kooperációba. Végül megemlítem, hogy kiváló együttműködés alakult kl a Magyar Nemzeti Bank és az NSZK Szövetségi Bankja, illetve több NSZK-beli magánpénzintézet között. Magyarország hitelhelyzete a NSZK-ban jó, és abból indulok ki, hogy a bankközi együttműködés a következőkben tovább mélyülhet. DEUTSCHLANDFUNK (NYUGATNÉMET RÁDIÓÁLLOMÁS): Ón. úgy tudjuk, nem nagyon szeret utazni. Tervezi-e mégis más nyugat-európai országok meglátogatását a jövőben? KADAR JÁNOS: A jövőt senki sem Ismeri. Szerintem azonban a dolgolc logikája, a békés egymás mellett élés, az enyhülés térhódítása magával hozza, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok képviselőinek sűrűbben kell találkozniuk. S bár természetem szerint valóban nem vagyok szenvedélyes utazó, amint a példa mutatja, kész vagyok mindenhova elmenni, ahol a jó ügyet, a népek békéjét, barátságét lehet szolgálni. NEW YORK TIMES: Kancellár úr, egy általános kérdés: tárgyalásaik külpolitikai áttekintő részében felvetődött-e. hogy elhidegülés mutatkozik a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában? HELMUT SCHMIDT: Nem kívánok élni az ön által használt kifejezéssel. Természetesen érintettünk minden aktuális nemzetközt politikai kérdést. Ugyanez vonatkozik a két külügyminiszter megbeszéléseire is. Jóllehet csak találgatni tudom, mire vonatkozik az ön kérdése, azt elmondhatom, hogy sem a SALT problémakörét, sem az emberi jogok kérdését nem kerültük meg. Közös érdekünk fűződik ahhoz, hogy az enyhülési politika folytatódjék, szövetségeinken belül mindketten ezért szállunk síkra. Helsinkit mindketten az európai enyhülési folyamat elsó csúcspontjának, egyben egy új szakasz kezdetének tartjuk. Mindketten tudtuk és tudjuk, hogy a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósítása nem megy egyik napról a másikra. az eredmenveket nem lehet egy-két év alatt. sem „elővarázsolni". Ehhez nyilvánvalóan hosszú Ideig tartó, folyamatos erőfeszítésekre van szükség. A Belgrádban ősszel sorra kerülő találkozót sem befejezésnek, hanem közbülső állomásnak tekintjük, az európai biztonságot szolgáló együttműködési folyamat útján. Mindketten tudataban vagyunk annak: e folyamat olyan mértékben és ütemben tart tovább, ahogy a két nagyhatalom álláspontjának közeledése ezt lehetővé teszi. * A nemzetközi sajtóértekezlettel véget ért Kádár János bonni látogatásának hivatalos programja. A kancellária kertjében a magyar vezetőt Helmut Schmidt a legmagasabb állami vendégnek kijáró tiszteletadással búcsúztatta. A két ország himnuszának hangjai után Kádár János a nyugatnémet kancellár társaságában ellépett a felsorakozott díszalakulat előtt, majd szívélyes búcsút vett Helmut Schmidttől, Hans-Dietrich Genscher alkancellártól, külügyminisztertől, valamint a búcsúztatáson megjelent nyugatnémet vezető politikusoktól, közéleti személyiségektől. Szerdán délután gymnich! szálláshelyén felkereste Kádár Jánost Heinz Oscar Véttér, a Német Szakszervezetek Szövetségének (DGB) elnöke, és a szövetség vezetőségének több tagja. A Központi Bizottság első titkára és a nyugatnémet szakszervezeti vezetők mintegy egyórás, szívélyes hangulatú beszélgetésen véleménycserét folytattak a szakszervezetek helyzetéről, időszerű feladatairól, a szervezett dolgozók érdekképviseletének közös elemeiről, és az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről, Heinz Oscar Vetter örömét fejezte ki afölött, hogy Kádár János az NSZK-ba látogatott. Elégedetten nyilatkozott a magyar szakszervezetek és a Német Szakszervezetek Szövetsége közötti kapcsolatokról. Elismeréssel szólt arról a szerepről, amelyet a magyar szakszervezetele nyugat-európai szakszervezetekkel való kapcsolatuk erősítésében betöltenek. Kádár János kifejezte reményét, hogy a két ország szakszervezetei közötti kapcsolatok az eddigiekhez hasonlóan tovább erősödnek. Ugyancsak a délutáni órákban látogatott el Gymnichbe Wolff von Amerongen, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének elnöke, valamint az ország iparának, kereskedelmének és bankjainak számos vezető képviselője, a keleti bizottság tagjai. A találkozón áttekintették a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak alakulását. Elégedetten állapították meg, hogy a magyar —nyugatnémet gazdasági kapcsolatok — különösen a hetvenes évek elejétől — dinamikusan fejlödnek. A megbeszélésen hangsúlyozták, hogy számos további lehetőség kínálkozik a kapcsolatok kiterjesztésére és elmélyítésére, az árucsere-forgalom növelésére, a kooperáció kiszélesítésére, és a vállalatok közötti egy ült működés intenzívebbé tétélére. * A kora esti órákban Kádár János és kísérete Düsseldorfba, Eszak-RajnaVesztfália tartomány központjába utazott, ahol Heinz Kühn tartományi miniszterelnök fogadta. A megérkezést követően a magyar párt vezetője és a tartományi miniszterelnök közvetlen hangulatú beszélgetést folytatott. Hetnz Kühn ezután a tartományi miniszterelnökség épületében díszvacsorát adott magas rangú vendége tiszteletére. A vacsorán a tartományi miniszterelnök ós Kádár János pohárköszöntőt mondott. * A Központi Bizottság első titkára szerdán este visszautazott szálláshelyére, a gymnichi kastélyba. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására 1977. július 4-e és l-e között hivatalos látogatást tett a Németországi Szövetségi Köztársaságban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját fogadta Walter Scheel. a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Kádár János és Helmut Schmidt beható megbeszéléseket folytatott a két ország kapcsolatairól, és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A látogatás alatt találkozóra és megbeszélésre került sor Púja Frigyes és HansDietrich Genscher külügyminiszter, valamint dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Hans Friderichs szövetségi gazdasági miniszter között. A látogatás alkalmával a külügyminiszterek aláírták a két ország kulturális együttműködési egyezményét. Bonni tartózkodását követően Kádár János látogatást tett Északrajna-Vesztfália tartományban. A megbeszéléseken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja és a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja elégedetten állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek, s különösen a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta számottevően tovább szélesedtek. Elhatározták, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányával, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányával összhangban további erőfeszítéseket tesznek kapcsolataik szélesítésére és elmélyítésére. Egyetértenek abban, hogy a két ország politikusainak, parlamenti képviselőinek és más vezető személyiségeinek találkozói, valamint a két kormány közötti politikai véleménycserék jelentékenyen hozzájárulnak ehhez. Aláhúzzák, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése megfelel mind a Magyar Népköztársaság, mind a Németországi Szövetségi Köztársaság érdekeinek, és elősegíti az európai béke megszilárdítását. A felek üdvözlik a két ország gazdasági kapcsolatainak kedvező fejlődé^^~,M^gelégedéssel áll&]tttT&k még, hogy különösen ' az árucsere és a vállalati kooperáció fejlődött és szélesedett dinamikusan/ A feleknek az a szándékuk, hogy az 1974. november 11-én Budapesten aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodással összhangban és a kölcsönös előnyök alapján a jövőben is különleges figyelmet szentelnek a gazdasági együttműködés fejlesztésének. Fontos feladatnak tekintik a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott növelésének biztosításét, és az árucsere szerkezetének javítását. Ennek megfelelően azon fáradoznak, hogy meglevő lehetőségeik keretén belül megszüntessenek minden nehézséget, amely a gazdasági együttműködés továbbfejlesztését akadályozza. Törekszenek a vállalati kooperáció és a harmadik piaci együttműködés elmélyítésére, valamint közvetlen kapcsolatok további kiépítésére a két ország vállalatai között. Ezzel kapcsolatban kívánatosnak tartják a közepes és kisvállalatok részvételét is. Mindkét fél hangsúlyozza a hosszú távú gazdasági együttműködés nagy fontosságát. a két ország kapcsolatainak megszilárdítása szempontjából. Ezzel összefüggésben kiemelik a 10 éves együttműködési megállapodás jelentőségét, és méltatják az e megállapodás végrehajtására létrehozott kormányközi vegyes bizottság sikeres tevékenységét. Meggyőződésük, hogy ennek a bizottságnak Igen hasznos szerepe van a kétoldalú guzdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében. különösen az együttműködés elmélyítésében. A két fél elégedetten nyugtázza, hogy a kapcsolatok más területen is jelentős előrehaladást értek el, és a kölcsönösen előnyös együttműködés számos formája jött létre. Megállapították, hogy a két ország között eddig aláírt egyezmények végrehajtása kielégítően halad. Megvizsgálják, hogy trtely területeken célszerű és lehetséges újabb egyezmények kötése. Hangsúlyozottan elő kívánják segíteni a tudományos és műszaki együttműködést, és az a szándékuk, hogy amint lehet, megfelelő egyezményeket és megállapodásokat is kötnek. Az a véleményük, hogy a kulturális kapcsolatoknak nagy jelentőségük van a két ország és a két nép viszonyában. Ebből kiindulva az a szándékuk, hogy ezeket a kapcsolatokat ápolják, és a kulturális együttműködést fejlesszék. Azt várják, hogy a mai napon aláírt kulturális együttműködési egyezmény végrehajtása lényeges hozzájárulás lesz ehhez. A felek bátorítani fogják a szakszervezetek, a sportszervezetek, a szakmai szövetségek, valamint más szervezetek és egyesületek kapcsolatait. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az ifjúsági cseréknek, és megvizsgálják együttműködési egyezmény lehetőségét ezen a területen. Elő. kívánják segíteni a két ország állampolgárainak közvetlen kapcsolatait és a turizmust. Ebből a célból tovább szándékozzák könnyíteni az utasforgalmat. Támogatják mindazokat az erőfeszítéseket/ amelyek a másik ország jobb megismerését és a kölcsönös megértés erősítését szolgálják. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere középpontjában az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és együttműködés kérdései állottak, Mindkét fél aláhúzza az enyhülés jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Meggyőződésük, hogy az enyhülés politikájával szemben nincs ésszerű ulternatíva. Kifejezték, hogy támogatnak minden erőfeszítést, amely e folyamat tartóssá tételére irányul. Méltatták a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság szerződéseit, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság alapszerződését, s az 1971. szeptember 3-1 négyoldalú megállapodást, amelyek megkötése jelentősen hozzájárult az európai enyhüléshez. Egyetértettek abban, hogy a lemondás a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről a béke és a biztonság megszilárdítását szolgálja. A két fél nagy történelmi jelentőségű eseménynek értékeli az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amely máris kedvezően hat az európai helyzetre. Az" a véleményük, hogy a biztonság és az együttműködés megszilárdításának fontos feltétele a részt vevő államok kapcsolatairól szóló alapelvek figyelembe vétele, és a záróokmány valamennyi ajánlásának teljes végrehajtása. Hasznosnak tartják és készek folytatni a kétoldalú eszmecserét a helsinki ajánlások végrehajtásáról, s tevékenyen hozzá kívánnak járulni a záróokmány által a résztvevők elé tűzött célok megvalósításához. Nagy fontosságot tulajdonítanak az ez évi belgrádi találkozónak, s azon lesznek, hogy a találkozó konstruktív szellemben folyjon le, és ezzel hozzájáruljon az enyhülés és a kölcsönös bizalom elmélyítéséhez, a záróokmány ajánlásai végrehajtásának meggyorsításához. Mindkét fél nagy fontosságot tulajdonít a lefzerejégre irányuló erőfeszítések folytatásának, a biztonság megerősítésének Európában, és az egész világon. Hangsúlyozták az általános és teljes leszerelés szükségességét, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Kifejezték reményüket, hogy a stratégiai fegyverek korlátozására irányuló szovjet—amerikai tárgyalások hamarosan pozitív eredményre vezetnek. Aláhúzták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az azzal összefüggő Intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások jelentőségét. Remélik, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek. Kifejezték elégedettségüket, hogy az atomsorompó-egyezmény aláíróinak száma növekedett, azonban az a véleményük, hogy további erőfeszítésekre van szükség a szerződés egyetemessé tétele érdekéljen. Mindkét fél aggodalmát fejezte ki a í<özel-keleti helyzet miatt. Hangsúlyozták, hogy mielőbb szükséges a konfliktus teljes és tartós megoldása, a Biztonsági Tanács ismert határozatai alapján. A ciprusi helyzétről folytatott véleménycsere során a felek megerősítették álláspontjukat, hogy meg kell őrizni a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, területi integritását és szuverenitását. Az Afrika déli részén kialakult helyzettel kapcsolatban aláhúzták az Egyesült Nemzetek Szervezete nyilatkozatának és az azt követő határozatainak jelentőségét, amelyek a gyarmati népek és országok függetlenségének megadásáról szólnak. Kinyilvánították szándékukat, hogy elősegítik a fejlődő országok egyenjogú részvételének kiszélesítését a nemzetkőzi gazdasági együttműködésben. A felek megerősítették, hogy támogatják a/. Egyesült Nemzetek alapokmányának céljait és elveit, valamint a világszervezet szerepének erősítését a béke és a biztonság megszilárdításában, az államok együttműködésének fejlesztésében. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy a megbeszélések szívélyes és konstruktív légkörben folytak. Meggyőződésük, hogy ez a látogatás jelentősen hozzájárult a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, együttműködésének elmélyítéséhez, a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Helmut Sohmtdt szövetségi kancellárt, akt a meghívást köszönettel elfogadta. Bonn, 1977. július 6. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja HELMUT SCHMIDT, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja l