Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

Csütörtök, 1977. július 7 3 Leningrádban befejeződött a parlamenti találkozó # Leningrád (MTI) Szerdán délelőtt plenáris üléssel folytatódott a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek leningrádi konzultatív találkozója. Az ülésen több delegáció vezetője is felszólalt. A délutáni plenáris ülés Alekszej Sityikovnak, a szov­jet küldöttség vezetőjének elnökletével folytatódott. A kül­döttek jóváhagyták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró államok parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez intézendő felhívás szövegét. Meg­állapodtak abban, hogy a Varsói Szerződés tagállamai par­lamenti képviselőinek következő konzultatív találkozóját 1978-ban, Prágában tartják. A kétnapos leningrádi parlamenti találkozó Alekszej Sityikov zárszavával ért véget. Felhívás Ml, a Varsót Szerződés szocialista tagállamainak parlamenti képviselői — a Bolgár Népköztársaság nem­zetgyűlésének, a Magyar Népköztársaság országgyű­lésének, a Német Demokra­tikus Köztársaság Népi Ka­marájának, a Lengyel Nép­köztársaság Szejmjének, a Román Szocialista Köztár­saság Nagy Nemzetgyűlésé­nek, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi gyűlé­sének képviselői —, akik az európai és a világbéke meg­szilárdítása időszerű prob­lémáinak megvitatására ül­tünk össze Leningrádban, el­határoztuk, hogy ezzel a fel­hívásunkkal az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát alá­író valamennyi allam par­lamentjéhez és parlamenti képviselőihez fordulunk. Az összeurópai értekezlet óta eltelt idő meggyőzően i bizonyította, hogy a záró­okmányban foglalt elvek és megállapodások mind mé­lyebben meghonosodnak az allámközi kapcsolatok gya­korlatában. Minden szinten — így par­lamenti szinten is — elmé­lyülnek és kiszélesednek az európai államok képviselői közötti politikai kapcsola­tok —, állapítja meg a fel­hívás, és leszögezi: Az élet igazolja a bizton­ság szavatolására, az eny­hülés elmélyítésére, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok közötti egyen­logú, kölcsönösen előnyös együttműködés megszilárdí­tására Helsinkiben elfoga­dott program reális voltát. Reméljük, hogy az érte­kezleten részt vett államok képviselőinek belgrádi ta­lálkozója hozzájárul e hosz­szú távú program további megvalósításához. Az európai béke megszi­lárdítása, az enyhülés fo­lyamata azonban nem kis nehézségekbe ütközik. A reakció, a militarizmus és a revansizmus erői szítják a fegyverkezési hajszát. Kí­sérletek történnek arra, hogy meghamisítsák a záróok­mány lényegét. valamint, hogy ezt a dokumentumot ürügyként használják fel a más országok belügyeibe va­ló beavatkozásra. Annak tudatában, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet minden részt vevő államának par­lamentje nagy felelősséget vi­sel a béke megőrzéséért, fel­hívjuk a parlamenti képvi­selőket arra, hogy aktívan lépjenek fel az enyhülés to­vábbi elmélyítéséért egy újabb világháború veszélyé­nek csökkentéséért, a föld­rész békéjének megszilár­dításáért. Felhívjuk a parlamenteket arra, hogy fokozzák erőfe­szítéseiket a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért és a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés meg­valósításáért. E fő feladat megoldása nélkül nem le­het igazi biztonságot te­remteni a világon, nem lehet visszafordíthatatlanná tenni a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében mutatkozó, ked­vező irányzatokat. Meggyőződésünk: a nuk­leáris háború veszélyének felszámolása terén különö­sen hatékony lépés lenne, ha az össz-európai értekez­let valamennyi résztvevője megállapodást kötne arról, hogy egymás ellen elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Felhívjuk a parlamenti képviselőket: ellenezzék az olyan lépéseket, amelyek a már létező, vagy újabb zárt csoportosulások, katonai-po­litikai szövetségek kiszélesí­téséhez, illetve létrehozásá­hoz vezethetnének. Felhívjuk a parlamenti képviselőket: járuljanak hoz­zá ahhoz, hogy az európai országok egyesítsék erőfe­szítéseiket az olyan létfon­tosságú és halaszthatatlan feladatok megoldására, mint a környezetvédelem, az energetika és a közlekedés, járuljanak hozzá a humani­tárius területeken való együttműködés lehetőségei­nek hatékony kihasználásá­hoz, a szellemi értékek szé­les körű cseréje és a népek közötti közeledés javára. Meggyőződésünk tehát, hogy Európa, az Egyesült Államok és Kanada parla­menti képviselőinek, szer­vezeteinek, intézményeinek együttműködése fontos té­nyezője lehet a Helsinkiben aláírt záróokmány követke­zetes megvalósításának, és készek vagyunk az ilyen együttműködés fejlesztésé­ben való érdemi részvétel­re. Készek vagyunk más or­szágok parlamenti képvise­lőivel konkrétan megvitat­ni mind a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Ta­nácskozó testületének 1976. novemberében, Bukarestben tartott ülésén tett külpoli­tikai kezdeményezéseket, mind bármilyen egyéb, az államok és népek közötti jóakarat és bizalom szelle­mében történő kapcsolat­fejlesztésre tett, konstruktív javaslatot. Egy ilyen tanácskozás meg­felelő fóruma lehetne az 1978. májusában Bécsben sorra kerülő III. interparla­mentáris konferencia, az európai együttműködésről és biztonságról. Kijelentjük, hogy készek vagyunk minden módon hoz­zájárulni az össz-európai ér­tekezlet záróokmánya vala­mennyi rendelkezésének ma­radéktalan betartásához és megvalósításához, aktívan küzdeni az enyhülés elmé­lyítéséért, a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáért, és fclhivással fordulunk a töb­bi ország parlamenti képvi­selőihez, hogy cselekedjenek ugyanigy. A marxizmus-leninizmus oktatása két szegedi faiskolán Fontos témát tárgyalt tegnapi ülésén is a Szeged vá­rosi párt-végrehajtó bizottság. Címe: A marxizmus—leni­nizmus oktatásának helyzetéről és a továbbfejlesztés fel­adatairól a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és az Élelmiszeripari Főiskolán. Mindkét intézményben ön­álló tanszékek oktatják a marxizmus—leninizmust, fi­gyelembe véve a tudomány­politikáról, a közoktatáspo­litikáról, a közművelődés­ről és a pártpropagandáról szóló párthatározatokat, il­letve az állami előírásokat. Amint a városi párt vb meg­állapította, az elmúlt 10— 15 évben e tanszékeken is jelentősen korszerűsödött a marxizmus—leninizmus ok­tatása. A fejlődés azt jelen­ti, hogy fokozódott a világ­nézeti nevelés hatékonysá­ga; a három alkotórész ok­tatása szervesebben kap­csolódik egymáshoz; tökéle­tesedtek a módszerek; a pe­dagógiai elveket tudatosabb­ban alkalmazzák; fokozot­tabban érvényesül az el­mélet és a gyakorlat egy­sége; csökkent a hallgatók leterhelése stb. A nevelés hatékonyságának növelése végett nagy gondot fordí­tottak a szocialista építő­munka során felvetődött kér­dések tisztázására, a két vi­lágrendszer harcával össze­függő problémák megvita­tására. Az oktatók arra tö­rekedtek, hogy a hallgatók jól megértsék a marxizmus— leninizmus alkotórészeinek elválaszthatatlanságát, és kialakuljon bennük az egy­séges materialista világné­zet. Nagy figyelmet fordí­tottak a szaktudományokkal való összefüggések bemuta­tására is. Mivel a főiskolákra kerülő hallgatók világnézeti felké­szültsége általában hiányos, szükséges rámutatni, mi a különbség és az összefüggés, a középiskolai és a főiskolai világnézeti oktatás között. Ezért a tanárképző főisko­la idén kapcsolatba lépett a Tömörkény Gimnázium­mal. ahol tanulmányozták a „Világnézetünk alapja" tan­folyam munkáját, majd ta­pasztalatcsere-értekezle­ten beszélték meg a tanul­ságokat és a feladatokat. Ezt a kapcsolatot tovább kí­vánják erősíteni. Mindkét főiskolán hosszú idő óta 50 százalék körüli a munkás-paraszt szárma­zású hallgatók aránya. Az utóbbi években azonban ál­talában megnőtt a fiatalok érdeklődése, fogékonysága az ideológiai, politikai és tár­sadalmi kérdések iránt: többségük folyamatosan el­jut a marxizmus—leninizmus szellemével való azonosulá­sig, a szocializmus vállalá­sáig, s a természettudományi és a műszaki képzés hatá­sával együtt szilárd mate­rialista meggyőződésűvé H ütőgépexport Januártól kiterjesztette ön­álló exporttevékenységét a Jászberényi Hűtőgépgyár külkereskedelmi irodája. A legnagyobb arányt a háztartási hűtőszekrények exportja képviseli. Az idén a tőkésországokba, illetve a harmadik világ államaiba — a baráti országok igényeinek kielégítésén túl — mintegy 240 ezer darab háztartási hűtőszekrényt szállít. Külö­nösen nagy az érdeklődés a modul hűtőszekrények iránt, amelyből már az év első felében, közel 72 ezer darabot exportált. fl dolgozók érdekében Együttműködés a SZOT és a TOT között Czimbalmos Béla. a TOT főtitkára és Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese szer­dán aláírta a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének' együttműködésére vonatkozó irányelvet. A két szen' közös feladata a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság képviseleti szervei együtt­működésének erősítése, a két alapvető osztály élet- és munkakörülményeit érintő főbb intézkedések összehan­golása, a szocialista demokra­tizmus fejlesztése az üze­mekben és a termelőszövet­kezetekben, a dolgozók tár­sadalmi tevékenységének, aktivitásának fejlesztése, va­lamint a szakszervezeti moz­galom tapasztalatainak fel­használása a mezőgazdasági szövetkezetekben. A megállapodás szerint a SZOT és a TOT elnöksége egyeztetett közös álláspont kialakítása után terjeszt a kormányzati szervek elé minden olyan nagy jelentő­ségű javaslatot, jogszabály­tervezetet, amely a termelő­szövetkezeti tagok, valamint a bérből és fizetésből élő dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek fejlesztését érintik. Az irányelv szerint a két szervezet időközönként értékeli a dolgozók életszín­vonalának, szociális körül­ményeinek alakulását, és összehangolják a további fedadatokat. A Szegedi Ruhagyárnak sikerü/t líj termékek - jó minőséggel Tavaly 548-fajta terméket készített a Szegedi Ruha­gyár, míg a megelőző évben 450-félét. Pusztán a számok összevetésével mégsem lehet jellemezni törekvésüket, ame­lyet úgy lehet summázni: keresni kell a lehetőségeket, amelyek a termekszerkezet korszerűsítését, a gazdaságos termelést segítik. A gyártmányfejlesztés fel­adata volt a meglevő termé­kek korszerűsítése, s mivel ruhákról van szó, érdemes talán részletezni, hogy nem­csak a divat vagy használ­hatósági szempontokat vették figyelembe ennél a folyamat­nál, de a korszerű gyártás­technológiai követelménye­ket is. A termékszerkezet át­alakításának csakis az az ér­telme, hogy gazdaságosabban és jobbat termeljenek, a ke­rvésbé jövedelmező és kevés­bé kelendő cikkek gyártását csökkentsék vagy megszün­tessék. Példa erre a pamut­köpenyek sorsa, amelyekből kevesebbet varrtak, s he­lyette korszerű alapanyagból készült divatos, tetszetős férfi és női munkaköpenye­ket adtak a belkereskede­lemnek. Van persze több olyan termékük, amelyet a vevők változatlanul keres­nek, s azokat a modelleket továbbra is termelni kell. A termékszerkezet korsze­rűsítésére jellemző a Szegedi Ruhagyárban, hogy sok új modellt terveznek, és évente csaknem 400 féle új modellt gyártani is kezdenek. A be­mutatón választanak és ren­delnek a kereskedő partne­rek, s a termékek 30 száza­léka exportra kerül. Termé­keik 12 százaléka munkaru­ha, 40 százaléka női munka­köpeny és iskolaköpeny, va­lamint közületi és szabad idő ruházat. Szovjet exportra 1976-ban lenyegesen több terméket ké­szítettek, mint amennyi a terv volt, a hagyományos férfiöltönyök és sportruhák mellett új típusú, divatos fa­zonú női mintás farmerkosz­tümöket is. S a szovjet ex­port növelése mellett több árut adtak a belkereskede­lemnek is, például 23 ezer darab férfiöltönyt, és 25 ezer darab farmert. A korszerű termék fogal­mába egyértelműen beletar­tozik az is, hogy jó minősé­gű. A ruhagyár termékeinek minőségét számtalan külföl­di és hazai partner elégedett­sége igazolhatja, de az elért színvonal megtartása sok akadály legyőzésével, ke­mény munkával sikerülhet csak. Tavaly átszervezték a meós csoportot az irányító munka javítását célozva, viszont több alkalommal kel­lett reklamálni tavaly az alapanyag minősítése miatt a szállító textilgyáraknál is. Minőségszabályozási ter­vet készítettek 1977-re, amelyben a tavalyi tapaszta­latok alapján abban jelölték meg a feladatokat, hogy az exportra gyártó szalagoknál és a vasalóteremben szigorú­an ellenőrizni kell a gyártás­folyamatot. A minőség jelen­tőségét mindennél jobban bi­zonyítja, hogy a korábban nem gazdaságosnak ítélt an­gol exportot az lendítette fel, hogy az ártárgyalásokon si­került a gyárnak jobb árakat elfogadtatni, s ezt kizárólag azzal érhették el, hogy ko­rábban mindig kifogástalan minőségű árut szállítottak az angol cégnek. Űjat adni és az új termé­ket gazdaságosan és jó mi­nőségben termelni — nem kis erőfeszítést kíván. De másképp nem lehet megélni — s ezt így vallják, s e sze­rint dolgoznak a ruhagyár­ban. válik. Mind a tanárképző, mind az élelmiszer-ipari fő­iskola törekszik a szocialis­ta építés eredményeinek be­mutatására. de ugyanakkor a társadalomban keletkező ellentmondások föltárására is. Céljuk, hogy igényesség­re, gondolkodásra, önálló ítéletalkotásra ösztönözzék hallgatóikat, vagyis. hogy mentesek legyenek a je­lenségek idillikus szemléle­tétől, a dolgokba meggyő­ződés nélküli belenyugvás­tól. Ennek is köszönhető, hogy lényeges, többekre ha­tó negatív megnyilvánulás évek óta egyik főiskolán sem tapasztalható. Miután a városi part-vb áttekintette az oktatók vi­lágnézeti nevelómunkájá­hoz szervesen kapcsolódó órán kívüli tevékenységet, a tudományos kutatást, az üzemekkel való kapcsolatu­kat, értékelte társadalmi­közéleti szerepüket is. A marxizmus—leninizmus ok­tatói aktívan részt vesznek főiskolai, városi, megyei, sőt néhány esetben országos bi­zottságokban. Arra törek­szenek, hogy e különféle funkcióból adódó lehetősé­geket is fölhasználják mun­kájukban. A tanárképző fő­iskola gárdájának jó a kap­csolata a Csongrád megyei pártbizottság Oktatási Igaz. gatóságával, a két szegedi egyetem marxizmus—leni­nizmus tanszékeivel, az eg­ri. a pécsi, a nyíregyházi ta­nárképző főiskolák hason­ló tanszékeivel. Ezekkel kö­zösen szoktak elméleti vi­tákat szervezni, mint pél­dául legutóbb is az MSZMP XI. kongresszusa témakör­ből. Az Élelmiszeripari Fő­iskola marxizmus—leniniz­mus tanszékének a hódme­zővásárhelyi kar testvértan­székével vannak szervezett kapcsolatai, s most építik ezt ki a Kaposvári Mező­gazdasági Főiskolával. A ta­nárképzősök külföldi kap­csolatai főleg tanulmány­utakra, konferenciákra, publikációk cseréjére kor­látozódnak. A két főiskola káderhely­zetének. gondjainak meg­vizsgálása után a városi párt vb megjelölte a főbb felada­tokat. E szerint jobban kell építeni a főiskolai oktatás előtti világnézeti nevelés eredményeire, nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az időszerű kérdésekre. Foko­zottabban kell hasznosítani a pártoktatás tapasztalatait a világnézeti nevelőmunká­ban. Továbbra is törekedni kell az elmélet és a gyakor­lat egységének sokoldalú, következetes bemutatására. Elő kell készíteni a magyar munkásmozgalom története oktatásának bevezetését, s gondoskodni kell annak sze­mélyi feltételeiről. Sokrétű programot tervez az IBUSZ Huszonkét országba 106 útvonalon Az IBUSZ „ősztöl-tava­szig" programjairól tartottak sajtótájékoztatót szerdán az utazási iroda vezetői. A program 1977. októberé­től a jövő év áprilisáig kínál összesen 22 országba 106-féle útvonalat, társas- és egyéni turisták számára. Az eddigi tapasztalatok szerint az elő­és utószezonban különösen sokan jelentkeznek a né­hánynapos hétvégi városnéző túrákra, ezért ezeket bőví­tették a program összeállítói, ősztől háromnapos pozsonyi, illetve kolozsvári utait kínál az iroda vonattal, az autó­buszozást kedvelők pedig négynapos krakkói vagy ber­lini kiránduláson vehetnek részt. Kedvezményes áron hétvégi túrák indulnak Lon­donba, Párizsba, Rómába e® Madridba. Már a téli programokat is szervezik, a sportkedvelők a Magas-Tátrában tölthetnek egy hetet, aki pedig külföl­dön szeretne szilveszterezni, Prága, Drezda, Zakopane, Berlin és Krakkó között vá­laszthat. Az egyénileg uta­zóknak és az autós turisták­nak lengyelországija, Romá­niáha és Jugoszláviába szer­vez az IBUSZ utazást. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulóját ünneplő Szovjetunió nagyvárosaiba több mint öt­ven utat szerveznek'. Moszk­vába. Ieningrádba, Rigába és Tallinba juthatnak el a magyar turisták.

Next

/
Thumbnails
Contents